Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
1994. május 18., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Felszerelés 1,3 millióból Csaknem 6 millió forintból alakítottak ki Szentgáloské- ren egy két tantermes iskolát. Az intézmény előreláthatóan egy elsős, és egy összevont másodikas-harmadikas osztállyal ez év őszén nyitja meg kapuját. Iskolafelszerelésre egy, az önkormányzat által elkülönített egymillió forintos, és egy pályázaton nyert 300 ezer forintos összeget fordítanak. Költenének az iskolára Korszerűsítésre szorul a nagyberki általános iskola konyhája. A képviselőkben felmerült a megvalósítás gondolata, ám egyelőre anyagi forrás híján erre nemigen tervezhetnek. Csakúgy mint az iskola tetőszigetelésére, amire talán pályázat útján nyerhetnek pénzt. Somogysárdon „Együtt jó” A szomszédfalvak vetélkedésével zárult a hétvégén Somogysárdon az a rendezvénysorozat, amely egy héten keresztül, színes programokkal várta a résztvevőket, érdeklődőket. A Petőfi művelődési házban megrendezett közösségi napok múlt hétfőn kezdődött, és a programok sorában az irodalmi és rajz pályázattól, a teadélutánig és a Felfedezések délutánjai című eseményig sokminden szerepelt. Népszerűek voltak az egészségvédelmi nap eseményei is, vetélkedőkkel és sporteseményekkel. Már a határban van a gáz A közeljövőben írnak ki versenytárgyalást a somodori gázprogram kivitelezésére. A vezetékes gázszolgáltatás költsége így egyelőre bizonytalan, és az is, mennyit kell ebből a lakosságnak felvállalnia. Mindenesetre a település önkormányzati testületet szeretné, ha minél kevesebb lenne a lakossági közműhozzájárulás. A gázvezetéket egyébként már a falu határáig lefektették. Kaposhomok is tartalékol Alig hatmillió forint a költségvetése, mégis mintegy egymillió forintot tartalékol a gázprogram megvalósulá- sásra a kaposhomoki önkormányzat. Mint ismeretes, a vezeték a Kaposvár-Dom- bovár-Sásd vonalon épül majd, és ennek somogyi szakasza több mint 15 önkormányzatot érint; ezen ön- kormányzatok többsége elkülönítette költségvetésének bizonyos hányadát, ameny- nyiben a beruházás elkezdődne. Jórészüknek azonban minden bizonnyal hitel- felvételre is szüksége lesz. Osztrák tőkével, magyar szabadalommal Módosításra szorul a község rendezési terve Munkahelyteremtés külföldi segítséggel Egy somogyjádi fiatalember munkát vállalt Ausztriában, majd két és fél év után hazatért. Balatonlellén egy környezetvédelmi profilú cégnél helyezkedett el, de kapcsolata nem szakadt meg a Grazhoz közeli Fernitzcel: műanyagból készült szenny- vízakna-feneket szállít az ottani cégeknek. Ignácz János látva, hogy falujában mekkora gondot jelent a munkanélküliség, fölvállalta, hogy az osztrák cégek tőkéjét becsábítja Somogyjádra. Felvette a kapcsolatot a fernitzi polgármesterrel valamint a város vezetőivel, és közösen úgy döntöttek: partnerkapcsolatot létesít a két település. Lőrinczné Kiss Ilona polgármester elmondta: a hónap közepén 90 tagú delegáció — köztük a falu elöljárói és 20 diák — utazott ki az osztrák városkába. A polgármesteri hivatal aulájában ünnepélyes keretek között aláírták az együttműködési szerződést, s a hivatal falán fölavatták Somogyjád címerét is. Egy közkereseti társaság alkalmazottjaként azóta hét, eddig munkanélküli somogy- jádinak sikerült a német cég támogatásával elhelyezkednie; természetvédelmi szempontból is megfelelő műanyag aknafeneket gyártanak a kint élőknek. Az általános iskolából június 15-én, tizenöt tanuló és öt pedagógus utazik Fernitzbe. A gyerekeknek lehetőségük adódik, hogy az első osztálytól kezdődően tanult német nyelvet gyakorolják. A gazdakör tagjai is rendszeresen látogatják a grazi vásárt és tapasztalatcserére ki-kiruccannak a fernitzi gazdákhoz. (Várnai) Csepinszky Ottó kiállítása az iskolában Kaposfő vásznon és valóságban Csepinszky Ottó Kaposfőn született 1927-ben. A második világégés vége felé munkatáborba vitték, s onnan 1945-ben tbc-s megbetegedése miatt szabadult, majd Németországba került. Életét ott egy német orvos mentette meg. Érti professzor portréja is szerepel azon a kiállításon, amelyet Csepinszky Ottó festményeiből nyílt a minap a kaposfői általános iskolában. Ott, ahol annak idején tanult. Borsa József iskolaigazgatótól megtudtuk, rokoni kapcsolatuk révén talált vissza szülőföldjére a mérnök-alkotó. A festészettel 1978 óta kedvtelésből foglalkozik, és négy évvel ezt követően lett tagja a nürnbergi műkedvelők festő körének. Első kiállítását öt éve rendezte Kötésén, majd németországi városokban nyíltak tárlatai. Kedvelt témái részint a szülőföldhöz kötődnek, de képein csendéleteket, hazai és német tájakat is megörökített. Az alkotó nem vészelte át testi sérülés nélkül a háború alatti megbetegedését, bal kézzel kellett megtanulnia festeni. S nemcsak fest, hanem képességeihez mérten orgonán is játszik. Csepinszky Ottó tárlata június 13-ig látogatható az iskola épületében. B. T. Utcahosszal gyarapodik hamarosan Nagyberki Hálás pénzkiadás a parcellázás — Huszonöt-harminc új telek A gyümölcsös mögött látható Ha ezekben a napokban valaki úgy döntene, hogy Nagyberkiben ver tanyát, ezt nemigen tehetné meg. Legalábbis házépítéssel nem: elfogynak ugyanis a parcellázott telkek. Az utánpótlásról, az önkormányzat — mint megtudtuk — a következő hónapokban kíván gondoskodni. A rendezési terv szükség- szerű módosításáról Ember- sics László körjegyző elmondta, hogy amint a kiigazított tervek elkészülnek, a testület nyomban napirendre tűzi megtárgyalását. A tervezési megbízást kiadták, a tárgyalására várhatóan hónapokon belül sor kerül. Az elképzelések szerint Nagyberkiben mintegy 25-30, főként a köza parcellázásra váró terület ségközpontban leendő telek kialakítását s ezzel egy új utca nyitását tervezik; ez a jelenlegi Újváros utcát kötné össze a Petőfi utcával. Nagyberki újabb utcája, lakóépületei egy jelenleg művelés alatt tartott földterületen lesznek. Embersics László természetesen örül, hogy a képviselőknek efféle gonddal kell szembenézniük, hiszen a telkek iránti igény nem kevesebbet jelent, mint a település biztos fejlődését. Az örömbe azonban, mint szokott, üröm is vegyül, mivelhogy a terveztetés és egyéb járulékos költségek miatt nem egy olcsó mulatság a telekkialakítás. De tegyük hozzá, hogy ez a befektetés, szokták emlegetni Fotó: Lang Róbert — hosszú távú, biztos megtérülést ígér. S ez jelen esetben kétségkívül igaznak látszik. Az helyi testületi tagok biztosan elégedettek lennének, ha a leendő 25-30 nagyberki család — ugyan tagjai ez idő tájt még nem feltétlenül tudnak róla hogy, azok lesznek — e településbe vetett bizodalmát a komfortfokozat növelésével hálálhatná meg. A gázprogramról van szó, amelynek terve oly régi, hogy már csak korára való tekintettel, illendőségből is illenék valóra váltani. A körjegyző erről elmondta: a szándéknyilatkozatot megtették. S ez az első lépés a megvalósításhoz. (Balassa) Ámokfutó tinédzserek Büssüt egy rendet akaró közösség állíthatja talpra Az utca Büssüben — a gyakori balhék helyszíne Egy büssüi lokálpatrióta hívott föl bennünket Szülőszoba az árokparton című jegyzetünk kapcsán. Elmondta, hogy a cikkben leírt állapotok őt még jobban bosszantják, mint bennünket, hiszen mint faluját szerető ember vallja: a gyermek bűne leginkább egy anyának fáj. Büssüről azonban azt is tudni kell, hogy vezetékes ivó- vízhálózattal gazdagodott a falu, s szinte az összes középületet felújították. Megszépült a kultúrház, több szolgálati lakást rendbe tettek, valamint a ravatalozót. Az egykor szép községük lakóit leginkább a közállapotok bosszantják és az a sajátos fásultság, amely mindennapjaikat szinte elviselhetetlenné teszi. Két alig-fiatalember, a tizenötéves S. Rudolf és K. Tibor tolvajlásai okoznak gondot; velük szemben a rendőrök is tehetetlenek. Betörtek például az idős Bunevátz udvarára, s mikor az öreg szólni merészelt nekik, hozzávágtak egy kalapácsot. Amíg a rendőrség helyszíni szemlét tartott, egy másik házból karórát és légpuskát loptak... Legutóbb, amikor Kaposvárra vitték őket kihallgatásra, hazafelé föltörtek vagy fél tucat autót. Megszöknek a gyiviből, lelépnek a rendőrök elől, balhéznak a büssüi utcán, de még a most elvetett krumplit vagy hagymát is kiszedik a földből. Mi a teendő? Olvasónk válaszolt is: igazából csak egy erős, rendet akaró közösség állíthatja talpra a falut. Hogy megvalósul-e több ennek a megálmodásánál? Miért csak járáshiba látszik Büssüben, a bicegés? Nincs olyan nap, amikor ártana, hogy jobbat ne, remélnénk. B. J. Ha felépül végre a házuk... Nagy, bányai kézművestervek Fogalmazzák már a pályázatokat — Sikert sikerre halmoznak Nemcsak Somogybán, hanem az országban is elismert alkotóközösségként tartják számon a Kaposvári Kézművesek Egyesületét. A balatonfüredi és a budapesti expóbörzéken is felhívta magára a figyelmet a tíz kézművesből álló csapat. Míves munkáiknak — amelyben a tűzzománctól, hátiktól kezdve a kerámián és bőrdíszművön át a bábokig, játékokig szinte minden megtalálható — köszönhetik, hogy a bányai Panoráma Egyesület felajánlott egy szép telket részükre; építsenek egy házat az idilli környezetben. Abban az idilli környezetben, amelynél szinte nem is lehetne kellemesebb, alkalmasabb és megfelelőbb helyette találni arra, hogy ott rendszeresen lehessen különféle kézművestáborokat szervezni. A Kaposvári Kézműves Egyesület fennállása óta sikert sikerre halmoz, ám ez idő tájt a sikerek mellet a legnagyobb és legfontossabb kincs a most felajánlott építési telek. Az egyesület tagjai nincsenek híján az ötleteknek, bővelkednek azokban, s titkon már azt tervezik, kiknek tanítják meg a fazekasság, a pipa- és ékszerkészítés, a textilmunkák s a bőrdíszművesség alapját. Ám pénzük nincs. A telekre pedig az 1996-os világkiállításig mindenképpen fel kellene húzni egy épületet, amely táboroknak lehetne kiváló helye. Fogalmazzák már pályázataikat, mindenképpen élni szeretnének e lehetőségekkel. Csak így lesz eredménye a nagyvonalú gesztusnak, hiszen a telek — úgy hírlik — több mint negyedmillió forintot ér. Azt pedig — ha már elfogadták — nemcsak hogy illik a tervek szerint hasznosítani, de bűn is lenne parlagon hagyni. Minden bizonnyal elkezdődik majd az építkezés — főleg, ha mások is látnak fantáziát az egyesület támogatásában, s mielőbb megismerkedhetünk azzal az expós motívummal is, amivel a kaposvári Czóbel Marianna tűzzománc- készítő díszítette a Károly hercegnek Kecskeméten átadott mandzsettagombot. Károly herceg ugyanis szenvedélyes mandzsettagombgyűjtő. (Lőrincz) á 4
