Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. május 18., szerda Bakony Füszért privatizáció Beadványban hívták fel az ÁVÜ, a privatizációs döntések előkészítésében tevékenykedő szervezetek és bizottságok, valamint az ipari és kereskedelmi miniszter figyelmét a Bakony Füszért Rt vezetői arra, hogy a vagyonügynökség a cég privatizációja során formai hibát vétett. Nem működtette ugyanis azt a saját maga által kidolgozott szankciórendszert, amelynek alapján „a pályázatok elbírálásánál negatívan kell értékelni, ha az ajánlattevő közvetlenül, vagy közvetve a kereskedelemben 300 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó tőkebefektetéssel bír, vagy ilyen cégben vagyoni érdekeltsége van. Új OTP-fiók Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsőként a széfszolgáltatást is igénybe lehet venni abban az új OTP-fiók- ban, amelyet tegnap adtak át Törökszentmiklóson. Az OTP Rt bankhálózat újabb egységének építését a helyi önkormányzat ingyenes telekátadással támogatta. Alaptőkeemelésről döntöttek A Kereskedelmi Bank Rt legutóbbi közgyűlésén a bankkonszolidáció keretében újabb 5 milliárd forintos alaptőkeemelésről döntöttek a részvényesek. A bank alaptőkéjét legutóbb múlt év decemberében 49 milliárd forinttal emelték, így a pénzintézet megemelt alaptőkéje megközelíti az 52 milliárd forintot. Ez fedezetet nyújt a szükséges céltartalékok teljes egészére és a pénzintézet megemelt alaptőkéje megközelíti az 52 milliárd forintot. Ez fedezetet nyújt a szükséges céltartalékok teljes egészére és a pénzintézet tőkemegfelelési mutatója eléri a 4 százalékot. Az állami tulajdonosi részesedése a bankban megközelíti a 90 százalékot. Falugazdászhálózat Teli telepek, változó érdeklődés Kínálják az építőanyagot Változatlanul kelendő a kisméretű tégla Fotó: Csobod Péter A hideg április a „bűnös” Pusztulni látszanak a meggyfák A korábbi évek tégla, csempe, és cserép bőséggel találkozik az élénkülő építőanyagpiacon az építkező. — Az első negyedéves forgalmunk jó volt, ám áprilisban már kissé megtorpant a vásárlási kedv — válaszolta kérdésünkre Bischof Lásztóné, a kaposvári Fészek Áruház vezetője. — Az év elején a nyílászárókat, a téglákat, az aljzat burkoló lapokat keresték. A tervezettnél kevesebb fogyott faanyagból és fűrészáruból. A téglák közül a Wienerberger Porotherm 38,10 és 30-as válaszfal tégláit vitték sokan. Összességében a tavalyihoz képest idén az első három hónapban kétmillió forinttal nőtt a bevételünk. Kurucz István, a tabi Tüzelő és Építőanyag Kereskedés tulajdonosa elmondta: térségükben alig építkeznek, mostanában többnyire csak kisebb felújításokat végeznek. Ehhez hasonlóan alakult az üzletmenet is: tavalyhoz képest idén 10 százalékkal kevesebb a bevételük. Az emberek leginkább tetőtér beépítéséhez szükséges anyagokat veszik. — Somogybán jelentősen nőtt a Porotherm födémrendszerek forgalma. A gerendák és áthidalók egyre népszerűbbek, csakúgy, mint a falazóanyagok — ezt Kárpáti Béla, a Hungária Wienerberger Rt területi képviselője mondta. A Déltüzép Rt marcali telepének egységvezetője, Hosz- szú József kifejtette: a makacsul felfelé kúszó árak ellenére idén nagyobb az érdeklődés náluk. Szezonja leginkább a padlóburkoló-, szigetelő illetve a tetőfedő anyagoknak van. A cserepek közül igazán keresett a beton, az anyag és a zsindely volt. — Mostanában jónéhány új családi házat építenek. Nagyatádon, így az utóbbi időben növekvő érdeklődést tapasztalunk — újságolta Németh Csaba, a helyi tüzép vezetője. — 25 millió forint volt a forgalmunk, tavalyhoz képest 20 százalékos a növekedés. Jelenleg falazóanyagokból és födémszerkezetekből, illetve tetőfedőanyagokból fogy leginkább. A fenyőfűrész áru iránt csökkent a kereslet, szerencsére szemmiből nincs hiányunk. Nagyatádon is — akárcsak a közeli Barcson — egyre jobban érezhető a horvát vásárlók jelenléte. Atádon jobbára fedéllemezt, hullámpalát és vasárut vesznek, míg a déli kisvárosban nyílászárókat, belső ajtókat és szigetelőanyagokat. Kővári József, a barcsi tüzép telepvezetője elmondta: — Tavalyhoz képest mintegy 40 százalékkal nőtt az építőanyag forgalom. Leginkább a téglákat vásárolták, közülük is a hőszigetelt fajtákat. A nyílászárók közül jobbára a belső ajtók, a külső bejáratiak — drágább áruk miatt — kevésbé keresettek. Olasz import csempék és kerámia burkoló lapokból közel ezer négyzetmétert vettek. Ezen kívül folyamatosan vásároltak a kötőanyagok közül a cementből és a mészhidrátból. Harsányi Miklós Az utak mellett, de néhány helyen a kertekben is, szinte egyik napról a másikra „vörös- róka-színbe” öltöztek, s kipusztulni látszanak a meggyfák. Pár éve hasonló jelenség már előfordult. Az okokról Tóth Istvánt, a megyei növényvédelmi állomás igazgatóját kérdeztük. — Nem újkeletű jelenség ez — mondta — okozója a meggyfa-virág monilia. Ez a gombabetegség igen korán, a virágzáskor fertőz, amikor a fa a legérzékenyebb. Ezután rohamosan terjed, és rövid hetek alatt olyanná válik a fa, mintha leforrázták volna, szinte leszárítja, és vörös színbe öltözteti a zöld lombkoronát. — Miért jelentkezik idén ilyen tömegesen ez a betegség? — Az április a bűnös Akkor volt a szokásosnál hidegebb és csapadékosabb az időjáA Budapesti Árutőzsde a tavalyi üzleti évet igen sikeresen zárta. A mérlegfőösszege 936,6 millió forint, az adózás előtti eredménye 26,7 millió forint volt. E fő számokkal fogadták el a tulajdonosok az Árutőzsde Kft megtartott éves rendes közgyűlésén az elmúlt évről szóló mérlegbeszámolót. A csaknem 17 millió forintos adózás utáni eredményt a társaság az eredménytartalék növelésére fordította. A társaság törzstőkéje az elmúlt év január 1-jei 25 millió forintról év végére 125 millió forintra emelkedett. Az árutőzsde Kft vagyona 1993 végén meghaladta a 200 millió forintot. rás. Ekkor kellett volna folyamatosan védekezni, állandó permetlé fedettséget biztosítani. Ám a gazdák egyrészt nemigen szokták az utak melletti meggyfákat permetezni, másrészt, aki korábban tette is ezt, mostanában lemond róla, mert a szerek ára sokszorosára emelkedett. Egyébként e célra sokféle kemikália áll rendelkezésre, például a Bu- vicid, az Orthocid. — A baj viszont megtörtént. Valóban „meghaltak” ezek a kiszáradtnak tűnő fák? — Nem pusztultak el, kizöl- delnek újra, de termést természetesen az idén nem hoznak. — Vagyis nem kell kivágni őket. — Nem! De jó tudni azt is, hogy ezek a fák — mint egy nagybeteg ember — legyengültek és ha jövőre ismétlődik a tünet, akkor már valóban könnyen kipusztulhatnak. A Budapesti Árutőzsde e gazdasági eredmények mellett komoly sikerként könyvelhette el, hogy az elfogadott hosszú távú célkitűzéseknek megfelelően tavaly beindította pénzügyi szekcióját. Ebben elsőként a devizapiac kezdte meg működését. A BÁT történetének eddigi — legnagyobb — beruházására, az új tőzsdeterem kialakítására is az elmúlt évben került sor. E tőzsdeteremben a nyílt kikiáltásos kereskedés három elkülönült részben zajlik, a határidős devizakontraktusokra naponta, gabonára heti három, húsra pedig heti két alkalommal köthetnek üzletet. V. M. Sikeres volt a ✓ Budapesti Árutőzsde A falugazdász-hálózat működési feltételei és rendje már kialakult. A március 1-jétől dolgozó falugazdászokat az önkormányzatok elfogadták és várják segítségüket a települések mezőgazdasági problémáinak megoldásában. Lezárták a Danubius-jegyzést Hatalmas érdeklődést váltott ki a befektetőknél a Danu- bius-részvényjegyzés. Tegnap késő este kiderült, hogy már az első nap túljegyezték a papírokat, így a forgalmazó lezárta a jegyzést. Pillanatnyilag még becsülni is elég nehéz, hogy egy befektetőnek mekkora részvénycsomag juthat. Az igen rövid jegyzési időszak mindenesetre azt valószínűsíti, hogy a jegyzők viszonylag nagy mennyiségű részvényt kaphatnak majd meg. Az új részvényesek május 25-től vehetik fel a letéti igazolásokat. Versenyképessé kell tenni a kisvállalkozásokat Fejlődés nem várható Javaslat a Vállalkozásfejlesztési Iroda létrehozására 200 milliárd forintos feketekereskedelem (H)Arccal a hamisítók felé Magyarország a szabálysértők Mekkája Bár nemrégiben 5 ezer forintról 20 ezer forintra emelték a hamisítványok forgalmazóira szabálysértés címén kiróható összeg felső határát, az eladók még ma is csak dollármilliókban mérhető károkat okoznak a minőségi termékeket gyártó és forgalmazó cégeknek. Az utóbbi években a volt szocialista országok, köztük Magyarország vált a hamisítványok Mekkájává. Ez elsősorban a még mindig meglévő joghézagok következménye. Szabálysértés címén például nem lehet az árut elkobozni ezért az Iparjogvédelmi Egyesület és az érdekelt cégek - elsősorban a sportruházati termékeket gyártók - már több ízben kezdeményezték a vonatkozó törvény módosítását. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség adatai szerint a magyarországi legális kiskereskedelem az elmúlt évben 1500 milliárd forintot tett ki. Az illegális forgalom is nőtt, becslések szerint elérte az 500 milliárd forintot. A be nem fizetett vám, áfa, valamint szetnélyi jövedelemadó révén a feketekereskedelem haszna 200 milliárd forintra tehető. A kis- és középvállalkozói szektor sok szempontból már megfelel a piacgazdaság követelményeinek, innovációs és versenyképessége azonban még törékeny - jellemezte a helyzetet Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közgazdasági helyettes államtitkára tegnap amikor az elmúlt négy év eredményeiről számoltak be a tárca képviselői. Gulácsi Gábor elmondta, a szektorban zajló dinamikus folyamatok ellenére nagy igény van egy átlátható, koordinált kisvállalkozásokat támogató rendszerre. Ezt az igényt kívánja kiszolgálni az IKM koncepciója, amelyet áprilisban a kormány is megtárgyalt. A koncepció fő feladatként határozza meg a kisvállalkozások versenyképességének javítását, szolgáltatási színvonalának emelését. Megfogalmazza a kisvállalkozások terhei felülvizsgálatának szükségességét, illetve azt, hogy a kisvállalkozói piac biztosításában az államnak feladatot kell vállalnia. A javaslat szerint a kisvállalkozások finanszírozásában a Start és Phare mikrohitelek mellett szerepet kell kapniuk a garancia egyesületeknek. A tárca javaslatot tesz a Vállalkozásfejlesztési Tanács létrehozására, ez az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda tevékenységének módosítását jelentené. Hegyháti József, a tárca helyettes államtitkára az ipari szerkezetváltás folyamatának négy évéről számolt be. Elmondta, hogy az iparpolitikai koncepciónak megfelelően a vállalatok társasággá alakulása megtörtént, és erőteljesen halad a tulajdonosi szerkezetváltás is. A stabil növekedés feltételei azonban még nem teremtődtek meg. A gazdaságkutatók előrejelzése szerint az idén csupán arra lehet számítani, hogy a lakossági fogyasztás stagnál, az export visszaesése és a beruházások csökkenése nem folytatódik. 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy többpárti kormány alakulhasson. IIP (Fizetett politikai hirdetés) i A
