Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-16 / 114. szám
1994. május 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Tavaszi munkák a városban — Pályázat útján Strsborugba — Künzelsaui vendégek a Petőfi iskolában — Ballagtak a gimnazisták — Indul a szeméttelep építése. Hírek, információk, sport. 20.00: Tv-mozi: Hiszünk a dalban (magyar koncertfilm) Már a tető készül Táskán Táskán az épülő idősek házának tetőszerkezetén munkálkodnak már a kaposvári Piramis Kft szakemberei; ennek elkészültével látnak hozzá a belsőépítészeti munkákhoz. Az intézmény műszaki átadását legkésőbb az év végére tervezik. Lámpatestek cseréje Vörsön Korszerűsítik Vörsön a köz- világítást. A Dédász keszthelyi kirendeltség munkatársai a KPM-út mentén új, korszerű lámpatestekre cserélik ki az elavult régieket. Az önkormányzat megbízásából végzett munka mintegy 500 ezer forintba kerül. Ballagó diákok a Berzsenyiben Először a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium 99 végzős hallgatója vett búcsút a hét végén a tanárok, diáktársak és szülők jelenlétében — az alma matertől. Szombaton szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szakiskola 68 és a Szakképző 109 tanulója ballag. Végül a város három általános iskolájának nyolcadikosai köszönnek el iskolájuktól; a 188 évgzős búcsúztatására júniusban kerül sor. Jobb lett az út Marcaliban Fagy okozta sebek nehezítették a közlekedést Marcaliban a Szigetvári utca teljes hosszában. A szakemberek gyors és jó munkájának köszönhetően már eltűntek a kátyúk, így simább úton, biztonságosabban közlekedhetnek a gépjárművek. Egyre több virág Lengyeltótiban Szép, vonzó város szeretne lenni Lengyeltóti, ezért minden talpalatnyi helyet virággal ültetnek be. Eddig 250 ezer forint értékben ültettek ki ezer muskátlit és hatezer egynyári virágot. Valójában kétszer is ültettek egymás után, mivel az első virágokat ismeretlen tettesek éjszaka letarolták. Az önkormányzat emellett 50 ezer forintot fordított díszcserjék ültetésére is a Fonyódi úton, a kerékpárút mentén. Előzőleg megrendezték a lomtalanítási akciót: ennek során a házaktól 230 köbméternyi hulladékot szállítottak el. Laktanyából fogászati miniklinika A sérült gyerekekről ás a pedagógiáról Havi félmillió forintos forgalom a Previdentnél A technikusok fémlemez, öntött híd és proteika készítésén dolgoznak a Prevident-laborban Másfél éve alakult meg Marcaliban a belső laktanya számítástechnikai központjának helyén a Prevident Fogászati Szolgáltató Kft. A bogiári Dentál Kft-től „átigazolt” fogtechnikusok költöztek ide, az épület másik szárnyában pedig — a magánpraxist folytató — fogászati szakrendelés rendezkedett be. A technikai részleg a tb-vel kötött szerződés értelmében — a cég orvosai mellett — elsősorban a biztosított betegek ellátására szakosodott. — Az évek óta tartó zuhanórepülést azzal próbáljuk ellensúlyozni, hogy egyre több fogorvos vonunk be a közös munkába — mondta Héher Péter fogtechnikus mester, a kft egyik résztulajdonosa. — Nem tolonganak a megrendelők, noha rajtunk kívül nincs a városban hasonló profilú cég. Pedig ami az árainkat illeti: a tb ötven százalékot térít, így egy öntött híd műanyag leplezéssel 970 forint, s a beteg csak a felét fizeti. A magán és az sztk-s munkák között mind árban, mind időben nagyok az eltérések. Egy porcelánfog maszekban 1980 forint, nem is beszélve az aranyról, amely drága ugyan, de szövetbarát tulajdonsága miatt ismét divatba jött. — A fogíny az aranypótlásnál soha nem húzódik el, míg a nikkelfog esetében ez előfordulhat — mondta Héher Péter. — Tény az is, hogy aki magánúton csináltatja a fogsorát, kevesebbet vár, de jobban ki kell nyitnia ^ pénztárcáját. A Prevident termeiben nagy teljesítményű olasz és német gépek segítik a munkát. A havi 500-600 ezer forintos bruttó forgalmú kft-nél az aprólékos, nagy figyelmet kívánó manuális tevékenység előkelő szerephez jut. — Valamennyi munkára egy év garanciát vállaltunk, részben a Framidenttől és a Dentál Co- optól hozott anyagok minőségének, részben pedig a dolgozóink teljesítménynek köszönhetően csak elvétve kell korrigálni. A képzés gyakorlatán azonban nem ártana némi módosítás: a végzett szakmunkások csak itt, az asztal mellett tanulnak meg igazán dolgozni. Csíky K. Erika Kirándulóhely a földvár romjain Szenyéri nehéz kenyér Olcsó házak egy elöregedő faluban, ahol a hétezer forintos vezetékes vizet nem az igénytelenség, hanem a pénztelenség miatt nem vitette be a lakosság fele. Szenyér látott persze boldogabb időket is. A sok időskorú, egyedülálló, munka és szakma nélküli helybéli ellenre sem adja fel a falu megmaradásáért folytatott harcot. A múlthoz visszanyúlva, a jövőben bízva próbálnak talpon maradni. — Földsáncból épített végvár voltunk mi itt valamikor — mondta a történelmi időkről Balogh József polgármester. — Az árokkal övezett földvárból persze nem sok maradt. Ennek a szomszédságában kellemes kis kirándulóhelyet létesítünk, és a meredek kaptató tetején a tereprendezés után fából készült pihenőpadokat helyezünk el. A másik, turisztikai szempontból érdekes látnivaló az 1300-as évekből származó templomunk, amelynek falán az 1975-ös felújítás során majdnem 700 esztendős freskót találtak a szakértők. A szentek fából faragott szobrai is kuriózumnak számítanak. A búcsú mind a mai napig Péter-Pál napján van. Egyébként a 400 lakosú kis település nevezetes dolgai abban a kiadványban is szerepelnek, amelyet most készítenek nyomdai kiadásra. Az említett könyv egy 220- 240 oldalas Szenyér története című, 16 színes fotóval illusztrált kötet lesz, amely a múlt századig tartalmazza a falu krónikáját. Az ezer példányban megjelenő képes história előállítási költségeit az ön- kormányzat vállalta, szintúgy a tervbe vett szenyéri címer és képeslap elkészíttetését. A Híd a Boronkán Tájvédelmi Körzetbe tartozó Szenyér elöljárósága abban bízik, hogy az ismertető kiadványok népszerűsítésével minél több, csendre, nyugalomra vágyó vendéget csábíthat a faluba. De adottak-e a vendégvárás feltételei? Erről a polgármester így nyilatkozott. — A házaink még a nyárra befejeződő telefonbekötések ellenére sem alkalmasak arra, hogy kiszolgálják a falusi turizmust. No, meg a környezet sem olyan — nem a természeti, mert az gyönyörű, hanem az ember teremtette. (Csíky) Künzelsaui tanárok a Petőfi iskolában Egyre erősebb a kapcsolat Marcali és Künzelsau között. Legutóbb a németországi testvérváros „Grimm testvérek” iskolájának négy pedagógusa — Sigfried Kehlenbach, Ingeborg Kehlenbach, Rose Jillich és Heide Kochan — látogatott Marcaliba. Négynapos tapasztalatcserén vettek részt a marcali Petőfi iskolában — hogy hasznosítsák egymás tapasztalatait. A magyar és a német tanintézmény feladata hasonló: mentálhigiénés szempontból többé-kevésbé problémás gyerekeket igyekeznek tudással felvértezve útjukra bocsátani. A künzelsaui pedagógusok nevében Sigfried Kehlenbach elmondta: — A magyar gyógypedagógia, úgy látjuk, az utóbbi évtizedekben figyelemre méltó eredményeket ért el; a magyar kollégák tapasztalatait igyekszünk összevetni a miénkkel. Kis küldöttségünk ezért látogatott Marcaliba, és nem csalódtunk: pedagógiai és módszertani szempontokból több, otthon jól alkalmazható ötletet kaptunk. A német iskola tanára elmondta azt is, hogy szeretnék még intenzívebbé tenni a két iskola közötti kapcsolatot. Ezért Orosz Lajost, a Petőfi iskola igazgatóját meghívták, hogy vegyen részt és tartson előadást a nyáron a fogyatékos-pedagógiával foglalkozó tanárok Ba- den-Würtembergben rendezendő konferenciáján. K. G. T. Amikor a tanítók is játszanak Mesztegnyői példa Harminc, a megye különböző részén élő és oktató tanító vett részt azon a tavaly szeptembertől idén májusig tartó módszertani továbbképzésen, amelyet a kaposvári pedagógiai intézet szervezett. Ennek záró, bemutató előadást a múlt héten tartották Mesztegnyőn. A tanfolyam célja a néphagyományok és a népi gyermekjátékok átörökítése volt, valamint ezek beépítése az iskolai tananyagba. Az intézet felkérésére Kövesd/' Tiborné, a mesztegnyői faluház vezetője már a harmadik kurzust zárta sikerrel. A havonta tartott foglalkozásokon a hallatók többek között a hónapokhoz és a mindennapokhoz egyaránt kötődő népszokásokról, a falusi ember hiedelemvilágáról, erdők, mezők titkairól és a népi gyógyászatról kaptak áttekintést; a manuális foglalkozásokon pedig természetes anyagokból készítettek játékfigurákat. A továbbképzés egyik sarkalatos pontja volt az önnevelésre és a szabadidő tartalmas elöltésére egyaránt kiváló népi játékok — altató, höcögtetők kiszámolok, csúfolódók, körjátékok — megismerése, széles körben való elterjesztése és népszerűsítése. A látványos, sok gyereket megmozgató, dallal, tánccal, mondókákkal színesített játékokat — a visszajelzések szerint — a pedagógusok saját iskolájukban is igyekeznek meghonosítani. Cs. K. E. Népi gyermekjátékokat adnak elő a mesztegnyői kisiskolások Kinőtte a régi házat a vállalkozás Kisgépekre váltott át kényszerből a szerelő A körülmények kényszerítették ötvenes évei táján a marcali Spilák Lajost pályamódosításra. S ezzel alapvetően megváltozott az élete. — Lenyomtam húsz évet a téesz-nél, aztán még kettőt a KPM-nél — mondta —, és egyre nyilvánvalóbb lett, hogy nekem mint autószerelőnek befellegzett. A KPM kft-vé alakult át, ottmaradni csak úgy lett volna célszerű, ha beszállok az üzletbe. Marcali fehér foltnak számított akkor a mezőgazdasági kisgépellátásban, a szervizről, javításról nem is beszélve. Spilák Lajos sok töprengés után úgy határozott, hogy boltot nyit Honvéd utcai házában. A kis családi vállalkozás hamarosan kinőtte a lakást, így vettek egy telket a Szigetvári út végén, és új házat építettek üzlettel, műhellyel. A Husqarna Servies cégtábla alatt tavasz óta számos mező- gazdasági kisgépet kínálnak: kapálókat, fűnyírót, permetezőket, s mindenféle alkatrészt. — A legfontosabb talán az, hogy a gazdálkodók egyre növekvő táborában ki-ki megtalálja a szükséges gépet és a szervizlehetőséget — mondta Spilák Lajos. — Korábban ezekért Kaposvárra, Nagyatádra és még távolabb kellett járni. Most a Hermes áfészszel és még vagy 8-10 céggel kapcsolatot tartó Spilák Lajos elmondhatja: áruskáláján olyan mező- gazdasági kiségpek is szerepelnek, amelyeket máshol hiába keresnénk, és helyben van a szerviz. — A cél az volt — mondja —, hogy a család megélhetését biztosítsuk. Úgy tűnik, jó lóra tettünk. Marcaliban megszűnt egy fehér volt, és szerényen mi is megélünk. Kun G. Tibor f > Hirdetmény A Marcali'Város Kórház-Rendelőintézetének gazdasági igazgatója (Marcali, Széchenyi u. 17-21.) pályázatot hirdet számítástechnikusi állásra Pályázati feltétel:- főiskolai vagy felsőfokú szakmai végzettség rendszerszervezető szak,- 2 év szakmai gyakorlat. A pályázathoz szükséges információt adja: Kovács Gyuláné személyzeti osztályvezető. Telefon: 85/311-311/143 Benyújtási határidő: 1994. május 20. (44551) V ___________________________/ 4 k
