Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-12 / 111. szám

1994. május 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 150 ezer schilling az iparművészeknek Tanulási támogatásra Alpok-Adria forrás Kaposújlak gázfejlesztése A gázvezeték helyén gépek dolgoznak Fotó: Csobod Péter Grazban ülésezett az Al­pok-Adria munkaközösség kulturális bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Jónás József, a megyei önkormány­zat főosztályvezetője is, aki elmondta: osztrák javaslatra egy iparművészeti díj alapítá­sát határozták el a tartomá­nyok képviselői. Az Alpok-Ad­ria díjat a modern kortárs iparművészet támogatására hozzák létre. A művészek egyebek között fa, üveg, pa­pír, textil, ékszer és kerámia munkákkal pályázhatnak. A díjat évente ítélné oda a zsűri, 150 ezer schilling érték­ben, amelyen belül az első he­lyezettet 90 ezer, a másodikat 40 ezer, a harmadikat pedig 20 ezer schillinggel jutalmaz­— A közelmúltban huszon­hat fórumot rendezett So­mogybán a megyei közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bi­zottsága és a megyei cigány­szövetség — mondta Verk- man József, a bizottság el­nöke. — Ezeken a fórumokon a nemzeti és etnikai kisebb­ségek jogairól szóló 1993 évi törvényről esett szó. Somogy cigánysága a törvény adta le­hetőségekről többnyire ekkor értesült először. Bebizonyo­sodott: több településen nem egységes a cigányság, s ez akadályozza az együttes fel­lépést önkormányzati szerveik létrehozásában. Elhangzott: az előadásso­rozat elérte célját, mert felkel­tette a cigányság érdeklődé­sét és elindított egy önszerve­ződési folyamatot, melynek eredményeként sorra alakul­nak a jelentősebb cigány la­kosú településeken a helyi szervezetek. Kadarkúton is hamarosan létrejön egy. Néhány helyen, mint pél­dául Újvárfalván, Marcaliban csak páran jelentek meg a fó­rumon, Kutason és Csököly- ben hetvenen, Büssüben hat­vanam Lengyeltótiban ötve­nák. A díjkiosztást a soros el­nöklő országban rendezik meg. A benyújtott pályázati munkákból kiállításokat szer­veznek, ahol lehetőség nyílik a művészek bemutatkozására és a művek értékesítésére is. — A grazi tanácskozáson egy ösztöndíj javaslat is meg­fogalmazódott — mondta Jó­nás József. — A rektori konfe­rencia vezetője, dr. Anton Kolb kérte a bizottság támoga­tását egy tanulmányi ösztöndíj létrehozásához, amely lehe­tőséget adna a tehetséges di­ákoknak külföldi egyetemeken való tanulásra, kutatásra. Az ösztöndíjat tartományonként két hallgató vehetné igénybe. nen vettek részt. A törvényis­mertetés után a legfőbb prob­lémákról: a munkanélküliség­ről, a beilleszkedési nehézsé­gekről, a létbizonytalanságról, a szabálysértésekről és a se­gélyezésekről is szó esett. A fórumsorozat óta többen felkérték a bizottságot újabbak megszervezésére. Ktencsár Gábor titkár szerint csak ott kell megrendezni, ahol való­ban igénylik ezt, ugyanis né­hány önkormányzat sértve érezte magát, ha „felülről” te­lepszenek rájuk, holott ők már túlvoltak a törvényismerteté­sen. Kampák György, a megyei cigányszervezet elnöke el­mondta: a cigányok nehez­ményezik, hogy nem vehettek részt az önkormányzatok munkájában. Hogy legyen esélyük az önkormányzati vá­lasztásokon, már most szük­ség van arra, hogy „felvértez­zék” őket. Rinyabesenyő, Pálmajor lakóinak 100 száza­léka cigány, de Kisperjésen, Babócsán, Somogyszentpá- lon, Csökölyben, Kőkúton, Szentán és Eddén is számot­tevő cigány él. Lőrincz Sándor Régi vágyuk teljesül a ka- posújlakiaknak: vezetékes gázt kapnak. Évtizedes vára­kozás után nemsokára meg­gyújtják a gázfáklyát. Somogybán az utóbbi né­hány évben megszaporodott a vezetékes gázzal rendelkező falvak száma. Ezek sorában megtalálható a több ezer lel­ket számláló nagyközség éppúgy, mint az alig egy-két száz fős aprófalu. A beruhá­zásokhoz nemcsak forint mil­liók kellettek, hanem az ott élők közös összefogása is. Ez történt legutóbb Kaposújla- kon. — Lakossági szerveződés­sel kezdődött gázprogram — tudtuk meg Matuta András, kaposmérői körjegyzőtől. — Az itt élő emberek régóta sze­rették volna a gázt bevezetni, ám sokáig nem jött össze a beruházáshoz elegendő pénz. A közelmúltban nyílt csak le­hetőség arra, hogy megkez­dődjön a kivitelezés. A beruházó a Kögáz Rt, a kivitelező egy kaposvári vál­lalkozó. A munkálatok tavasz- szal kezdődtek, várhatóan a nyár közepére fejeződnek be. A gázvezetékek, a csövek helyének kiásása illetve elhe­lyezése, a fogadóállomások és a biztonságos üzemelte­téshez szükséges berendezé­sek ára több millió forintot emészt fel. A gázprogram si­keréhez az újlakiak is hozzájá­A miniszteri rendelet mó­dosítása megemelte az uta­zási irodáknak kötelező' va­gyoni biztosíték mértékét. A kaúciót április 30-ig lehetett kiegészíteni, ennek elmu­lasztása esetén felfüggesztik az iroda működését. A me­gyében jelenleg 30 utazási iroda működik. — Nekünk ez a rendelet egy millió 250 ezer forint elvonást jelent — mondta Fábián Lász- lóné, a Túra Tours vezetője. — Eddig 600 ezer forintot fizet­tünk be a kaúcióra, most ezt 650 ezerrel kellett kiegészíteni. Szerintem ez az intézkedés ki­fejezetten a kis irodákat sújtja. A VOSZ idegenforgalmi ta­gozatának véleménye szerint az emelés 66 százalékos tőke rulnak: házanként 30 ezer fo­rintot fizetnek. A helyi önkor­mányzatnak is mélyen a zse­kivonásával sújtja a kisebb iro­dákat, miközben az évi száz milliós forgalmú irodák 1,5 mil­liós kedvezménybe részesül­nek a régi rendelethez képest. A Proko Travel vezetője, Csatári Istvánná szerint a ren­delet lehetőséget nyújt rá, hogy a vagyoni biztosíték letétele he­lyett az iroda biztosítási szer­ződést kössön. A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az utazásszervező fizetésképte­lensége miatt külföldön rekedt utasokat visszaszállítják Ma­gyarországra, valamint állják az ez alatt az idő alatt felme­rülő költségeket. — Boldizsár Attiláné, a Co- lombus Tours vezetője: — A fekete turizmus ismét virágko­rát éli, és ez ellen sem az Apeh, sem az OIH nem tesz bébe kell nyúlnia: 6 millió 700 ezer forintot ad. H. M. semmit. Akkor minek a kaúció? Minket mindenki ellenőriz, ők pedig lakásokból szerveznek utakat, büntetlenül. Lényeg, hogy a pénz benn legyen a bankban, azzal már nem törő­dik senki, milyen körülmények között utaztatunk. Hamvas Péter, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal veze­tője is egyetért azzal, hogy egyfajta szabályozásra szük­sége van a szakmának. A kaú­ció nagysága egy kezdő vállal­kozó kellemetlen helyzetbe tud hozni, de vannak biztosítási le­hetőségek amelyeket jobban ki kellene használni. Garancia kell az utasok és a szakma számára is. Az emberek szá­mára nemcsak az olcsó ár a vonzó, hanem a biztonságos utazás is. (S. Pap) S. P. G. Törvényről, beilleszkedésről és segélyekről esett szó Huszonhat fórum a cigánylétről A kis irodákat sújtja a megemelt vagyoni biztosíték Turizmus, fehéren-feketén SOMOGYI HÍRLAP Békés József jegyzete Négy megye „mutatói” Az alma és a fája — Nyertek a szocialisták, bezárják a gimnáziumot? — ezt a kérdést szögezte tegnap dr. Ozsváth Ferencnek a kaposvári katolikus gimnázium igazgatójának egy tizenkét éves nebulója. A már sok mindent megért direktor megemelte szemüvegét az orrán. Siheder lánykakor ide vagy oda, a csacskaságon túlmu­tat a magyar félmúltunkból összeállt történelmi beidegződés. A gyermek kételyében a felnőtt emlékezete, s a még általa meg nem ismert politikai erő múltból gyökerező természetrajza olvad össze. Szó sincs erről, igazította ki az igazgató. A ginmnáziumot ke­resztényi hit avatta, s hisznek abban, hogy más hitekkel béké­sen megférnek. Politikáról fecsegnek a suttyók a főutcán, lehetnek olyan ti­zenötévesek. „A bunkó... elmehet a... ennyi szavazatot a für­dőmester is kapna a Desedán...” Trágáran szalad ki szájukon a választási összegzés. A leg­jobb góldobóvá, pontszerzővé nemesül a pártlistavezető, s knockoutolt csibész mindenki a harmadik hely után. Nyelhetik nyelvük igéit a politikai pályára tévedtek. Kisebb botrány az agráregyetemen. A hallgatói önkormány­zat elnöke a (diákok nevében is) a MIÉP-es jelölt mellett buzdí­tott egy politikai hirdetésben. A diákok közül viszont sokan ki­kérik maguknak, mondván: a szóban forgó egyetemi vezető a választásokon való soványka szereplésből levonhatja magá­nak: a katedrán vagy éppen az irányításban a helye, s nem a pártzászlók alatt. Fán az alma, almában a mag, s ha kikel, fa lesz belőle. Ilyen is, olyan is. Vesztünkre lenne újabb évekre, ha csak a deli- cseszkerteket illene dicsérnünk. Fejletlen infrastruktúra Somogy, Tolna, Zala és Ba­ranya megye infrastruktúrális mutatói nemzetközi összeha­sonlításban a hazainál is ked­vezőtlenebb képet mutatnak — olvasható egyebek között abból a tanulmányból, amit az MTA Dunántúli Tudományos Intézete készített a Regionális Fejlesztési Alapítvány megbí­zásából. A vizsgált tizenegy mutató közül csupán a vasútháló­zat-sűrűség és az orvosok száma haladja meg a közös piaci átlagot. Különösen fejlet­len a régió minőségi közúti közlekedési hálózata és a te­lefonhálózat. Ahhoz, hogy a négy megye közúthálózata az európai normáknak megfelel­jen, körülbelül kétszáz kilomé­ter autópályát és ezer kilomé­ter elősrendű főútvonalat kel­lene építeni. A nyugat-európai telefonellátottsági szint eléré­séhez pedig négyszáznegy­ven ezer új telefon fővonalra lenne szükség. A béreket nem számolták ki Utcára kerültek a kányái varrónők „Nem vállalták a dolgozók a túlmunkát” (Folytatás az 1. oldalról) A táppénzhez csak fél év után jutottak, s ha túlóráztak akkor sem vették észre, hogy a boríték vastagabb lenne. Igaz, az utóbbi időben már borítékot sem kaptak. — A fizetett ünnepek után nem kaptunk pénzt, a munkál­tatónk 1993-ban a tíz nap táp­pénzt sem fizette azzal az in­dokkal, hogy nincs pénze — mondta az egyik varrónő, Or­bán Béláné. — Nem kaptuk meg a gyerekek után járó sza­badságot sem, illetve a túlórát nem elfogadható bérrel szá­molták. Pótlékot pedig nem volt hajlandó a Szűcs Mária fi­zetni... Ezután hogyan bízzunk a vállalkozókban? A dolgozók április 26-án kap­ták kézhez a felmondásukat, 30 napos felmondási idővel. A vállalkozó indoka: a dolgozók április 16-án nem jelentek meg a túlmunkán. Elrendeléséről írás nem volt. A munkavégzés alól a felmondási idő felére felmentette a dolgozókat, így az utolsó munkában töltött na­pon — tegnap — volt az el­számolás. A vállalkozó a megadott há­romórás időtartam utolsó 15 percében érkezett meg. Az előkészítés elmaradt, a papí­rok nem voltak kitöltve, a bére­ket nem számolták ki. Munkatársunk Szűcs Máriá­tól nem kapott választ arra a kérdésre, hogy miért számolta föl vállalkozását. Megkérdezé­sekor azt állította, hogy a dol­gozók elszámolása mindig rendben történt, ám egyetlen papírt sem tudott mutatni a havi jövedelemelszámolásról... — Nem vagyok hajlandó semmit mondani — jegyezte meg, s becsukta a megszűnt varroda ajtaját... K. J. Mosolytársak a pódiumon A kaposvári Szakszervezeti Művelődési Házban rendezte meg estjét a Németh István Ál­talános Iskola és a szülők által létrehozott Mosolytárs Alapít­vány. Tegnap este 170 diák dallal, verssel, tánccal, paródi­ával mutatkozott be a csaknem félezres közönségnek. Somogytól Washingtonig A budapesti Ajtósi Dürer Ki­adó jelentette meg Tóth László A szemtanú című könyvét. A karcsú kötet Kaposvártól Was­hingtonig mutatja be a So- mogyból származó szerző éle­tútját, aki évtizedekig fotóripor­terként kereste kenyerét. S ez illusztráción is érzékelhető. A közelmúltban megjelent könyv­ben számos fotó található. Környezetbarát útépítés A települések központjában élők egészségét, nyugalmát védő útépítési rendszer ter­jesztését szolgáló tanácsko­zást rendeztek tegnap Tatán, a közúti igazgatóságok ré­szére, ahol megyénket Gáspár László főmérnök képviselte. Hazánkban először Nyergesúj­falun alakítottak ki forgalom­csillapító utat, a településen átvezető főközlekedési útvona­lon. Forgalomcsillapító bordá­kat, szigeteket építettek, az út- szélesség szűkítésével lassí­tásra kényszerítik a járműve­ket. A megengedett legna­gyobb haladási sebssséget 40 kilométerre mérsékelték. So­mogybán, a 61-es úton, a a Tolna megyei határ és Kapos­vár között létesült ilyen jellegű forgalomcsillapító út. Néprajzi kiállítás Zamárdiban Évek óta gyűjti a múlt emlé­keit Piller Dezső. Az általa megmentett relikviákból, va­lamint a Somogy Megyei Mú­zeum anyagából nyílik egy gazdag néprajzi kiállítás hol­nap 17.30 órakor Zamárdiban, a barokk templom melletti isko­lában. Kőröshegyi József cite- rázik, a gyűjteményt dr. Szapu Magda, a megyei múzeum igazgatóhelyettese ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Erdélyről Kaposváron Dr. Csetri Elek, a kolozsvári egyetem professzora, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja volt a vendége a So­mogy Megyei Erdélyi Baráti Körnek tegnap. A kaposvári Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában rende­zett esten Erdély múltjáról és jelenéről tartott előadást az akadémikus. Hárommillió művelődésre Hárommillió 325 ezer forin­tos támogatást nyert a kapos­vári Szakszervezetek Műve­lődési Háza a Művészeti és Szabadművelődési Alap pá­lyázatán. A pénzt havi ellát­mány formájában kapják meg, 11 hónapra lebontva. A kura­tórium 137 volt szakszervezeti művelődési házat, művelődési csoportot, szervezetet talált érdemesnek támogatásra. A közelmúltban született dön­tésnél előnyt élveztek a vállal­kozó, illetve a civil szerveze­teket befogadó művelődési házak, könyvtárak. A pályázók 285,9 millió forint támogatás­ban részesültek, amelyet az intézmények működtetésére fordíthatnak. ( r <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents