Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-10 / 109. szám
SOMOGY HÍRLAP — ■ Al lAMI VAMUNK. VVOliSM. Hét részvényt kínáltak két kárpótlási jegyért Kelendő volt az Eptek csomag Az Éptek székháza. A cég részvényei egy nap alatt keltek el Fotó: Kováts Zsolt 8 ÁVÜ: alig jön be készpénz Diczházi Bertalan kormányfő- tanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-ig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. A devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. Döntés a cégek egyharmadáról A gyorsított konszolidációba került cégek egyharmadáról döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa. A társaságok problémái a program követkéztében nem oldódnak meg, csak ha tőkeerős befektetőt találnak — nyilatkozta Lajtai György igazgató. Kisbankokba töke kell Az ÁV Rt az igazgatóságokban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. A bankok feltőkésítésénél a 8 százalékos tőke-megfelelési mutató a cél. A konszolidáció végső célja, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magánkézbe adni a bankokat. Miniszteri áldás a bankfrigyre Szabó Iván pénzügyminiszter nem tartja irracionálisnak az OTP igényét a Dunabank megvásárlására, és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struktúrájának átalakításáról. Ezt talán senki nem hitte volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék — majdnem kétszeresen — az Éptek Rt kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,19 milliárd forintos részvénycsomagját. A hirdetés is az előzetesen kétkedők langyos várakozásait támasztotta alá. Még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!” Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-ig írták ki. És láss csodát! egy nap alatt 2138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájékoztatóból is kiolvashatóan piaci és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma — az egykori monopolhelyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával — az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett vissza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az Éptek tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvénykibocsátást tudott végrehajtani, és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, 5 évre szóló, 15 százalékos kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvényvásárló szempontjából nézve nem valami „bomba üzlet”, csakis, ha hosszabb távon más előnyt garantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvénycserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43 százalékos, a piaci áron számolva pedig 19 százalékos árfolyamú, így aztán mégis csak érthető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó befektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft, amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az Éptek 50 százalék + 1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 százalékot kínálta a Vagyonügynökség és nem csalatkozott. Á korábbiaknál drágábban és viszonylag könnyen túladott az Éptek-cso- magon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdonosoknak hosszú távon ne érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Az az április 29-i közgyűlésig maradt csak homályban. Mire önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGE Kft végül is meghatározó részesedést szerzett a cégben, s hogy tényleg a Duna- holding áll e az üzlet hátterében, mint ahogy ezt sokan tippelik. Egy, ami biztos: az Éptek elkelt. Teljes egészében privatizálták. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha ennyire kapkodtak a részvényekért, bizonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. S akkor végül azok az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsóság csábításának. Tallózó Befejezés előtt a földárverés Május végéig befejezik azon gazdálkodó szervezetek földárverését, ahol jogerős döntés született. A nyári szabadságok után ismét lesz árverés. Olyan földeket fognak árverezni, amelyek pótlólagos állami földalap földjei. Ezek kijelölését 2 hete hagyta jóvá Szabó Tamás miniszter. (Új Magyarország) Elhamarkodott magánosítás Elhamarkodott volt az erdőprivatizáció — állítja a nemrégiben alakult Természetért csoport. Kindler József, az ÁV Rt igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az erdőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és káros, politikailag rövidlátó, környezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politikai érdekeket szolgál. (Magyar Hírlap) Késésben a Centrummal Olyan pénzügyi konstrukcióval kíván a Centrum megszabadulni privatizációja előtt 400 milliós kinnlevőségétől, amely sérti a társtulajdonos önkormányzatok érdekeit, ráadásul törvénytelen is — állítja a részvények közel tizedét birtokló főváros. Az Állami Vagyonügynökség szerint azonban még semmi sem dőlt el véglegesen, a helyhatóság tiltakozása után most alakítják ki álláspontjukat. (Magyar Hírlap) 1994. május 10., kedd — Remélem, gazduram, komoly esélyem van a versenytárgyalás megnyerésére! Versenyképes vállalatokat! Már nem a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzése, hanem stabilitásuk és versenyképességük erősítésére kell törekedni — jelentette be tájékoztatón Gu- lácsi Gábor, az ipari tárca helyettes államtitkára a kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciót ismertetve kifejtette: a vállalkozók terheinek mérséklésére a kormány felkérte az érdekelt tárcákat, hogy tegyenek javaslatokat az 1995-re vonatkozó változtatásokra. Több mint kétszázmillió forintot költöttek fejlesztésre Piacváltás a ruhagyárban Létszámleépítésre továbbra sem gondolnak — Technológiai átállás — A keleti konkurenciával is felvették a harcot Míg pár éve még európai, elsősorban pedig német exportra dolgozott a Kaposvári Ruhagyár Rt ma elsősorban tengeren túli és angol cégek dolgoztatnak a kaposvári üzemmel. A gyár tavaly először került igazi válságba. A döntésre nem maradt más lehetőségük, mint új piacokat szerezni. Az eddigi negyvenöt százalékhoz képest a német megrendelések tizenkét százalékra csökkentek. A gyár vezetői szerint ugyanakkor a német megrendelők máshol nem tapasztalt szigorú feltételeket támasztanak. Megkövetelik a technológia pontos betartását, amit csak az igazán jól képzett dolgozók tudnak teljesíteni. A kaposvári gyár fejlett technológiával rendelkezik. Az általa gyártott termékek azonnal megtetszettek az amerikai és angol vevőknek. A technológiai átállás kisebb nehézségeket okozott ugyan, de a gyár vezetői számára ez tűnt a válságból kivezető legjobb útnak. A technológiai váltás azonban nem bizonyult elégnek; a cég vezetői számára világossá vált, hogy foglalkoztatáspolitikai elképzeléseiket is át kell dolgozniuk. A gyárban úgy döntöttek, hogy — mint ahogy eddig sem tették — ezután sem gondolnak létszámleépítésre. A két évvel ezelőtt részvénytársasággá vált üzem folyamatosan új termékeket dob piacra. Kisebb szériákban gondolkodnak, és katalógusukban rugalmasan igyekeznek követni a legújabb divatirányzatokat. A ruhaiparban — csakúgy mint más termelő ágazatokban — a volt szocialista országok olcsó munkaereje és ezáltal termékeik ára jelenti a legnagyobb konkurenciát. A kaposváriak azonban versenyképesek tudtak maradni, a lengyel, a cseh és az ukrán gyárakkal összehasonlítva is. A kaposvári ruhagyárban fejlesztésre az elmúlt években több mint kétszázmillió forintot költöttek. A legújabb technikát képviselő japán és német gépek sorakoznak az üzemcsarnokokban. Az idei első negyedévet a cég a tavalyinál, jobb eredménnyel zárta. Áprilisig több mint harmincezer öltönyt exportáltak — az amerikai piacokon kívül Angliába és Olaszországba. H. M.
