Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

SOMOGY HÍRLAP — ■ Al lAMI VAMUNK. VVOliSM. Hét részvényt kínáltak két kárpótlási jegyért Kelendő volt az Eptek csomag Az Éptek székháza. A cég részvényei egy nap alatt keltek el Fotó: Kováts Zsolt 8 ÁVÜ: alig jön be készpénz Diczházi Bertalan kormányfő- tanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reor­ganizációra fordítható forrásai, mert április 15-ig ugyan privati­zációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. A devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. Döntés a cégek egyharmadáról A gyorsított konszolidációba került cégek egyharmadáról döntött az ÁVÜ Igazgatótaná­csa. A társaságok problémái a program követkéztében nem ol­dódnak meg, csak ha tőkeerős befektetőt találnak — nyilat­kozta Lajtai György igazgató. Kisbankokba töke kell Az ÁV Rt az igazgatóságok­ban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. A bankok feltőkésítésénél a 8 százalékos tőke-megfelelési mutató a cél. A konszolidáció végső célja, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magán­kézbe adni a bankokat. Miniszteri áldás a bankfrigyre Szabó Iván pénzügyminiszter nem tartja irracionálisnak az OTP igényét a Dunabank meg­vásárlására, és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter arról is be­számolt, hogy a kormány tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struk­túrájának átalakításáról. Ezt talán senki nem hitte volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék — majdnem kétszeresen — az Éptek Rt kárpótlási jegy elle­nében felajánlott 1,19 milli­árd forintos részvénycso­magját. A hirdetés is az elő­zetesen kétkedők langyos várakozásait támasztotta alá. Még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!” Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-ig írták ki. És láss csodát! egy nap alatt 2138 millió forintnyi igényt re­gisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájé­koztatóból is kiolvashatóan piaci és ezáltal pénzügyi nehézsé­gekkel is küzd. A cég forgalma — az egykori monopolhelyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításá­val — az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett vissza. Piaca egyelőre tovább zsugoro­dik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján kö­vetkeztetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az Éptek tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvénykibocsátást tu­dott végrehajtani, és azóta en­nek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibo­csátó számára szokatlanul ked­vező, 5 évre szóló, 15 százalé­kos kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvényvá­sárló szempontjából nézve nem valami „bomba üzlet”, csakis, ha hosszabb távon más előnyt ga­rantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvény­cserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névér­tékkel számolva is alig 43 szá­zalékos, a piaci áron számolva pedig 19 százalékos árfolyamú, így aztán mégis csak érthető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó be­fektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egy­máshoz szoros szálakkal kap­csolódó nagy intézményi befek­tető készült már az első pilla­natban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft, amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az Éptek 50 százalék + 1 részvényt kitevő tu­lajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 százalékot kí­nálta a Vagyonügynökség és nem csalatkozott. Á korábbiak­nál drágábban és viszonylag könnyen túladott az Éptek-cso- magon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdo­nosoknak hosszú távon ne érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Az az április 29-i közgyűlésig maradt csak homályban. Mire önök ezt a cikket olvassák, ad­digra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGE Kft végül is meg­határozó részesedést szerzett a cégben, s hogy tényleg a Duna- holding áll e az üzlet hátteré­ben, mint ahogy ezt sokan tippe­lik. Egy, ami biztos: az Éptek el­kelt. Teljes egészében privati­zálták. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha ennyire kapkodtak a részvényekért, bi­zonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. S akkor végül azok az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsó­ság csábításának. Tallózó Befejezés előtt a földárverés Május végéig befejezik azon gazdálkodó szervezetek földárverését, ahol jogerős döntés született. A nyári sza­badságok után ismét lesz ár­verés. Olyan földeket fognak árverezni, amelyek pótlólagos állami földalap földjei. Ezek ki­jelölését 2 hete hagyta jóvá Szabó Tamás miniszter. (Új Magyarország) Elhamarkodott magánosítás Elhamarkodott volt az er­dőprivatizáció — állítja a nem­régiben alakult Természetért csoport. Kindler József, az ÁV Rt igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az er­dőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és ká­ros, politikailag rövidlátó, kör­nyezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politi­kai érdekeket szolgál. (Ma­gyar Hírlap) Késésben a Centrummal Olyan pénzügyi konstrukci­óval kíván a Centrum meg­szabadulni privatizációja előtt 400 milliós kinnlevőségétől, amely sérti a társtulajdonos önkormányzatok érdekeit, rá­adásul törvénytelen is — állítja a részvények közel tizedét bir­tokló főváros. Az Állami Va­gyonügynökség szerint azon­ban még semmi sem dőlt el véglegesen, a helyhatóság til­takozása után most alakítják ki álláspontjukat. (Magyar Hírlap) 1994. május 10., kedd — Remélem, gazduram, komoly esélyem van a ver­senytárgyalás megnyerésére! Versenyképes vállalatokat! Már nem a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzése, hanem stabilitá­suk és versenyképességük erősítésére kell törekedni — jelentette be tájékoztatón Gu- lácsi Gábor, az ipari tárca he­lyettes államtitkára a kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciót ismertetve kifej­tette: a vállalkozók terheinek mérséklésére a kormány fel­kérte az érdekelt tárcákat, hogy tegyenek javaslatokat az 1995-re vonatkozó változ­tatásokra. Több mint kétszázmillió forintot költöttek fejlesztésre Piacváltás a ruhagyárban Létszámleépítésre továbbra sem gondolnak — Technológiai átállás — A keleti konkurenciával is felvették a harcot Míg pár éve még európai, elsősorban pedig német ex­portra dolgozott a Kaposvári Ruhagyár Rt ma elsősorban tengeren túli és angol cégek dolgoztatnak a kaposvári üzemmel. A gyár tavaly először került igazi válságba. A döntésre nem maradt más lehetőségük, mint új piacokat szerezni. Az eddigi negyvenöt száza­lékhoz képest a német meg­rendelések tizenkét száza­lékra csökkentek. A gyár ve­zetői szerint ugyanakkor a német megrendelők máshol nem tapasztalt szigorú feltéte­leket támasztanak. Megköve­telik a technológia pontos be­tartását, amit csak az igazán jól képzett dolgozók tudnak teljesíteni. A kaposvári gyár fejlett technológiával rendelkezik. Az általa gyártott termékek azonnal megtetszettek az amerikai és angol vevőknek. A technológiai átállás kisebb nehézségeket okozott ugyan, de a gyár vezetői számára ez tűnt a válságból kivezető leg­jobb útnak. A technológiai váltás azon­ban nem bizonyult elégnek; a cég vezetői számára vilá­gossá vált, hogy foglalkozta­táspolitikai elképzeléseiket is át kell dolgozniuk. A gyárban úgy döntöttek, hogy — mint ahogy eddig sem tették — ezután sem gondolnak lét­számleépítésre. A két évvel ezelőtt részvénytársasággá vált üzem folyamatosan új termékeket dob piacra. Ki­sebb szériákban gondolkod­nak, és katalógusukban ru­galmasan igyekeznek követni a legújabb divatirányzatokat. A ruhaiparban — csakúgy mint más termelő ágazatok­ban — a volt szocialista or­szágok olcsó munkaereje és ezáltal termékeik ára jelenti a legnagyobb konkurenciát. A kaposváriak azonban ver­senyképesek tudtak maradni, a lengyel, a cseh és az ukrán gyárakkal összehasonlítva is. A kaposvári ruhagyárban fejlesztésre az elmúlt évek­ben több mint kétszázmillió forintot költöttek. A legújabb technikát képviselő japán és német gépek sorakoznak az üzemcsarnokokban. Az idei első negyedévet a cég a tavalyinál, jobb ered­ménnyel zárta. Áprilisig több mint harmincezer öltönyt ex­portáltak — az amerikai pia­cokon kívül Angliába és Olaszországba. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents