Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

1994. április 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A Bakonyba indul a marcali dandár Ezer tartalékosnak nem fűlik a foga a haditusára Búcsúpuszi a gyerekeknek Fotó: Lang Róbert A visszaszámlálás hat hónap­pal ezelőtt elkezdődött: az el­múlt év októberében-novem- berében értesítették azokat a tartalékos katonákat, tiszthe­lyetteseket és tiszteket, akik­nek részvételét igényli a mar­cali tüzér dandár ahhoz a had­gyakorlathoz, amely tegnap bevonulással vette kezdetét. Hornok József ezredes, a mar­cali dandár parancsnoka a Somogyi Hírlap kérdéseire el­mondotta, a mostani hadgya­korlat szerves részét képezi a dandár idei terveinek. Célja egy 20 napos felkészítés, éles­lövészettel, és valóságos hadi­tusával történő állomány-ösz- szekovácsolás. Mennyire had- rafoghatóak a tartalékosok ezt mérik fel a bő három hét alatt. A tisztek esetében a parancs­noki készségről, a sorállo­mánynak pedig a harcászati technika ismeretéről kell szá­mot adni a most kezdődő, ko­ránt sem könnyűnek ígérkező hetekben, melynek túlnyomó részét Várpalota térségében töltik el. A Somogyi Hírlap informáci­ója szerint tavaly október vé­gén 3070 tartalékosnak küldtek tájékoztatót a most kezdődő gyakorlat idejéről. Közülük ezi- deig 1018-an adtak be felmen­tést kérő kérvényt, ezek vale- mennyijét pozitíve bírálták el, nekik tehát nem kellett megje­lenniük. A tartalékosok egy- harmada tehát tartalékban ma­radt. Rendben és idejében megérkezett viszont a gyakor­lat kezdete előtt öt nappal a pa­rancsnoki szolgálatra behívott 40 tiszt és 44 tiszthelyettes, va­lamint 1020 sorkatona, akik közül 720-an lesznek részesei ennek a hadgyakorlatnak. A katonák április 24-25-én ér­keznek vissza Marcaliba, ahonnan április 29-én térhet­nek haza. A halkereskedelem fojtogatja a halászatot Dráva-vízzel lehetne felfrissíteni a Balatont (Folytatás az 1. oldalról) — Színre és külalakra is megváltoztak a balatoni halak, — mondta Gönczi János. — A keszthelyi medencében a Zala folyó tápanyagdús hordalékán kövér keszegek nevelkednek, Siófok felé az egyedek egyre apróbbak és soványabbak. Megjelent az eddig huszad­rangú ezüstkárász és lassan fő fajjá küzdi magát a tóban. Ezek a jelek is figyelmeztetnek bennünket, hogy változás tör­ténik a Balaton élővilágában. Normális körülmények között a nyugati medencében egy, a keletiben 15 év alatt cseré­lődne ki a víz, az alacsony ál­lás miatt azonban Keszthely­nél 3-4 év, Siófoknál több, mint 25 eltelik, amíg ez a fo­lyamat lejátszódik. Ráadásul a tóban nincs áramlat sem, ami mozgatná a vizet — igaz, nagy szélben 60 centimétereket billeg (mint egy lavórban) Kenese és Keszt­hely között, de nem cserélődik. A nyugati medencében na­gyon jelentős emiatt is a szer­vesanyag feldúsulás, keleten pedig pang a víz. Előrelépni szerintem csak akkor lehet, ha a Balaton vízgyűjtő területén kívülről sikerül vizet biztosí­tani, amellyel állandó magas­ságon tartható a víz szintje. A partra magas állás esetén ki­futó hullámok ugyanis a vízbe mossák a hulladékot és a ta­lajból káros anyagokat lúgoz- nak ki, alacsony állás esetén pedig óriási fény- és hőtöme­get kap az alga és az iszap, ami gyors reakciókat válthat ki. A VITUKI-nál komoly terve­ket dolgoztak ki a probléma megoldására; elsőképp, hogy tárolókat építsenek a parton, vagy a Rábából vezessenek a Balatonba vizet. Felvetődött az is, hogy a Sió-csatornán 10- 15 zsilip segítségével vissza­felé pörgethetnék a Duna vi­zét. Sajnos a Rába és a Duna vízminősége sem jó, mint ahogyan a tárolók állóvize sem felelne meg annak a célnak, hogy tiszta tömegével felhí­gítsa a Balatont. Jó megoldás­nak a Dráva-víz egy részének a Zalán keresztül való ideveze- tése bizonyulhatna; déli szom­szédaink olyan helyen akarnak duzzasztót építeni, mely szol­gálhatná a mi céljainkat is. 3,5 méterrel kellene magasabbra duzzasztani a Drávát, hogy gravitációs úton folyhasson a víz a Balaton felé. Napi dolgokról szólva Gönczi János elmondta: az esős idő miatt a leeresztés el­lenére emelkedik a Balaton vízszintje, így még jóidéig mű­ködhet a Sió-zsilipben elhe­lyezett csapda, amely átlago­san napi 30-50 mázsa angol­nát fog. Az angolna eladása tavaly 400 millió forintos árbe­vételük felét produkálta. Még 3-4 évig lesz gazdaságos a halászatuk — addig át kell alakítani a cég szerkezetét, a halászati eszközöket és tech­nológiát, ha talpon akarnak maradni. Állami segítség nél­kül azonban 25-30 eszten­dőbe tellik, hogy önerőből megújíthassák a balatoni ha­lászflottát... Czene Attila Díj eső a somogyi mozgóképeknek (Folytatás az 1. oldalról) Egy részük nem ment üres kézzel, hiszen érdekelt volt az eredmények kihirdetése­kor. Sok díjat „nem kellett” messze vinni: a Somogy Megyei Művelődési Központ, a Magyar Független Film- és Videoszövetség és sok-sok független filmes szervezé­sében létrejött kaposvári fesztivál — ilyenkor szokás mondani, hogy elsöprő — somogyi sikert hozott. Klen- csár Gábor Öröklét című, Káplán Géza és Lékai Sán­dor közreműködésével meg­alkotott videofilmje, amely egy vándor és a vámpír ta­lálkozásán keresztül miszti­kus és egzakt kettőséggel beszél a születésről és az elmúlásról, az agy fiziológiá­járól és a gondolatiságról, a játékfilm kategória díját nyerte el. Őszi Zoltán kovács- józsef című munkájában egy parasztember dilemmájával foglalkozik: megmutassa-e saját, külön bejáratú világvé­géjét, avagy megtartsa ma­gának? A kovácsjózsef az áldokumentumfilm kategóri­ában a legjobbnak bizonyult, osztozva a díjon a Közgáz Vizuális Brigád Mezgaz Kri­mijével. A legjobb rendezésért járó elismerést a kaposvári Sán­dor János vehette át Egy na­pom című némafilmjéért, amelyben egy tacskó szub­jektív kamerával felvett nap­ját meséli el. Kétszer is szó- líttatott a díjkiosztáson a sió- juti Móczár István és Róka Ildikó; a Főzzünk együtt című kisetüdért a Világ Nagy Konyhamestereinek díját, a Szintézis című S8-as filmért az operatőri különdíjat kap­ták. E sorok írójának nemcsak hogy nagy kedve volt végig­ülni a fesztivál 83 filmjét, ha­nem kutya kötelessége is, elvégre ott ült Bakács Tibor Settenkedő filmesztéta, Kar­dos Sándor operatőr, Sze­derkényi Juli és Csillag Ádám rendezők mellett a végtelenül lelkiismeretes zsűriben, amelynek vasár­nap hajlnali hatkor sikerült a végére járni: kit és mivel dí­jazzon? Fél öt tájt már de­rengett: a döntés nyomába sem érhet a mátyási igaz­ságosságnak, annyi volt — az ügyetlenke vagy elbéná- zott filmek mellett — a figye­lemre méltó produkció. Nélkülük, és az alkotóik nélkül maradtunk. Egy időre, én legalábbis szurkolok a szervezőknek, még sok ilyen SMK-s rendezvényt! Ami után azt hallhatom a Berzse­nyi parkszélen egy velejéig romlott fővárositól: jó ide ha­zajönni, mégha mindig el is tévedek. Türelem. Előbb-utóbb csak-csak, mint a tenyerete­ket... Balassa Tamás Újra kell temetni József Attilát (Folytatás a 3. oldalon) A költőről elnevezett általá­nos iskola parkjában áll József Attila szobra, amely köré a falu lakossága is szép számban összegyűlt az ünnepi ese­ményre. A költő szobra előtt dr. Szir- may Endre, nyugalmazott főis­kolai tanár mondott ünnepi be­szédet, amelyben kifejtette: — A magyar költészet a szellemi élet ösztönzője volt minden korban. Ady Endre után József Attila újította meg a magyar lí­rát, amely ma is eleven erő. Takáts Gyula Kossuth-díjas költő olvasta fel ezután a Tör­vény helyetet című versét, amelyben József Attila szelle­miségét idézte meg. Tornai Jó­zsef, a Magyar írószövetség elnöke emlékbeszédének ak­tualitását az adta, hogy bejelen­tette: kezdeményezik József Attila újratemetését. A költő első sírja Balatonszárszón volt, ma csupán jel, később a buda­pesti munkásmozgalmi teme­tőben helyezték nyugalomra. — Méltatlannak tartjuk, hogy ott nyugodjon örökkévalóságában, kezdeményezzük, hogy he­lyezzék át a Kerepesi úti teme­tőbe. Itt lenne méltó nyugvóhe­lye. Tiltakozunk az ellen, hogy József Attilát ismét kisajátítsák, ő mindannyiunké. Ha van va­lami, amiben még érdemes megkapaszkodnunk, az a köl­tészet. A megemlékezés ko­szorúit helyezték el az ünnepi beszédek után a költő szobrá­nál. Befejeződött a megyei Jó­zsef Attila vers-és prózamondó verseny, amelyre negyvenha- tan jelentkeztek. Első díjat ka­pott Soós Melinda, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskola hallgatója, má­sodik lett Király Erika, a Csoko­nai gimnázium diákja, harmadik Alsecz Antia, a nagyatádi Ady gimnázium tanulója. A közönségdíjat szintén Ki­rály Erika vehette át. Lamperth Mónika, a Kaposvár megyei jogú város tanácsnoka az első három helyezettnek jutalmakat adott át. Horányi Barna A régió legnagyobb C+C áruháza Tegnap nyitotta meg új áruházát Kaposváron a Balaton Füszért Rt. Az úgynevezett C+C rendszerű áruház a kereskedők és vállalkozók üzlete. Nagykereskedelmi áron 30-40 millió fo­rintos árukészlet várja a viszonteladókat. Az ezer négyzetméteres egység a dél-dunántúli ré­gió legnagyobb ilyen jellegű áruháza. Itt több mint nyolcezer féle áruból válogathat a vásárló, újdonság, hogy hentesárut, tej és mirelit termékeket is forgalmaznak. Fotó: Kovács Tibo Alapítvány munkanélkülieknek A kaposvári önkormányzat egy éve hozta létre a Start Kezdő Vállalkozókért és Mun­kanélküliekért alapítványt. Az alapítvány célja, hogy a főképp szakképzett munkanélküliek vállalkozóvá válását tanácsai­val, mikrohitel lehetőséggel, a piaci kapcsolatok közvetítésé­vel segítse. A kaposvári irodát egy év alatt mintegy ezren ke­resték fel, közülük többen kis üzletet nyitottak vagy gyerme­küknek próbáltak munkahelyet teremteni. Kezdődik a gyapjúnyírás A napokban kezdődik a juh- tenyésztők éves kampány- munkája, a gyapjúnyírás. Idén várhatóan 50-60 forint között alakul egy kilogramm olyan merinógyapjú átvételi ára, amely 26 mikronnál finomabb szálvastagságú, tiltott jelző­festéket nem tartalmaz, válo­gatott, hasláb- és durvagyap­jútól mentes. Kiállítás Kaposváron Kelemen Tibor festőművész alkotásaiból nyílik ma kiállítás Kaposváron, az Együd Árpád Városi Művelődési Központ­ban. A megnyitót Balogh Gab­riella zongor-, illetve Jónás Zol­tán hegedűjátéka teszi ünnepé­lyessé. A tárlatot, amely hónap végéig várja az érdeklődőket, dr. Klujber László, Kaposvár művelődési igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Árokjavítás Sérsekszőlősön A sérsekszőlősi önkor­mányzat a közelmúltban az árkok rendbetételére áldozott jelentősebb összeget. A köz­ségben csaknem kétszáz méer hosszan újították meg az árokrendszert, majd, hogy a megmélyített vízelvezetőket megvédjék a talajeróziótól, az árkokat betonlapokkal burkol­ták. A felújítás négyszázezer forintjába került az önkor­mányzatnak. Emelkedő szénaárak A tavalyihoz viszonyítva megduplázódott a szénafélék ára Somogybán is. Jelenleg egy mázsa jóminőségű pillan­gós szénáért 1400 forintot is elkérnek. A szarvasmarhate­nyésztésben 20 forintos tej át­lagár mellett hatvan liter tejet kell előállítani 100 kilogramm széna megvásárlásához. Egy kilogramm I. osztályú lucerna széna emészthető fehérje tar­talma 2,5 liter, keményítő ér­téke 1,5 liter tej előállításához elegendő. Bábonymegyeri munkanélküliéi Bábonymegyeren jel nyolcvan munkanélküli zülük 30-an kapnak a ► kormányzattól jöved' támogatást. Az utób’ segélyt kérők szárr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents