Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-30 / 101. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. április 30., szombat Félekharang Utolsó utáni kondulások Szinte egyetlen nagy kondulás (vagy dobbanás) b. Gyarmati László most megjelent Félekharang című verseskötete — egymáshoz hasonlatos sok apró kondulás (vagy inkább dobbanás) benne a vers. Akárha ugyanazt a harangot verték volna félre, és ugyanazt a szívet dogogtatná az élet — utolszor, és újra. Mintha ugyanaz az emberi, mélységesen is emberi vers íródna a szerzőben, soha véget nem érő tollvona- lakkal írva szerte őt. Az utolsó kondulás roppant izgalmas élmény, és ezért roppant izgalmasan lehet leírni is azt — „...s hinni: érzékcsalódás csupán,/ hogy kong, hogy egyre durvábban kong/ (s tán utolsót rándul)/mellünk mélyén a félekharang.” Ezt az érzést b. Gyarmati László egyes szám első személye nem csupán fiziológiailag éli meg a végső, és a végső utáni rándulásként — szellemileg, szerelmileg és máshogy is közeledik mindenben (akarva és akaratlan, nagy kihívásra válaszolva) az utolsóhoz. Ám azt mindenünnen mégutol- sóbbak, legeslegesek követik. Pedig vége általában mindennek csak egyszer van, a Lélekharang kondul meg — hivatalánál fogva — számtalanszor. A kötet a Smaragd könyvek sorozat második számaként jelent meg Nagy Ágnes versre szabott illusztrációival. b. t. Változó felsőoktatás Szécsi Pál emléke - húsz év után Csak egy tánc volt... Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény értelmében ez év végéig el kell készíteni a felsőoktatás fejlesztési törvény tervezetét. Megalkotásánál létszámnövekedéssel is számolni kell, az ezredfordulóra ugyanis 170-200 ezerre szeretnék növelni a felsőoktatás éves keretszámát. Jelenleg 105 ezren tanulnak hazánk különböző felsőoktatási intézményben. Ha a fejlesztés arányszámait nézzük, akkor a diákok 28-30 százaléka venne majd részt egyetemi vagy főiskolai oktatásban. S azt is számításba kell venni, hogy négy évvel ezelőtt csak 18 százalékuk tanult. Az említett kérdésében nincs egyetértés a témával foglalkozó két minisztérium vegyesbizottságában sem. A létszámnövelést nehezíti ugyanis, hogy egyre kevesebb diák jut el a felvételiig. Az általános iskolát 1989-ben 171 ezren fejezték be, 2005-re pedig — becslések szerint — csak 107 ezren végeznek. A hallgatók és az oktatók létszámemelésének jelentős — a számítások szerint 65-70 milliárd forint — anyagi von- zata is van. A terveket ezért fenntartással fogadják. S a végzősök számára munkahelyeket is biztosítani kellene. Kamerapróba készült a Magyar Televízióban, 1974. május 1-jén a Május 1. Ruhagyárban, s még aznap szórakoztató műsort közvetített egyenes adásban. Amikor Szécsi Pál következett, kiderült: nincs ott a népszerű énekes. Pár pillanat; jött Túrán László, és sápadtan közölte: Szécsi Pál meghalt... Előző éjszaka. Szécsi Pál 30 évet élt. Kollégái 1967 nyarára gondoltak: a táncdalfesztiválra. Egy jó megjelenésű, fiatalember, kellemes hangon első dalát énekelte: „Csak egy tánc volt”... Óriási a siker. Szécsi egy csapásra népszerű lett. Rádió- és tv-felvételek következtek, fellépéseinek se szeri, se száma. Ahol megjelent, a közönség özönlött a színházakba, kultúrházakba... Szécsi nagyon sok lírai hangvételű dalt énekelt. A legtöbb olasz slágert ő vitte sikerre. Sok kitűnő pályatársa mellett is csillogni tudott. Néhány cím emlékeztetőül: Két összeillő ember, Violák, Gedeon bácsi..., Kósza szél... — A fél ország dúdolta dalait. Senki sem sejtette, hogy a sikeres énekes magánélete korántsem felhőtlen. Anyja 1956-ban külföldre távozott; ő Mezőtúrra került nevelőszülőkhöz, Kati nővére nevelőintézetbe. Ez olyan lelki törést okozott neki, amely elkísérte egész életében. Amikor Mezőtúrról Budapestre jött, különböző munkákat vállalt. 1965 szilveszterén három dalt énekelt egy divatbemutató után. Ott figyelt fel rá egy szakember, s elvitte egy kitűnő énektanárhoz: Majláth Júliához. Az 1967-es táncdalfesztivál előtt Bánki László, a tv könnyűzenei osztályának vezetője kétszer is meghallgatta, s azonnal benevezte az indulók közé. A kis dalocska nem jutott volna tovább, de a közönség több ezer szavazata a döntőbe vitte — Szécsi Pál miatt. Majláth Júlia úgy foglalkozott Palival, mint a fiával. Ez Szécsit sokáig lelkileg stabilizálta. S azonnal befogadta a könnyűzene világa is. De Szécsi beteg ember volt; anyai nagyapja is öngyilkos lett. Szécsi a 70-es évek elején az akkori NSZK-ba ment lemezfelvételre, ami az engedélyezettnél hosszabbra sikerült. Szorongva tért haza; akkor kezdtek összekuszálódni a dolgai. Mániákusan rettegett, hogy hangja tönkremegy (pedig nem volt komoly baja). Idegorvosi kezelésre szorult. Kollégái körülrajongták, féltették. De közbejött Edit halála, s ismét a depresszió. Pedig népszerűsége fokozódott: a közönség imádta. S színpadra lépve mindig fel is oldódott. Az éneklés volt az élete. Halála előtt két nappal még jókedvű volt, bohóckodott a nővérével. Ez volt utolsó találkozásuk... A film- és hangszalagok őrzik alakját, hangját. És a Farkasréti temetőben mindennap van friss virág a sírján; ez is jelzi népszerűségét, amelyet röpke 7 év alatt elért. Égyes szakemberek szerint e téren megközelítette Jávor Pált és Sárdy Jánost. Szécsi Pál március 19-én lett volna 50 éves, és húsz éve már, hogy nincs közöttünk. Dala és népszerűsége sem veszítette csillogását e két évtized alatt... Gömbös Pál Hamlet új felfogásban Richard Dreyfuss, sok világsikerű, köztük több Spiel- berg-rendezte amerikai film Oscar-díjas főszereplője az idén egy kicsi, 380 nézőt befogadó birminghami színházban rendezi Shakespeare Hamletjét. Mert nem élet az élet addig, amíg ki nem próbálhatja igazi színpadon, vajon másoknak is olyan érdekes-e az ő Hamlet-felfo- gása. — Dreyfussnak egyéni elképzelései vannak a Hamletról. Úgy gondolja, hogy Dánia erőteljes politikai hatalom volt, Claudius nagyszerűen uralkodott, Hamletnek pedig az volt a baja, hogy túl sokáig időzött a wittenbergi egyetemen és túl sok mindent tömött a fejébe. Dreyfuss úgy véli, hogy Skakes- peare a gondolatba gondolkodás hatalmáról, de veszélyeiről is írta ezt a darabot — mondta Neal Foster, a birminghami Old Rep színház igazgatója, aki jelzálogkölcsönből is finanszírozza a kísérletező színpadi műhelyt. A 47 éves Richard Dreyfuss a szokásosnál kisebb rendezői honoráriumot kér, de pénzzel nem támogatja az előadást. A bemutató szeptemberben lesz. Dreyfussnak már sok bajt okozott Shakespeare-szere- tete. Egyszer emiatt már idegösszeomlása is volt. Oscar-díjat kapott egyébként III.Richárd alakításáért. S állítólag akkor határozta el azt is, hogy egy napon Sha- kespeare-t rendez - úgy, ahogyan csak ő tudja. Mészáros György MELYIK PÁRT EMBLÉMÁJA VAN ELREJTVE A KÉPEN? A megfejtéseket május 8-án adhatják le a szavazóhelyiségekben. ELEGENDŐ SZÁMÚ HELYES MEGFEJTÉS ESETÉN minden jó, sőt minden hibás választ adó kedves megfejtőnk egyaránt élvezheti a közösen elnyert alacsonyabb inflációt, több munkahelyet, egészségesebb környezetet, szociális- és közbiztonságot, valamint mindazt, amit egy igazán demokratikus állam polgárainak nyújtani tud. (Fizetett politikai hirdetés) i a < Z BESZÉLJÜNK A LÉNYEGRŐL: 6. ÁLLÍTSUK MEG A JÖVŐ FELÉLÉSÉT! A környezet védelme a jövő védelme A környezetpusztítás a jövő felélésének legveszedelmesebb formája, legyen szó radioaktív hulladékról, a bős-nagymarosi gátról, a kipufogógázról, a termőföldjeinket pusztító szennyvízről és savas esőről, vagy a szerteszét szórt kommunális szemétről. A környezetszennyezés megszüntetése éppen ezért nem feladatunk, hanem kötelességünk, amivel a jövő nemzedékeknek tartozunk. Vizeinket, termőföldjeinket, az erdőt-mezőt és a tiszta levegőt, egész természeti környezetünket nemcsak elődeinktől örököltük, hanem gyermekeinktől és unokáinktól, a jövendő nemzedékektől is kaptuk kölcsön. Ezért a mindenkori kormánynak biztosítania kell az állampolgárokat érintő környezeti információk nyilvánosságát. Akiknek a környezeti ártalmak betegséget okoztak, vagy forgalmas út mellett laknak és kénytelenek tűrni a zajt és nyelni a füstöt, azoknak a környezetszennyezés már most is elviselhetetlen teher. Sokan azonban még mindig úgy vélik, hogy a környezetvédelem olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak. A környezetvédelem gazdasági befektetés A FIDESZ szerint éppen ellenkezőleg: nem a környezet védelme, hanem a környezet szennyezése terheli meg a gazdaságot és az egészségügyi ellátást, jelenünket és jövőnket, gyermekeink és unokáink jövőjét. A környezetvédelem olyan befektetés, amely a helyreállításra fordítandó költségeket takarítja meg a mai generáció számára, és az egészséges élet lehetőségét őrzi meg gyermekeinknek. A környezetvédelem a gazdaságfejlesztésnek olyan módját jelenti, amellyel megelőzhetjük természeti környezetünk tönkretételét, és az így felszabaduló pénzből sok-sok milliárdot tölthetünk telefonhálózatra, tömegközlekedésre, iskolákra, kultúrára. A gazdaságfejlesztés szolgálatába állított környezet-, és természetvédelmi politika munkahelyeket teremt és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Természetvédelem: nemzeti örökségünk megóvása Pótolhatatlan természeti kincseink, erde- ink és nemzeti parkjaink védelme nemzeti örökségünk megóvását is jelenti. A természet sokszínűségének csökkenése visszafordíthatatlan változásokhoz vezet, ezért ennek lassítása, sőt megállítása minden generáció felelőssége a jövendő nemzedékekkel, nemzeti kincseink örököseivel szemben.
