Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

1994. április 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem a nyulak, hanem az árusok A 148. hajórajt a Balatonon Füredre indult a Kelén (Folytatás az 1. oldalról) Sokról hiányzik az útmutató, ami pedig fontos lenne, hiszen nem mindegy, hogy hány éves gyerek játszik vele. Amíg az egy-három évesek a szájukba veszik és lenyelik, addig a na­gyobbak már megfelelően tudnak vele játszani. A cso­magolásukat is megvizsgálták a szakemberek, és hasonlóan elszomorító a kép. Sajnos sok kereskedő elfelejti, hogy a Még legalább két eszten­deig lesz dolguk a halászok­nak a Balatonon az angolnák kifogásával; évente mintegy 250 tonnányi zsákmányt emelnek ki a tóból, hogy az­tán jó áron — kilónként mint­egy 15 márkáért — exportál­ják. Az ebből származó árbe­vételt őshonos halak betele­pítésére fordítják — mondta el Gönczi János, a Balatoni Halászati Rt vezérigazgatója. Egy hónapig — amíg a zsili­pek nyitva lesznek — var­sákkal, hálókkal és csapdák­kal, vagyis a rendelkezésre Holland segítséggel építik újjá a régi iskola épületét So­mogyjádon. Többek között eb­ben állapodtak meg a napok­ban Hollandiában járt somogy- jádi Fundáta alapítvány tagjai és a Hollandiai Amesfort város két egyházkerületének vezetői. A volt iskolaépületből a ter­vek szerint közösségi ház lesz, amelyben a fiatalok számára klubhelységeket alakítanak ki és helyet kapna benne egy gyülekezeti terem is. A hollan­dok nemcsak az újjáépítést támogatnák, hanem a beren­gyerekjátékokat is éppúgy be kell vizsgáltatni, el kell látni magyar nyelvű útmutatóval, mint a többi terméket. További gond, hogy amíg a boltba legalább visszavihető és kicserélhető az ünnep múl­tával az áru, addig az utcai árusoktól vett hibás termék miatt még csak nem is rekla­málhatunk, hiszen az ünnepek után már nem könnyű megta­lálni őket. (Nagy) álló minden eszközzel ha­lásszák az angolnákat. A részvénytársaság célja — közölte a vezérigazgató —, hogy minél több horgász hódolhasson kedvtelésének a Balatonon, ezért a jelenlegi 150 ezer helyett legalább 250 ezer engedély kiadását ter­vezik már a jövő évben. Eh­hez persze arra is szükség van, hogy legyen elegendő hal a tóban. Az idén pontyból 250 ezer tonnát, süllőből pedig 80-100 ezer darabot telepítenek a tóba. dezés is Hollandiából érkezik majd. A jó viszony a hollan­dokkal nem újkeletű: legutóbb új * orgonát adományoztak a somogyjádi templomnak, megépítésének 200. évfordu­lója alkalmából. A Fundáta alapítványt alig egy éve hozták létre a somogy- jádiak. Céljuk Somogyjádon újból pezsgő közösségi életet teremteni. Ebben a törekvésé­ben nemcsak a helyiek, hanem a Somogyjádról elszármazot­tak is támogatják. (Folytatás az 1. oldalról) A beindult napi négy járaton Siófok-Füred, illetve Fonyód- Badacsony között a szombati ítéletidőben bizony kevesen utaztak, de tegnap már több százan váltottak helyet a mo­torosokra. Tavaly több, mint félmillióan kirándultak a bala­toni hajókon, s bár a jegyek ára átlagosan közel húsz szá­zalékkal emelkedett, még mindig ez maradt a legolcsóbb és leghangulatosabb időtöltés a térségben. Az a kevés tóparti szálloda, panzió, amely fűthető, ezen a hétvégén javarészt megtelt vendégekkel. Sokan csopor­tosan érkeztek Németország­ból. Hogy mivel töltötték idejü­ket? Szórakozóhely, vendéglő nyitva alig — igaz, az ünnepet üzleteikben töltő boltosok, bu­tikosok, benzinkutasok egy ré­sze panaszkodott tegnap dél­előtt a kis forgalomra. A siófoki rendőrkapitányság ügyeletes tisztjének helyettese is azt A vágóhídi vizsgálatok azonban azt bizonyítják, hogy a privát sertéshústermelők ál­latainak rendkívül rosszak a vágási eredményei. Az első két kategóriába sorolt serté­sek aránya harminc-har­mincöt százalék, a kívánatos hetven-hetvenöt százalékkal szemben. Pedig ezévtől már a minőséghez kapcsolódik a garantált ár, a garantált árhoz kötődik a kvóta, ebből ere­dően a sertések színhúster­meléséhez igazodik az ár­rendszer. Vagyis a termelők­nek alapvető érdekük a minő­ség. — Az okokat elemezve két tényező jelentőségére kell rá­világítani — mondta Varga Gábor, a Somogy Megyei Föl­dművelésügyi Hivatal főmun­mondta: csendes volt a hét­vége. Sokan az ünneplés mel­lett a munkára is szántak időt. A kőröshegyi és siójuti domb­oldalak megteltek emberekkel; a szőlővel bajlódtak, vetemé- nyeztek, vagy épp sonkát ettek főtt tojással. A tóparti nyara­lókban is megjelentek a gaz­dák: szellőztették a szobákat, ha megkésve is, de metszették a fákat vagy füvet nyírtak. Kin­tiben, a Szekszárdra vezető főúton vagy tízen szennyvíz- vezetéket helyeztek üzembe két markoló segítségével. Autó alig mozgott a parton. Azokban nyakkendőbe öltözött apák és fiúk ültek, akik locsol- kodni indultak szeretetteikhez. Czene Drágább a hajójegy Kopár István, a Balatoni Mahart Kft igazgatója el­mondta, hogy a tényleges igé­nyekhez igazították az idei menetrendet. Tavaly ugyanis katársa. — A biológiai ala­pokra és a takarmányozásra. A piac hangsúlyozottabb mi­nőségi követelménye szüksé­gessé teszi a fajtaváltást, ez­zel egyidejűleg az állatok igé­nyeihez igazodó takarmányo­zást. Ma országosan, és me­gyénkben egyaránt sajnálatos módon elszaporodott a nem minősített apaállatok — ma­gyarul: zugkanok — száma. Ezek származása, termelési, állategészségügyi háttere is­meretlen. Használatuk óriási kockázat. Az állattenyésztési törvény ezért intézkedik ezek­nek az ivartalan ításáról, a szabálysértőket pedig állatte­nyésztési bírsággal sújtja. Mód is, lehetőség is van arra, hogy az önkormányzatok törzstenyészetből származó részletesen elemezték hol, mi­kor, milyen a forgalom. Ennek megfelelően gyakrabban for­dulnak a hajók Balatonfü- red-Siófok, Tihany-Balaton- földvár, Balatonboglár-Révfü- löp és Boglár-Badacsony kö­zött. Új kikötőhely is szerepel az idei menetrendben: a Zán- kai Gyermeküdülő Központ. A balatoni hajósok bánatára az idén sem sikerült vissza­szerezni a balatonaligai kikö­tőt, amelyet 1972-ben vett el a Mahart-tól, a volt MSZMP-üdülő. így az aligai lakosok és nyaralótulajdono­sok sürgetése ellenére sem tudják a települést bekapcsolni a vízi forgalomba. Még egy kedvezőtlen hír: a jegyek ára 20 százalékkal magasabb, mint az elmúlt esztendőben volt. Az áremelés ellenére a balatoni személyszállítás vál­tozatlanul veszteséges, csak kiegészítő tevékenységgel tudja megtartani a nyereségét a balatoni kft. — hatóságilag kontrolált — apaállatot vásároljanak, és pá­lyázat útján igényeljék a kan vételárának felét. — A magántermelők vé­delme érdekében gyorsítani kellene a zug kanok cseréjét — állítja Varga Gábor — egyúttal biztosítani a koca és kocasüldő-állomány termé­szetes fedeztetését. Az elmúlt évben a lehetőségek ellenére alig féltucat önkormányzat nyújtott be pályázatot. Pedig az érdek közös, hiszen csak így biztosítható megfelelő mi­nőségű végósertés-alapanyag és a magántermelők így tud­nak nyereségesen gazdál­kodni. A minőség pedig elenged­hetetlenül fontos a termelő számára is hiszen egyre in­kább attól függ a leadott ser­tések átvételi ára, hogy meny­nyire felelnek meg a szigorú követelményeknek. Varga Ottó Tornacsarnokot építenek Somogyváron Új, korszerű tornacsarnokot építenek Somogyváron. Az építők az elmúlt napokban fe­jezték be a terem vázának kia­lakítását és várhatóan az idén augusztusban lesz készen az épület szerkezete. A több száz négyzetméteres csar­nokban küzdőtér, korszerűen kialakított öltözők, vizes blokk és szociális helyiségek is he­lyet kapnak. A terem déli szárnyához konyhát és ebéd­lőt is építenek, amely az isko­lához kapcsolódik. Az előze­tes számítások szerint az új tornacsarnok felépítése hu­szonöt millió forintba kerül. Újszerű agrármodell Az átalakulás, a privatizáció során újszerű agrármodellt alakított ki az osztopáni-bod- rogi agrárszövetkezet. Az új tulajdonosok maguk művelik földjeiket a szövetkezet koor­dinálásával, támogatásával. A gépeket vállalkozóknak adták lízingbe, a tároló, a szárító és a tisztítóüzem az agrárszövet­kezet tulajdonában maradt. A környék 7-8 községével közö­sen hitelszövetkezet alapítá­sát is tervezik. Szeméttelep­tervek Barcson Kommunális, a környezet- védelmi előírásoknak megfe­lelő hulladéklerakóhely létesí­téséről tárgyaltak a napokban Barcson Nagyatád, Szigetvár, Barcs, valamint az e városok vonzáskörzetébe tartozó tele­pülések vezetői. A tanulmány- terv elkészítésére az osztrák Mülex cég kapott megbízást. Ők már Körmenden is építet­tek egy hasonló regionális hul­ladéklerakó telepet, amely kö­zel 160 milliós beruházással készült el. Magyar-lengyel Társaság találkozója A kaposvári Magyar-Len­gyel Társaság idei első talál­kozóján előadást tartott a hé­ten dr. Lagzi István, a szegedi egyetem docense, aki Len­gyelország 1944- 1947 közti politikáját elemezte. Cséby La­jos műfordító a lengyel mene­kültek várvölgyi tartózkodását idézte föl. 2,5 millió szociális célokra Idén Istvándi 17 millió forin­tos költségvetésből gazdál­kodhat, amelyből több mint 2,5 milliót fordítanak szociális juttatásokra. Az elképzeléseik szerint rendszeres szociáli segélyre 1,5 millió forintot fi­zetnek majd ki. Jelenleg 18-an részesülnek rendszeres se­gélyben a község lakói közül. A fennmaradó egymillió forin­tot a rendkívüli segélyek fi­nanszírozására szánja a helyi önkormányzat. 109 ezer jármű Somogybán A megye területén 1992-höz viszonyítva hétezer­rel csökkent a nyilvántartott járművek száma. Jelenleg 109 ezer jármű van forgalomba he­lyezve, amelynek 70 száza­léka lakossági tulajdonú. A járművek összetétele a ko­rábbi évekhez hasonlóan ala­kult: legnagyobb számban személygépkocsik, tehergép­kocsik és autóbuszok közle­kednek megyénk útjain. Százezerrel több engedély a pecásoknak Angolnavadászat Holland segítséggel építik újjá Közösségi ház lesz a régi iskolából Somogyjádon (Nagy) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyezte Főbenjáró forint Kaposfő megelőzte a kormányt. Meg a korát. Hozott ugyanis a Kapós-menti képviselő-testület a múlt évben egy törvénysértő határozatot, amit a kormány előter­jesztésére a Duna-menti honatyák is megszavaztak, némi el­téréssel, valamivel később. így ez év elejétől Kaposfőn már nem sértenek törvényt az­zal, hogy az állástalanoknak fizetett havi ötezer-egynéhány- száz forint jövedelem-pótló támogatást a tavalyi tíz nappal szemben a mostani havi ötben „ledolgoztatják”. Mielőtt bárki a hivatali tettor féktelen elharapódzására gondolna, hozzáte­szem: annak idején nemcsak a lakos ság egyetértésével, hanem egyenesen az igényével találkozott dr. Antal László törvénytelen, ámde szükségszerű ötlete. A polgármester „mentségére” legyen mondva: törvényt bont a szükség. És különben is — mondta erről Kaposfő első embere —, amit a többség akar, az nem lehet törvénysértő. Mint ahogy már nem is az. Antal László a minap azzal büszkélkedett, hogy a faültető, árokásó- és tisztító munkanélküliek, illetve most már munká­sok nem ágálnak a kötelezettség ellen. Tapasztalata szerint a köz hasznára lévőknek jobban esik az önkormányzati-kor­mányzati forrásokból fele-fele arányból származó forintokat úgy felvenni, hogy annak fejébe fölújítnak egy hidat. Nem akar ingyenpénzt a becsületes melós. Aki pedig feke­tén is elboldogul, többé már nincs arca a markát tartani a jö­vedelempótlás alá — lehet, éppen a kisnyugdíjasok elől happolva el a szoc-pol-segélyre valót. Ez így, fehéren és feketén, tiszta sor. A kétkeziek kaposfői csapata pedig alkot: köztük van, aki ezt a szakmájában te­heti. És van, tudtam meg, aki már ledolgozta a májusát is. Ezt választotta, jól kezelve a botkormányt, megelőzve a korát. A munkanélküliek munkáj a A legutolsó felmérés szerint 289 munkanélkülit tartottak nyilván Lengyeltótiban. A vá­rosi önkormányzat huszonegy közhasznú munkás foglalkoztatásával kiván enyhíteni ezen a gondon. Elsősorban a parkok gondozását végzik de segétkeznek épületek felújításán is. Adminisztrátor és technikus is kapott így munkát. Képünkön a most készülő sportköri épület munkálataiba segítenek a foglalkoztatottak. Fotó: Kovács Tibor Az állampénzzel segíti a minőséget Kanos önkormányzatokat! Varga Gábor: Mód is, lehetőség is van arra, hogy törzstenyészetből származó apaállatokat vásároljanak Megyénkben az elmúlt évben 34 ezer tonna vágósertést neveltek. A kocaállomány több mint a fele a magángazda­ságokban van, nem csoda hát, ha itt nevelték a hízóserté­sek mintegy 52-55 százalékát.

Next

/
Thumbnails
Contents