Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-29 / 100. szám

1994. április 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Igazgató nélkül a Kapos Klinker (Folytatás az 1. oldalról) Sági Istvánt megkérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa a lemondásának okairól. Azt fel­elte: még a lemondásában sem indokolta döntését. Sági néhány hónappal ez­előtt kapott megbízást a Klin­ker igazgatására válságmene­dzserként, magától Szabados Péter polgármestertől, a több­ségi tulajdonos önkormányzat képviselőjétől. Márciusban a megbízás mellé a közgyűlés 64 millió forint visszatérítendő támogatást is adott „átmeneti pénzügyi problémáinak rende­zésére.” Sági a válság leküzdését célzó tervek helyett megbíza­tásának visszaadásával lepte meg a Klinker tulajdonosait. Szabados Péter polgármester tegnap délután nem volt elér­hető. Szita Károly alpolgármes­ter ismét kifejtette már több­ször is elmondott véleményét, hogy mielőbb privatizálni kell a céget. Ez hozhat megoldást. Hozzátette: az MDF-többség miatt mindig kisebbségben ma­radt ezzel a véleményével. Az IKV-t át kellett alakítani 1991-ben gazdasági társa­sággá. Ekkor jött létre a non­profit érdekeltségű Vagyonke­zelő Rt és a profit érdekeltségű Klinker Rt. Szita Károly szerint az önkormányzatnak nem lett volna szabad részt venni a vál­lalkozásban, hiszen a város­ban számos építőipari cég van, amelyik el tudta volna látni ezt a feladatot, és az önkormány­zat nem is ért az építéshez, hi­szen nem ez a feladata. — Én már Sági István el­nök-igazgató megbízását sem támogattam — folytatta Szita Károly alpolgármester —, mert köztudott, hogy hasonló profil­ban dolgozó magáncége van, ezért nem láttam biztosítva az érdekeltségét abban, hogy fel­javítja a céget. — Kit hibáztat a Klinker Rt mostani helyzetéért? — Ez az állapot a me­nedzsmentnek köszönhető, és semmiképpen sem az ott dol­gozóknak, akik között sok jó szakember van. A korábbi me­nedzsment ezért a munkáért még jutalmat is kapott! — Hogyan tovább? — Változatlan a vélemé­nyem: a céget privatizálni kell, az eladásnál nem az ár a leg­fontosabb. Egyetlen szempon­tot szabad figyelembe venni az önkormányzatnak: megőrizni az ott levő munkaerőt. Persze egy évvel korábban sokkal kedvezőbb körülmények között adhattuk volna el a céget. — Mi várható ezek után az önkormányzat közgyűlésén? — A képviselő-testületnek kell meghoznia a végleges döntést, hogy elfogadja-e az elnök-igazgató lemondását. Stratégiai kérdésben kell most határozni. Én mindenesetre ja­vasolni fogom a cég privatizá­cióját. A Klinker-ügynek a mostani lemondás csak egy fejezete. Az elmúlt két évben a cég 60 millió forint veszteséget hal­mozott fel. Az önkormányzat ebben az állapotban döntött 64 millió forint „feljavító” támoga­tásról. Akkor kapta ezt a lehe­tőséget a cég, amikor felmon­dott a főkönyvelője, mert alap­vető pénzügyi kérdésekben nem kérték ki a véleményét, s a felmondás indoklása szerint a mérlegkészítés nem a törvé­nyek szellemében történt. A Mahartnak adják a Balaton kotróhajóit (Folytatás az 1. oldalról) Nagy vihart kavart a Balato­nért aggódók körében az a döntés, amely szerint a siófoki főépítésvezetőséget megszün­tetik; 150 dolgozó került az ut­cára, és a kotróhajókat, ame­lyek a balatoni hajók útvonalát tisztították az iszaptól, és a strandokon lehetővé tették a fürdést, el akarták árverezni. Hat hajó már elkelt, ám közben Kopár Istvánnak, a Balatoni Hajózási Kft ügyvezető igazga­tójának vezérletével a kapaci­tás helyben tartásáért harc in­dult. A liciten a Mahart nem tu­dott résztvenni lapos pénztár­cája miatt, de megtalálta az il­letékeseket; Szabó Tamás és főképp Schamschula György minisztereket. Ennek köszön­hető a döntés, ami ugyan még nem került papírra, mert még vissza van a részletek kidolgo­zása: mintegy 35 millió forintos értéket, egy vedersoros kotró­hajót és a hozzá tartozó be­rendezéseket, amelyekkel ké­pesek lehetnek a hajósok rendben tartani a tavat, lénye­gében ingyen megkapják. Ko­pár István azt is elmondta: mindenképp szeretnék meg­szerezni Zsuzsát is, a kor­mányprogram keretében a Ba­latonra került, mintegy hat­vanmillió forint értékű rétegkot­rót. Amint birtokukba kerülnek hivatalosan is az eszközök, — az előzetes tervek szerint — mintegy 30 szakembert alkal­mazni tudnak az elbocsátottak közül. (Czene) Diákszínészek Csurgón (Folytatás az 1. oldalról) Szászfalvi László, Csurgó polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Bejelentette, hogy két év múlva már az új közösségi ház ad otthont a rendezvénynek: 21,5 millió fo­rintért hozzák tető alá az új lé­tesítményt, amelynek a mun­kálatai hamarosan megkez­dődnek. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Házban tegnap este megkezdődött a találkozó. Ebből az alkalomból természetfotó-kiállítás nyílt iharosberényi, lábodi és sió­foki középiskolások munkái­ból. Színjátszás a képzőmű­vészetben címmel ugyanitt nyílt tegnap kiállítás szegedi, sátoraljaújhelyi és több más vidéki város tanulóinak a munkáiból. Tegnap este első­ként a zalaegerszegi Stúdium színház alkalmi csoportja lé­pett színre, majd az egri és a pápai együttes követte őket. Csokonai szavait nem fél­reértelmezve megjegyezhet­jük: — A diákszínjátszásban árva már Somogy. Ugyanis egyetlen hazai együttes sem képviselteti magát a diákszín­játszók országos seregszem­léjén. Ma délelőtt 9 órától folyta­tódnak a bemutatók, amelye­ket szakmai megbeszélések követnek. A rendezvény szombaton este díjkiosztással zárul. Útfoltozók Az utóbbi hetek esőzései hatására — és a gyenge mi­nőség következtében — sok az útbeszakadás Kaposvá­ron. A KVG Rt szakmunkásainak tisztük javítani a besza­kadt utakat. Ezen a héten a Dombóvári, a Kálvária, a Ka­nizsai és a Déryné utcákban tették ezt. Egyszer valakinek azt is vizsgálni kellene, hogy kit terhel a sok úthibáért a felelősség. Fotó: Török Anett Drávái nemzeti park helyett fűrészhang Az erdővagyon védelmében, nem az erdőtulajdonosok ellen vagyunk — állítják a természetvédők (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kindler József a tisztsé­géről önként, a szakmára nehezedő politikai nyomás miatt lemondott professzor szerint a szakma következe­tes tiltakozása ellenére meg­valósult erdő-kárpótlással kapcsolatos protestálásukat olyan politikai cinizmussal söpörték félre, amelyre a Rákosi-rendszer óta nem volt példa. — A ma itt megje­lent négy természetvédelmi egyesület azért lépett szö­vetségre, hogy a visszafor­díthatatlan károsodásokkal kapcsolatos információkat összegyűjtve és a nyilvános­ság elé tárva, társadalmi nyomást gyakoroljon az ille­tékes kormányszervekre — mondotta. Haraszti László, a Világ Természetvédelmi Alap ma­gyarországi irodavezetője a WWF aggályait sorolandó mutatott rá arra, hogy az erdő egy „speciális jószág”, amelyet három-négy gene­rációra lehet és szabad csak tervezni. — Az azonnali meggazdagodás hajtotta új részvényesek közül vajon hány akad majd, aki a kirán­dulóhelyek és az erdei kis­vasutak ügyét felvállalja? — tette fel a szónoki kérdést az előadó. Majd szólt arról is, hogy az erdőprivatizáció el­leni protestálásuk nem mai keletű, s mint társadalmi szervezetnek fel kellett vál­lalniuk a természetvédelemi indíttatású lobbizást is. — A kormány azon kijelen­tése, hogy további erdőterü­leteket nem jelöl ki privatizá­lásra, semmissé lett azzal az április 21-i sajtóközlemény­nyel, amely cirka 40 ezer hektárt vesz be újfent a kár­pótlásba, természetesen még ebben a parlamenti cik­lusban. A Természet Munka- csoport megfelelő fórum le­hetne a fenti döntés elleni fel­lépésre — mondotta. Hogy a valamikori 19 hazai Erdőgazdaságra ráállt Erdő­felügyelőségek miként tudják a jövőben felvállalni a hazai erdők 260 ezer! új tulajdono­sát — nos erre, egyelőre nincs érdemi válasz. Mint­hogy arra sem: ki a felelős azért, miszerint a 4-5 ezer fo­rintokért több százezer forint értékű erdőkhöz jutottak leg­nagyobb része kivágással akarja „hasznosítani” az éle­tet adó, oxigént termelő fa-ül- tetvényeket? Amíg késnek a válaszok, addig vidáman szól a fűrész hangja. Többek közt a Dráva-mentén is, ahová — parlamenti deklaráció alap­ján — nemzeti parkot álmod­tak: valamikor, valakik. Csíky K. Erika SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete Gazdaság, előre A magyar gazdaságnak egyetlen esélye van a túlélésre: ha előre menekül. Ezt már néhányan felismerték. Stagnáló és fo­kozatosan visszaeső ipari cégek fognak bele komoly beruhá­zásokba, vásárolnak — szinte bármi áron — új, modern gép­sorokat, amivel felvehetik a versenyt a nyugati konkurenciá­val. Ha kell, komoly adósságba verik magukat a cél érdeké­ben, mert érzik, a magyar munkaerő olcsósága már nem min­dig konvertibilis valuta. így tett — többek között — Somogybán a Kaposvári Ruhagyár, és a Masterfil és terveznek hasonlót mások is. A mezőgazdaságnak sincs más lehetősége: fejleszteni kell, ha fel akar zárkózni, és meg akarja találni helyét az Európai Gazdasági Közösség tagjaként. Ezt Horn Péter akadémikus, a kaposvári állattenyésztési kar kutatóprofesszora épp székfog­laló előadásában fejtette ki, s hinnünk kell neki, hisz évtizedes kutatás eredményeire alapozva mondhatta. Ma 30 százalékos kihasználtságon működik a magyar állattenyésztés, márpedig ezzel a hatékonysággal nem lehetünk versenyképesek. Szóval: előre magyar gazdaság, ha élni akarsz. Azt azon­ban pontosan tudni kell, hogy merre van előre. A MÉH-be akarták vinni a gépeket Vevőre vár a Csepel (Folytatás az 1. oldalról) Mivel más érdeklődő a gyárra nemigen akadt, a hite­lezők pedig egyre türelmetle­nebbül álltak sorba pénzükért, a felszámoló Kossuth Holding vezetői úgy döntöttek: a csar­nokokból külön értékesítik a gépeket és anyagokat. Pár hónapja megkezdődött a Dél-Dunántúl egyik legmoder­nebb egyedi gépgyárának le­szerelése. Mára a gépek nagy része vevőre talált és bár egyes in­formációk szerint a felszámo­lás vezetői azt is fontolgatták, hogy a MÉH-nek kilóra értéke­sítik a megmaradt esztergákat és más berendezéseket, az akciót azonban az utolsó órá­ban lefújták. A felszámolás végső dá­tuma június 10-e. Ekkor jár le a vagyon elárusítására szánt két év és a rendeletek értelmében ekkor a felszámoló cégnek a hitelezők számára át kellene adni a vállalatot. Hogy valóban véget ér-e a felszámolás, arról ellentmondó vélemények lát­tak napvilágot, ám a szakem­berek szerint a folytatásra van nagyobb esély. Hogy van-e értelme? Miért éppen két év után jelentkezne a komoly vevő?... Reich Sándor a Kossuth Holding vezetője az új, felszá­molói hitelkonstrukcióban bí­zik. Ez ugyanis százmillió forin­tos értékhatárig kedvező lehe­tőséget jelent azon befektetők számára, akik vállalják a két éve már halott Csepel feltá­masztását. A két év alatt keletkezett ká­rok helyreállítása mindenesetre milliókat emészt fel. A gépgyár­tásra tervezett csarnokok másra nemigen alkalmasak, mégis az utóbbi pár hétben többen is — köztük kaposvári vállalkozók — érdeklődtek az üzem iránt. A tárgyalások foly­nak, konkrét ajánlat azonban még nem érkezett. B. Zs. MSZOSZ a tehetségekért Tegnap adták át harmadik alkalommal az MSZOSZ a te­hetségekért elnevezésű ösz­töndíjat. A kaposvári ünnep­ségen 11 somogyi kis- és nagydiák vehette át szemé­lyenként a 10 ezer forintot Dr. Égerszegi Lászlótól az MSZOSZ megyei vezetőjétől és dr. Csákabonyi Balázs az MSZP képviselő-jelöltjétől. Sárosi Zsolt, Gulyás Edina, Biki Katalin, Dudák Évá, Benkő Ágota, Almássy Tünde, Orsós Andrea, Pikier Judit, Foglyos Szilvia, György Fe­renc és Kiss Barbara részesült ebben a támogatásban. * Érdekegyeztetés a városházán Tegnap tartotta ülését a ka­posvári Városi Érdekegyez­tető Fórum, amelynek tagjai az önkormányzat május 3-i napirendre kerülő előterjesz­téseit tárgyalták meg. Nyilvá­nosan esett szó a Kapos Tv és Rádió struktúrájának ki­munkálásáról, az atlétikai pá­lya kiépítésének műszaki megoldásairól, és a lakásren­delet módosításáról. Magyarverseny Takáts Gyuláról A kaposvári Kinizsi általá­nos iskolában rendezik meg ma délután a városi magyar versenyt, amelyre tizenhárom iskola csapata nevezett be. A 7-8-asok versenyének témája Takáts Gyula költő élete és munkássága lesz. , Dráva-tej csak üzemektől A barcsi Dráva-tej kft a fel- vásárlási nehézségek ellenére a fabruár havi 1 millió 100 ezer literről, 1 millió 300 ezer literre növelte tejfelvásárlásait. A kizárólag csak üzemektől átvett tejért a felvásárlási átla­gár megközelítette a 28 forin­tot literenként. Expó-igazgató a TIT-ben Németh Ferenc, az 1996-os világkiállítás egyik igazgatója tartott előadást tegnap a ka­posvári TIT-ben. A vidéki expo-irodák igazgatója a tu­dományos és ismeretterjesztő társulat által szervezett expo-menedzserképzés egyik előadója volt. Előlegezett répatermesztés A Kaposcukor Rt.vel termel­tetési szerződést kötött gaz­dák és gazdálkodó szerveze­tek azzal számolhatnak, hogy a betakarításkori 15 százalé­kos digeszció esetén 3100 fo­rintos alapárat fizet a társaság a felvásárolt répa tonnájáért. Ebből az árból vonják majd le a kamatmentes előlegként biz­tosított vetőmagok és növény­védőszerek árát. Toponári bérfejlesztés A toponári Kapostáj mező- gazdasági szövetkezetben a tavaly tervezett 35,5 millió fo­rinttal szemben 35 millió 777 ezer forintot fizettek ki munka­bérre. Ez 1 dolgozóra vetítve havonta 17 ezer forintos bruttó munkabér volt. A bázisévhez viszonyítva 28 százalékos át­lagbérnövekedést idén 15 százalékkal kívánja fejleszteni a szövetkezet igazgatósága. Ügy idén várhatóan 40,2 millió forintot fizetnek majd ki Topo- náron munkabér címén. t \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents