Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-22 / 94. szám

1994. április 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Burjánzó indulatok a józan érvek helyett Jegyzőper Berényben Százmillió elem került konténerbe Iskolák környezetvédelmi gyűjtőakciója — Dr. Tarján Lászlóné: aki szennyez, az fizessen így már a papír sem szemét... Fotó: Lang Róbert Balatonberényben a képvi­selőtestület által kijelölt há­romtagú fegyelmi bizottság április 11 -én határozatával azonnali felfüggesztéssel, hi­vatalvesztéssel sújtotta Szabó Gyulát, a község jegyzőjét, aki mindössze fél éve töltötte be állását. A döntést mind etikai, mind törvényességi oldalról többen megkérdőjelezték Be­rényben. Nagy Károly polgár- mester is ezt tette és az ügy kivizsgálására rendkívüli ülést hívott össze szerda estére. A feszült hangulatú, kölcsö­nös rágalmazásokkal és sze­mélyeskedő megjegyzésekkel „tarkított” tárgyalás végül fél- hivatalosra sikeredett csak, mivel a képviselők többsége nem látta értelmét a szerintük lezárt téma újbóli felmelegíté­sének. Az elhangzottakból nyilvánvalóvá vált: a hivatal és a képviselőtestület közötti vi­szály hatáskör-túllépéssel, a törvényességi formák mellő­zésével fenyeget mindkét ol­dalról. A történethez hozzátar­tozik, hogy a jegyző­könyv-hamisítással, a képvi­selőtestület félrevezetésével és egyebekkel megvádolt Szabó Gyula a dolgok tisztá­zására fegyelmi eljárást kért önmaga ellen. Utóbbit le is folytatták. Más kérdés, hogy arra „a törvényben kötelezően — Az élet számos területén bebizonyosodott, hogy meny­nyire nélkülözhetetlen szűkebb régiónk kistelepüléseinek ösz- szefogása, együttműködése, il­letve az ebben rejlő lehetősé­gek kiaknázása — mondta teg­nap Marcaliban a térség 23 polgármesterének tanácskozá­sán dr. Sütő László Marcali polgármestere. Arra az elhatá­rozására jutottak, hogy az érin­tettek egyetértése esetén — Marcali Térségi Szövetség néven — olyan szervezetet hoznak létre, amely mindenek előtt az apróbb falvak fejlődé­séhez, különböző rendű-rangú ügyeinek intézéséhez kíván megfelelő hátteret biztosítani. Különböző területeken — ilyen az építési társulás, az ön- kormányzati, a hatósági munka — már megjelentek az együtt­működés csírái. Most lényege­sen többről van szó. Egymásra utaltak a települések a vízköz­művek üzemeltetésében vagy előírt objektív tárgyilagos ki­vizsgálás teljes mellőzésével került sor”. (Az idézet a jegy­zőn képviselőtestületi tagok­hoz írott leveléből való, amelyben részletesen taglalja a felfüggesztésével kapcsola­tos visszásságokat és kéri, hogy tényszerű vizsgáknak vesse alá a fegyelmi tanács idevonatkozó határozatát). A kérdések kérdése mind a mai napig Balatonberényben az, hogy jogában állt-e a nyolctagú testület által kine­vezett jegyzőt a háromtagú fegyelmi bizottságnak meg­fosztani hivatalától? A fe­gyelmi bizottság határozatát miért nem vitték a teljes testü­let elé, s miért nem szavaztat­ták meg, minősített többség­gel? Miért vállalja fel Balaton- berény önkormányzatának képviselőtestülete a kétséges kimenetelű munkaügyi pert és a vele járó jogi bizonytalansá­got, nem beszélve azokról a súlyos pénzekről, amelybe ez az akció a községnek kerül? A „nép hangja” szerint da­rázsfészekbe nyúlt — az egyébként faluszerte elismert és közkedvelt — Szabó Gyula. A fegyelmi bizottság elnöke, Druskóczi János kép­viselő, aki „civilben” a bala- tonboglári áfész elnöke, né­hány éve 15 millió forintos köl­a Boronkai Tájvédelmi Körzet­ben. Ez utóbbi esetben úgy próbálják természeti adottsága­ikat hasznosítani a települések, hogy közben meg is védik azt. Ugyancsak természetesnek te­kinthetők e témakörben az egészségügy, az oktatás, a kul­turális kapcsolatok, a polgári­védelem, a tűzoltóság, a hon­védség, a rendőrség együttmű­ködésének kérdései, vagy a kis településeken történő — 15-20 személyt foglalkoztató munka­helyteremtés. A tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították az elképzelést. így már a szerve­zetalapítás feltételeiről is tájé­koztathatta dr. Árvái Zoltán, Marcali jegyzője a kistelepülé­sek polgármestereit. Mivel mind az anyagi, mind a szerve­zeti kérdésekben teljes volt az egyetértés, most a szervezeta­lakítás jogi feltételeinek részle­tes kidolgozása következik. (Kun) csont kért és kapott a herényi önkormányzattól. A visszafize­tés körüli hiányosságokra a — négy év alatt immáron harma­dik — jegyző hívta fel a fi­gyelmet, s ezzel kezdetét vette — mondják az emberek, a hivatal alkalmazottai, s állítja a polgármester is — a „bo­szorkányüldözés.” A testületi tagok szemében — néhány jóérzésű képviselőtől elte­kintve — a jegyző egyre in­kább nemkívánatos személy lett, s a sorozatos viták és már a hivatal működésének ellehe­tetlenüléséhez vezető konflik­tusok, az ominózus fegyelmi eljárásban csapódtak le. Az ülésnek az indulatok új­bóli felgerjesztésén túl nem sok értelme volt. Jegyző híján, önmagát a szezonkezdés és a választások előtt döntésképte­lenségre ítélő testületnek van min elgondolkodnia. Hogy az őket megválasztó lakosság mit gondol, az abból a körle­vélből derül ki, amelynek alá­írói így vélekednek a perrel kapcsolatban: „Felháborítónak találjuk, hogy éppen azt az embert akarják meneszteni, aki szakértelmével, becsüle­tességével kivívta mindnyá­junk rokonszenvét, aki rávilá­gított a helyi visszásságokra, s éppen ezért találtatott bűnös­nek.” Csíky K. Erika Őrhajók a Balatonon (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly több ezer méter orv- halász-hálót fogtak ki a vízből a halászati rt dolgozói. Eközben „oldalról” is hozzá­kezdtek a magyar tenger ki­rablásához. Fonyód polgár- mestere felháborodottan vette tudomásul, hogy privatizációs jókedvében a kormány a 7-es út és a tópart közötti nádaso­kat is áruba bocsátotta. S ha­bár öt évig nem építkezhetnek nádasukban az új tulajdono­sok, Horváth Gábor polgár- mester — egyben a Balatoni Regionális Tanács társelnöke is — joggal tart attól, hogy öt év múltán a mai nádasok he­lyén megjelennek majd a bó­désorok. Egyedül a balatoni ékszerbúvárok optimisták, akik nyugatról becsempészett kü­lönleges detektorokkal pász­tázzák a tó medrét, s így fellelt arany meg ezüstékszereket jó pénzért értékesítik. (Gulyás) (Folytatás az 1. oldalról) A szárazelem-gyűjtéshez eddig már az ország 1500 is­kolája csatlakozott. Az okta­tási intézmények gyűjtőedé­nyeket kapnak az elhasznált szárazelemek tárolására, a szállítás és az ártalmatlanítás költségeit a minisztérium fe­dezi. A hulladékot csomagol­ják majd Aszódon, a veszé­lyes hulladéklerakóban ártal­matlanítják. A szeptember óta tartó gyűjtés eredményeként eddig 50 köbméternyi szára­zelem került ártalmatlanításra. Megtudtuk: évente mintegy 100 millió darab szárazelem kerül forgalomba. Elhasználó­dás után ennek csak töredé­két gyűjtik be, mégis eredmé­nyes a program, mert az el­használt és összeszedett már nem jutnak a szemétlera­kókba, nem szennyezik a vi­zet, a talajt. A minisztérium tárgyalásokat kezdett a szára­zelemeket gyártó és forgal­mazó cégekkel, hogy „aki szennyez, fizessen”. A cégek arra hivatkoznak — joggal —, hogy a nyugat-európai szab­ványok előírásait betartják. A szárazelem-gyűjtési prog­rammal a minisztérium jelezni kívánja azt, hogy nem elég csak koncepciókat gyártani és központi támogatásra várni: a településeknek is meg kell szervezni a környezetük vé­delmét. Szabados Péter, Ka­posvár polgármestere el­mondta: az önkormányzat fon­tosnak tartotta a szárazele­mek összegyűjtését, ezért is pályázott a minisztérium tá­mogatására. Harminc szára­zelem gyűjtő edényt kapnak a város iskolái. 28 iskolát kere­sett meg az önkormányzat, és már 13 intézmény csatlakozott a hulladékgyűjtéshez. Mint mondta, az elemgyűjtés fo­lyamatosságát az önkor­mányzat biztosítani kívánja. A szárazelem-gyűjtő edé­nyek jelképes átadására teg­nap a Kinizsi lakótelepi általá­nos iskolában és a hulladék- gyűjtéshez Kaposvárról első­ként csatlakozó toponári álta­lános iskolában került sor. A kinizsisek — szintén a szelek­tív hulladékgyűjtés jegyében — papírgyűjtési versenyt is tartottak, melynek során több mázsányi fehér és színes pa­pírt mentettek meg az újrafel­dolgozás számára. Tóth Kriszta A szakma kiváló tanulói Az országos sütőipari ta­nulmányi versenyen, Nagykő­rösön a szakma kiváló tanu­lója lett Tóth Rudolf, a kapos­vári Kinizsi Pál élelmiszeripari szakmunkásképző 3. osz­tályos tanulója. Jutalmul a magas szintű gyakorlati mun­kájáért érdemelte ki az elisme­rést. A szakma kiváló tanulója lett Balogh Erika is, a kapos­vári Iparművészeti Szakkö­zépiskola diákja, első helye­zését szakmunkásbizonyít­vánnyal ismerték el. Az iskola másik növendéke, Bihari Sa­rolta textiltervező második dí­jat kapott. Vetések Szárszón A balatonszárszói Balatoni Szőlőskert Szövetekeztben a tavaly folyamán 235 hektáron vetettek borsót, 136 hektáron tavaszi árpát, 30 hektáron pe­dig zabot. Tervezik továbbá, hogy 500 hektáron naprafor­gót, 500 hektáron kukoricát, 50 hektáron silókukoricát vetnek. Diáknap a tanítóképzőben Másfél napos program kez­dődött tegnap délután Kapos­váron a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán a hall­gatók szervezésében. Miután megkapták az iskola jelképes kulcsát, vetélkedőket rendez­tek, kézműves udvart rendez­tek be. Ma zenés ébresztőt fújnak a kollégiumok előtt a kaposvári Honvéd Zenekar muzsikusai, ezt követően di­vatbemutatót tartanak és sportvetélkedőket rendeznek. Csukaivadékok a Balatonba A balatoni haltelepítési program keretében az idei szezonban 250 ezer darab előnevelt csukát telepítettek a tóba a Balatoni Halászati Részvénytársaság szakembe­rei. A kihelyezett ivadékokat több helyről vásárolták meg. Babarczy Újvidéken rendez A Kaposváron évekkel ez­előtt nagy sikert aratott Sütő András Egy lócsiszár virágva­sárnapja című drámáját ren­dezi Babartczy László, a ka­posvári Csiky Gergely Szín- • ház igazgatója Újvidéken. A darabot az újvidéki Magyar Színházban mutatják be. A terv szerint május elején tart­ják meg a premiert. Szövetségre lépnek a marcali térség községei A falvak fejlődéséért SOMOGYI HÍRLAP Vörös Márta jegyzete Egy marék föld Vannak szokások, hagyományok. A szülőhazát elhagyók egy marék földet szoktak magukkal vinni. A koporsóra a hoz­zátartozók szórnak egy marék földet. Az ember kapcsolata a földdel folyamatos. A föld az élet. Huszonnégy évvel ezelőtt Denis Hayes egy „megszállott”, 25 millió amerikai nevében emelte fel először a szavát a föld — a Föld — védelmében. Április 22-ét azóta már több mint százhúsz ország tekinti a Föld napjának. Kell ez nekünk? Úgy gondolom: igen! A civilizáció annyi előnyt, kényelmet je­lent az embernek, ám veszélyt is hordoz magában. Döbbene­tes statisztikai adat: hazánk minden állampolgárára évente 256 kiló szennyező anyag jut. Többszöröse annak, amit az ember elfogyaszt húsból, zöldségfélékből. S közben pusztul a talaj, mind súlyosabban szennyeződik a környezet — csak Somogybán annyi tisztítatlan szennyvíz kerül a csatornákba, a talajba, amennyi öt év alatt megtöltené a Balaton medencéjét. Ez a nap jó arra, és hogy szembenézzünk a mellbeverő té­nyekkel, de a másik 364 napon is tennünk kell azért, hogy ke­vesebb szénmonoxid legyen a levegőben, ne borítsanak el a veszélyes hulladékok, hogy a Föld, a természet rendjébe lehe­tőleg ne avatkozzunk be otrombán. Hogy ünnepelni tudjuk a Föld napját. A vezetés ajánlata is ott lesz az asztalon Újabb Füszért pályázat (Folytatás az 1. oldalról) A három pályázó egyike az izraeli Shamrock csoport több­hónapos tárgyalássorozat után lépett vissza. Az eredményte­len megbeszélések rányomták a bélyegüket az IFC-pénzügyi befektető cég ajánlatára is, így ez a cég is visszalépett. Újabb pályázati kiírás híján szerdán az ÁVÜ igazgatótanácsa csak a Fotex ajánlatát vizsgálta, a menedzsment megoldási ja­vaslatai nem kerülhettek szóba. — Ez nem jelenti azt — tette hozzá az ÁVÚ igazgatóhelyet­tese —, hogy a menedzsment — és akár a Fotex is — az újabb pályázatra nem küldhet még egyszer ajánlatot. A szakemberek véleménye szerint az ÁVÜ az idő múlásá­val egyre kellemetlenebb hely­zetbe kerülhet, hiszen a rész­vények tőzsdei bevezetését januárra prognosztizálták a vagyonügynökség munkatár­sai. Az idő múlásával, és azzal, hogy a stratégiai befektető személyéről még mindig nem született döntés, a társaság egykor 220 százalékon forgó részvényei csaknem száz szá­zalékot estek és várhatóan idő­legesen tovább értéktelened­nek. — Stratégiai befektető nélkül nem szerencsés a részvénye­ket a tőzsdére vinni, mert az ár­folyam könnyen ellenőrizhetet­lenné válik — véli dr. Balázs Csaba. — Mivel az értékpapí­rok mögött a társaság teljesít­ménye áll, így nem tartunk el­értéktelenedéstől. Azt azonban szeretnénk, ha a tőzsdén kívüli adok-veszek átlátható tőzsdei kereskedéssé válhatna. — Elképzelhető, hogy egy komoly befektető ismét a több­ségi tulajdonra pályázzon? — A jelenlegi határozat sze­rint erre nincs lehetőség. A harminc százalékon kívül fennmaradó 24,7 százalékot kisbefektetőknek kínáljuk fel kárpótlási jegyért. Az IFC azonban továbbra is érdeklődik a társaság iránt. Ha egy szá­mára is megfelelő stratégiai be­fektetőt találunk, akkor esetle­gesen felül kell bírálnunk a a korábbi határozatot. Dévényi Zoltán, a Füszért elnök-vezérigazgatója a cég szempontjából kedvezőnek ítélte az ÁVÜ döntését. Sze­rinte ismét lehetőség nyílt arra, hogy a részvénytársaság ma­gasabb összegért keljen el és az újabb fordulóban már a me­nedzsment pályázata is ott lesz az ÁVÜ asztalán. — Barna — Jótékonysági koncert Kaposvári kórusok, tánc- együttesek jótékonysági mű­sort tartanak szombaton este a Szakszervezetek Művelő­dési Házában. A Kodály álta­lános iskola két kórusa, a Vi- kár Kórus, a Táncsics és a Munkácsy Mihály gimnázium kórusa mellett a látrányi és a kadarkúti népdalkör is bemu­tatkozik. Színpadra lép a Ka­pos és a Somogy Táncegyüt­tes is. A bevételt a Somogy Megyei Művelődési Központ nagytermének berendezésére fordítják. Kaposvári tárlat Szekszárdon „A látható réteg” címmel há­rom kaposvári művész — Klencsár Gábor, Káplán Géza és Lékai Sándor — fotó és festményalkotásaiból nyílt kiál­lítás Szekszárdon a művésze­tek házában. A tárlat április 29-ig tekinthető meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents