Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. április 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Falugondnokok találkoztak A megyében három évvel ezelőtt elsőként Polányban alakult meg a falugondnok­ság, a hálózatba azóta össze­sen 21 somogyi település kapcsolódott be. A falugond­nokokat és az érintett telepü­lések polgármestereit nemré­giben látta vendégül a polányi önkormányzat. A nagy érdek­lődésre utaló találkozón kicse­rélték tapasztalataikat falu­gondnokok és polgármeste­rek. A mernyei iskola bemutatkozik Ebben a tanévben is bemu­tatkozik a mernyei általános iskola. A pénteken délután hat órakor kezdődő programban fellép az irodalmi színpad, a tánc- és énekkar, s az osz­tályok produkcióinak is tap­solhat a közönség. Kiállítás nyílik a diákok munkáiból, s lesz számítógépes program- bemutató is. Fesztiválra készülnek Rendhagyó eseménysoro­zat szervezésébe fogott a nagybajomi önkormányzat. A településen szeretnék meg­rendezni, a nyár első hónap­jában a Nagybajomi fesztivált, amelyre a külföldi testvérköz­ségek képviselőit, a partner- kapcsolatban részvevő telepü­lések küldötteit is meghívják majd. így várhatóan érkeznek Erdélyből és Németországból is vendégek. Jelenleg a rész­letes program kidolgozása fo­lyik. Magyaratádon a könyvtárra A mintegy 60 millió forintos költségvetéssel rendelkező Magyaratádon is sok pénzt von el az intézmények fenntar­tása. így a sok-sok egyéb föl­adat mellett a település egyik művelődési intézményére, a könyvtár fejlesztésére ez év­ben 259 ezer forintot tudnak fordítani. Telefonigények felmérése Ezekben a napokban mérik föl a telefonigényeket Kapos- főn és környékén, ahol a kö­zeljövőben szeretnék megva­lósítani a crossbar-hálózatot. Kaposfő és a környező telepü­lések, Kaposmérő, Bárdud­varnok, Kiskorpád, Kisasz- szond és Kaposújlak önkor­mányzatai a somogyjádi példa alapján szeretnék összefo­gással létrehozni a rendszert. Helyi hírek a Hónapban Nyolcoldalas újságot jelen­tetett meg a mernyei önkor­mányzat. A Hónap című lap ingyenes próbaszáma nemré­giben készült el, és a jövőben 300 példányban kívánja kiadni a testület. Száznál több polányi család vízellátása oldódik meg Még 4 kilométer vízvezeték Áthúzódó beruházásként ez évben is folytatódik a még két éve kezdett polányi vezetékes vízberuházás. Annak idején kutat fúrtak, tavaly pedig el­kezdték a víztározó építését, és mintegy másfél kilométe­ren fektették le a vezetéket. Csepregi István polgármes­ter elmondta: viszonylag nagy területen fekszik a település, ezért még közel négy kilométe­res szakaszon kell a kivitelező Vízcoop szakembereinek a há­lózatot elkészíteni. Ugyancsak az idén szerelik be a tározóhoz való nyomásfokozó berende­zést; ezzel együtt még 6,7 millió forintot kell Polánynak invesz­tálnia az összesen 14-15 millió forintos beruházásba. A céltá­mogatott fejlesztésre a telepü­lés az elsők között adta be pá­lyázatát, az állam a költségek­nek majdnem a felét fedezi. A munkákkal októberban vé­gezhetnek a kivitelezők, mivel az önkormányzatnak az anya­giak nem állanak egy összeg­ben rendelkezésére. Akkor már 100-130 polányi családnak az egészséges vízellátása megol­dódik. Nagy gond volt ez az utóbbi időben — a kutak szeny- nyezettsége miatt. B. T. A hálózat nagyobb része ezután készül el Igáiban kételkednek az ötvenmillió forint beépítésében Szövetkezet — hitelek nélkül, végre eredményesen Nem veszett el a célhitel — Sok polgártársammal együtt úgy érezzük, hogy félre vagyunk informálva vagy lega­lábbis nem jutottak el hozzánk kellő mértékben a hírek. Min­denesetre nem igazán tudjuk, hová tűnt az 50 millió forint. — Ezt a nem kis kételyt is magá­ban hordozó gondot, az infor­mációk hiányosságáról alkotott véleményét az igali Ágoston Fe­renc osztotta meg — a lakos­ság egy részének képviseleté­ben — szerkesztőségünkkel. Az igaliakat — mint mondta — fölöttébb érinti a 12 tanter­mes általános iskola létrehozá­sára felvett célhitel beépítésé­nek (nem)teljesítése. Az előz­ményekről nemrégiben megír­tuk: Igái, Kazsok és Ráksi kö­zös beruházással építi meg a tervezetten mintegy 150 millió forintba kerülő iskolát. Ennek a beruházási konstrukciónak az elindítását egy olyan céltámo­gatási pályázati tette lehetővé, amelynek két alapföltétele volt: a jelenlegi általános iskola élet- veszélyessé minősíttetése és a közös beruházás. Az igali pá­lyázat pedig, amit egyébként ki­fogástalannak ítélt és a közel­múltban továbbított a belügyi tárcához a megyei Tákisz, e fel­tételeknek mefelel. Ezen elvek szerint alanyi jogon pályázhat­tak, az eredményről a közeljö­vőben kapnak értesítést. Miért fogalmazódott meg ak­kor a kétely, hogy az 50 millió eltűnését rebesgetik és egy né­hány héttel ezelőtti községi gyű­lésen is felmerült problémaként jutott el hozzánk? Miért véli úgy a helybeliek egy része: nem lát­szik az építkezés jelen állapo­tán, hogy „benne van” az emlí­tett tetemes összeg. Herczegné Szél Edit, Igái polgármestere készséggel szállt volna ringbe egy közös interjú által Ágoston Ferenccel, ám a lakosság bizo­nyos hányadát képviselő fél időegyeztetési gondokra hivat­kozva ennek nem tudott eleget tenni. így neki is be kell érnie a képviselő-testület két határoza­tával, amelyet tegnapelőtt a he­lyi falutévé is leadott. Egy, az igali képviselő-testü­let által létrehozott három tagú ad hoc bizottság külső szakértőt bízott meg az építkezés mene­tének, a pénzügyi teljesítésnek a vizsgálatával, tudtuk meg a polgármestertől. Az eredmény és egy jogi szakértő vélemé­nyének figyelembe vételével kompromisszumos megállapo­dás született: az 50 millió forint beépítésének határidejét egy hónappal meghosszabbították. Eszerint a kivitelezőnek június 30-ig kell biztosítani a szerke­zetkész állapotot. Az átadás — a tervek szerint — egy évvel ezután lesz. Az is­kola mellett 37 millió forintos bekerülési költséggel épülő tor­naterem használatba adásának a határideje ugyancsak június vége. — Nem hiszem, hogy gátat szabad vetni a komplexum kivi­telezésének, ennek a község életében a jövőre nézve jelen­tős beruházásnak — mondta Herczegné Szél Edit. (Balassa) s Átadás előtt a kaposfői csarnok Berendezéssel együtt mintegy 21 millió forintos beruházással elkészült a kaposfői tor­nacsarnok. A három év alatt kivitelezett létesítményt már birtokukba vették a kaposfői diá­kok. Hamarosan hivatalosan is átadják. A vagyonfelélés nem kezdődött el Szilban Mintegy 500 hektárral csök­kent tavaly a somogyszili Petőfi szövetkezet szántóterülete. Az idei részarány-tulajdonosi lici­teket követően pedig további 700 hektárral kevesebbet mű­velnek meg. Mindössze 1200-1300 hektár szántó tartja majd el a 63 tagot és 18 alkal­mazottat. — A kárpótlási földárverések során az 500 hektár új tulajdo­nosai közül mindössze ketten jelezték szándékukat, hogy a szövetkezetnek adnák bérbe tulajdonukat — mondta Ősz Nándor, a szövetkezet igazga­tóságának elnöke. — A rész­arány-tulajdonosok is hasonló­képpen saját művelésben kí­vánják tartani földjeiket. Somogyszil hosszú ideje nemcsak az étkezési búza ter­mesztésében volt példás gaz­daság, évente 300-400 hektá­ron vetőmagot is termesztettek. Az idén jó, ha 150 hektáron si­kerül. — Megmaradó területeinken elsődleges az állatállomá­nyunknak szükséges takar­mány biztosítása — mondta Ősz Nándor. — Egyéb árunö­vényeink termőterülete mintegy a felére csökken. Állatállomá­nyunk azért is meghatározó, mert a két telepünkön tudjuk foglalkoztatni a tagság zömét. Az állattenyésztésről az igazgatóság elnöke elmondta: a 190-200 anyakocából évente 2700 darab vágósertést adnak a feldolgozóiparnak. Tehené­szetükben 280-290 tehéntől évente 1,7 millió liter tejet érté­kesítenek. Somogyszilból a kaposvári Class-Tej Részvénytársaság szállítja el a tejet. Az elnök sze­rint tartós a bizalom, hiszen a feldolgozó korrekt fizetőpart­ner. Két veszteséges év után a múlt évet 20,1 millió forint adó­zott nyereséggel zárták. Likvidi­tási problémáik nincsenek, ápri­lis közepéig hitelt még nem kel­lett felvenniük. — Elmondhatom, hogy szö­vetkezetünkben még nem kez­dődött el a vagyonfelélés — mondta nem kis büszkeséggel az elnök, majd a múltat idézte: — Amikor a szövetkezeteket szervezték, két hétig nem me­hettem iskolába, addig, amíg édesapám alá nem írta a belé­pési nyilatkozatot. Most 25 évi, mezőgazdasági vezetői munka után nekem kell végrehajtani a decentralizálást. Elszomorít, hogy hamarosan karóerdőktől díszlenek majd a földek... Mészáros Tamás Nagybajomi felfedezők A Kossuth-emlékév jegyében rendezték meg a III. nemzet­közi diáktalálkozót. A magyar szabadság őrvárosában, Deb­recenben lezajlott ünnepségso­rozat megnyitójának a reformá­tus kollégium oratóriuma adott otthont. Az eseményre a hatá­ron túlról Beregszász, Gát, Kí­gyós küldöttségei, a székely- szentmihályi Nemzeti Örökség Bizottmány tagjai, valamint Vajdaságból a törökbecsei Corvina Csapat érzekezett. A hazai csapatok képviseletében meghívást kapott Ebesről az Arany János Felfedező Csapat, a nagybajomi Mikóczi Alajos Vándordiák-kollégium és a sá­toraljaújhelyi Zemplén Hagyo­mányőrző Csapat. A Kölcsey művelődési központban rende­zett ünnepélyes Pro Patria fo­gadalomtétellel búcsúztak el a vendéglátó várostól a Kár­pát-medence magyarságának ifjú követei és a hazai vendé­gek, köztük a nagybajomiak. Kovács Andorné szülői védnök Batéban mindenki gázt akar „Kútba esett” az első magánmentős Magánmentős akart lenni Nagybajomban, a budapesti állandó lakhelyű Szaszkó Já­nos. Az ötletet egy ausztrál filmsorozatból vette, ám ott vélhetően mindig jóra fordult a történet vége. Nem úgy Szaszkó Jánosé, aki — mint elmondta — a pol­gármesterrel és a helyi házi­orvosokkal folytatott szemé­lyes megbeszélésekre ala­pozva elkezdte szervezni a szolgálatát. Kocsi után nézett, tárgyalt egy rádiótelefon ked­vezményes megvételéről, és csak fokozta szervező kedvét, hogy — elmondása szeriont az idősek is mind bíztatták. Meg is szerezte a magánmen- tősi vállalkozói engedélyt, ő lehetett volna az első az or­szágban. Ács Attila polgármester több ponton is cáfolta Szaszkó Já­nos állításait, aki egyébként éppen perelni készül az ön- kormányzatot kártérítésért. Mint a polgármester el­mondta? nem ígért semmit, a testület jóváhagyása nélkül ilyet nem is tehetett volna. Amúgy sem volt nagy bizo­dalma, csakúgy, amint tudo­mása szerint az orvosoknak sem, az ötlethez. B. Annak idején lapunk is be­számolt róla, hogy szinte két pártra szakadt a falu az épí­tendő benzinkút miatt Baté­ban. Nos, a kérdés már nem kérdés, mivel a föld, amelyre a benzinkút épült volna, jó ideig zárolva lesz egy bírósági ügy kapcsán. Horváth Zoltán batói pol­gármester elmondta: a kérdé­ses területet az önkormányzat szerette volna megszerezni, s ezért csereszerződést kötött az azt birtokló szövetkezettel. Ehhez azonban egy rész­arány-tulajdonosnak is volt néhány szava, s jelenleg a bí­róság kénytelen vizsgálni, ki is az igazi tulajdonos. — Az említett terület tulaj­donlása különösen fontos lenne a községnek — mondta a polgármester—, mivel fek­véséből adódóan csak ebbe az irányba terjeszkedhet Baté. A terjeszkedés mikéntje körüli vita, hogy benzinkút épül ide vagy családi házak — egyedül a sportpálya ideépítésében ér­tett egyet mindkét fél —, a per miatt egyelőre még jó ideig fél­retehető. Annál is inkább, mert jelen­leg már más foglalkoztatja a falubelieket. Remélhetőleg hamarosan Batéba is elér a gázgerincvezeték, amely — a tervek szerint — Kaposvártól egészen Sásdig nyúlna. A nemrég tartott falugyűlésen kiderült, a község egy ember­ként óhajtja a gáz bevezeté­sét. A község nyugodtan dicse­kedhet az általános isko­lájával. Nemrégiben ugyan­is új padokat, számítógé­pet, színes tévét, videót kapott az itt tanuló mintegy harminc diák. A járdáival azonban már kevéssé dicsekedhet Baté. Mint a polgármester elmondta, az utakra még futotta, sikerült felújítaniuk őket, a járdákra azonban — bár igencsak rájuk férne — már nem tudnak hon- nét pénzt előteremteni. A fő­utca járdáira is ráférne a javí­tás, több utcának pedig egyál­talán nincs is járdája. (Nagy)

Next

/
Thumbnails
Contents