Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. április 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Csak két gond lehet: ha sok a vendég és ha kevés Jövőre tovább épül az M-7-es Dr. Schamschula György: „A természet megoldja a saját problémáit” Nem üzlet a vidéki kereskedelem Bérleti rendszerrel a falvak jobb ellátásáért (Folytatás az 1. oldalról) Schamschula György el­mondta azt is: nem szándé­koznak támogatni a balatoni hajósokat pénzzel, hiszen a cég (kényszerből) megtanult a saját lábán állni. A Mahart privatizációjáról nem időszerű beszélni, mert a folyami és a tengeri hajózás veszteséges, lerobbant a hajópark és a ki­kötők nagy része. Áron alul pedig nem szabad eladni. Nem kizárt viszont, hogy a jö­vőben a balatoni hajózás az anyacégből kiváljon. Elkészültek az M 7-es ter­vei. A minisztertől azt kérdez­tük, mikorra várható a kivite­lezés megkezdése? Schamschula György el­mondta: az M 7-es forgalma szezonális jellegű — éves át­lagban napi 20 ezer autónak kellene közlekednie rajta, hogy érdemes legyen vállal­kozóknak koncesszióban megvenni az építés jogát. A forgalom ennél jóval kisebb, ráadásul „nem hiszem, hogy lelkesítené a balatoni ingat­lantulajdonosokat, hogy két­szeres benzinköltséggel köz­lekedjenek”. Az úthasználati díj a gya­korlatban ugyanis kilométe­renként egy deci benzin árá­nak felel meg. Az államnak kellene finanszírozni a beru­házást; az első kapavágásra legkorábban 1995 végén ke­rülhet sor. A Kiüti reptérrel kapcsolat­ban a miniszter úgy véleke­dett: a Balatonra nem a felső tízezer jár üdülni — jelentős forgalomnövekedésre volna szükség, hogy érdemes le­gyen jobban fejleszteni. Megtudtuk még: a minisz­térium idén 225 millió forinttal támogatja a kerékpárutak építését. A pénz jelentős ré­sze a Balaton-parton kerül beruházásra — ettől is remé­lik a szezon meghosszabbí­tását. Czene Attila A somogyi falvak lakói­nak ma már nincs munká­juk, nincs szórakozási lehe­tőségük, és mostanában megint egyre több község­ben találkozni olyan félel­mekkel is, hogy hamarosan boltjuk sem lesz. Tény, hogy sosem volt iga­zán nagy üzlet vidéken — főleg aprófalvakban — vegyesboltot üzemeltetni, manapság pedig méginkább nem az. Hogy va­lóban szűnnek-e meg boltok, erről dr. Somoskövi Gábornál, a mintegy félszáz somogyi kis­településen boltot üzemeltető Kaposvár és Vidéke Áfész el­nökhelyettesénél érdeklőd­tünk. — A kaposvári Áfész eddig sem szüntette meg egyetlen kistelepülési vegyesboltját sem, és a jövőben sem áll szándékában. A leginkább rá­fizetéses boltjainkat megpró­báljuk bérbeadni. Jelenleg hét olyan üzletünk van, amely annyira veszteséges, hogy a bérbeadás, esetleg eladás gondolatával kell foglalkoz­nunk. Ha az ott dolgozó mun­katársunk hajlandóságot érez a bérlethez, elsőbbséget élvez. S hogy miért nem éri meg ma a falvakban kereskedni? Az el­nökhelyettes szerint ma már megint nem egyenlőek a ke­reskedés feltételei, csak most az Áfész kárára. Főleg a na­gyobb községekben az utóbbi években megnőtt a konkurens boltok száma, ami önmagában nem volna baj, hiszen egyrészt ezek egészséges versenyben legyőzhetők lennének, más­részt a számuk magától is fo­lyamatosan csökkenne. A két éve még igen nagy számú konkurens boltos egy része — főleg a kényszervállalkozók, akik más munkaalkalom híján vágtak bele — nem sokáig bírt talpon maradni, különösen a szigorodó adó- és tb-szabályok mellett. A gond az, hogy a kon­kurensek közül sokan tisztes­ségtelenül kereskednek, nem csak a kereskedelmi, de a le­galapvetőbb egészségügyi szabályokat sem tartják be. Senki nem kéri számon rajtuk, hiszen ma ellátási felelőssége senkinek sincs, csak az ön- kormányzatoknak. A kaposvári Áfész több más kereskedő céggel együtt emiatt kezdemé­nyezi a vidéki kereskedelem szigorúbb ellenőrzését. A másik ok, hogy ezeken a kistelepüléseken szinte min­dennaposak a boltbetörések. Tavaly tetőzött ez a betörési hullám, idén — remélhetőleg — már kevesebb eset lesz. — Egyfajta megoldás lehet az a megállapodás, amilyet például a kercseligeti polgár- mesteri hivatallal kötöttünk. Ennek értelmében támogatjuk az önvédelmi csoportjukat, s cserében a boltra is vigyáznak. Az igazi megoldás azonban ezeknek a boltoknak a bérbea­dása lenne: a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy azt a boltot, amelynek gazdája ott lakik, és állandóan felügyelet alatt tartja, nemigen háborgat­ják a betörők. A bérbeadás mellett szól az is, hogy itt kis té­teleket kell mozgatni, nagyob­bak a szállítás költségei, az ezekhez a boltokhoz szüksé­ges rugalmasságra leginkább egy magánvállalkozó képes. Az Áfész pedig ígéri, saját nagykereskedelmi részlegével kedvező beszerzési lehetősé­get nyújtva támogatja a boltjait bérlőket. (Nagy) „ízléstelen jogszabály született a pedagógusokkal szemben” Kaposmérőben per nélkül lesz F-bér (Folytatás az 1. oldalról) Nem kívántunk feszültsé­get teremteni az iskola és az önkormányzat között, ezért nem fellebbezett még senki. Most várjuk az ígéret teljesí­tését. Ha nem születik dön­tés, akkor a mi pedagógusa­ink is a bírósághoz fordulnak. — Az ígéret teljesíthető — mondta Matula András, Ka- posmérő körjegyzője, és hoz­záfűzte: — ízléstelen jogsza­bály született a pedagógu­sokkal szemben. — Lesz pénze a helyi ön- kormányzatnak a pedagógus- bérek korrigálására? — Van néhány pedagógus, aki megérdemli, hogy átsorol­juk őket az F kategóriában. A munkaközösségi vezetők, a magas színvonalú munkát végző pedagógusok föltétien érdemesek rá. Az önkor­mányzat el is kötelezte magát arra, hogy becsüljük meg ki­emelkedő munkájukat azzal, hogy átsoroljuk őket az F ka­tegóriába. A testület azonban akkor dönthet, ha a pénzügyi évet lezárjuk. Vannak tartalékaink, s eb­ből véleményem szerint a jo­gos igények kielégíthetők. De hozzá kell tennem: az új bé­rek fedezete a jövő év terhére történhet. Belső „karcsúsí­tásra” lesz szükség az isko­lában: tudjuk néhányan nyugdíjba vonulnak, s ez a fedezete annak, hogy a közel­jövőben visszamenőleg telje­síthetjük ígéretünket. Sze­mély szerint is támogatom az iskolát, meg kell becsülni a pedagógusegyéniségeket. Békés módon rendezhető a mérői pedagógusok ügye. Még ebben a hónapban tár­gyalunk róla. Horányi Barna Ötszáz állás Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Márciusban 12 116 volt a se­gélyezettek száma, 4514 mun­kanélküli jövedelempótló támo­gatást kapott. A munkanélküli­ségi ráta 12,5-ről 12 százalékra változott. A segélyezés időtar­tama 176 nap, a segély ha­vonta átlag 9842 forint volt. 816 embernek sikerült mun­kába állnia, több mint százan váltak jogosulttá öregségi nyugdíjra, 60 állástalannak az együttműködés hiánya miatt megszüntették a segély folyósí­tását. Csökkent a regisztrált pá­lyakezdő munkanélküliek száma is: 1749 fiatal keresett munkát a megyében. Várha­tóan kevesebb lesz a regisztrált állástalanok száma az elkövet­kezendő hónapokban a kez­dődő balatoni szezon. 496 üres álláshely volt már­ciusban Somogybán. A legtöbb munkahelyre fizikai dolgozókat keresnek, nagyrészt a feldol­gozóipar területére. A munka­helyek fele Kaposváron és kör­nyékén található, de minden ki- rendeltségnél jeleztek a mun­káltatók üres álláshelyeket. T. K. A munkavédelem boltja Munkavédelmi szakbolt nyílt nemrégiben Balatonszép- lak-felsőn. Az üzletben védőszemüvegeket, sav- és lángálló ruhákat kínálnak, emellett ttízoltókészülékek javítását és el­lenőrzését is végzik. Fotó: Lang Róbert SOMOGYI HÍRLAP Horányi Barna jegyzete A változó falu A magyar falvak egyike-másika igyekszik berendezkedni a vendéglátásra. A falvak másik része gazdát keres. Csákány­ban a kiöregedő somogyi faluba például többnyire nyugdíjas pestiek telepednek le, vásárolnak viszonylag olcsón lakóhá­zakat. Itt olcsóbb a megélhetés és pihenésre is futja. A másik sajátos példa a Balatontól karnyújtásnyira fekvő Nagycse- pely, ahová külföldiek azért látogatnak el ezekben a napok­ban is, hogy német márkáért, svájci frankért az ottani árakhoz képest olcsón vegyenek lakóépületeket. Változik a magyar falu. Vannak elöregedő települések, má­sutt új házsorokat emelnek a visszaköltöző fiatalok, a „beköl­tözők”. A külföldi vevő bizonyára sosem lesz lakója a telepü­lésnek, legfeljebb vendége, aki nyári szabadságát tölti meg­hitt, békés, csendes magyar falusi környezetben. Esetleg honi ismerősnek is felajánlja vendégszeretete jeléül a falusi házat, amit bizonyára némi költséggel konfortossá is képes varázsolni. De hová kerül az egykori lakó? Hol hajtja fejét álomra? Nem hiányzik-e neki a megszokott környezet, a szomszéd, a baráti kör? A régi hagyományok, szokások is kihalnak, ha el­hagyják az ősi fészket? Kérdőjelek ezek, s a feleletet ma még csak sejteni lehet. Megfogalmazni csak az idő tudja majd. Elégedettek a falugondnokkal Az új testület első falugyűlése Torvajon A közelmúltban újjáválasz­tott torvaji képviselő-testület első ténykedései közé tarto­zott, hogy hétfő estére falugyű­lést hívott össze. A 370 lakosú településről, mintegy huszon­ötén mentek el a kultúrházban megtartott rendezvényre. A falugyűlés sürgős össze­hívását az indokolta, hogy a fa­lugondnoki állásról szóló no­vemberi határozatot még nem ismertették a lakossággal. Az önkormányzat által kiírt pályá­zatot ifj. Takács János nyerte el. Ifj. Forró György polgármes­ter ismertette a megjelentekkel a kiírt pályázat lényegét, vala­mint a falugondnoki munkakör leírását. Ezután Csörsz Klára, a megyei Falugondnokok Egyesületének ügyvivője adott tájékoztatást a más települé­seken már működő falugond­noki rendszer eddigi tapaszta­latairól. Az ülésen megjelentek elmondták: falugondnok eddigi munkájával mind a képvi­selő-testület, mind pedig az idős lakosság is elégedett, ezért megerősítették ifj. Ta­kács Jánost a tisztségben. A falugyűlésen a polgármes­ter ismertette a tavalyi költség- vetés végrehajtását. Elmondta: a bevételek a tervek szerint alakultak, s a vízműberuházás kivételével a célkitűzések megvalósultak. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a DRV átvette a munkák befejezését, s a megkötött szerződés szerint május 31-ig elkészül a rendszer. A közkifo- lyós vízművel kapcsolatban be­jelentette azt is: a kivitelező el­végezte a nyomáspróbát, kija­vította a felmerült hibákat és fölszerelték a szükséges vízó­rákat. A tervek szerint a mű­szaki átadásra még ebben a hónapban sor kerül. K. J. Gépvásár kispénzűeknek Péntektől három napon ke­resztül mezőgazdasági gépki­állítást és vásárt rendez a marcali gazdakör az Eurog- reen Kft és a helyi kereske­delmi és iparkamara. Erről is tárgyaltak a nemrégiben meg­alakult gazdakör ülésén. A szép számmal összejött tag­ság a soros mezőgazdasági munkák összehangolásáról és a kedvező gépvásárlási lehe­tőségekről is beszélt. A ta­nácskozáson az az igény is felmerült, hogy nyissanak a városban olyan kisebb üzletet, amelyben a saját termékeiket árusíthatnák, mindenekelőtt a szerény jövedelműek szá­mára. Elképzeléseikhez a he­lyi önkormányzat támogatását szeretnék elnyerni. Falugondnokok Polányban A Falugondnokok Somogy Megyei Egyesülete Polányban tartotta első továbbképzését. A tizenkilenc somogyi falu­gondnokot tapasztalataival támogató szervezet szakmai rendezvényének témája a fa­lugondnok, mint segítő és mint kultúraközvetítő volt. Kaposvári diák kiállítása Pécsen A kaposvári Tóth-Szöllősi Vera rajzaiból nyílt kiállítás Pécsen az orvostudományi egyetem kollégiumában. A tár­laton a diák alkotó számos grafikáját tekinthető meg. Raj­zain egyéni látásmódja, a vi­lághoz és a természethez fű­ződő személyes kapcsolata tükröződik. A kiállítás április 21-ig tekinthető meg. • • ünnepel a hegyközség Egyéves évfordulóját ünnepli májusban a csurgói hegykö­zség. Ebből az alkalomból a szabadidőpincénél egészna­pos programot szerveznek a hegyközség tagjai Ilia Csaba hegybíró vezetésével. Önkormányzat a cigányokért A Somogy megyei önkor­mányzat a cigányok jobb tájé­koztatása érdekében fórumo­kat tart a megye azon telepü­lésein, ahol nagy számban él­nek cigányok. így többek kö­zött már Kisberényben, Len­gyeltótiban, Szentán, So- mogysámsonban Kaposváron és Nagyatádon tartottak tájé­koztatót, amelyen részt vett a közgyűlés kisebbségi és val­lásügyi bizottsága is. őId BANK A BIZTONSÁG NAGYSÁGA, A NAGYSÁG BIZTONSÁGA ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (40999)

Next

/
Thumbnails
Contents