Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-15 / 88. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. április 15., péntek Igazodás az Európai Unió jogrendszeréhez Elfogadott és tervezett jogszabályok — Kérdőjelek a Kermi-rendelet körül — Jogi karok tananyaga (Budapesti tudósítónktól) Magyarországnak az Európai Unióval és annak tagálla­maival kötött társulási megállapodás feltételéül szabta, hogy a magyar jogrendszert, illetőleg a hazai jogszabályok jelentős részét összhangba kell hozni a közösségi joggal. Az Igazságügyi Minisztériumban Kecskés László helyettes államtitkár irányításával úgynevezett „Fehér Könyv” ké­szült el, amely a teljes csatlakozáshoz elengedhetetlen jogharmonizációs programtervezetet tartalmazza. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja A választási győztes győz-e? A választási győzteseknek sem mindig könnyű. Mit gon­doljunk például a legutóbbi két, fontos külföldi választásról? Itáliában elsöprő többséggel győzött a szélsőjobbal és az északi szeparatistákkal szövetkezett médiamágnás — de a fölényes győzelem ellenére éppúgy folyik a civakodás a ha­talomért, a kormányposztokért, mint ahogyan az a levitézlett elődeik alatt túlzottan is megszokottá vált. És mit tartsunk Ukrajnáról, ahol a választók nagy többsége új (vagy inkább régi) kommunistákra adta a voksát, a többiek pedig a nacio­nalistákra szavaztak? Ki tagadhatná: a szabad választások távolról sem jelentik mindig és mindenütt automatikusan a többség szilárd, szolid kormányzásának lehetőségét, mégpedig úgy, hogy a ki­sebbség, az ellenzék jogait, véleményét is maradéktalanul tiszteletben tartják. A deklarált kormányképesség távolról sem jelent könnyű utat a kormány megalakításához. Mert akkor már nagy szerepet játszanak az egyes párt­programok összehangolásának, egyeztetésének lehetősé­gei, a választásokon tömegtámogatást kapott pártok koalí­ciós hajlandóságai, de még az is, ki milyen hiteles személyi­séget tud felvonultatni a bársonyszékek esélyes jelöltjeiként. Mert ki vitathatná, hogy a demokrácia nem érhet véget a szabad választások eredményének kihirdetésével. A kor­mányalakítás demokratizmusa legalább olyan fontos, hiszen ez egyik pillére és biztosítéka lesz majd a megalakuló kor­mány legitim működésének. Ezek a római és kijevi történések figyelmeztető tanulsá­gai. De az igazság még ilyen esetekben is igazság marad: lehet, hogy van a demokráciánál „egyszerűbb” megoldás is, de jobb aligha. Ismét tűzszünetsértés Clinton-Rabin telefonbeszélgetés Bili Clinton amerikai elnök arra sürgette Jichak Rabin iz­raeli kormányfőt, hogy miha­marabb öntsék végleges for­mába a palesztinokkal kidol­gozott békemegállapodást, és ne engedjék meg, hogy a ren­dezés ellenzői megakadá­lyozzák a sikert. A Fehér Ház közlése szerint az elnök hét­perces telefonbeszélgetést folytatott a kormányfővel. Hruscsov likvidálásáról A KGB egyik volt vezetője, Vlagyimir Szemicsasztnij el­ismerte, hogy Brezsnyev fel­vetette egyik beszélgetésük során Hruscsov meggyilkolá­sának lehetőségét. Szemi­csasztnij, aki 1961-67 között volt a KGB első számú veze­tője, „nemmel” válaszolt Brezsnyev kérdésére. Magyar jegyzék Szlovákiának A Magyar Külügyminiszté­rium a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségéhez jegyzéket juttatott el, amely szerint „a magyar kormány, amint azt a korábbi, 1994. március 28-i jegyzékében is javasolta, kész az Európai Bi­zottság szakértőinek 1993. december 1-jén kelt ajánlásai szerinti kielégítő ideiglenes vízgazdálkodási rend gyors megvalósításához vezető tár­gyalások azonnali megkezdé­sére. Ennek előfeltétele, hogy a szlovák kormány Magyaror­szághoz hasonlóan elfogadja ezeket az ajánlásokat. — A februárban életbe lé­pett társulási szerződés húsz olyan jogterületet sorol fel, amelyet összhangba kell hozni az Európai Unió jogá­val — hangoztatta a helyet­tes államtitkár tegnapi sajtó- tájékoztatóján, bemutatva a „Fehér Könyvet”. — Hangsú­lyozni szeretném, hogy a magyar jogrend és az unió jogrendjének egy meghatá­rozott része között jön csak létre kapcsolat, s a rendszer- váltás óta született jogszabá­lyok mindegyike már megfe­lel az európai előírásoknak. Mivel a magyar országgyűlés a társulási megállapodást az idei első számú törvényben ratifikálta, ezzel elismerte a közösségi jog elsődlegessé­gét a magyar joggal szem­ben. Mindez azonban nem visszamenőleges hatályú, tehát csak az új törvényekre vonatkozik — mondta Kecs­kés László, s felsorolta azo­kat a törvényeket, amelyek már európai színvonalúak. Ide tartozik a teljesség igé­nye nélkül a számviteli, a pénzintézeti, a termékfele­lősségi, a vasúti és az állat- tenyésztési törvény, a kor­mány már az országgyűlés elé terjesztette a környezet- védelmi és az élelmiszertör­vény terveztét, de természe­tesen ezek megvitatása és elfogadása már az új parla­mentre vár. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Európai Unió törvé­nyeiben érvényesül az úgy­nevezett záróhatás, azaz ha egy tagállam átveszi a kö­zösségi törvényeket, akkor azokat soha nem változtat­hatja meg, ez kizárólag együttes döntés eredménye lehet. Hazánk esetében a közösségi jogoknak ez a szi­gorú eleme még nem érvé­nyesül, s csak akkor lesz számunkra is kötelező, ha elnyerjük a teljes jogú tagsá­got. Magyarország 1997-ben szeretné megkezdeni a csat­lakozási tárgyalásokat, hogy az évtized végére elnyer­hesse a teljes jogú tagságot — mondta Kecskés László helyettes államtitkár, s utalt egy olyan vitatott jogsza­bályra, amelyet a csatlako­zásig meg kell semmisíteni. Ez az úgynevezett Kermi-rendelet, a szaktárca a magyar termékek védelmé­ben hozta teljesen jogsze­rűen. A rendelet lényege, hogy Magyarország nem fo­gadja el a külföldi minőség- tanúsítványokat, s hazai vizsgálatokhoz köti a termé­kek értékesítését. Az Európai Unió joga vi­szont azt mondja ki, hogy ha egy ország termékét az adott országban jogszerűen hoz­ták forgalomba, akkor azt a közösség más tagállamaiban is szabadon árusíthatják. Az ominózus Kermi-rendeletet éppen ezért záros határidőn belül meg kell majd változ­tatni. Hazánk csatlakozása az Európai Unió jogrendsze­réhez alapvető változást hoz a magyar jogászi szakmában és a magyar jogi kultúrában is. A hazai törvénykezés fej­lődési irányát ettől az évtől elsősorban az Európai Unió joga és annak jogharmonizá­ciós programjához történő csatlakozásunk határozza meg. Ehhez a megváltozott helyzethez a magyar jogi fel­sőoktatásnak és a magyar jogtudománynak is idomulnia kell. Ez egyébként máris megkezdődött azzal, hogy ma már az összes hazai jogi karon valamilyen formában oktatják az Európai Unió jo­gát. • Polesz György Szarajevóban tegnap két, harckocsiból kilőtt lövedék is becsapódott. A francia hírügynökség je­lentése szerint ez volt az első alkalom, amikor a szembenálló felek súlyosan megsértették a február 9-én aláírt tűzszüneti egyez­ményt. Estére azonban hely­reállt a nyugalom, a világ- szervezet szakértői pedig megkezdték annak vizsgála­tát, hogy melyik felet terheli a felelősség az ellenséges­kedések kiújulásáért. EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ES A MINDENFELE \ NARANCSOT SZERETEM L (Fizetett politikai hirdetés) á 0 cí. cl Q Z LU >­Cl 01 < X 4

Next

/
Thumbnails
Contents