Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

1994. április 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Lakástámogatás fiataloknak A tabi képviselő-testület a rendelkezésére álló anyagi­akból vissza nem térítendő támogatást nyújt a 35 év alatti fiatal házasoknak és a gyer­meküket egyedül nevelő szü­lőknek. Ez az összeg száze­zer forint, s a kérelmet a pol- gármeterhez kell benyújtani. Ezt a pénzt az első lakáépí- téshez és lakásvásárláshoz, valamint komfort nélküli lakás komfortossá, illetve összkom­fortossá történő átépítéséhez vehetik igénybe azok a kérel­mezők, akiknek a támogatását már jóváhagyták a képviselők. Megmérettetésre készül a Karád A szövetkezeti néptánc­együttesek egyik országos mi­nősítő versenyét április 17-én tartják Bonyhádon, a dél-du­nántúli megyék együtteseinek részvételével. A Koppány-völ- gyi térséget e találkozón a Ka­rád Táncegyüttes képviseli, amely heti két próbával készül a nagy megmérettetésre. Húszperces műsorának a cí­me: Lakodalom Somogybán. A karádiak már rendelkeznek a hagyományőrző ezüst minősí­téssel, s ezt most Bonyhá­don szeretnék aranyra váltani. Gázvezeték-építés Nagyberénynél Nyim, Som és Nagyberény vezetékesgáz-beruházásának a közös szakaszon történő ki­vitelezését pályázaton a dom­bóvári Uniterm gmk nyerte el. A kivitelezéssel már Nagybe- rény-Újtelepre (a Pacsirta utca elejéig) értek, így az önkor­mányzat kérésére a Kögáz versenytárgyalást hirdetett a rendszer kiépítésére a falu belső szakaszain. Az önkor­mányzat reméli, hogy augusz­tus végére elkészül a teljes beruházás, és szeptemberben át is adhatják az új vezetéket. Felújítások sora Kapolyon A kapolyi képviselők 2,8 mil­lió forintot szavaztak meg az ez évi felújításokra. Ebből a pénzből a Rákóczi utcában a járdára 800 ezer forintot költe­nek. A községházán a házas­ságkötő és tanácskozóterem kialakítására másfél millió fo­rintot szántak. Mivel a telepü­lésen már megszűnt a tejbe­gyűjtés, így a régi épületet könyvtárrá alakítják át, és itt a kölcsönzés mellett az olvasás feltételeit is megteremtik. Borversen Andocson Az andocsi gazdaköri egye­sület a hét végén harmadik al­kalommal szervezte meg a he­lyi bortemelők versenyét. Erre tizennyolc gazda 24 mintával nevezett be. A pontozás alap­ján a fehér borok között Ho- dola János rizlingszilvánija lett az első, a vörös borok kategó­riájában pedig — holtverseny­ben — Mojzer József kékfran­kosa és Moós László merlotja. Többmillió forintos adóssággal « küszködik a kapolyi Haladás Tsz Felszámolják az állattenyésztést A kapolyi Haladás me­zőgazdasági termelőszö­vetkezet 1992 decemberé­ben alakult át, s a 36 millió forint veszteséggel — mint Csiszár Imre elnök el­mondta — sok nehézség­gel indult a gazdálkodás. Küszködtek a gazdaság létéért; csak előfinanszíro­zással tudtak talpon ma­radni, s bizonyos vagyon­részt értékesítettek. — Ez tette lehetővé, hogy a 13 milliós bankhitel elle­nére, amelynek kamatai 4,5 milliót tettek ki, megindulha­tott az élet — mondta Csi­szár Imre. — Az aszály miatt teljesen kiesett a borsó, a kukoricá­ban 50, a gabonákban 25 százalékos volt a vesztesé­günk. Mindez összesen csaknem 10 millió forint. Az egyéb ipari létesítmények (műanyagüzem, kötélfonó, szerelőrészleg) termelése a keresletcsökkenés miatt visszafogott volt. A szövet­kezet így szinte egész év­ben pénzügyi zavarokkal küszködött. Ennek ellenére negyven százalékkal emelték a mun­kabért, hogy megtarthassák azokat a dolgozókat, akik­nek a munkájára szükség volt. így mindössze hatvan tag maradt, sőt az utolsó negyedévben számuk 44-re csökkent. A dolgozók egy része munkanélküli lett, töb­ben kiváltak, illetve nyug­díjba mentek... Bérbe adták a Solvó kft-nek a sertéstelepet, s ez így további veszteséget már nem termelt. A juhászat is veszteséges, így valószínűleg ezt is fel­számolják. Ezzel megszün­tetik az állattenyésztést a kapolyi Haladásnál. — A munkafegyelem, a hatékonyság és a munka termelékenysége azonban javult, s így a 36 millió forint kamattartozást leszorítottuk 7 millióra, ám újabb 13 millió hitelt kellett fölvenni a mű­ködéshez. Ez utóbbit idő­közben törlesztettük. A szö­vetkezetnek jelenleg 700 hektár búzája, 250 hektár őszi árpája, illetve repcéje van — ezek biztató képet mutatnak. Napraforgóból ugyancsak 250 hektárt vetet­tünk el. Csiszár Imre elnök szerint ha az időjárás is engedi, ak­kor az idén rendezni tudják hiteltartozásukat. így a kö­vetkező évet már nullszal- dóval indíthatják Kapolyon. Krutek József Munkanélküliek, rászorulók támogatása 2,3 millió forint Somogymeggyesen A Tab térségi zsáktelepü­lésen — Somogymeggye­sen — a munkanélküliek száma csaknem eléri a szá­zat. A nyár közeledtével — az idénymunkán elhelyez­kedőkkel — várhatóan csök­ken ez a szám, de végleges megoldás az állástalanok elhelyezkedésére helyben vagy a településhez közel nemigen látszik. Ezért az 1994. évi költ­ségvetésben a munkanélkü­liek támogatására a képvi­selő-testület magasabb ösz- szeget tervezett, mint egy évvel ezelőtt. Az elbocsátottak több mint egymillió forintot visznek el a költségvetésből, de a rend­szeres segélyezésre is több mint 800 ezer forintot tervez­tek Somogymeggyesen. Az átmeneti és az eseti segélyekre tervezett összeg pedig meghaladja a 400 ez­ret. Összesen 2,3 millió fo­rint a támogatások összege, s ez 700 ezer forinttal több, mint a múlt évben hasonló célra fordított kifizetések nagysága. Ebből adódóan — mint Meinhardt Sándor körjegyző elmondta — nagyon nehéz helyzetbe került az önkor­mányzat, annak ellenére, hogy a községet 1994-ben a gazdaságilag elmaradt tér­ségbe tartozó települések kategóriájába sorolták. A központi kalapból mint- egy egymillió forint plusz támogatást kap a község. Ha ez a pénz nem lenne, akkor fejlesztésre nem is gondolhatott volna a képvi­selő-testület. Hitelfelvételt nem terve­zett az önkormányzat, ugyanis a választási ciklus utolsó évében az új testület számlájára már nem költe­keznek. K. J. Három megyéből jönnek az önkormányzati főzdébe Szesz-szezonvég Nagyberényben Híre van a Nagyberényben főzött pálinkának. Több mint ötven kilométeres körzetből, még Tolna és Fejér megyéből is hozzák ide a cefrét — hallottuk a községben járva. Sokan járnak ide Tabról és Kapolyról, valamint környékéről. A nagyberényi önkormányzat szeszfőzdéjét nyolc éve vezeti Iregi Lajos. — Az utóbbi években na­gyon sokat javult a hozott alapanyagok minősége — mondta. — Régen a rothadt gyümölcsöt is összeszedték, ez ma már ritkán kerül a cefrébe. Megszűnt a vashordókban való tárolás is; a pálinkát főzető gaz­dák már műanyag edények­Pámmer János a fokolóhengerrel Fotó: Sebők Dezső ben hozzák az alapanyagot. — Mi a jó pálinka titka? — Az érett gyümölcs — mondta Iregi Lajos. — Csak így lehet jó a minőség és a mennyi­ség is. Nekünk az az érdekünk, hogy a lehető legjobb minőségű pálinkát állítsuk elő, mert a fize­tésünk is ettől függ. Csak így számíthatunk állandó munkára, a régi kuncsaftok megtartására és újak szerzésére. Nálunk ugyanis nem ritka a harmincé­ves törzsvendég sem... — Mennyit főztek a gaz­dáknak? — Az idei szezonban több ezer literrel kevesebbet, mint ta­valy, tavalyelőtt. Míg az utóbbi két évben csaknem 35 ezer liter csordogált a tárolóedénybe, ok­tóbertói a mostani szezon vé­géig csak a 25-26 ezer liter. Ennek oka pedig, véleményem szerint az, hogy kevesebb az emberek pénze. Nem olcsó már a főzetés, és lassan kihal az a generáció is, amelyik még sze­reti a pálinkát. A fiatalok inkább konyakot fogyasztanak. — Pedig kiváló az itt főzött pá­linka — mondta Cseke Ferenc nagyberényi lakos. — Én is há­rom rakodást hoztam. Rendsze­resen itt főzetem ki az össze­gyűjtött körtét, barackot, szilvát meg a törkölyt. Most mintegy 70 literre számítok, de én csak egy-egy stampedlival iszom be­lőle... Nagyberényben a héten befe­jeződik az 1993/94-es pálinka- főzetési szezon. S fél év múlva kezdődik az újabb. Krutek József Százmillió forint feletti pályázati igény Összekötő utat kíván Kisbárapáti környéke Kisbárapáti önkormány­zata és a Koppány-völgyi szövetséghez tartozó falvak a közelmúltban közösen nyújtottak be pályázatot az Útgazdálkodási és Koordi­nációs Igazgatósághoz: te­lepüléseket összekötő utat szeretnének. A 4,3 kilométer hosszú út megépítésével érintett közsé­gek csekély lélekszámúak, mindössze néhány száz em­ber él mindegyikben. Bonnya, Kisbárapáti és Fiad közös szövetkezete is egyre nehe­zebben tud munkát adni nekik. Az utóbbi években pedig ro­hamosan emelkedtek itt is a munkanélküliségi mutatók. Juhász En/in, a térségi tele­pülések körjegyzője beszélge­tésünk során elmondta: a megfelelő infrastruktúra és ipari, valamint szolgáltatói szakképzettséggel rendelkező dolgozók hiányában új mű­ködő tőke betelepülésére nem számíthatnak. Az ingázást a közlekedési viszonyok nem teszik lehetővé; a zsáktelepü­léseken — például Fiadon — ugyanis nincs vasút. A bala­toni szezonmunkát vállalók is csak 60 kilométeres kerülővel juthatnak el a tópartra. — Mindhárom önkormány­zat az elmaradt térségi telepü­lések közé tartozik — mondta a körjegyző. — Hiányzik az infrastruktúra, távol vannak mindentől. Az összekötő út megépülése ezeknek a köz­ségeknek nagyon fontos volna, mivel Marcali és Len­gyeltóti felé lényegesen rövi- debb és közvetlenebb lenne az összeköttetés. így a fiata­lok is könnyebben járhatnának tanulni, és az útnak munkavál­lalásuk szempontjából is fon­tos szerepe lenne. Az elzárt településeken la­kók úgy vélik: ha megépül az összekötő út, akkor a Bala­tonhoz is közelebb kerülnek. A turizmus és a jó vadászati le­hetőség a külföldiek érdeklő­dését is felkelthetné, és ez a falvak fejlődését is elősegí­tené. Az érintett önkormányza­tok meggyőződése, hogy a te­lepüléseket összekötő út — Marcali és Tamási felé — a nagyobb régió érdeke is. Az útszakasz építésének szükségessége első helyen szerepel Somogy mellékúthá- lózat-fejlesztési programjá­ban. S ha a több mint százmil­lió forint elnyerésére benyúj­tott pályázat eredményes lesz, akkor a munkák még az idén megkezdődhetnek... (Krutek) Pusztul a Kossuth fiadi majorja Megszűnt az élet a kisbárapáti Kossuth szövetkezet fiadi — a település kéri részén álló — majorjában. A kétszintes terménytároló is kihasználatlan évek óta. Az elhagyott épüle­teken így lassan úrrá lesz az enyészet... Fotó: Sebők Dezső Felnőtt és diák- hangverseny Tabr Hangversenyt adott a kö­zelmúltban a tabi művelődési ház kamaratermében Kovács Diána zongoratanárnő és leá­nya, Kovács Ottilia, a pécsi zeneművészeti főiskola első­éves zongoraszakos hallga­tója. A több mint másfél órás hangversenyen tíz műsor­szám hangzott el; Scarlatti, Mozart, Beethoven, Bartók, Schumann, Chopin és Liszt műveinek tapsolt a közönség. A hagyományokhoz híven az idén is a közönség elé lép­tek a tabi zeneisk- dékei. A művelőd' ban rendezett ' zeneiskolások ’ szikus, illetv műsorszámo1 megszólalt? magyar zr kompozír kék har 30 diái bemu tatvr szí A* » k

Next

/
Thumbnails
Contents