Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

1994. március 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Késik az engedély Leállt a Flasch Hungary Kft akkumulátor-összeszerelő üzeme Bedegkéren, ahol nemrég kezdte meg működé­sét. Eddig mintegy 500 darab akkumulátort készítettek el, de a cég a termék forgalmazási engedélyét még nem kapta meg. így a további összesze­reléssel leálltak. A társaság vezetői bíznak abban, hogy egy-két héten belül újra meg­indulhat a munka,s ezt köve­tően az értékesítés is. Somogymeggyesi aranylakodalom Ötvenedik házassági évfor­dulóját ünnepelte a közelmúlt­ban Somogymeggyesen — népes rokonsága körében — Orbán István és felesége, Bognár Mária. Még a tánc sem maradt el. Mostantól pe­dig már a gyémántlakoda­lomra készül az idős pár. A Árkokat burkoltak Sérsekszőlősön Sérsekszőlősön a Rákóczi utcában márciusban készült el — mintegy 180-200 méter hosszan — a betonlapos árokburkolás, illetve az út­padka szélesítése. A csapa­dékvíz összegyűjtésére és el­vezetésére a Szabadság ut­cában, a polgármesteri hivatal előtt szintén burkolták az ár­kokat. A munkát Theisz And­rás vállalkozó és csapata vé­gezte. A felújítás négyszáze­zer forintjába került az önkor­mányzatnak. Lengyel munkások a TVG Rt-nél A tabi Tartály- és Vegyipari Gépgyár Rt hozzájárul a tér­ségben kialakult feszítő mun­kanélküliség csökkentéséhez: a termelés felfutása ugyanis szükségessé teszi a hegesz­tők és lakatosok számának növelését, mintegy 30-40 szakemberrel. Tabon és tá- gabb körzetében körülbelül száz munkanélküli vasas la­kik, ennek ellenére nincs je­lentkező, így képtelen szak­munkásokat foglalkoztatni. A TVG Rt-nél tíz lengyel munkás — (hegesztő, lakatos) — dol­gozik. Falugazdász dolgozik a Koppány-völgyében A megyei FM hivatal 43 pá­lyázatot nyert falugazdásszal kötött szerződést Somogybán, s ezek már megkezdték mun­kájukat. A Koppány-völgyi te­lepülések falugazdásza Mé­száros József törökkoppányi lakos, a szorosadi szövetke­zet dolgozója lett. A falugaz­dász hetente két alkalommal tart fogadóórát Kisbárapáti- ban, a polgármesteri hivatal­ban, ahol telefonnal ellátott irodát biztosított számára az önkormányzat. A falugazdász a tanácsadás mellett a mező- gazdasági támogatások rend­jéről is felvilágosítást ad a gazdálkodással foglalkozó ta­nácskérőknek. Bonnyán negyven asszony csak külföldre dolgozik Varrónők két műszakban — Havonta 80-85 ezer darab késztermék Egy tabi telefonelőfizető harcol igazáért Hibázott a Balatel, számlát küldött a Matáv Rt „Könyörgésre” kötötték vissza a vonalat — Ismételt műszaki vizsgálat Korszerű telefonhálózatot épített ki a Balatel Rt a Balaton és Tab térségében. Az új bekötések azonban sok előfizető­nek okoztak bosszúságot is. Kovács Béla tabi (Kossuth ut­cai) lakosnak két hétig nem működött a telefonja... Haboli Lajosné kisbárapáti varrónő Fotó! Sebők Dezső — Ebben az időben mű­szaki hiba nem volt Tabon — mondta Kovács Béla —, ha­nem a Balatel Rt szakembe­rei új előfizetői állomásokat telepítettek a városban és a szerelés után a mi telefonun­kat, a 320-647-es számút visszakötötték a 320-804-es számra, Zoltai László telefon­jára. A panaszos a siófoki hiba- bejelentőnél októberban há­romszor bejelentette a hibát, majd a tabi körzetmesteri iro­dán Berta József üzemveze­tőnek két alkalommal szemé­lyesen is. „Könyörgésére” a Matáv november 5-én visz- szakötötte a vonalat. A több mint két hétig működésképte­len telefonról meggyőződött Berta József is. — Az újabb gond akkor kezdődött — mondta Kovács Béla —, amikor megkaptuk az októberi előfizetői számlát: ez több mint 2000 forint feletti összeg volt. Mivel 15 napig nem használtam, nem hasz­nálhattam a készüléket, Berta József javaslatára a ki­lenc havi átlagot, azaz 974 forintot fizettem be november 25-én a Matáv Rt Pécsi Igaz­gatóságára. S december 28-án felszólí­totta a megyei távközlési üzem szolgáltatási osztály- vezetője, hogy fizesse be 1059 forint díjtartozását, mert ennek elmulasztása esetén a Matáv kikapcsolja a telefont, a követelést pedig bírósági úton hajtja be. A levelezés ma is folytató­dik. Kovács Béla ugyanis nem hajlandó fizetni olyan szolgáltatásért, amit nem ve­hetett igénybe. A távközlési üzemben viszont másként lát­ják. Erdélyi József szolgálta­tási osztályvezető február 9-én arról értesítette a pana­szost, hogy megvizsgálták a bejelentést, a számlázás he­lyességét. A számlálóberen­dezés működését műszeres próbahívásokkal is ellenőriz­ték, eltérést nem tapasztal­tak. Kovács Béla nem is vi­tatta, hogy a számláló ponto­san regisztrálhatta a telefoná­lást, csak azt mondta: az ő lakásukon levő készülék a jelzett időben nem működött, s ezt ő többször is bejelen­tette. Február 18-án Pécsről is kapott levelet, melynek tar­talma megegyezik a decem­berben közöltekkel. Az egyre bosszúsabb előfizető február 24-én problémáját részlete­sen leírta a megyei távközlési üzem vezetőjének, s kérte a különbözet (a be nem fizetett összeg) elengedését. Leg­utóbb március 1-jei dátummal Patona Győző üzemvezető az állomás ismételt műszaki vizsgálatát kezdeményezte. — Itt tart most ez az ügy,— mondta a panaszos. — Ért­hetetlen, hogy mennyit kell harcolni az embernek az iga­záért, amikor a tények bizo­nyítják: nem használhattuk a készülékünket, mert nem működött. A telefonhívások a 320-804-es állomásra, Zoltai Lászlóékat zaklatva futottak be. Ezt annak idején ők is je­lentették Siófokra. Hihetetlen, ami ebben az ügyben törté­nik. Tényleg az. Kíváncsian várjuk meddig lehet bosszan­tani azt az előfizetőt, akinek telefonja valaki(k) hanyag munkája miatt nem is műkö­dött. Krutek József Szinte csak nők dolgoz­nak a kisbárapáti Kossuth szövetkezet bonnyai var­rodájában. Két csoportban és két műszakban mintegy negyvenen. A zömük be­tanított varrónő, szak­munkás csak három van az üzemben. Nemcsak helybeli lányok, asszonyok keresik itt kenye­rüket: Kisbárapátiból és Fi­adról is járnak ide. — A szövetkezet most a mosonmagyaróvári Szállí­tási és Üzletközvetítő Ügy­nökség részére végez bér­munkát — mondta Egri De- zsőné csoportvezető. — Németországi megrende­lésre pedig fehérneműt var­runk. Az üzem indulásakor — több mint 12 éve — pólókat, atlétatrikót és férfifehérne­műt is készítettek Bonnyán, ám az utóbbira mostanában nincs vevő. — Négy év óta szinte csak külföldi megrendelésre dol­gozunk, és a munkánkra mi­nimális volt a reklamáció. Ha mégis előfordul, elsősorban a régi, elavult gépek pontat­lansága miatt van. A mun­kaeszközök egy részét bé­reljük, de vannak varrógépei a szövetkezetnek is. A megyei közgyűlés hozzá­járult ahhoz, hogy — helyi kezdeményezésre — a tabi szociális otthon egykori orvo­sának, dr. Takács Imrének a nevét vegye fel. Ezt dr. Gye- nesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke jelentette be azon az emlékülésen, ame­lyet a napokban tartottak a tabi otthonban. Dr. Takács Imre 1933-ban telepedett le Tabon, s a sze­gények iránti segítőkészsége A keresetekről elmond- ták:aki szorgalmasan dolgo­zik, az a teljesítménye alap­ján megkeresheti a havi 18- 20 ezer forintot is. — Mindenki megértette: a piacon maradás, a munka­hely megtartása érdekében naponta keményen kell dol­gozni — mondta Egri De- zsőné. — Ha pedig a meg­rendelő úgy kívánja akkor szombaton, esetleg vasár­nap is a gépek mögé kell ülni. végigkísérte pályafutását. Sokoldalúan képzett orvos volt, aki nagy gyakorlatot szerzett a csecsemőgyógyá­szatban. Óriási volt a munka­bírása; sokat dolgozott a falu érdekében. Az emlékülésen dr. Bérdi János főorvos, a szociális otthon orvosa összegezte s értékelte a névadó életútját, a Tabon töltött 46 évet. — Dr. Takács Imre intenzí­ven munkálkodott az egész­A bonnyai üzem készter­mékét az ügynökség na­ponta, kétnaponta szállítja el, s az autók egy úttal hoz­zák a kiszabott alapanyagot is. . Havonta 80-85 ezer da­rab fehérneműt varrnak, de ha folyamatos lenne az alapanyagellátás, ejérhet­nék a 100 ezret is. Évente mintegy egymillió termék ke­rül ki a varrodából. (Krutek) ségház kialakításán és bőví­tésén — mondta Bérdi doktor — sőt a művelődési ház épí­tésénél is. A törpevízmű- társaságnak is alapító tagja volt. Dr. Takács Imrét 1970-ben nyugdíjazták, ám tovább dol­gozott: a szociális otthonban, a körzeti orvosok helyettese­ként. Szerették Tabon és környékén. 1979 márciusá­ban halt meg váratlanul. K. J. Negyvenhat évig gyógyította Tab és a környék betegeit Dr. Takács Imre nevét vette föl a szociális otthon Parkosítanak Bábonymegyeren A kicsik is segítettek a rendteremtésben Fotó: Sebők Dezső Munkanélküliekből vállalkozók lettek Serfőzde Kányán Néhány éve működik csak napközi otthonos óvoda a megyeri részen; évente 20-26 kisgyermeket íratnak be ide a szülők. Egy nevelési évre — mint Tippel Lászlóné óvónő elmondta — a működésre 900 ezer forint összeget kapnak az önkormányzattól. Játékok, mesekönyvek vásárlására eb­ből mintegy 50 ezer forintot fordíthatnak. Jó időben egyre több időt töltenek a kicsik szabadban. Összegyűjtötték a téren a szemetet, a faágakat, illetve parkosítottak ebben segítettek nekik az 5. osztályos tanulók is. A napközi otthonos óvodá­nál a bejárati út mellett virá­goskertet alakítanak ki. A gimnázium számvi­tel-pénzügyi szakán szerzett érettségivel egyévi munkavi­szony után lett munkanélküli Metzler (Maros) Gábor volt tabi, jelenleg kányái lakos. — A kilátástalan jövő arra késztetett — mondta —, hogy foglalkozzam középiskolai el­képzeléseimmel: a sörfőzés mesterségének elsajátításá­val. Volt időm: böngésztem a szakkönyveket, üzemeket lá­togattam, tapasztalatokat gyűj­töttem. A múlt év elején Imre öcsémmel közösen, szülői se­gítséggel, Kányában a Rákó­czi utcában megvettük ezt a kis ingatlant, amit még elfo­gadható áron kínáltak. A sör minőségének meghatározója ugyanis a jó minőségű víz, s Kányában a környék legjobb ivóvizet található. Ezután kedvezményes ka­matozású hitelre nyújtottak be pályázatot az OKHB Rt tabi fi­ókjához, s a gépsor megvásár­lásához az agráripari korsze­rűsítési program keretéből majdnem 3 millió forint köl­csönt kaptak. — Tavaly elvégeztük az épület átalakítását — mondta Metzler Gábor —, s az év vé­gére a budapesti Österbrau kft-től vásárolt csaknem min­den termelőberendezés (főző­üstök, érlelőtartályok, mosóbe­rendezés) a helyére került. A működéshez szükséges ható­sági engedélyek beszerzése két hónapot vett igénybe... Mára megvannak a termelés műszaki feltételei: bajor jellegű világos sört érlelünk az ászo­koló tartályainkban. A munka­helyteremtő beruházás ka­matköltségeinek részbeni megtérítésére benyújtott pá­lyázatunk most van elbírálás alatt a munkaügyi hivatalnál. A serfőzde felszerelését se­gítette a helyi önkormányzat is — azzal, hogy a vállalkozás­nak 100 ezer forint kamatmen­tes kölcsönt adott. A majdnem 4,5 millió forintos beruházás­sal naponta 250 liter sört tud­nak előállítani Kányában. A környező községek italboltjai­nak igénye teljesen leköti ka­pacitásukat, de már foglalkoz­nak a bővítés gondolatával is, hogy a nyáron megnövő igé­nyeket is kielégíthessék. Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents