Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 28., hétfő Iskolaszékfoglaló szándékkal Diákkamara alakult Kaposváron Átalakuló rendszer Elfogadták az FGKP megyei listáját Elfogadták a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Somogy megyei területi listáját. Ennek sorrendje: Barkóczy Gellért siófoki mezőgazdasági technikus, István József kőröshegyi református lelkész, dr. Gueth Gyula kaposvári főorvos, dr. Szeibert Gyula balatonboglári állatorvos, dr. Vukovics István kaposvári jogtanácsos, dr. Tóth- mátyás László kaposvári ügyvéd, László András csurgói tanár, Mikola Vilmos nagyatádi agrármérnök, Farkas Éva kaposvári tanár, Nagy Imre kaposvári üzemmérnök, Vida Endre marcali vállalkozó, Tóth Ferenc bedegkéri gazdálkodó, Pozsár Gyula siófoki építész- mérnök, Mátis Jenő segesdi vállalkozó és Tukszár János csurgói MÁV-forgalomirányító. Növekvő turistavalutavásárlás Noha még messze van az idegenforgalmi főszezon, az év első két hónapjában 23 százalékkal több konvertibilis valutát vásároltak a magyar állampolgárok, mint 1993 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták, hogy az idén januárban és februárban összesen 71 millió dollár értékben adtak el konvertibilis fizetőeszközt az állampolgárok valutaaapjára, míg tavaly két hónap alatt ez az összeg 57,6 millió dollár volt. Az idén eddig 400 ezren éltek a vásárlás lehetőségével, míg tavaly két hónap alatt 300 ezren. Tizenhárom kaposvári középiskola és kollégium diákönkormányzata megalakította a Kaposvári Diákkamarát, s várhatóan a többi is — összesen húsz középiskola és kollégium van Kaposváron — hamarosan csatlakozik a kezdeményezéshez. Jelezte csatlakozási szándékát a barcsi Széchényi, a nagyatádi Ady gimnázium és Csurgóról a gimnázium és a ruhaipari szakközépiskola is, s ez azt jelenti, hogy több mint tízezres tagsággal számolhat a szervezet. A kamara alapítói között van többek között Kaposvár valamennyi gimnáziuma az iparművészeti valamint a közlekedési szakközépiskola is. Mint Sólymos Gábortól, a Középiskolások Szövetsége A Nemzeti Demokrata Szövetség nem kíván szembefordulni a modernizációs törekvésekkel, de megfontoltan, a magyarok természetének megfelelően szeretné formálni az országot — mondta Bíró Zoltán, az NDSZ társelnöke a Somogyi Hírlap kérdésére felelve. — A gazdaságot ki kell mozdítani a holtpontról, ehhez törvényes és demokratikus rendre van szükség — folytatta. — A föld, a megfelelő klíma adott, fizikai és szellemi erő is van. A szőlősgazda most nem tudja, megyei titkárától megtudtuk, a kamara a KÖSZ szervezeti része és a diákok érdekképviseletét látja el ezentúl — például az iskolaszékek létrehozásakor —, valamint a diákönkormányzatok munkáját igyekszik a továbbiakban ösz- szehangolni. Feladata lesz a diákönkormányzatok felkészítése, tájékoztatása. Rendszeresen felkészítő táborokat szerveznek a diákönkormányzatok képviselőinek. Amelyik középiskolában pedig nem jött létre még diákönkormányzat, ott igyekeznek segíteni a létrehozásában. A Diákkamara tagja a Városi Érdekegyeztető Fórumnak, és együttműködik az ön- kormányzat kulturális és oktatási bizottságával, ami nem kevés és a városi vezetés a csákány vagy a permetező mellett döntsön. Ha segítünk neki, már nem is lesz kérdés: a szőlőt fogja választani. Ehhez többek között gazdasági injekcióra van szükség. A párt szerint a mezőgazdaság a politika tárgyává vált. Le kell számolni az üzemnagyság misztifikálásával. — A világon mindenütt a nagyüzemi termelés erősödik, mert ez tud a piac diktálta előírásoknak megfelelni — állította Bíró Zoltán. — El kell felejteni a farmergazdaságról szóló meséket. 30-40 hozzáállását dicséri, tudva, hogy törvény szerint ennyi sem kellene megillessen ifjúsági szervezetet. A kamara elnöke Molnár Gábor, az Eötvös Loránd műszaki szakközépiskola diákja lett, s ő képviseli majd az Országos Diáktanácsban Somogy középiskolásait, valamint a legnagyobb országos diákszervezetének, a Magyar Középiskolások Körének is állandó tagja lett. Elhangzott, a kamara létrehozására azért van szükség, mert jelenleg semmilyen érdekképviselete nincs a diákságnak: mind a mai napig nincs ifjúsági törvény, az új oktatási törvényben pedig nincs számukra sok köszönet, mert alaposan megnyirbálta a diákok jogait. (Nagy) hektár esetén még működhet ugyan a farmergazdaság, de ehhez családi háttérre, infrastruktúrára, gépekre volna szükség. Ez kevés embernek áll rendelkezésére. A nemzeti demokraták álláspontja az, hogy egyszerre kell támogatni a nagyüzemet, az egyéni gazdát. Arra kell ösztönözni a magyar földművest, hogy szövetkezzen. Élelmiszergazdaságban kell gondolkodni, arra kell építeni. A mezőgazdasággal kölcsönösen hatnak egymásra: el is lehetetlenít- hetik egymást... Mindenkit foglalkoztat — nem tudományos alapon — a múlt. Nemrég március idusára emlékezve felelevenítettük múltunk krónikájának egyes epizódjait, s jócskán volt ta- nulnivaló a 146 éve történtekből. Erről beszélgettünk Schlett István politológussal. — A demokráciát tekintve az áttörést kétségkívül az 1848-as áprilisi törvények jelentették, amelyek jelentős változásokat idéztek elő a politikai életben. A rendi országgyűlést felváltotta a képviseleti országgyűlés; a királynak, uralkodónak felelős kormányt a választott parlamentnek felelős kormány, ebből fakadóan a kormány — legalábbis elvileg — megbuktatható volt; a cenzusos szavazójog pedig lehetővé tette, hogy a nem nemesi, arisztokrata származású emberek is parlamenti képviselők lehessenek. Tehát a szó XIX. századi értelmében létrejött a népképviselet. E jelentős változások tartósnak bizonyultak, hiszen lényegében véve — a szabadságharc bukásától a kiegyezésig tartó időszakot leszámítva — az 1867-ben kialakult politikai rendszer az 1848-ban megkezdett utat folytatta. És tulajdonképpen ez a szisztéma maradt érvényben 1944-ig... — Az 1848-ban kialakult állapot megfelelt az akkori nyugat-európai modellnek? — Igen, de több tényező következtében merevvé vált, nem tudta követni a XIX. század végén, a XX. század elején Nyu- gat-Európában végbemenő változásokat. Nálunk csak 1945-ben vezették be az általános választójogot s alakult ki — legalábbis formailag — a modern demokráciának megfelelő alkotmányos rend, jöttek létre a demokratikus intézmények. — De ezek az intézmények torzultan működtek... — A megszállt országban a választásokon győztes párt nem alakíthatott kormányt, koalíciót volt kénytelen alakítani, melybe be kellett vonnia a kommunistákat. Aztán megalakult a baloldali blokk, a kommunista párt részéről megindult a szalámitaktika... 1948- ra, a szabadságharc 100. évfordulójára lényegében formálissá vált hazánkban a demokrácia. A következő évben, 1949- ben pedig bevezették a proletárdiktatúrát, amely megszüntette a politikai prulariz- must. — Újabb több évtizedes időveszteség... — Igen, de Közép-Kelet-Eu- rópában általában jelentős fáziskéséssel következett be az a demokratikus átalakulás, ami Nyugat-Európában és az USA-ban már lezajlott. — Ilyen előzmények után, Ön szerint, hol tartunk most? — Hazánk 1990-ben zárkózott fel, megteremtve és átvéve a polgári demokrácia nyugat-európai értelemben vett intézményeit és szokásjogait. Minta-követő fejlődésről van szó, vagyis nem nekünk kell kitalálni az intézményrendszereket, hanem elég azokat hazai vonatkozásban átültetni. Megítélésem szerint az országgyűlés működésétől a hatalmi ágak közötti munkamegosztás újrarendezéséig meglepően olajozottan halad az átalakulás. — Véleménye szerint napjainkban fenyegeti-e valódi veszély a demokráciát? — Jelentős politikai erők ma nem törekednek a liberális demokrácia radikális megváltoztatásár.! Újvári Gizella Csákányt vagy permetezőt Bíró Zoltán (NDSZ): Támogatni kell a nagyüzemet, az egyéni gazdát HA UNOD A BANÁNT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE (Fizetett politikai hirdetés) l 4 4
