Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26 / 72. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. március 26., szombat „Gyorsan elkedvetlenedhetnek a választók” Magyar pártesélyek moszkvai nézőpontból Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Múltról és másokról? Vajon jól ismerik-e egyes politikusok a választópolgárok gondolkodásmódját, azt, hogy milyen indítékok alapján adják majd voksukat az egyik vagy másik pártra? A kérdés azért ve­tődik fel, mert mind gyakrabban halljuk és látjuk, hogy pártve­zetők, kormánytagok — esetenként e kettős minőségükben is — azzal akarnak hatást gyakorolni a polgárokra, hogy újra meg újra részletesen felelevenítik a rég- és a közelmúltat, tör­ténészi mélységekből újabb teóriákat gyártanak az elmúlt évek,évtizedek jellemzésére. Kétségek támadnak a politikai etikát és realitásérzéket illetően akkor is, amikor a pártszóno­kok hosszasan ecsetelik, mit hirdet, mit akar és mit nem akar... az összes többi(!)párt. Ez is része a választási kampánynak? Úgy tűnik, menthe­tetlenül azzá vált. Pedig a ma nehezen élő, s jövőjét is zöm­mel bizonytalannak látó állampolgár nem mások ilyen-olyan minősítésére, hanem elsősorban arra kíváncsi, hogy mit kínál neki az adott párt tehát a pártok önmagukról, s ne másokról tartsanak neki előadásokat. S azt akarja tudni, hogy ha az a bizonyos párt kormányzati pozícióba kerülőkkor mire jutunk ma meg holnap ebben a hazában. Mert hogy mi volt, azt min­denki tudja — sokan talán a szónokoknál is jobban. Vannak, akik a múltból és mások lejáratásából akarnak vá­lasztási tőkét kovácsolni? Ez nap mint nap tapasztalható, s nem kizárt, hogy bizonyos, kizárólag a múltjukból élő körök­nek ez tetszik is. De a közvéleménykutatások szerint nem ők alkotják a szavazópolgárok többségét. Az emberek zöme a mai kérdésekre, gondokra vár válaszokat a mai lehetőségek alapján, mert ez segíti őt a május 8-i döntésében. Nincs erő­sebb választási érv annál, mint ha egy pártpolitikus arról be­szél, amiről az ország valóban hallani akar. Hétfőtől egy százalékkal emelkednek MNB-kamatok Újra indul a támogatás A jövő héten újra indul a me­zőgazdasági alap 500 ezer fo­rintig terjedő támogatására be­nyújtott pályázatok elbírálása, s az újabbak fogadása. Az eddig elbírált 4500 pályázatra 5 milli­árd forintot osztottak szét, s to­vábbi 6 milliárdos összeg áll rendelkezésre. Az anyagi támo­gatás lehetőségével főként a mezőgazdasági termelésben közvetlenül résztvevőket segí­tik. Ehhez nyújtott támogatást a Parlament múlt heti, az elkülöní­tett pénzalapok közötti átcsopor­tosításról hozott döntése. Meciar mellett Többezren tüntettek csütörtö­kön Pozsony főterén Vladimír Meciar volt szlovák miniszterel­nök mellett. A demonstrálók el­ítélték az új, Jozef Moravcík ve­zette szlovák kormány által el­rendelt személyi változtatáso­kat, így többek közt a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöké­nek leváltását. ✓ Észak-Koreai riadókészültség Észak-Korea riadókészült­ségbe helyezte fegyveres ere­jét, s kettőzött ütemben tart szá­razföldi és légi hadgyakorlato­kat. Közvetlen provokáció azonban nem történt a két Ko­reát elválasztó demilitartizált övezetben. Szöulban a dél-ko­reai kormány biztonsági ügyek­ben illetékes tagjainak megbe­szélésén elhangzott: az észak­koreai vezetés ellenőrzi sürgős­ségi távközlési hálózatát, és minden utazást megtiltott állam­polgárainak, arra hivatkozva, hogy háborúra kell készülniük. Magyarország az elkövet­kező választásokon minden valószínűség szerint követi a lengyel és szlovák utat — írja a tekintélyes moszkvai lap, Nyezaviszimaja Gazeta, hozzátéve, hogy ma már aligha kételkedik bárki is az MSZP hatalomra jutásában. Az újság tegnapi számában a lap közép-európai tudósítója, Alekszandr Kuranov az esé­lyeket latolgatva közvéle­mény-kutatási adatokat idéz, amelyek szerint a szavazatok 28-32 százalékára számíthat az MSZP, 17-22 százalékára esélyes az SZDSZ és a Fi­desz. — Ha ez utóbbi két párt koalícióra lép a választásokon, növekszik az esélyük a kor­mányba való bekerülésre. A je­lenleg hatalmon lévő MDF és szövetségesei szerény 10-14 Március 27-én és 28-án vá­lasztják meg Olaszországban a köztársaság 12. törvényhozói testületét. A mostani szavazást azonban sokan a 2. olasz köz­társaság születésének tekintik és nevezik. Az alkotmányjogá­szok tiltakoznak a pontatlanság ellen: Itáliában nincs szó az al­kotmány megváltoztatásáról, így nem lehet az első köztársa­ság végéről beszélni. Ez tény, de Olaszország életében — úgy tűnik — lezárul egy kor­százalékos eredményre szá­míthatnak — írja a tudósító. Az MDF és a kormány nép­szerűségének csökkenését fő­ként a nehéz gazdasági hely­zettel magyarázza a lap, és emlékeztet rá, hogy a lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb körül, illetve az alatt él, s bizonytalan az agrárágazat és a nagyipar jövője. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint politikai vezető szere­pének elvesztése miatt az MDF mindenekelőtt a sajtót hi­báztatja. — Az utóbbi hóna­pokban a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a hatal­mába kerített tévében és rá­dióban a „másként gondolko­dás és a bíráló szellem” kiirtá­sára. A lap emlékeztet a két vezető média élén végrehajtott személycserékre, illetve a ve­zető újságírók eltávolítására. szak, az olasz „pártállami” rendszer korszaka. Ez ugyan teljesen szabályos parlamenti demokrácia volt, de az írott és íratlan játékszabályok több mint négy évtizeden át a minden­ható kereszténydemokrata párt hatalmát biztosították. Vasár­nap és hétfőn három szavazó­cédulát fognak kapni a szava­zásra jogosult olaszok. (Képvi­selőt a 18. életévüket, szená­tort a 25. életévüket betöltött ál­lampolgárok választhatnak.) A Az újság megállapította: a kormány „primitív kísérlete” aligha segít a rokonszenv visz- szaszerzésében, és az MDF csakúgy mint több más kö­zép-európai reformpárt egy ideig „politikai feledésre ítélte­tik”. A tudósító szerint a szocialis­ták, akikre megmentőként te­kintenek az országban, a hata­lomból való négy évvel ezelőtti kikerülésük után évről évre erősítették helyzetüket. A len­gyel példa alapján a szerző azonban figyelmeztet, hogy mi­lyen nehéz megvalósítani a vá­lasztási ígéreteket, és gyorsan elkedvetlenednek a választók, ha nem emelkedik néhány hó­nap leforgása alatt életszínvo­naluk. — Ez gyakran spontán, illetve az új ellenzék által szer­vezett tiltakozó megmozdulá­sokat vált ki — írja a lap. szenátus esetében a 20 föld­rajzi régió között — a lakosság arányában — elosztották a 315 helyet: a legtöbb szenátort, 47-et Lombardiában választják, a legkevesebbet — egyet — Valle d’Aostában. Minden jelölt valamilyen párt színeiben indul, így a 232 „többségi” szenátor megválasztása után összead­ják az egyes pártokra esett összes szavazatot és ennek arányában osztják fel a fenn­maradó 83 helyet. A magyar Nemzeti Bank egy százalékponttal emeli március 28-tól a repo kamat­lábakat. A repo olyan érték­papír adásvételi megállapo­dásokat jelöl, amelyeket visz- szavásárlási kötelezettséggel köt a Magyar Nemzeti Bank a kereskedelmi bankokkal. Minden lejárat esetében emelkednek az aktív és passzív repokamatok. Jelenleg egynapos, egyhe­tes, egy hónapos és három hónapos lejáratra köt a Ma­gyar Nemzeti Bank ilyen megállapodást. Március 25-től az azonnali devizavételre és egyidejűleg kötött határidős devizaela­dásra alkalmazott forintkama­tok is megemelkednek 1 szá­zalékponttal valamennyi lejá­rat esetében. Olaszország vasárnap voksol « HA UNOD A BANÁNT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE (Fizetett politikai hirdetés) 4

Next

/
Thumbnails
Contents