Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-25 / 71. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 25., péntek Az MSZP a jelölőcédulákról Sokan félnek odaadni a jelölőcédulát, mert attól tartanak, hogy valahol, valakik feldolgozzák a személyi szám által azonosítható adatokat — mutat rá Szabó Lajos Mátyás, a Magyar Szocialista Párt Budapesti Tanácsának elnöke. A szocialisták mind a 32 budapesti választókörzetben indítottak egyéni országgyűlési képviselőjelöltet. Mint Szabó Lajos Mátyás kifejtette — annak ellenére, hogy vasárnap a XIII. kerületben elsöprő győzelmet arattak — nem tartja szerencsésnek, hogy a választási kampány két hónapjában időközi önkormányzati választásokra is sor kerül. Szerinte ugyanis a gyakori választások csökkentik a későbbiekben a részvételi arányt. Mozdonyvezetők a közlekedés- politikáról A Mozdonyvezetők Szak- szervezete továbbra is a foglalkoztatásbiztonság és a kollektív szerződés vívmányainak megőrzését, a kockázathoz igazodó bérezést és a munkakörülmények javítását tartja stratégiája főbb elemeinek. Nélkülözhetetlennek tartják a közlekedéspolitikai koncepció mielőbbi kidolgozását. Az eddig megismert kormányzati elképzelések, azonban inkább aggodalmat, mintsem elismerést váltottak ki az érdekképviseletben. Iskolaigazgatók a kábítószer ellen Csongrád megye közép- és általános iskoláiból mintegy 150 igazgató fogadta el a megyei rendőr-főkapitányság meghívását arra az értekezletre, amelynek témája a kábí- tószerfogyasztás és -kereskedelem megelőzése volt. Bár pontos statisztika nincs, a kábítószerrel kapcsolatba kerültek számát 2000-2500-ra becsülik Csongrádban. A rendőrség az igazgatók segítségét kérte a megelőzéshez. Kisebbségi Kerekasztal A Kisebbségi Kerekasztal állásontja szerint, a kisebbségi törvény elfogadása után sem történt jelentős fordulat Magyarország kisebbségi politikájában. Ennek oka, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete meghiúsult — mondta Lásztity Péró a Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnöke. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte még, hogy a mai napig sincs kisebbségi ombudsman, nem valósultak meg a kisebbségi önkormányzatok. Felhívta a figyelmet a nemzetiségi oktatás hátrányos feltételeire és arra is, hogy a Nemzeti Alaptanterv Tantervi alapelveinek megfogalmazásánál nem kérték ki a kisebbségi érdekvédelmi szervezetek véleményét. Véletlen volt a szoborrongálás Önként jelentkezett a rendőrségen a szolnoki Kos- suth-szobor megrongálója. Mint ismeretes, az elmúlt hét péntekjén felavatott Kossuthot ábrázoló bronzszobor kardjából vasárnap délután valaki letört egy félméteres darabot, és azt a helyszínen hagyta. Vörös Miklós szolnoki rendőrkapitány. A szoborcsonkítás a fiatalember elmondása szerint véletlenül történt. A Szonda Ipsos felmérése Helycsere a lista élén A politikusok népszerűsége a Dunántúlon A Szonda Ipsos havonta készített politikus-népszerűségi listájának élén az év elejéhez képest februárban egy helycsere történt: a legutóbb még második Horn Gyula négy pontot veszítve immár Fodor Gábor mögött a harmadik, aki viszont januári felmérésünk óta valamelyest erősített a pozícióin. Mindazonáltal a köztársasági elnök népszerűsége oly mértékben nagyobb a névsorban szereplő többi politikushoz képest, hogy mostani, négypontos visszaesése sem tudta megingatni stabil első helyét. Megfogyatkozott az év első hónapjához képest Nagy Tamás és a szocialista lista harmadik helyén található Békési László népszerűsége is: az előbbi öt, az utóbbi hat ponttal kapott kevesebbet ebben az országrészben. Számottevően előrelépett viszont a két liberális párt, az SZDSZ és a Fidesz országos listavezetője. Kuncze Gábornak öt, Orbán Viktornak pedig négy ponttal adtak többet az itteniek februárban. Ezzel Kuncze a 13-ról a 6. helyre került, Orbán pedig korábbi 14. helyét a 7-re cserélte fel. Igaz, pozíciójuk javulását a januárban még előttük állók egy-két pontos (önmagában nem jelentős) visszaesése is elősegítette. Az MDF listavezetőjének, Bo- ross Péternek hónapok óta tartó, miniszerelnökké való kinevezésével magyarázható pontszámnövekedése megállt, így jelenleg a 14. helyen található, közepesnek mondható ro- konszenvpontszámmal. A nemrég kinevezett belügyminiszter, Kónya Imre megítélése negatívabb lett: négy ponttal kisebb osztályzatot kapott, mint egy hónappal ezelőtt. Ami politikusaink ismertségét I SZONDÁI □ □ KID IPSOS illeti, elmondható, hogy a választások közeledtével a nyilvánosság egyre nagyobb növekedése, valamint a belpolitikai, pártpolitikai tárgyú hírek, riportműsorok szaporodása révén a megkérdezettek mind nagyobb arányban és egyre több politikust ismernek meg. A legismertebb továbbra is Göncz Árpád, s őt az FKGP elnöke, Torgyán József követi. Boross Péter miniszterelnök ismertsége az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt, és ez a trend februárban is folytatódott; újabb négy százalékkal gyarapodott az őt ismerők köre. A legnagyobb arányú növekedést azonban Gál Zoltán, Zwack Péter és Király Zoltán ismertsége mutatta. Őket a januárihoz képest 10-20 százalékkal többen ismerték annyira, hogy értékelni is tudták munkájukat, személyiségüket a nekik ítélt pontokkal. A politikusok népszerűségi és ismertségi mutatói az ország nyugati megyéiben (Változások az előző hónaphoz képest) Nyugati országrész Ország Nyugati országrész Ország ismertség ismertség népszerűség népszerűség Göncz Árpád (%) (%) Göncz Árpád február változás febr. vált. 94 95 76-4 78-2 Torgyán József 92 94 Fodor Gábor 66 +2 65-2 Boross Péter 91 92 Horn Gyula 62-4 65-3 Jeszenszky Géza 90 90 Palotás János 60-1 62-1 Pozsgay Imre 89 88 Király Zoltán 59-1 59-1 Orbán Viktor 88 90 Kuncze Gábor 59 +5 59 +3 Horn Gyula 87 90 Orbán Viktor 58 +4 58 +3 Palotás János 87 88 Für Lajos 58-1 59 +1 Surján László 85 86 Deutsch Tamás 57-2 59 0 Csurka István 85 85 Pető Iván 56 0 57 +1 Für Lajos 84 86 Nagy Tamás 54-5 56-3 Kónya Imre 84 85 Surján László 53-3 53-3 Pető Iván 81 82 Zwack Péter 53-3 52-3 Király Zoltán 80 78 Boross Péter 53 0 53 +3 Fodor Gábor 78 79 Kövér László 52 +3 50 0 Deutsch Tamás 76 77 Békési László 52-6 55-3 Békési László 71 68 Gál Zoltán 52 +1 53-1 Zwack Péter 71 69 PozsgayImre 48-2 49 0 Lezsák Sándor 70 69 Lezsák Sándor 45-2 46 +2 Kuncze Gábor 64 65 Kulin Ferenc 45-2 46 +2 Thürmer Gyula 63 60 Jeszenszky Géza 39 0 43 +4 Gál Zoltán 58 41 Kónya Imre 36-4 39 +3 Kulin Ferenc 44 44 Torgyán József 35 +1 31 0 Kövér László 41 39 Csurka István 32 +2 31 +2 Nagy Tamás 39 38 Thürmer Gyula 26 0 24 +1 Az adatfelvétel ideje: 1994. február. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 937 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 289 a Dunántúl lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhely- lyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress Somogyi bíró osztrák jogászkonferencián Maffiák és kapcsolataik Az osztrák bírói egyesület büntetőjogi és kriminológiai konferenciát rendezett Ot- tensteinben. Ezen Magyar- országról dr. Makai Lajos megyei büntetőbíró, a Magyar Bírói Egyesület elnökségének tagja vett részt. A részvétel lehetőségét az a baráti és szakmai kapcsolat teremtette meg, amely az utóbbi időben a Bécsi Büntető Bíróság és a Somogy Megyei Bíróság között kialakult. Dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke — élve a jelenlegi nagyobb önállósággal — kereste a külföldi jogász szervezetekkel a kapcsolatot. Ebben kitűnő partnerra talált dr. Günter Woratschban, a Bécsi Büntető Bíróság és a Nemzetközi Bírói Egyesület korábbi elnökében, aki egyebek mellett azt is előmozdította, hogy a Magyar Bírói Egyesületet felvegyék a Nemzetközi Bírói Egyesületbe. A barátság első lépéseit — a somogyi és osztrák jogászok csereüdülése és sport találkozói után — szakmai együttműködés, (így az ottensteini meghívó is) követte. — Az ottensteini büntetőjogi és kriminológiai továbbképző konferencia nemzetközi jelentőségű — mondta dr. Makai Lajos. — Az évente sorra kerülő rendezvény az osztrák jogászélet legjelentősebb eseménye. Az idei tanácskozáson, amelyen a külföldiek között volt a francia bírói egyesület főtitkára is, az előadók elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkoztak. Ezt a résztvevők gyakorlati tapasztalatokkal egészítették ki. Az elmélet és a gyakorlat eme érdekes ötvözetének középpontjában olyan — sajnos, nálunk is aktuális — kérdések szerepeltek mint a pénzmosás, a szervezett bűnözés, a kábítószer kereskedelem, a bűnözők visszailleszkedése a társadalomba. Az előadók a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem alakulásáról nagyon lehangoló képet festettek. Azt jósolják, Ausztriában a szervezett bűnözés hat éven belül olyan méreteket ölt, hogy a rendőrség már képtelen lesz megbirkózni vele. Különösen nagy gondot okoz az olasz maffiánál is erősebb orosz maffia, amely jelenleg mintegy 4 ezer csoporttal dicsekedhet. Ezek egy része már kapcsolatot teremtett a délszláv hasonló szervezetekkel, és különösen a fegyver-, valamint a kábítószer-kereskedelemben tüsténkedik. Az utóbbinál — úgy látszik — kifogyhatatlanok az ötletekből. Nemrég elfogtak olyan szállítót, akinek a testébe másfél kiló heroint operáltak, és nehézkes mozgása miatt bukott le. Az előadók rámutattak: a szervezett bűnözés jelentős mennyiségi és minőségi váltás előtt áll. A védekezést legtöbben a különböző országok bűnüldöző szervezeteinek összefogásában látják. Némelyek szerint a bűnözés megelőzésében a büntetés hatástalan, és a társadalom hatékonyabb önvédelmében látják a megoldást. — Az osztrákok szeretnék, ha a legközelebbi konferenciájukon lenne somogyi előadó is. Arra biztattak: válasszak ki a magyar joggyakorlatból szélesebb érdeklődésre számot tartó témát, és beszéljek róla — mondta dr. Makai Lajos. Hozzáfűzte: ebben a döntés még hátra van. Ami biztos: a kapcsolatépítésben újabb előrelépés történt: a korábbi terveinknek megfelelően sikerült egy bírósággal is — a wienerneustadti- val — együttműködést kialakítani. Az idén Somogyból 12-en kapnak lehetőséget kiutazásra, április 11-én pedig egy polgári ügyekkel foglalkozó bíró és egy fogalmazó indulhat tőlünk Ausztriába szakmai tapasztalatcserére. Szegedi Nándor Fórum a választásokról Az 1994. évi választás nem csak politikai, hanem átfogó nemzeti ügy is, mivel a választásokon való részvétel és a választás eredménye garantálja az Országgyűlés, valamint az ennek felelős állami szervek legitimitását. Ezért fontos, hogy minél több polgár éljen választójogával — hangsúlyozta Zsuffa István, a BM helyettes közjogi államititkára szerdán Budapesten, az Alapítvány a Választásokért szervezet kuratóriuma rendezett tanácskozáson. Az eszmecserén az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tudnivalókat vitatták meg. Mi a teendő lakcímváltozáskor? A választópolgárok nyilvántartása, értesítése a települések személyi és lakcímadataira épül. Akinek tehát a választások előtt a lakáscíme megváltozott, az az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől kérheti felvételét a választók nyilvántartásába. A kéréshez azonban csatolni kell a korábbi lakóhely jegyzőjének igazolását arról, hogy a kérelmező az ottani nyilvántartásban valóban szerepelt. Még a szavazás napján, a szavazatszámláló bizottságtól is kérhető a nyilvántartásba vétel, leadhatja a voksát mindenki, aki be tudja mutatni a helyszínen a régi lakóhelyéről hozott jegyzői igazolást. Hasonló a teendője annak is, aki munkavégzés, betegség vagy bármilyen más okból a szavazás napján távol van a lakásától. Május 8-án, a hét végén már bizonyára sokan a telkükre vagy a nyaralójukba utaznak. A lakóhelyük szerint illetékes jegyző igazolásával ők is szavazhatnak abban a szavazókörben, ami éppen a legközelebb esik tartózkodási helyükhöz. Ilyenkor ugyanis az igazolás kiállításával egy- időben törlik őket az otthoni választási névjegyzékből és rögzítik azt is, hogy a kérelmező hol kívánja leadni szavazatát. E jegyzői igazolások törvényes keretek között a szavazást megelőző napon, szombat délután 16 óráig kérhetők személyesen vagy meghatalmazott útján. Annak, aki olyan távol került lakóhelyétől, hogy az átigazolás megszerzésére személyesen nincs módja, a törvény lehetőséget ad, hogy kivételesen ajánlott levélben kérje a választói jog „áthelyezését”. Ennek a levélnek azonban a szavazást megelőző ötödik napig meg kell érkeznie a hivatalhoz, hogy még időben — legkésőbb a szavazást előtti napra — megküldhessék az igazolást a kérelmezőnek. A levelet a választópolgár címére küldik, s a hivatal tértive- vénnyel köteles feladni, így garantáltan nem veszhet el. Az igazolás kiadásához a törvény értelmében minden kérelmezőnek meg kell adnia a személyi azonosító jelét. Fontos tudnivaló: az igazolásokat kérő választópolgárok adatait a szavazás tisztasága érdekében az Országos Választási Bizottság ellenőrizheti. Ezzel kívánják megakadályozni, hogy bárki több helyen, többször szavazhasson. Egyébként a választói névjegyzéket mindenki megtekintheti, ezeket előre meghirdetett időpontban, legalább 10 napra, közszemlére ki kell függeszteni a polgármesteri hivatalokban. A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, ebbe az érintett személyen, a bíróságon, illetve a választási bizottságok és munkacsoportok tagjain kívül más nem tekinthet be. N. Zs. Politikai biliárd Ha matematikus szemmel nézzük, a profi biliárdozó ki tudja számolni, hogy négy óra, vagy akár négy nap múltán hol tart a golyó, amit meglökött. Elméletben. A versenyző azonban kénytelen azzal szembenézni; emitt kicsit kopott a golyó, amott az asztal nem túl egyenletes, esetleg a dákó ferde — s már lőttek is a precíz számításuknak. Előfordulhat, hogy így járnak a szép ígéreteket harsogó országgyűlési jelöltek is:be- válthatatlanná válnak majd ígéreteik. Ha gyakorló biliárdosok, talán majd arra fogják; megkopott, egyenetlen a külföldi támogatás, vagy ferde elképzelései vannak az ellenzéknek, s ők emiatt nem képesek teljesíteni az ígérteket. Kicsiben minden hasonlít arra, ami nagyban folyik. A világ- egyetemben a nap körül épp úgy keringenek a bolygók, mint a sejtjeinket felépítő atomokban az alkotórészek. A hegy ormát is formázza valamiképp a kőszikla, vagy az arról levált darabka. Eképp a politikust is megismerni pártjáról; kinek vállalja múltját, jelenjét, s a jövőben — a sikeres jövőben! — szerepet akar vállalni. Úgy csalnak fönt nagyban, mint az önkormányzatoknál kicsiben. Ám az embereket nehéz tartósan becsapni. A történelmet hibáztatni ostobaság, hiszen a történelem nem gondolkozik, nem követ el hibákat — már csak azért sem, mert nincs célja. A politikusok cselekednek önérdekből, netán vélt közérdekből. Akad persze, akinek gondolatai közel esnek a mindennapokhoz, az egyszerű ember keserveihez. Közülük is választhatunk — négy évenként. Czene Attila
