Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. március 24., csütörtök Olcsóbb húsvéti sonka A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete már rendszeressé tette kaposvári, Szent Imre utca 14. szám alatti boltjában az ünnepek előtti kedvezmé­nyes árusítást, olyan cikkek­ből, amelyek akkor éppen kü­lönösen kelendőek a nyugdí­jasegyesület tagjai körében, s az idős emberek ily módon is megtakaríthatnak néhány fo­rintot. Most, húsvét előtt dara­bolt sonkát árusítottak: 380 fo­rintért adták kilóját. Tízezrek szociális étkeztetése A szociális ellátásokat sza­bályozó jogszabályok, rendel­kezések értelmében egyétel- művé válik, hogy az egyes el­látási formák keretében mi­lyen szolgáltatások nyújtha­tók, melyek ezeknek a szolgál­tatásoknak az egyedi, illetve általános érvényű feladatai. Hazánkban jelenleg a szociá­lis étkeztetésben részesülők száma megközelíti a 90 ezret; házi gondozást több mint 70 ezren vesznek igénybe. Az idősek klubjait ez idő szerint mintegy 40 ezren látogatják, az idősek otthonainak pedig több mint 24 ezer lakója van. Mintegy 8 ezren pszichiátriai betegek otthonaiban, majd­nem 3 ezren pedig szociális intézetekben élnek. Nagyerdei termálvíz reumásoknak Számos nyugdíjas életét keseríti meg a reuma, a vég­tagok vissza-visszatérő fáj­dalma, az izületi, a porckopá- sos betegség. Nekik meg az ortopéd elváltozásoktól szen­vedőknek, a baleseti utókeze­lésre szorulóknak nyújtanak több féle ingyenes szolgálta­tást a háziorvostól kapott fürdő- és kezelési utalvány el­lenében a Hunguest Nagy­erdő Gyógyszállóban. A házi­vagy szakorvos javaslatára ingyen vehető igénybe például a medence- és kádfürdő, az iszapkezelés, a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, az orvosi masszázs és a víz alatti víz- sugármasszázs (tangentor). Jelentkezőket vár a nyugdíjpénztár A fővárosban, a Péterfy ut­cai kórház csaknem harminc dolgozója megalapította a Bu­dapesti Egészségügyi Dolgo­zók Első Nyugdíj-biztosítási Pénztárát, s a bejegyzés iránti kérelmüket benyújtották a Fő­városi Bíróságnak. A tagok a munkabérük két százalékát fi­zetik be a pénztárba, s ezt a munkáltató további három százalékkal egészíti ki. Másfél millió forintot kaptak a VII. ke­rületi önkormányzattól is, a kórház ugyanis ebben a kerü­letben működik. Szívesen ve­szik más kórházak és intéz­mények dolgozóinak jelentke­zését is a Péterfy utcaiak által létrehozott nyugdíjpénztárba. Az emelés és az infláció Az idén februárban az átla­gos öregségi nyugdíj 12 626 forint volt, a tavalyi új nyugdí­jasok átlagosan 11 287 forin­tot kaptak. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat ajánlása sze­rint javítani kellene — akár a költségvetés mostani deficitje árán is — az újonnan nyug­díjba vonulók anyagi helyze­tét, mert ha ez nem történik meg, újból gondot jelenthet majd a későbbiekben a kis- nyugíjak „felhozása” a meg- felő szintre. Bélyegek vonzásában Egyetértenek a kamarai állásfoglalással Gyűjtögető típus vagyok A bélyeggyűjtés nem pénzkérdés... Fotó: Török Anett — Világéletemben gyűjtő voltam. Hol ezért, hol azért bo­londultam. Az örök szerelem azonban a bélyeg — mondja Halmos László, aki 1957-ben lépett be a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsé­gébe. A nyugdíjas éveit ta­posó egykori pedagógus leg­szívesebben magyarországi bélyeget gyűjt, de kedveli a madarakat ábrázoló, az 1871 és 1913 között kiadott krajcá- ros és turulos bélyegeket is. — Sok mindent lehet kez­deni a bélyegekkel, még képet is lehet belőlük készíteni. Há­rom mozaikot is csináltam hi­bás bélyegből, melyeket az ország számos kiállítótermé­ben bemutattak. A legszíve­sebben azonban a Carte Ma­ximumokat gyűjtöm. Ezek olyan képeslapok, melyekhez ugyanazt a képet ábrázoló bé­lyeg tartozik. Különösen érde­kesek ezek, ha helységekről van szó. Magyarország csak­nem valamennyi településéről van ilyen Carte Maximumom, s valamennyin ott van az illető város postai bélyegzője is — mutatja Halmos László a nem mindennapi gyűjteményt. A magyar szőlő és a bor című album mellett ott virít az Ehető és mérges gombák című tabló, de tekintélyes azoknak a bélyegeknek a száma is, melyek karácsony­hoz kapcsolódnak. Érdekes az ENSZ 160 országának zászlaját bemutató album és az ifjúság életével foglalkozó gyűjtemény is. — A gyerekjátékoktól a vi­lágversenyekig című anyago­mat többször is láthatták már az érdeklődők, hisz nemcsak magamnak gyűjtöm az albu­mokat. Sokat tanulhat belőle bárki, aki megnézi, s ha még a gyűjtéshez is kedvet kap, az külön öröm számomra. A bé- lyeggyűjtés igazi értelme az ismeretek szerzésében, a tu­dás gyarapításában van. Ha a kezembe kerül egy bélyeg, természetes, hogy érdekel: honnan származik, mi a törté­nete. Szenvedélyemet az ok­tatásban is jól fel tudtam használni, sok tanítványomat „megfertőztem” a bélyegek szeretetével — mondja a nyugdíjas pedagógus. Gyűjti a különböző országok boríték­jait és a borítékra ragasztott ajánlószelvényeket is. Ma­gyarország valamennyi tele­pülésének és postahivatalá­nak megvan az ajánlószelvé­nye, a hozzá tartozó bélyegző lenyomatával együtt. — A bélyeggyűjtés remek szórakozás, s ilyen szinten, amilyenen én művelem, nem pénz kérdése. A legtöbb da­rabhoz ugyanis fillérekért ju­tottam hozzá, s csak szá­momra igazán értékesek. Én viszont meg nem válnék tő­lük a világ minden kincséért sem. Széki Éva Országot, világot látnak Ha tavasz, akkor kirándulás — az utóbbi időben rendre így kezdik az évet a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének a szűkebb és tágabb környezet érdekességei iránt érdeklődő tagjai. Az idén az első uticél Pécs volt... Újvári Jenő múzeumigaz­gató és két munkatársa várta Pécsett a kaposváriakat, s amint arról Székely Sándor, az egyesület elnöke tájékozta­tott, igencsak magas színvo­nalú kalauzolásban részesítet­ték a népes csoportot. Megte­kintették a Pécs város történe­tét, illetve a bőripar fejlődését bemutató kiállítást, megnéz­ték a belváros felújított és fel­újítás alatt álló, régi, neveze­tes épületeit s a Széchenyi té­ren a török templomot. A ka­posváriak megcsodálták a Zsolnai Múzeumban rendezett festmény-, üveg- és porcelán­kiállítást, s elidőztek a szé­kesegyháznál és környékén folyó munkáknál. Akik vállal­koztak rá, fölmehettek a tévé-toronyba, s onnan gyö­nyörködhettek a város csodá­latos panorámájában. A kaposvári nyugdíjasegye­sület legközelebb Ausztriába szervez kirándulát tagjainak: május 13-án és 14-én Vil- lachba látogatnak. A kétna­pos, ausztriai útra az egyesü­let Fő utca 37-39. sz. alatti irodájában jelentkezhetnek az érdeklődők. V éleménynyilvánítás — voksokkal A Nyugdíjasok Szervezete­inek Somogy Megyei Szövet­sége 37 tagszervezet mintegy 23 ezer tagját tömöríti, s ez a megye nyugdíjasainak több mint egynegyede. A megyei szövetséget is tagjai között tudó Nyugdíjasok Országos Kamarája csaknem hárommil­lió nyugdíjas társadalmi érde­kérvényesítő szerveződése, s alapszabálya szerint pártpoli­tikától független, civil társa­dalmi tömörülés. Az idei or­szággyűlési választásokkal kapcsolatos állásfoglalásával a megyei szövetség választ­mánya is egyetértett a leg­utóbbi ülésén... A kamarai állásfoglalás sze­rint a kamara minden erejével támogatja a nyugdíjasoknak a választásokon való részvéte­lét, ám mint érdekvédelmi szervezet nem kötelezheti el magát egyetlen párt prog­ramja mellett sem. A nyugdí­jasok érdekérvényesítésének hatékonyságát leginkább az szolgálhatja, ha a kamara a saját érdékérvényesítési prog­ramjából minél többet tud megjeleníteni a közélet külön­böző pártjainak praogramjai- ban, és folyamatosan számon kérheti ezek megvalósítását. A kamara feladatának te­kinti, hogy minél több nyugdí­jast mozgósítson a választá­sokon való részvételre, s fel­hívja a figyelmet arra, hogy a képviselőjelöltek és a pártok kiválasztásánál a nyugdíjaso­kat érintő célokon túl az egyes pártok gazdaságpolitikai el­képzeléseit is vegyék figye­lembe. A nyugdíjasok részvé­tele — a kamara szerint — már az első választási fordu­lóban biztosítja a választások érvényességét, és az újonnan megválasztott parlament majd nem hagyja figyelmen kívül ennek a társadalmi rétegnek a törvényekkel is alátámasztott követeléseit. SZDSZ: többszintű nyugdíj rendszert ! Pető Iván: Hosszútávú megoldást kell találni — A nyugdíjasok helyzete Magyarországon egyértel­műen tragikus — állítja Pető Iván, az SZDSZ elnöke. — Több éve már nem tart lépést a nyugdíjemelkedés az áreme- lekedéssel, tehát a nyugdíja­sok leszakadása folyamatos. A Somogyi Hírlapnak a pártelnök azt is elmondta, hogy figyelembe kell venni: kevés olyan ország van, ahol a nyugdíjasok aránya olyan magas, mint nálunk. A követ­kező években a tendencia folytatódik: több lesz a nyugdí­jas és kevesebb az aktív la­kosság. Ugyanakkor üres a nyugdíjpénztár. Ebből kell működőképes nyugdíjrend­szert létrehozni. Szerinte en­nek nem a legszerencsésebb formája a megalakult nyugdíj- biztosítási önkormányzat, s különösen nem a kormány és a tb között elhúzódó vita a működőképes vagyonhoz jut­tatás ügyében. Megítélése szerint nehéz lesz ilyen va­gyont adni az önkormányza­toknak. — A következő kormány feladata sem lesz könnyű — folytatta —, hosszú távú meg­oldást kell találni a nyugdíj­kérdésben. Véleményünk sze­rint többszintű nyugdíjrend­szert kell létrehozni. Szükség van egy állampolgári alapon és egy önkéntes alapon mű­ködő rendszerre. Az SZDSZ elnöke szerint a jelenlegi gondok megoldása során figyelembe kell venni, hogy a nyugdíjjárulék befize­tése után jár a nyugdíj. Tör­vény van arról is, hogy érté­kálló nyugdíjakat kell biztosí­tani. Ugyanakkor vannak olyan nyugdíjak Magyaror­szágon, amelyek nem nevez­hetők emberhez méltónak. Az intézkedések egy része éppen ezért az alacsony nyugdíjak emelését szolgálja majd, hi­szen meg kell akadályozni a további leszakadást. Paneltörténetek Jubileumi klubgyűlés Csurgón Ötéves az Őszirózsa Jó fél évtizeddel ezelőtt a népművelő azon töprengett, hogyan tehetné az idős csurgóiak otthonává, rendszeres nappali találkozóhelyévé a művelődési házat. Szórólapon hívta fel a figyelmet egy nyugdíjasklub létrohozására. Osz- sze is jöttek akkor vagy negyedszázán — ma már több mint kétszáz tagja van az Őszirózsa Nyugdíjasklubnak, s gya­korta és sokhelyütt hallatnak magukról! A kutya (spániel) és gaz­dája (idős hölgy) a már jól ismert, többször „bejárt” út­vonalon végzik sétájukat a lakótelepen. Minden meg­szokott itt: a kép, a szagok, az illatok. A járda mellett, a „csillaggarázsban” parkoló Trabantok, Ladák, s itt-ott egy-egy nyugati gyártmányú autó — mind-mind régi isme­rősei a spánielnek. Itt azonban, két autó között most egy ütött-kopott, furcsa, kétkerekű valami áll! A spá­niel leblokkol, a csodálkozás­tól szinte a földre tottyan. Fe­jét a közben odaérkező gaz­dira emeli... — Hát ez itt meg mi a manó?! — kérdi a megdöb­bent tekintet. — Ez egy motor. Nem lát­tál még motorkerékpárt? De buta vagy! — így a gazdi. A spániel morrant valamit, majd orrát ismét a földnek szegezve folytatja azt, ami­hez ért: a szagok leltározá­sát. * * * A tízegynéhány éve épült lakótelepi játszótér (járulékos beruházás) mára teljesen kimúlt. Némi homok maradt csak belőle emlékeztetőül, megpakolva elföldelt kutya- és macskaürülékkel. És a régmúltat idézi egy-egy támla nélküli kőpad is (ezek alapjait mindeddig dinamit hiányában még nem sikerült kirobban­tani), és két ping-pong asztal. Ezek az asztalok ellenáll­tak az idők(?) viharának, ma is tökéletesek. Az egyikre fel­kuporodott Mártika, a játszó­tér tűzről pattant — négyéves — amazonja, és onnan kia­bált a hasonló korú Balázs- kának: — Gyere fel! Találtam egy tök jó lakást! * * * Gyerekek, egymás között. Lehetnek úgy hat-nyolc éve­sek. — Figyelj, te Dínó! — kiált fel a fiú az emeletre. — Tény­leg elköltöztök? Fentről a válasz: néma vállrándítás. A fiú hajthatat­lan, s folytatódik a Rómeó- Júlia jelenet a panelrenge­tegben. — Mikor mehetnék fel hoz­zád? A válasz várat magára. Hát igen. A „szerelem” költözkö­dés alatt is él... KerTi Ötéves a csurgói Őszirózsa Nyugdíjasklub! A Gáspár Győzőné vezette közösség olyan éveket tudhat maga mögött, hogy köszöntésükre a közelmúltban rendezett össze­jövetelre — immár jó ismerős­ként — elmentek a pogány- szentpéteri és a nagyatádi társintézmény tagjai is... A jubileumi klubgyűlésen Szászfalvi László polgármes­ter kiemelte: öntevékenység­ben az idősek a fiataloknak is példát mutatnak! Hangsú­lyozta, hogy a fiatal város leg­első civil szervezeteinek egyike volt az Őszirózsa Nyugdíjasklub, s még ma is sokat segíthet ez a korosztály. Kovács Lajos, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöke mél­tatta a klub Csurgón és a me­gyében méltán kivívott nép­szerűségét, s mint a klub programjainak gyakori részt­vevője, igencsak régi isme­rősként köszöntötte az ünnepi alkalomból összegyűlt közös­séget. Gáspár Győzőné hosszan sorolta az emlékezetes ese­ményeket, amikor az elmúlt fél évtizedről készített számve­tést ismertette. Külön is kie­melte a nyugdíjasoknak Csur­gón rendezett megyei Ki.mit tud?-ot, a klub ottani helytállá­sát, Seléndinéé s Belláné sike­res szereplését a tánc, illetve az ének kategóriában. Ezek a körülmények is közrejátsza­nak abban, hogy mind többen jelentkeznek a klubba, nem­rég például kilencen kérték a felvételüket. Rendszeresen megtartják összejöveteleiket, igazi gondűző programnak számított például a szépségki­rály és a szépségkirálynő megválasztása. Segítenek egymásnak, amiben tudnak, s ez hétköznapi dolgokra is vo­natkozik. Borsos József nem régóta tagja a klubnak, de máris kitűnően hasznosította magát: több mint száz nyug­díjemelési kérelmet segített megfogalmazni az igénylők­nek, s a beadványok közül mindössze tizet utasítottak el. Az ötödik „születésnapon” egyedi tervezésű, szép emlék­lapot vehetett át a csurgói Őszirózsa Nyugdíjasklub hu­szonöt alapító tagja és további csaknem negyven olyan idős ember, aki különösen sokat tett és tesz most is közössé­gért, a klub és a lakóhely hasz­nára váló programok megvalósí­tásáért. A rendezvényen gála­műsor szórakoztatta a fellépő­ket és a nézőközönséget, majd bállal zárult az ünnepi megem­lékezés. Horváth József t (

Next

/
Thumbnails
Contents