Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-24 / 70. szám
1994. március 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 A bagoly pártja... Bereczki Vilmos: Baloldali kihívásokra jobbról választ adni mindig veszélyes Nagyító alatt a pártok agrárpolitikája SZDSZ: Földön járni Az MDF-nek húzzák A 100 tagú budapesti cigányzenekar ezentúl minden alkalommal föllép az MDF kampánygyűlésein — adja hírül az egyik napilap. Nem semmi — mondhatnánk divatos zsargonnal, merthogy ennél ötletesebb kampányfogás feltehetően más pártoknak nem jutott volna eszébe. Arról ugyan nem számol be az újság, hogy milyen nótákkal fogják szórakoztatni a demokrata fórum híveit, ám ahogy én ismerem a bazseváló legényeket, biztosan a legnépszerűbb melódiákat húzzák majd a könnybe lábadó szemű MDF-hívők fülébe. Arról sem kaptunk hírt, hogy hazánk 234 hivatalosan bejegyzett cigányszervezete egyetértett-e a pártelkötelezett nótaestekkel, ám félő, hogy ez a bejelentés további ellentéteket szül majd az egyébként is feszült viszonyban álló romaszervezetek között. A pártok kaposvári fórumán többek közt azt kérdeztük Horn Gyulától, hogy miért nem szeretik a pártok a romákat. Horn Gyula erre azt válaszolta: valóban nehéz velük konszenzusra jutni, mert gondjaik egyszerre szociálisak, gazdaságiak és kulturálisak, no meg ha létrejön egy cigány- szervezet, akkor az rögvest szembehelyezkedik az előzőekkel. Az MDF most — úgy tűnik — jelentős lépést tett a cigányság felé. Kérdés persze, hogy lehet-e választót fogni cigányzenével. A száztagú cigányzenekar tehát már foglalt, ám van még sok jó zenekar széles e hazában. Szabad még az Állami Hangversenyzenekar és Budapesti Fesztiválzenekar is, no meg jó külföldi zenekaroknak is utána lehetne nézni. Ma Kaposvárra érkezik az amerikai légierő világhírű fúvószenekara. Talán ők is beszállnának egy jó választási buliba. Gulyás József AWACS-gépek a magyar légtérben — Mára végérvényesen kiderült, hogy a hat parlamenti párt nem képes kifejezni a társadalom valóságos igényeit — mondta Bereczki Vilmos, a Demokrata Párt országos elnöke. A pártelnök Kaposváron járt és a képviselőjelöltekkel, valamint a szimpatizánsokkal találkozott. — Eljött az ideje a valódi pártok létrejöttének: ennek az igénynek felel meg a mi baglyos pártunk — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére Bereczki Vilmos. — A bagoly azt fejezi ki, hogy akik ebben a pártban vannak, szeretik a természetet. A bagoly az átgondolt, megfontolt lépések jelképe, és hát a mi madarunk sötétben is lát. Az sem mellékes, hogy kártevőirtó. — Mi van a bagoly tarsolyában? — A bagoly azt mondja, hogy ebben az országban nagy baj van. Sok mindent összekevertek. Itt a legfontosabb kérdésekkel kell foglalkozni, hogy jól érezzék magukat az emberek. Az emberek többsége pedig akkor érzi jól magát, ha fölöslegesen nem piszkálják, ha valóban megvan a szabadsága, akkor azzal élhessen is. Nemcsak anyagi, gazdasági kérdésekről van szó, hanem arról: azt emberek kedvük szerint élhessenek, ne kelljen félni. A félelem megszüntetését tarjuk az egyik legfontosabbnak. S azt, hogy a terheket meg kell osztani. Nem szeretjük az álmenedzsereket, a privatizált komiszárokat, akik a csőd feléléséből gazdagodnak. — Kiket tartanak szövetségeseiknek? — Azokat keressük, akik szeretik a kisembereket. Véleményünk szerint a társadalom többbségének kell jól élnie ahhoz, hogy megfelelő hangulat legyen az országban. Nem lehetünk ellenségei egymásnak. Butaságnak tartjuk, ha egy szabad országon belül nem azon törik fejüket az emberek: hogyan lehet a helyzeten javítani. Vélemény- különbségek lehetnek, de ellenségeskedés nem. Mivel a bagoly bölcs, tiszteségesen betartja a játékszabályokat. Tudja, hogy a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. — Ez elég a parlamentbe kerüléshez? — Nem. Komoly gazdasági, honvédelmi, egészségügyi és szociális programunk van, amely kifejezi a párt szellemiségét. Közmegegyezésre törekszünk. Olyan képviselőjelöltjeink lesznek, akik képesek az adott terület érdekeit a parlamentben is képviselni, nehogy újra előfordulhasson, hogy a társadalom és a parlament között megszűnik szinte minden kommunikáció. A Demokrata Párt a polgári érdekvédelem pártja. Centrumpártként határozzuk meg magunkat, de csak baloldalról tudunk választani polgári baloldali válaszokat. Azért, mert a baloldali kihívásokra jobbról választ adni mindig veszélyes. Olyan mezőgazdaságot akarunk, ahol a tőkével rendelkező farmergazdaság harmonizál a nyugati típusú szövetkezettel. (Lengyel) „Földönjáró agrárpolitika” címet viseli a szabaddemokraták agrárprogram tervezete, amely az SZDSZ hatalomra jutása esetén növelné a termelők biztonságát, esélyt adna a falvaknak a fejlődés-, hez és új perspektívákat nyújtana a szövetkezeteknek. A szabaddemokraták világos és egyértelmű birtokpolitikát hirdetnek. ígérik, hogy kormányzásuk alatt a mező- gazdaságban egymás mellett élhetnek az óriásfarmok, a középparaszti vegyes gazdaságok és a több mint egymillió törpegazdaság. Áz SZDSZ kormányzati tényezőként arra törekedne, hogy minél több helybeli lakos tudjon megélni a mezőgazdaságból. Ugyanakkor nem tiltanák meg a tőkebefektetőknek sem, hogy — a helyi gazdakörök egyetértésével —, ténylegesen is részt vegyenek a gazdálkodásban. A szabad- demokraták alkalmat akarnak adni a helyi gazdálkodóknak, hogy minél könnyebben visz- szavásárolhassák a földet az idegen és gazdálkodni nem akaró tulajdonosoktól. Ezért elővásárlási jogot biztosítanának a terület használójának, vagy a szomszédos földek tulajdonosainak az ilyen birtokokra. Ennek megfelelően a külső befektetők tulajdonszerzését a község mezőgazda- sági bizottságának engedélyéhez kötnék. Agrárprogramjuk szerint új feldolgozó és értékesítő szövetkezeti formákkal, a tőzsde és az agrárrendtartás eszközeivel stabilizálnák a termelők piaci kapcsolatait és átláthatóvá tennék a befektetési lehetőségeket. Elképzelésük szerint a jövőben az agrárkamarák lennének a piaci szereplők alkujának és tájékozódásának szinterei. A szabaddemokraták kamattámogatással és a hitelek visszafizetésére adott nagyobb türelmi idővel segítenék elő az agrárágazat újjáépítését. Támogatnák a hitelszövetkezetek létrejöttét, és az úgynevezett láncos hitelezést, amikor az értékesítési és feldolgozó szövetkezeteken keresztül, a termelési szerződések rendszerén át adna egymásnak hitelt a termelő és a kereskedő. Szeretnék elejét venni annak is, hogy a termelők kereskedelmi spekulációk áldozatává válhassanak, ezért záloghitelek segítenék a tulajdonossá válást, a közraktárjegyek és borkészletjegyek pedig az áruzálog terjedését. Az SZDSZ elengedhetetlennek tartja az állam közreműködését egyes vidékek művelési viszonyainak újjászervezésében, valamint a korszerű öntözési, fűtési, művelési, tárolási, feldolgozási technológiai modellek elterjesztésében. De — a költség- vetés lehetőségeihez mérten —, természetvédelmi, szociálpolitikai és település-stabiji- záló támogatásokat is nyújtana a falusi gazdálkodóknak. A szabaddemokrata kormány szorgalmazná, hogy a nemzetközi szerződések újratárgyalásakor a mainál körültekintőbben vegyék figyelembe a hazai termelők gazdasági, pénzügyi érdekeit. Ezért is támogatnák a termelői társulások létrejöttét. (újvári) — A Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap foglalkozott a magyar légtérben tevékenykedő AWACS-gépek ügyével. Mint a német lap írta, Magyarország sokat nyújtott azzal, hogy engedélyezte a NATO AWACS-gépei- nek repülését a magyar légtérben, ám a békepartnerséggel viszonylag keveset kapott cserébe a NATO-tól. A cikkíró szerint érthető, hogy Magyarország, tekintettel geostratégiailag nehéz helyzetére, laza köteleknél többet vár a NATO-tól. Brüsszel adósa Budapestnek, s nem fordítva, állítják: „Magyarországon politikai vihart kavart a közlés, mely szerint a magyar légtérben szolgálatot teljesítő AWACS-ok részt vettek a négy Jastreb-gép lelövésében.” A VIRÁGOS MAGYARORSZÁGÉRT V ersenyfelhívás Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatala, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium és a Kertészeti egyesülés meghirdeti a Virágos Magyarországért virágosítási, parkosítási és környezetszépítési versenyt a Tájrendező és Kertépítész Mérnökkamara, a Dísznövény Szövetség és a Budapest Főpolgármesteri Hivatal támogatásával. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a hagyományos magyar virág és kertkultúra felélesztése, az 1996-os expo és a honfoglalás 1100 éves évfordulója méltó előkészítése. Az éves verseny legjobbnak ítélt két települése város, illetve falu kategóriában részt vehet az 1995. évi európai virágosítási versenyben Magyarország képviseletében. A verseny szempontjai a nemzetközi előírásokhoz alkalmazkodva a következők:- a versenyre önkormányzatok jelentkezhetnek a polgármester aláírásával ellátott levélben,- a verseny kategóriái:- 5000 lakosú településig- 10 000 lakosú településig- 10 000-50 000 lakosú település- 50 000 lakos feletti település- Budapest főváros kerületei (1. kategória) (2. kategória) (3. kategória) (4. kategória) (5. kategória) A verseny elbírálásának szempontjai:- közterületek parkosítása, tartós díszítése,- magánkertek kialakítása,- intézmények virágosítása, zöld növényi díszítése,- ipari üzemek környezetének alakítása a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,- a település megjelenése turisztikai szempontból (új környezetszépítő létesítmények, megoldások)- a település tisztasága, rendezettsége,- a virágosítás, parkosítás, környezetszépítés minősége és esztétikai hatása. A pályázat beküldési határideje: 1994. március 30., megjelölve a kategóriát, amelyben a település indul. Cím: Országos Idegenforgalmi Hivatal, 1051 Budapest, Vigadó u. 6. Virágos Magyarországért verseny szervezőbizottsága. A versenyre jelentkezett települések bírálatát szakemberekből álló zsűri végzi 1994. augusztus 31-ig. A verseny első díja az 1995-ös nemzetközi virágosítási versenyben való részvétel két település részére, egyik a falu, másik a város kategóriában a szervezőbizottság támogatásával. A további díjakat a szervezőbizottság a jelentkezések függvényében határozza meg. Balatoni fejlesztés és beruházáspolitika Az idegenforgalom minden forintja kettőt-hármat hoz Dr. Baráth Etele: Szükség van a regionális fejlesztési tanácsokra (Folytatás az 1. oldalról) Az államnak itt kemény szerepe van a gazdaság élénkítésének elősegítésében, elsősorban a beruházáspolitikában és az infrastruktúra fejlesztésében. Ám az állami beavatkozást nem közvetlenül képzeli el, hanem a piaci viszonyoknak megfelelő eszközökkel. S ez a program a Balaton gondjaira is választ adhat. Gazdaságélénkítés A balatoni idegenforgalom fejlesztését — mondta a fórum vendége — a magántőke mellett a regionális beruházási és fejlesztési tanácsok létrehozása által látom megvalósíthatónak. Ennek az intézmény- rendszernek múltja van, a Németh-kormány továbbfejlesztette, aztán szétesett és ma már korszerűbb változatára van szükség. Nyugat-Eu- rópában — főként Franciaországban, Olaszországban, Angliában — igen jól működnek ezek a regionális szervezetek decentralizált pénzekkel. Idehaza nemcsak az állam és az önkormányzatok, hanem a gazdasági szereplők, civil szervezetek részvételére is szükség lenne a tanácsokban. A Balaton térségében pedig azért is fontos a megvalósításuk mondta, mert az idegenforgalom olyan húzóágazat, amelyben hazai kultúra jelenik meg, s ebbe érdemes befektetni. S azért is, mert az idegenforgalomban elköltött minden forint kettőt-hármat hoz a gazdaság területén. Az a kétmilliárd A jelenlevők számára is meglepő koncepciót vázolt fel dr. Baráth Etele az infrastruktúra fejlesztésére: azonnal indítható lenne egy ezermilliárd forintos fejlesztési program, ha a Magyar Nemzeti Bankban levő hatmilliárdos megtakarításból elkülönítenének kétmilliárdot garanciaalapként egy hosszú távú hitelkonstrukcióhoz. Erre lehetne alapozni a magántőke részvételével a koncessziós pályázatok meghirdetését, amelyek ezzel az állami vállalással eredményesebbek lennének. Nem is beszélve a háttéripar fejlődésének gyorsulásáról a bejövő működő tőke nyomán. Megjegyezte: ezt a megoldást már a rómaiak kitalálták és hasonló infrastruktúra programokon dolgozik a németországi vagy a Clinton-kormány. — Megítélésem szerint ezzel a megoldással 3-5 év alatt kilábalhat a gazdaság a jelenlegi mélypontról. Hogy miként vehet részt a gazdasági kamara a regionális fejlesztési kérdésekben? A kamarai törvény új lehetőségeket ad ehhez, miután az eddig bürokratikus szervezeteket megyénként építik fel, és nem lehet kizárni őket a döntésekből. Elmondta azt is: az elmúlt négy évben erősen ellenzéki szerepbe kényszerült a Magyar Gazdasági Kamara, mert nem kérték és nem fogadták el a véleményét. Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán kifejtett ellenvéleménye időnként eljutott a kormányig, de a parlamentig sosem. Többek között nem értettek egyet a foglalkoztatáspolitikával: a kormány „legsikeresebb” ágazata volt a munkaügyi tárca tevékenysége, széles körű intézményrendszerrel és sok pénzzel, csak a munkavállalókat és a vállalkozások fejlesztését nem ösztönözte és nem szorította vissza a feketemunkát. Az adópolitikában elfogadhatatlannak tartják a minimáladó bevezetését. Egyeztetés volt ugyan a piacvédelemről és az offenzív iparvédelemről, de ebben meg a tárcák nem tudtak megegyezni. Még nincs nagy „ugrás” A megjegyzésre, hogy a gazdaságpolitikai kérdések között Kuncze Gábor, a SZDSZ kormányfőjelöltje egészen hasonló véleményeket fogalmazott meg, dr. Baráth Etele kifejtette: az SZDSZ és a Fidesz mozdult el az MSZP gazdaságpolitikája felé, míg korábban minden állami beavatkozást elutasított. Holott nemcsak a nemzetközi gazdasági sajtó, hanem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is arra hívja fel a figyelmet, hogy nem lehet átugrani a piacgazdaságba. Tudomásul kell venni, hogy az állami ipart is előbb versenyképessé kell tenni a privatizáció során. Gáldonyi t
