Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
1994. március 22., kedd 5 SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK Egyre fogy Zics lakossága Zics mintegy 450 lakosú település, ahol - mint Balha Gyuláné jegyző mondta - a polgárok 60 százaléka 60 év feletti. Az idős lakók közül az utóbbi három évben 25-en haltak meg, s ez idő alatt csak kilenc csecsemő született. A községben nagyon kevés a fiatal: az elmúlt három esztendőben a faluban mindössze három ifjú pár kötött házasságot. Alapító okirat Nágocson A nágocsi általános iskolát a helyi önkormányzat működteti és tartja fenn. A testület februári ülésén Boldizsár Imre igazgató előterjesztése alapján a képviselők egyhangúlag elfogadta az iskola alapító okiratát. E napirendet az indokolta, hogy az oktatási törvény szerint — a pontos nyilvántartás érdekében is — az alapító okiratot felül kellett vizsgálni. Pályázati pénz Kapolynak és Meggyesnek A kapolyi és a somogy- meggyesi önkormányzat tavaly év végén nyújtott be pályázatot a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő Sport az Egészséges Életért alapítványhoz sportfelszerelések vásárlására az iskolák és az óvodák részére. A pályázatok elbírálása után a kapolyi iskola és óvoda 105 ezer, a somogymeggyesi gyermekintézmények pedig 95 ezer forinttal lettek gazdagabbak. A sportfelszerelések és a játékok beszerzését máris megkezdték. Ötmillió forint felújításra a TVG Rt-nél Az üzemcsarnokok és irodaépület felújítására ötmillió forintot költött az utóbbi fél évben a tabi Tartály és Vegyipari Részvénytársaság. Kicserélték az irodaépület tetőszigetelését, illetve új bútorok beállításával teremtettek jobb munkakörülményeket. A gyárban megkezdték a számítógépes rendszer kiépítését is; így vezetik a vevőnyilvántartást, a termelési programtárt, a készletgazdálkodást, a bér- és munkaügyi nyilvántartást, illetve a könyvvitelt, valamint az utókalkulációt. Gépvásárlás a Haladásnak A kapolyi Haladás szövetkezet az idén 2 millió forintot költ gépvásárlásra. Kihasználva a kormányprogram pályázati lehetőségét, munkagépek, tárcsa beszerzése mellett döntöttek. A korábbi kapcsolatok révén a gépeket Ag- roker vállalatoktól veszik meg. A szövetkezet a herceghalmi Solvo kft-nek 10 évre bérbe adta a sertéstelepét, amely egyben tenyésztelep is. A kft tenyészállat vásárlásával javította a törzsanyagot, illetve felújíttatta a telepet. Nagy fába vágták a fejszéjüket az építkezéskor Fiadnak még ötmillió forint vagyon kellene Tető alatt vakolatlan falakkal - Gond a befejezés körül - A lakosság érdekeit szolgálná a faluház Fotó: Sebők Dezső A félig kész épület egy része (Folytatás az 1. oldalról) Hogy mi valósult meg az akkori elképzelésekből, arról a közelmúltban a településen járva beszélgettünk a polgármesterrel. Megtudtuk: 1991-ben vezetékes ivóvizet kapott a település, a karádi utat 800 méteres szakaszon murvaréteggel borították; mintegy 700 ezer forintért felújittatták a ravatalozót, rendbe tették a temetőt. Majdnem kétszázezer forintot költöttek a csapadékvíz elvezetésére, és félmillió forintért felújíttatták a Kisbára- páti térségébe került körzeti megbízott rendőr szolgálati lakását. A hátrányos helyzetű faluban megkezdték a Kossuth Lajos utca 50. szám alatti romos épület bontását, hogy annak a helyén több- funkciós épületet, faluházat emeljenek. A település nagyságához, lélekszámához és a térségben betöltött szerepéhez viszonyítva szinte monumentális ez az épület. Már tető alatt van, de csak félig kész. Több mint egy éve áll az építkezés... — Ha elkészül — mutatja a polgármester —, akkor a falu és a kistérség büszkesége lesz rá. Ebben kap helyet az orvosi rendelő a betegváróval és a szociális blokkal, s kialakítunk egy diszkont-élelmiszerüzletet is. Az utcafronton lesz a polgár- mesteri hivatal, a buszváró, valamint a büfé. Az épület hátsó részén egy rendezvényterem szolgálja majd a közösségi eseményeket: lakodalmakat, bálokat tarthatnak itt, illetve ide épült egy szociális blokk és a kazánház. Összesen 420 négyzetméter alapterületű az épület, s alatta 1 oo négyzetméteres pince található. Terveink szerint ott lenne a pinceklub... Az épületet a kaposvári Univerzál gmk hozta tető alá. Az önkormányzat eddig a 3,8 millió forintos saját erő mellett hárommillió forint hitelt vett föl, a tetőszerkezetre egymilliót áldozott. A befejezéshez — a polgármester véleménye szerint — legalább 5-6 millió forintra volna még szükség. Ezért több pályázatot is benyújtottak, de pénzt még nem kaptak... A kilátások — jelenleg — nem a legjobbak. Elkészül-e, s ha igen, mikor szolgál közösségi célokat a faluház? Mert a lakosság nagyon várja már az avatását. Fiadon azért nem adták fel. Krutek József Kivitelezőt keres az önkormányzat Bővítik az iskolát Törökkoppányban Korábban megírtuk már, hogy a törökkoppányi általános iskola alsó tagozatának ideiglenes épülete életveszélyessé vált, fűtési és szigetelési problémák vannak vele. Ezért állami pénz igénybe vételével — az alsósok jelenlegi különálló épülete helyett — az önkormányzat bővíteni kívánja az általános iskola központi épületét. A kárai ön- kormányzattal közösen benyújtott pályázattal terveik megvalósítására 28 millió forintot nyertek. A mintegy 40 millió forintos beruházás fennmaradó összegét a két önkormányzatnak kell állnia. A kivitelezési munkákra a napokban fővállalkozói pályázatot hirdetett a törökkoppányi polgármesteri hivatal. A központi általános iskola épületének átalakításával, tetőterének beépítésével egy nyolctantermes iskola kialakítására keresnek kivitelezőt. A részletes pályázati kiírás anyagát a jelentkező cégek április 15-ig vehetik át Kaposváron a Beruházász- szervező Társulásnál. SZORGALOM ÉS SZAKÉRTELEM A JÓ BOR TITKA Kétszeres fődíjas tabi szőlősgazda Egy kis kóstoló az idei versenyborból Fotó: Sebők Dezső Két éve alakult Tabon hegyközség, s már kétszer szervezett borversenyt a gazdáknak. Az aranyérmes borok közül — zamata, íze és színe alapján — mindkét esetben Hadnagy Lajos olaszrizlingje kapta a fődíjat. A sikeres bortermelő beszélgetésünk során elmondta: 1968-tól foglalkozik szőlőtermeléssel a tabi Hőlyeghe- gyen. Kordonos művelésben hétszáz tőke fajtaszőlőt gondoz, nagy szakértelemmel. A legtöbb az olaszrizling, de van zöldszilvánija és merlotja is. — A szőlővel sok munka van: tavasztól, őszig megtalálja a gondos gazda az elfoglaltságot. Nemcsak kapálni kell, hanem sok más munka is van a tőkékkel. A helyes metszés, a gyom- lálás, a permetezés, a gyümölcs fejlődésének figyelése — mint mondta — mind, mind hozzátartozik a jó termés kialakulásához. Aztán a hordók ápolása, a fejtés stb. — Régebben a vállalati munka mellett nagyon nehéz volt a szőlőművelés — emlékezik vissza. — Szinte minden szabad időm és a hétvégi pihenőm is a szőlőé ment rá, a családéval együtt. Most, hogy már nyugdíjas vagyok, sok időt töltök a hegyoldalban. Nagyon szeretem a szőlőt — hálás növény —, ezért is foglalkozom vele kitartóan. Persze a levét is megiszom, de csak mértékkel. A tőkék a korábbi években jó termést hozott, s az időjárás is — szerencsére — kedvező volt. Átlagosan 14-15 hektó nedű került szüret után a hordókba. Eladással, értékesítéssel nem foglakoznak, mert mint mondta nagy a család. Tizenkettőn vannak, így elfogy a termés otthon is. A hétszáz tő szőlő nagyobbik részét az 1970-es évek végén telepítette. Ezek most hozzák a legnagyobb termést. Ehhez a rendszeres és szorgalmas munka kell, és szakértelem. Ha Tabon az idén megszervezik a hegy levének versenyét, akkor a borosgazda most is minőségi nedűvel rukkol ki. A korábbi siker ugyanis kötelezi a kistermelőt. Krutek József Félmillió forint - kisebb felújításokra Takarékosság Sérsekszőlősön Nincs könnyű helyzetben a sérsekszőlősi önkormányzat. Idei költségvetése ugyanis 1,3 millió forinttal kevesebb, mint a múlt évi, vagyis csak 8,1 millió forintot tesz ki. A normatív állami támogatás sem éri el a négymillió forintot. A saját bevétel is csupán 712 ezer forint, így jelentős fejlesztéseket, beruházásokat nem is tervezhettek. — Nálunk is csökkent a költségvetés összege, ugyanakkor a terhek folyamatosan emelkedtek — mondta Fábri Gézáné polgármester. — A hivatal költségvetésében szereplő nem intézményi, működési kiadások megközelítik a 4,5 milliót. A polgármesteri hivatal igazgatási kiadása 52o ezer forint. Fejlesztésre használható pénzünk — akárcsak tavaly — 2,4 millió. Igaz, míg 1993-ban szinte minden forintot a vízellátás megoldására fordítottunk, az idén már csak 1,2 millió forintot költünk rá. Ezzel, reméljük, május végére lesz a falunak egészséges ivóvize. A mindössze 176 lakosú településen — ahol magas az időskorúak és a munkanélküliek száma — a helyi adókból 300 ezer, az intézményi tevékenységből 262 ezer forintra számítanak. Ehhez jön még a 150 ezer forint kamatbevétel. A költségvetést gyarapítja az előző évi 2,1 millió forint pénzmaradvány is. A Tab térségi kisközségben nincs gyermekintézmény, ezért az óvodások és az iskolások is a közeli városba járnak. Jelentős összeget, egymillió forintot fizet értük a sérsek szőlősi ön- kormányzat, mert az állam által biztosított normatíva közel sem elég... — Beruházásaink az elmaradt infrastruktúra javítását szolgálják — magyarázta a polgármester asszony. — Első helyen szerepel ebben a megkezdett ivóvízrendszer átadása, illetve az útépítés folytatása. A külterületi utakra összesen egymillió forintot költhetünk. Sérsekszőlősön félmillió forint jut kisebb felújításokra. Kétszázezret költenek a hivatal épületére, 150 ezret pedig a könyvtár renoválására. A ravatalozó épületének rendbe tételére százezret terveztek. A kisközségben a fiatalok lakástámogatására is jóváhagytak 150 ezer forintot, általános és céltartalékra pedig 300 ezret szavazott meg a testület. K. J. Fiatal hagyományőrzők - önszerveződéssel Nyim lelkes színjátszói Ápolják a régi szokásokat - Vígjátékkal, kabarékkal bővítik műsorukat - Vendégjáték Ságváron Hogy miként lehet egy kis községben a hagyományápolást újraéleszteni és a helyi amatőr-színjátszást fenntartani, jó példa a 320 lakosú település Nyim. Az önkormányzat ugyanis a könyvtár működtetésére és a kultúra ápolásásra az idén mindössze 250 ezer forintot tud fordítani. A Balatontól mintegy tíz kilométerre, az erdők között meghúzódó zsáktelepülésen tavaly januárban szerveződött újra a színjátszócsoport. Néhány éve volt már egy „társulat” a faluban — tudtam meg Gróf Jenőnétől, a színjátszók megbízott vezetőjétől —, ám az megszűnt. Ezúttal főleg a fiatalok kezdeményezésére szerveződött újra a csoport. Tagjainak többsége is fiatal: sokan tanulók, csak néhány idősebb van közöttük. Először tavaly húsvétkor mutatkoztak be a kultúrház- ban, s a falu lakosságának mintegy 70 százaléka részt vett előadásukon. Akkori műsorukkal bemutatkoztak a környező falvak lakosságának is: Ságváron, Somban, Torvajon és Kányában is. — Húsvétkor lépünk újra a hazai közönség elé, mintegy kétórás előadással — mondta Gróf Jenőné. — Ságvárra is hívtak bennünket; ott április 16-án, az óvoda vezetése által szervezett jótékonysági rendezvényen adunk műsort. A bevételt természetesen felajánljuk a gyerekek javára. A következő meghívás pedig Somba szól. Folyamatosan bővítjük a repertoárt... A színjátszók nagy szorgalommal készülnek egy-egy bemutatóra. Próbáikat a tanulás és a munka után a kultúr- házban tartják. Nem ritka, hogy minden este. Kellékeik ugyan elég szegényesek (többnyire saját ruháikból pótolják), ezért támogatókra is szükség volna. A csoport maguk és mások szórakoztatását tűzte ki célul. Anyagi támogatást eddig csak az önkormányzattól kaptak. Vidéki útjaikra a helybeli lakosok: Faragó Tibor, Nagy László, Kajdi Tibor, Gróf Jenő, Jámbor János, Polgár János szállítják őket saját gépkocsival. A nyimi színjátszók a hosz- szabb távú fennmaradásra és a népi hagyományok ápolásáras gondolnak. Utánpótlásukat az általános iskolai tanulói adják. Sok sikert hozzá! (Krutek) Drága az ivóvíz Kisbárapátiban A kisbárapáti önkormányzat legutóbbi ülésén felhatalmazta a polgármestert és a körjegyzőt, hogy tárgyaljanak a DRV Rt illetékes vezetőivel a vízdíj összegéről. A DRV tabi üzemvezetőségének területén Kisbárapátiban a legmagasabb az ivóvíz ára (187 forint köbméterenként). A település vezetői a héten tartandó tárgyaláson szeretnék elérni, hogy legalább 25-30 százalékkal csökkenjen a vízmű által kalkulált ár. 1
