Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
I 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. március 22., kedd Törvényhozási vágta, kifulladó honatyák Perry Kijevben Hivatalos látogatásra Ki- jevbe érkezett William Perry amerikai védelmi miniszter. Perry elmondotta, látogatása idején egyezményt írt alá ukrán kollégájával, Vitalij Ruckij- jel. Ennek értelmében Washington 50 millió dolláros támogatást nyújtana Ukrajnának a megsemmisítendő SS-24-es atomrakéták silóinak felszámolásához. Arafat vendégei Jasszer Arafat, a PFSZ Vb elnöke izraeli küldöttséget fogadott. A delegáció tagjai között van többek között Úri Savir, a külügyminisztérium vezérigazgatója is. A találkozón a hebroni mészárlást követő biztonsági intézkedéseket vitatták meg. (Folytatás az 1. oldalról) A tárgysorozat tárgyalását követően az Országgyűlés módosította az útalapról szóló 1992-es törvényt. A változtatás alapvetően azt célozza, hogy egyfelől ne növekedjenek a gazdálkodói és lakossági üzemanyagvásárlással összefüggő közvetlen terhek, másfelől törvényes lehetőséget teremtsen az útalap értékének megőrzését célzó állami költségvetési támogatáshoz. A tervek szerint az útalap az idén 6,1 milliárd forintnyi állami támogatást kap. Főként mezőgazdasági területeken történő útépítés támogatására összesen 800 millió forintot különítettek el a T. ház. Az Országgyűlés megszavazta a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvény módosítását. A rendelkezés értelmében az üzlethelyiséggel nem rendelkező kistelepüléseket és a tanyavilág lakosságát ellátó mozgóboltok ezután kávét, szeszesitalt és dohánygyártmányt is árulhatnak. Változik a kárpótlási törvény egyik paragrafusa is: az Országgyűlés csaknem egyhangú egyetértéssel módosította a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényt. A Ház felhatalmazta a kormányt arra, hogy az árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföld legfeljebb felét különítse el azok számára, akik 1991-től első napjától az adott településen laknak, vagy ott volt a kárpótlás alapjául szolgáló földtulajdonuk. Az Országgyűlés határozatot hozott az egyházak, vallási közösségek idei költségvetési támogatásáról. Az egyházak számára elkülönített több mint 3,7 milliárd forintos keretösszegből az úgynevezett történelmi egyházak részesülnek a legjelentősebb támogatásban, ezek sorában is a katolikus egyház áll az első helyen. Költségvetési támogatást kap számos kisegyház és vallási közösség is, így például a Hit Gyülekezete 8,6 millió, a KRSNA-tudatú Hívők Közössége pedig egyezer forintot könyvelhetett el. A késő délutáni órákban az Országgyűlés elvesztette határozatképességét, és a szükséges létszámot azután már nem is tudták biztosítani a frakcióvezetők. Ezért a Dörnbach Alajos elnökletével ülésező honatyák a napirenden szereplő törvényjavaslatoknak — így például a befektetési alapokról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatnak — csupán a részletes vitáját tudták megejteni. Hazánk esélyei 2005-ig A magyar gazdaság viszonylagos helyzete 1994-ben kedvezőtlenebb, mint a rendszerváltozás fordulóján volt, 2-3 év múlva ennek ellenére szolid gazdasági növekedés indulhat el, és a következő évtized közepére hazánk helyzete megszilárdulhat a közepesen fejlett európai államok között. Mindez „A jelen és egy lehetséges jövő Magyarországon, 1985-2005” című, „reálisan optimista” összefoglaló tanulmányban olvasható, amelyet az MTA az Európai Unió megbízásából készített. MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Államkötvény 1997/E Legyen akár kényelmes... 9 ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres féléves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Most még kedvezőbb, mivel az Államkötvény 1997/E vásárlásra lordított összeg véglegesen levonható az adóalapból; ráadásul a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. 1994. március 18-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. MÁRCIUS 21. és 29. között vásárolhatnak államkötvény az alább felsorolt értékesítő helyeken. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/E 3 éves futamidejű (1994. március 18.-1997. március 18.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegyek átlaghoA FŐ FORGALMAZÓ ÉS KIFIZETŐ HELYEK: MNB Somogy Megyei Igazgatósága: 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel.: (82) 419-41, K&H Bank: 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3. Tel.:(82) 317-744 • 7570 Barcs, Bajcsy Zs. u. 73. Tel.:(82) 351-006 • 8640 Fonyód, Vitodás u. 1. Tel.:(85| 361 -082 • 8700 Marcali, Dózsa Gy. u. 9. Tel.:(85) 312-855. • 7500 Nagyatád, Bajcsy Zs. u. 1/A Tel.:(82) 351-611 • 8600 Siófok, Fő u. 101. Tel.:(84) 313-555. OTP Bank Rt.: 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 2. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT HÍVJA A FENTI TELEFON- SZÁMOKAT! zama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre esedékes kamata, évi bruttó 24,75% a törlesztést az állam szavatolja. Az államkötvényen alapuló követelés nem évül el, teljesítéséért az állam helytáll. Mit kell még tudni az államkötvényről? Kamatfizetés és törlesztés A kibocsátást és a kiemelt értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre van szükségünk a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövidtávú befektetésnek is jó lehet. A Magyar Államkötvényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. A kiemelt értékesítési időszak alatt az értékpapír kikérése díjmentes. A későbbiek során, ha mégis kikérjük a papírt a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A kötvényt a kibocsátást követő két héten belül, forgalmazott! kategóriában, bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. Az államkötvény összegének visszafizetése lejáratkor egyösszegben esedékes, kamatfizetésre félévenként, minden év szeptember 18-án és március 18-án kerül sor. A kötvény kamatozása 1994. március 18-án kezdődik. Az államkötvény vásárlás adócsökkentő Az Államkötvény 1997/E megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig (részvény és befektetési jegy vásárlással együtt) feltéve, ha a befektető a kötvényt 1994. december 31-én birtokolja és azt lejáratig megtartja. Továbbá, 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, a felére csökkent. Állami garancia Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind r n J Igen, kérem küldjenek részemre információt az új befektetési lehetőségekről! SH j 1 j Hm- n n n n j i i 1 1 1 1 i Kérjük, hogy levelezőlapra ragasztva küldje el a: Magyar Államkötvény 1 1300 Budapest 3. Pf. 225 címre! Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Figyelmeztető üzenetek? Richard Schifter, a Fehér Ház nemzetbiztonsági hivatalának főigazgatója magyar újságírók előtt félreérthetetlenül kimondta, hogy az általunk oly gyakran emlegetett kollektív kisebbségi jogokhoz „hiányzik a szilárd nemzetközi jogi alap”. Épp ezért a kiút nem az állandó vita a szomszédok között, hanem az, hogy a demokratikus helyi önkormányzatok oldják meg a gyakorlati kisebbségi kérdéseket — Magyarországon és másutt is. Más szavakkal? Schifter nem kevesebbet mond, hivatalából adódóan az Egyesült Államok nevében, mint azt, hogy a nemzetiségi kérdéseket aligha lehet megoldani „felülről” vagy „kívülről”, tehát nemzetközi eszközökkel. Ennek alapján is látható, hogy az USA óvatosan kezeli a még oly jogos óhajokat is a kelet-közép-európai térségben, ha azok számára kockázattal járnak? Washington mindenekelőtt térségünk stabilitásában érdekelt, miközben úgy látja, a kisebbségi viták éppen e stabilitást fenyegetik. S csak Amerikában vélekednek így? Glatz Ferenc, a jeles történész ugyancsak ezekben a napokban olyan brit véleményeket tolmácsolt, amelyek szerint a Magyarország és szomszédai közötti nemzetiségi viszályok feszültséget teremthetnek a térségben. Tudjuk-e, hogy gyakran hivatalos álláspontot is ilyen „kiszivárogtatásként” fogalmaznak meg? Magyar médiumok rövidebb pórázon Magyarországon a radikális politikai átalakulások és a sajtószabadságért folyó harc mindig összefonódott, s most is ez történik — állapította meg „a budapesti rádióért folyó médiaháborút”, annak előzményeit, hátterét taglaló tegnapi beszámolójában a müncheni Süddeutsche Zeitung magyarországi tudósítója, Weyer Béla. A sajtóért, külösen az elektronikus médiumokért folyó harc „vörös fonalként húzódik végig a fiatal magyar demokrácia négyéves történetén, valamint az első szabadon választott kormány történetén” —' írta a liberális német lap munkatársa, s hivatkozva Kónya Imre 1991-ben kifejtett nézeteire, leszögezte: Vitán felül áll, hogy a vezető kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) centruma is kezdettől fogva „pórázra akarta fogni a túlságosan liberális elektronikus médiumokat”. A szerző szerint a Magyar Televízióban a „rámolás” már 1993-ban megtörtént: „Bíráló szellemű adásokat állítottak le, napirenden voltak munkatársak elbocsátásai. Az, ami manapság a politikai adásokban a képernyőre kerül, többnyire hajbókoló újságírás — vagy még rosszabb” — írta a német lap tudósítója. Szerinte a 129 rádiós munkatárs elbocsátását, illetve nyugdíjazását követő héten tartott demonstrációról is torzítva számolt be az állami televízió, a valóságról a másnapi újságokból lehetett értesülni. „Ám Magyarországon is, ugyanúgy, mint bárhol a világon, az elektronikus médiumok a legfontosabb hírforrások: az, aki ezeket uralja, szeretné a híreket is uralni. A május 8-án esedékes parlamenti választások mutatják majd meg, hogy beválik-e a számítás” — írta a Zeitung. A kialakult helyzetet a szerző részben a médiatörvény megszületésének elmaradásával is indokolta, megjegyezve, hogy „a kudarcért a kormány és az ellenzék egymásra hárítja a felelősséget”. Nehézkes a nehez- fegyverek leadása — A NATO követeli, hogy a boszniai szerbek azonnal adják át az ENSZ-nek a Szarajevó közelében elrejtett nehézfegyvereiket, ha nem akarják kitenni magukat a megtorlás veszélyének — jelentette tegnap a Reuter hírügynökség. Az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában egy szóvivő leszögezte, hogy a nehézfegyver-mentes zónában az ENSZ-ellenőrzés nélkül maradt harci eszközök a NATO februári határozatának megfelelően a légicsapások célpontjaiként kezelendőek. A í
