Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
1994. március 21., hétfő 5 SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hírmagazin. Benne: Tájékoztató a választások elé - Esküt tettek a katonák - A mozi jövőjéről - Ludvig Zoltán festőművész kiállítása. Hírek, sport. 20.00: Tv-mozi: Az Amarillis balladája (ausztrál kalandfilm). Gyótapusztán kutat fúrnak Megkezdték Gyótapusztán az ott élő 124 lakos vízellátását biztosító kút fúrását. A kis település kútjának elkészítését a székesfehérvári Aqua Bt nyerte el versenytárgyalás útján. A céltámogatással megvalósuló beruházás kivitelezése 2,5 millió forintba kerül. Gazdakör alakult Marcaliban Kárpótlással szerzett földtulajdonával 36 újgazda a tavaszi nyitányra gazdakört alakított. Ez érdekvédelmet nyújt tagjainak, segíti szakmai ismereteik fejlesztését, és azt, hogy piacképes árut termeljenek — ehhez gép- és eszközellátást, illetve közös gép- használati lehetőséget biztosít. A kör elnöki tisztét Csordás Ferenc, a marcali szak- képzőiskolai igazgató tölti be. Szépül és épül Pusztakovácsi A Somogyasztfalt kivitelezésében a napokban befejeződött annak az 1400-1500 négyzetméteres főutcai járdának az aszfaltozása, amit a pusztakovácsi önkormányzat rendelt meg a cégtől. Szépül a község központja; az iskola mellett a héten nyílik meg a virág-, cipő-, ruházati üzlet. A szép kis faházakat a megyei polgári védelmi hivataltól kapta a falu, s vállalkozóknak adták tovább - tartós bérletre. Jegyzők szakmai tanácskozása Az 5. számú választókörzetben 87 szavazókor van, ebből majdnem 40 a saját jegyző- ségggel rendelkező hivatal. A választások előkészítéséről, a szavazatszámláló bizottságok megalakulásáról, a jelöltállításokról és a választói névjegyzék kezelésének feladatairól tartott szakmai tájékoztatót dr. Árvái Zoltán marcali jegyző. A helyi polgármesteri hivatalban megtartott konzultáción a körzet 32 jegyzője vett részt. Tóti táncosok Siófokon A lengyeltóti Ördöngös gyermektáncegyüttes képviselte a várost azon a hét végi siófoki találkozón, amelyet Együd Árpád somogyi néptánckutató emlékére rendeztek a Balaton-parti városban. A Dél-dunántúli Kulturális Központban bemutatkozó csoportokból a szakmai zsűri a legjobbakat válogatta ki a megyei gálára. A tótiak itt széki és szatmári táncokat adtak elő. Görög kórus — magyar közönség előtt Kényszerhelyzetben a részvénytársaság Olümposzi hangulatok A marcali Calypso és a görög együttes közösen énekelte Beethoven Örömódáját „Hogy a zene hangján egyesítsük a világ népeit” — szólt az üzenet a távoli görög partokról, Litochoro polgár- mesterének szívélyes üdvözlete. A marcali tavaszi fesztivál nyitó hangversenyén a Hrisztosz Szaltasz vezényelte vegyeskar 1963-as fennállása óta először lépett fel külföldi közönség előtt. A koncertet követő ünnepélyes fogadáson a vendég-karnagyot országa zenei életéről, művészeti jelenéről kérdeztük. — Amatőr művészeti csoport a miénk, amelyet városunk önkormányzata támogat. A hely, ahol élünk, az Olümposz hegység alatt bújik meg; tőlünk mindössze 10 kilométerre található az ókori Dión, amely a világhódító Nagy Sándor első fővárosa volt. A századokon átsu- gárzó kulturális szellemiség napjainkban is érződik; a li- tochorói kulturális központ — amelynek népszínháza, zenekara és könyvtára is van — kórusaként ápoljuk a zenei hagyományokat. A 73 tagú művészeti együttes megalakulása óta sok görög fesztiválon szerepelt sikerrel. Magyarországi bemutatkozásukon egyházi énekeseket és görög szerzők népdalfeldolgozásait énekelték viharos tetszést kiváltó műsorukban. — Évente tíz zenei fesztiválon veszünk részt, de ezek többsége nem verseny, inkább csak fellépési lehetőség — magyarázta a karnagy. — Együttesünk tagjai litochorói lakosok, különböző foglalkozásúak, és szabadidejükben szívesen énekelnek együtt. Ahogy itt és most magyar barátainknál tesz- szük. Cs. K. E. A jövő: egy ügyfél — egy számla Modernizációs kísérletek a marcali OTP-ben Az erőssége — ami egyben a gyengesége is a szervezetnek — a nagysága. Az országban 400 különböző egysége működik, ezek egyike a marcali, amelynek épületében 16 esztendeje csupán hibaelhárítás történt. A teljes rekonstrukcióra váró OTP-fiókban a háttérmunka is az ügyfelek szeme előtt folyik; a betétgyűjtő, hitelező, számlakezelő, valuta-, deviza- és értékpapír-forgalmazással kapcsolatos tevékenységen kívül a bankközi ügyletek is „nyílt színen” zajlanak. A jobbításra erősen megérett körülmények ellenére a Kovács László vezette fiók évek óta nyereséges. Tavaly egymilliárd forint körüli volt a betétállományuk abból a működési körzetből, amely a valahai marcali járás területén a város mellett 31 községet ölel fel. — Hosszú távú hitelfolyósításra vagyunk berendezkedve — mondta a megyei hálózatban előkelő helyet elfoglaló bank munkájáról a fiókvezető. — Az ügyfélkörünk régi: a lakosság és az önkormányzatok, illetve költségvetési intézményeik. A hitelfeltételek változása miatt a múlt év végén megtorpant a klasszikus betétállomány növekedése. Mint ismeretes, a lakáscélú kölcsönöknél kilencféle variáció közül választhat az igénylő. Az idén életbe lépett konstrukciónál az adhatósá- got elsősorban a jövedelmi viszonyok határozzák meg. A kamat családi ház építésénél például 27 plusz 2, illetve 3 százalék, attól függően, hogy a kérelmező vezet-e nálunk folyószámlát vagy sem. A személyi kölcsönök és lakáscélú támogatások mellett a közműépítésekhez is nyújt hitelt a fiók. 1993-ban 582 esetben folyósítottak — főként telefonberuházáshoz. A korábbi „építkezési lázhoz” képest tavaly mindössze 34 olyan új házat vettek birtokba a környéken lakók, amelyhez a bankfiók segítségével jutottak. — Régebben lakásértékesítéssel is foglalkoztunk, ma legfeljebb az OTP Ingatlanforgalmazási Rt megbízásából vállalunk adásvételt — mondta Kovács László. — Egyre nehezebb megfelelő telket találni, a költségek meredeken emelkednek, s ezzel a fizetőképes kereslet nem képes lépést tartani. Szerencsénkre a hitelkihelyezéseink jól sikerültek; a törlesztési fegyelem nálunk jobb, mint az országos átlag. A bankrendszer korszerűsítésében újabb állomás lesz az Unisys. A rendszer lényege, hogy egy ügyéinek lehetőleg csak egy számlája legyen, s pénzügyeit az ország bármely OTP-fiók- jában zökkenőmentesen intézni tudja. A hagyományos betétgyűjtő, hitelkihelyező tevékenység mellett a marcali OTP más pénzügyi manőverekben is részt vállal. Két szakképzett bróker figyeli a pénzvilág mozgását, az értékpapírok tőzsdei árfolyamát. A számítógépes adatfeldolgozással pedig a marcali kollektíva — bár nem önálló elszámolási egység — megbízható partnere a távolabbi régiók vállalkozóinak is. Csíky K. Erika Száz dolgozót bocsát el a Fekete Sár Leépülő gazdaság, csökkenő termelés — Igyekeznek szabadulni több üzemüktől Mi tagadás: szebb napokat is élt valaha a böhönyei állami gazdaság. Az 1992-től ÁVÜ-felügyelet alá tartozó gazdaság ma már Fekete Sár Rt néven, — a néhai ÁG jogutódjaként — próbálja menteni a menthetőt. Büki Lászlótól, a részvény- társaság közgazdasági igazgatóhelyettesétől tudjuk: az önállóan működtethető üzemek eladásáról hozott döntés után megváltak marcali hús- feldolgozó üzemüktől, kaposvári és nagykanizsai húsboltjuktól. A sertéstelep, a vágóhíd, az üzemi konyha, a húspép- és a táplisztüzem, valamint a vetőmagüzem azonban — bár többször meghirdették — még nem talált új gazdára. A kárpótlási procedúrák lezajlása után az egykori 4091 hektárból mára a telepi takarmányozási bázist is számítva 2500 hektár termőterületük maradt. A földdel együtt csökkent a termelés volumene, és ez évre drasztikussá vált a létszámleépítés. A még Fekete Sár részvénytársasági dolgozónak számító 174 ember közül mintegy százat érint ez. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben, noha az rt vezetői igyekeznek ügyüket a lehető leghumánusabb módon intézi. Mindenekelőtt az állattenyésztésben, a hőközpontban, és a keverőüzemben feleslegessé váltakról van szó; megkapják a felmentési időre járó bérüket és a végkielégítést, s emellett a vagyonjegyüket is felvásárolják. Több mint tízmillió forintjába kerül ez a részvény- társaságnak. Az ország negyedik legnagyobb sertéstelepe volt a gazdaságé, 2500 anyakocával és évi 40 ezres hízókibocsátással. A régi állományból mára csak 300 anyakoca maradt. A cél a megmaradás, és úgy tűnik, hogy a veszteség az idén már mérséklődhet, (tavaly 23 millió forint volt). Hízóértékesítés ügyében jó partnerre találtak a herceghalmi Hungaro- pignél, további sorsukat pedig mindenekelőtt takarmánytermelésre, feldolgozásra és értékesítésére alapozzák. Ezt és a kapcsolódó segédüzemek működését biztosíthatja műszakilag az egyben maradt javítóbázis. Kun G. Tibor Nagyszakácsi selyemfényű zománcfestéke Alig három esztendeje annak, hogy a tapsonyi Rákóczi termelőszövetkezet egy kis festéküzemet indított Nagy- szakácsiban, 19 dolgozóval. Balatincz György, az üzem vezetője érdemesnek tartotta megjegyezni, hogy tevékenységük túlnyomó többsége a Budalakk számára végzett bérmunka. A tavaly ősszel gyártani kezdett Autolux zománcfesték után most termékskálájuk a „T családiba tartozó, valamennyi alapszínt tartalmazó festékkel bővül. Dolgozóik, akik már jól beletanultak ebbe a bizony, nem nagyon kellemes munkába, a korábbi Epokit mellett olyan, fémre és fára is alkalmazható tapaszt (ragasztót) készítenek, amely zsugorodásmentesen szárad. A munka jól halad. A tavalyi termelési értékük 130 millió forint volt, az idei — eddigi — értékesítésük pedig meghaladja a 20 millió forintot. Mindez köszönhető a jó minőségnek, nem utolsósorban pedig annak, hogy üzleti partnereik száma egyre gyarapDobozzárás pneumatikus géppel. Aki végzi: Trefeii László szik. Alig található már olyan országrész, ahol ne vásárolnák a Nagyszakácsiban készült ragasztókat, selyemfényű festékeket. (kgt) Vése és a hiányzó milliók Fejlesztés nem, telefon igen Komoly, közel hatmillió forintra rúgó költségvetési hiánnyal számol az idén a majdnem ezres lélekszámú Vése önkormányzata. Mivel a működéshez szükséges pénzügyi fedezetet évek óta képtelenek előteremteni, így a jogszabályok értelmében az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések közé kaptak besorolást. Ám mint ilyen községnek, a fejlesztésekről is le kellett mondania... Az utolsó, komolyabbnak modható beruházás az iskola bővítése volt. Az alsó- és felsőtagozatos oktatási intézményben jelenleg ösz- szesen 80 diák jár. Ötödiktől német nyelv tanulására is lehetőségük van — szakképzett pedagógusok felügyelete alatt zajlanak a kastélyból átalakított intézményben a tanórák. Az 1952-től iskolaként működő, a valamikori intézőlakást is magába foglaló épületet még a tanácsi időkben további osztálytermekkel bővítették. A katolikus templomból is átkerült egy osztály a felújított iskolarészbe. A község lakóinak legnagyobb bánatára azonban se sportpálya, se tornaterem. Ámíg az „önhibás” kategória érvényes, addig szó sem lehet holmi szabadidőparkokról sem... Ha nem is ingyen, de aktív támogatással hozzájutott viszont a falu a korszerű telefonhálózathoz. Annak a 13 településnek a sorába, amely az Állami Fejlesztési Intézettől pályázaton elnyert 24,6 millióból 700 lakost juttat telefonhoz a körzetben, Vése is bekapcsolódott. Helyben száz régi és új előfizetővel számolnak. A hivatal már kiadta az építési engedélyt a Matávnak arra a 200-as konténerközpontra, amelynek kivitelezése rövidesen megkezdődik. Az év végi átadással kiépülő telefonhálózatnak köszönhetően legalább a külvilággal való zavartalan összeköttetés megadatik a fejlesztésekben szűkölködő vóseiek- nek. Cs. K. E.
