Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19 / 66. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — ÉVFORDULÓ 1994. március 19., szombat Somogy megszállása - két irányból Emlékezzünk, hogy ne ismétlődhessen meg az emberirtás! Német „Margaréta” a magyaroknak 1944. március 19-én hazánk drámai órákat élt át. Az aki előző' nap egy független ország állampolgáraként feküdt le, egy megszállt ország polgáraként ébredt. Ezt követően hazánk már nemcsak emberi és anyagi javakban járult hozzá a „német fegyverek sikeréhez”, hanem területileg is szenvedő részese lett a második világháborúnak. „Magyarország magatartása már hosszabb idő óta a legkomolyabb kétségekre és gondokra adott alkalmat, amely különösképpen hozzájárult a megszállásra vonatkozó „Margaréta” terv kidolgozásához és megvalósításához...” A hadihelyzet „Magyarország megbízhatatlan magatartása beláthatatlan következményekhez vezetne — írja a jelentés —, továbbá rendkívül kedvezőtlen kihatással lenne a délkeleti térség általános helyzetére... Elsősorban azonban a keleten kialakult helyzet vezetett ahhoz az elhatározáshoz, hogy Magyarországot német csapatokkal meg kell szállni és a kormányrúdhoz egy Németországgal korlátlan együttműködésre kész kabinetet kell állítani.” A Wehrmacht hadinaplójának feljegyzése rideg tárgyilagossággal tükrözi a német politikai és katonai célokat. A katonai helyzet a központi hatalmak számára 1944. elejére egyre kedvezőtlenebbé vált. A német csapatok vereséget szenvedtek Afrikában, a szövetséges csapatok partra szálltak Szicíliában. Mussolini megbukott, és az olaszok kapituláltak. A keleti fronton a Wehrmacht hadászati védelemre kényszerült a kurszki vereség következtében. 1944 elejére kibontakozott a szovjet csapatok általános támadása, amelynek következtében hatalmas rés keletkezett a délnyugati fronton. A német hadvezetés számolt azzal a lehetőséggel is, hogy ha a magyar csapatok megnyitják a frontot és a szovjet csapatok bejutnak az Alföldre, akkor a Wehrmacht déli arcvonala katasztrofális helyzetbe kerül. A megszállás katonai előkészületei már a befejezéshez közeledtek, amikor a Német Külügyminisztérium az intervenció helyett az evolúciós megoldást javasolta. Hitler hajlott erre a megoldásra, mert a harcoló csapatok hátában kirobbant fegyveres harc demoralizáló hatású lett volna. Ribbentrop javaslata szerint Horthyt meg kell hívni a főhadiszállásra és meg kell nyerni beleegyezését a békés megszállásra. A klessheimi kastélyban folytatott tárgyalásokon Horthy végül beleegyezett a Hitler által javasolt megoldásba. Horthy számára két lehetőség kínálkozott. Az első az, hogy lemond és ezzel szabad kezet ad a hazai katonai és politikai vezetés számára. Ebben az esetben valószínűsíthető, hogy a németek számára a megszállás nem lett volna sétagalopp. A másik megoldás szerint — amit végül is Horthy választott — marad, és ezzel szentesíti a megszállást. Átlépték a határt A német megszálló erők zöme 1944. március 19-én hajnali 3 és 4 óra között lépte át a határt. Belgrád felől három, Zágráb felől két hadosztály, Bécs körzetéből két páncélos hadosztály, Krakkó térségéből egy motoros hadosztály nyomult be Magyarország területére. Tervszerűen hajtották végre az ejtőernyősök leszállását, valamint az úgynevezett átvonuló csapatoknak az akcióba való bekapcsolását is. A németek sehol sem találkoztak számottevő ellenállással, bár a helyi parancsnokok riadókészültségbe helyezték a debreceni és a kolozsvári hadtesteket és a nyíregyházi lovashadosztályt. Harcokra azonban nem került sor, mert Hitler nem vette igénybe az eredeti tervben szereplő — önként jelentkező — román csapatokat, amelyeknek (együttműködve a német csapatokkal) a Tiszántúlt kellett volna megszállniuk. Az ellenálláshoz egyébként nem az erő — 1944. márciusában Magyarország területén 494 ezer magyar katona volt —, hanem a szándék és az akarat hiányzott. Az ország és a hadsereg nem volt felkészítve a német szövetséges által végrehajtott megszállás kivédésére. Alig 12 óra Magyarország német megszállása alig tizenkét óra alatt ment végbe úgy, hogy a kormány még jelképes kísérletet sem tett az ország függetlenségének védelmére. A megszállással mindaz, amitől Kállay miniszterelnök tartott, ellenállás nélkül bekövetkezett: a háborúellenes erők felszámolása, a zsidó lakosság deportálása, az ország katonai és gazdasági potenciáljának feltétel nélküli igénybe vétele a német háborús célokhoz. Somogy megye katonai megszállása két irányból történt. Március 19-én 3 órakor a gyékényesi Dráva-hídon és ettől négy kilométerre délkeletre kompon indult meg a német csapatok egy hadosztálynyi ereje. Ennek zöme Nagykanizsa, kisebb része Kaposvár felé vonult. Gyékényesen egy század maradt. Barcsnál a közúti hídon 4 és 5 óra között indult meg a beö- zönlés. Először egy kisebb német gyalogos egység jött át, amely a magyar hídőrséget elfogta, és Barcsra kísérte. Ezután egy hadosztály és egy gyalogdandár vonult át a hídon. Ezek a csapatok Szigetvár és Kaposvár irányába vonultak tovább. Kaposvárra mintegy 1400 német katona érkezett, s különböző iskolákban helyezték el őket. A kialakult helyzetről vitéz Molnár vezérőrnagy kaposvári állomásparancsnoka (helyőrségparancsnok) 19-én este a következőket jelentette: ....Kaposváron a helyzet változatlan. A német csapatok a már jelentett időben, súrlódásmentesen beszállásoltak. Délután folyamán még néhány légvédelmi ágyú érkezett. Közlés szerint a német h adosztály-parancsnokság holnap érkezik Kaposvárra. Csapataink rendben együtt-tartásban vannak. Foglalkozás folytatására a laktanyán belül intézkedtem.” Puskás Béla Hazánk gyászos mementója A Holocaust Emlékbizottság elnöke 1944 márciusáról Magyarország német megszállása, az 1944. március 19-ét követő hónapok borzalmai keltette emlékek és tanulságok őrzésére vállalkozik a Magyarországi Holocaust Emlékbizottság. A néhány hónappal ezelőtt létrejött testület elnöke, Beer Iván a félévszázados évforduló alkalmával arról nyilatkozott: nemcsak emlékezni, hanem emlékeztetni is szeretnének az akkori történésekre, hogy többé ne ismétlődhessen meg 6 millió ember, köztük 600 ezer magyar zsidó kiirtása. — Az 1944-es náci megszállás azt is jelentette, hogy a fasiszta német törvények lettek hatályosak Magyarországon, elkezdődött a gettók kialakítása, a zsidók deportálása. Szomorú tény, hogy Európában az etnikai kisebbségeket megkülönböztető első törvényt éppen hazánkban fogadták el, 1922-ben. 1944 márciusában 845 ezer magyar zsidó került közvetlen életveszélybe. A tömeges begyűjtést vidéken 20 ezer csendőr segítette, a fővároson kívül élő összes zsidót vagonokba rakták és elvitték a biztos pusztulás felé. — Budapesten a zsidók úgynevezett csillagos házakban éltek, a város több pontján, szétszórtan, majd gettóba zárták őket. — Azért voltak, akik életük kockáztatásával is az üldözöttek mellé álltak, de személyük, szerepük máig sem igazán ismert. — Igen, mert mint annyi mást, ezt is elködösítette a politika. Hallgatni kellett például a ma már legendás Raul Wallenbergről, akinek segítségével mintegy 15 ezren menekültek meg a biztos pusztulástól. Hallgatni kellett, mert — s ez ma már teljesen egyértelmű — a svéd diplomata a negyvenes évek végén, a Szovjetunióban „tűnt el”. Voltak mások is, akik hasonlóképpen gondolkodtak és cselekedtek. KarI Lutz svájci diplomata például 4 ezer embert juttatott mentességet bizonyító papírokhoz. A Vatikán ügyvivője, Angelo Rótta 1200 magyar zsidót mentett meg a deportálástól. George Perlasca spanyol származású ügyvédnek, aki nem hivatásos diplomáciai alkalmazottként tevékenykedett, legalább 4000 zsidó köszönheti az életét. S tudni kell: ha a szovjet csapatok nem érkeznek meg 1945 telén Budapestre, ß gettókba zártakra a biztos halál várt volna. — szabó — A NOKIA 150 egyszerűen egy mobil- telefon. Mert bárhová elkíséri Önt, s néhány gombnyomással összekapcsolja az ország vagy a világ bármely telefonkészülékével. A NOKIA 150 nem csak egyszerűen egy a mobiltelefonok közül. Mert a világ legkisebb 450 MHz-en működő készüléke, mely elfér egy kabátzsebben, retikülben, övre akasztva is hordható, de ha kívánja, gépkocsiba is szerelheti. Különleges akkumulátora hosszú beszélgetési és készenléti időt tesz lehetővé. A NOKIA 150 több, mint egy mobil- telefon. Mert a skandináv formatervezés legszebb jegyeit viseli magán. Legapróbb részletei is azt a tervezői szándékot tükrözik, hogy Ön egy ékszer-szépségű formában lehessen birtokosa a ma elérhető legfejlettebb távközlési technológiának. RÁDIÓTELEFON KFT. Balatonvilános: ó47-esenyingi díjazás Rádiótelefon: 106 601127100 Békéscsaba: 5600 GwSni C.u.21. Tel: 166) 447-ltt Rádiótelefon :106 601184000 Budapest MII Karinthy Frigyet út21. tel : 166-9977 Rádiótelefon: 106 601127081 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel:. (52) 318-038 Rádiótelefon: 106 601127800 Cj* 9022 Pállfy Dénes il. I. Tel: 196) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel: (46)411-550 Rádiótelefon: (06 60)351000 Naqkanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel: 193) 310-460 Rádiótelefon: 106 60) 127408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 Szeled: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4M: 1621421-575 Rádiótelefon: 106 60)327600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel: 122) 328-717 Rádiótelefon: 106 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. I. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: 106 60) 186001 Szombathely: 9700 Weither Károly ti. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: 106 60) 377000
