Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-17 / 64. szám
1994. március 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Van-e káosz a légiközlekedés ellenőrzésében? Szigorú a folyosói rend Nyugat-európai repülésirányítók arról panaszkodnak, hogy mind nehezebb az életük. Tizennyolc különböző' típusú számítógépet használnak, és az adatokat 70 különböző programnyelven dolgozzák fel. Az ellenőrzőközpontok sok esetben nem is cserélik ki egymással az adatokat. Jobb, mint az emberi orr... Mesterséges orrot állítottak elő. A komputer vezérelte „szagló” berendezés — felhasználói szerint — jobb, mint az emberi orr. Az 1960-as években vetődött fel először a mesterséges orr gondolata, de a kutatók azóta hallgattak róla; most az angolok bemutatták a szagérzékelő berendezést. A mesterséges orrot főleg a kozmetikai iparban és a mezőgazdaságban szeretnék hasznosítani (FEB Foto) Nagyító alatt a pártok agrárprogramja MDF : felül kell vizsgálni a támogatások rendszerét A Magyar Demokrata Fórum agrárprogramja a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt. Amennyiben a párt a választások után is kormányzati pozícióban marad, kiemelten fontos feladatának tekinti a földhöz juttatottak és a kezdő vállalkozók tőkehiányának enyhítését. E zűrzavar végkövetkezménye: nyaranta minden harmadik turista a haját tépi a késések miatt. Kényszerű kitérők Európa légitere ugyanis tele van akadályokkal: mindegyik ország maga szabja meg légterének szakaszait, s így a légifolyosók nem mindig érnek össze. Még az előírt magasságok sem azonosak. Ebből adódnak a kényszerű kitérők — Amszterdamtól Frankfurtig 40, Brüsszeltől Zürichig pedig 45 százalékkal hosszabb az utazás, mintha légvonalban repülnének! A szakértők szerint — akiknek véleménye a német Focus hírmagazinban is teret kapott — az ellenőrző berendezések fele hiányos, negyedét pedig ki kellene cserélni. A dél-európai repülésirányítók telefonösszeköttetése például a hatvanas évek színvonalán áll. Míg Németország és Ausztria fölött két, egymás közelében repülő gépnek 9 kilométeres biztonsági távot kell betartania, addig Görögország esetében 110 kilométert! Ezért kapta a görög légtér az „Európa fekete lyuka” nevet... Egységes hálózat — Nincs zűrzavar a felettünk levő légtérben — mondja dr. Moys Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi főigazgató-helyettese. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), az ENSZ szakosított intézménye nagyon szigorú szabványokat ír elő a légiközlekedésben és a légiforgalmi irányításban. Ezenkívül az Eurocontrol is mindent megtesz azért, hogy harmonizálja az európai légi- forgalmi irányítóközpontok működését. Az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) — amelynek a Malév Rt is tagja — az idén februárban tartott — A KDNP másként képzelte el a földek magántulajdonba adását, mint ahogy ez megvalósult Magyarországon — mondta Surján László pártelnök a Somogyi Hírlapnak adott nyilatkozatában. — Már nincs mit tenni. Örülünk annak, hogy sok család kapott földet, s azt szeretnénk, hogy ez a tulajdon hatékonyan működjön az egész társadalom javára. A kárpótlás a vége felé „Ön törvénytelen döntéseket hozott. Kérem, hogy ezeket vonja vissza.” Egyebek között ezt tartalmazza az a levél, amelyet Borenich Péter, a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke küldött tegnap Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió alelnökének a munkavégzés alól felmentett sajtótájékoztatóján például elhangzott, hogy 1993-ban javult a helyzet a menetrend szerinti járatok pontossága terén. Nincs káosz, és a közös erőfeszítések eredményeként a 15 percet meghaladó késések száma is csökkent. Európa légtere nincs tele akadályokkal: az útvonalak egységes hálózatot alkotnak, amelyen a forgalomirányítást az érintett szakvezetők rendszeresen egyeztetik. A legutóbbi ilyen megbeszélés február 22-25. között Genfben volt, ahol a nyári menetrenddel kapcsolatos egyeztetések szerepeltek a napirenden. A légiútvonalak viszonylag hosszú, egyenes szakaszokból állnak és összeérnek. Németország és Ausztria, de ugyanígy Magyarország légterében is a két repülőgép közötti kilenckilométeres biztonsági távolságot nem két egymás közelében repülő gépnek, hanem a légiforgalmi irányítószolgálatnak kell betartania, mint úgynevezett radarelkülönítési minimumot. Ahol nincs radar, mint például korábban Görögországban, ott — szaknyelven szólva — időn és távolságon alapuló, hosszirányú elkülönítést alkalmaznak a légiútvonalakon. Ez átlagosan tíz percet jelent az azonos repülési szinten (magasságon) haladó gépek között. 600 kilométeres óránkénti sebességgel számolva ez, bizony, valóban 100 kilométert jelent. Közös központ A közép-európai közlekedési miniszterek legutóbb — mint dr. Moys Péter elmondta — március 16-án Kréta szigetén találkoztak a II. páneurópai közlekedési konferencia után. Itt éppen Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Észak-Olasz- ország, Szlovákia és Szlovénia együttes magaslégi-irá- nyító központja felépítésének tervét vitatták meg. Ferenczy Europress közeledik, most már be kell fejezni. Mi a múlt lezárásának a hívei vagyunk: ezért sürgettük az igazságtételt is. Nem a bosszúvágy vezérel bennünket. Ha nem lehet pontot tenni bizonyos ügyek végére, akkor nem következik be a nemzeti kiengesztelődés sem. A pártelnök summázata ezért így hangzik: — A múltat tehát le kell zárni, annak kárpótlási vonatkozásaival együtt. 129 rádiós ügyében. Borenich levelében hivatkozik a Munka törvénykönyvének 102. paragrafusára, s idéz dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hozzá küldött válaszleveléből is. Az idézetekből egyértelműen következik, hogy Csúcs László törvénytelen döntéseket hozott — állítja Borenich Péter. E célból bővíteni kívánja a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból nyújtott támogatási rendszert. A családi vállalkozóknak — mintegy ösztönzésképpen — az induláshoz vissza nem térítendő támogatást ígér, amelyhez a jelenleginél hosz- szabb lejáratú, türelmi idővel társuló, az átlagosnál kedvezményesebb kamatterhű hitelkonstrukciók is kapcsolódnának. A Magyar Demokrata Fórum az erőteljes mezőgazda- sági export mellett teszi le voksát, ezért szorgalmazza már ma hazánk teljes jogú tagságát az Európa Unióban. A keleti piacokat sem szabad elhanyagolni; fontosnak tartják, hogy Magyarország a Szovjetunió utódállamainak kereskedelmében minél előbb és minél nagyobb részesedést szerezzen. Kormányzati pozícióban maradva felülvizsgálnák a költségvetési támogatások felhasználásának eddigi rendjét. A jövőben olyan támogatási rendszer kialakítására törekednek, amelynek keretében az agrártámogatások mindenkor az eredeti címzetthez, azaz közvetlenül a mezőgazdasági termelőkhöz jutnának el. ígérik a földadó végleges megszüntetését, a — Amikor egy párt elkezdi kampányát, eldönti, hogy mit akar: szép ígéreteket csak, vagy hosszú távon politizál — mondta Pető Iván, az SZDSZ elnöke a Somogyi Hírlapnak. — Aki az ígéretek választja, az számolhat azzal, hogy nem veszik komolyan. Vagy többé nem kerülhet a választók elé, mert nem tudja betartani ígéreteit. vidéki bankhálózat kiépítését, a földhitel intézményesítését, a közraktározás jogi kereteinek megalkotását és az agrárbiztosítás megteremtését. Ez utóbbi a mezőgazdaság speciális, kölcsönös biztosításon alapuló intézményrendszere lenne, amelyben a gazdák önkéntes hozzájárulása mellett az állam is anyagi áldozatot vállalna. A program szerint az állami gazdaságok jogutódjaként működő társaságok teljes körű privatizációja során az MDF arra törekedne, hogy a dolgozók, illetve a hazai befektetők tulajdonszerzését előnyben részesítse. Ugyancsak fontos feladatának tekintik a kárpótlási jegyek értékállóságának megőrzését, észszerű befektetésének elősegítését. Az élelmiszeripar magánosítása során a hazai befektetőket — a mezőgazdasági termelőket, az alkalmazottakat — kedvezményes pénzügyi és hitelkonstrukciókkal kívánja segíteni, illetve arra ösztönözni, hogy kis- és középméretű élelmiszer-feldolgozó üzemeket létesítsenek. Összességében az MDF a privatizáció során a működő tőke bevonására, a verseny- képes termékek előállítására és a foglalkoztatáspolitikai Aki viszont hosszú távon politizál, az kénytelen őszintén beszélni, és számot vetni azzal: mit lehet az országban csinálni. Az SZDSZ — Pető Iván szerint — az utóbbit választotta, s őszintén megmondja, hogy milyen lehetőségeket látnak. — Minden ellenkező híresztelés ellenére az a benyomásom, hogy az embeszempontok érvényesítésére helyezi a fő hangsúlyt. Vallja, hogy szükség van a magántulajdonon alapuló szövetkezésre, a beszerzésre, a termeltetésre, az értékesítésre, valamint az élelmiszer-feldolgozásra szakosodó szövetkezetek működésére. Ezért a párt adómentessé kívánja tenni az üzletrészek adásvételét és kedvezményes hitelekkel kívánja támogatni az üzletrészkivásárlást. Az MDF a jövőben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az oktatásra és a kutatásra ezen az ágazaton belül is. A kutatók számára a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan bevezetné a hatévenként egy év fizetett, úgynevezett alkotói szabadságot. Szorgalmazná továbbá a vállalkozási típusú oktatási szervezetek, továbbképzési formák elterjedését, a gazda- és gazdaasszonyképzést, a tangazdaságok kialakítását, az ötéves technikum bevezetését és a 3-4 éves agrármérnöki képzés kiszélesítését. Az MDF fontosnak tartaná a vidék felemelkedését, hogy a jövő generációja megélhessen a mezőgazdaságból. Ezért teendői között kiemelt helyet kapna falusi infrastruktúra fejlesztése; támogatná a falusi közösségek önszerveződését, új érdekvédelmi és szakmai szervezetek, gazdakörök, terméktanácsok, kamarák és a falugazdász hálózat létrehozását, illetve, bővítését. (Újvári) rek többsége nem vigasztaló szavakat akar hallani — mondta —, hanem tudni akarja, hogyan lehet megoldani a mai gondokat. A ma embere nem azt szeretné hallani, amit ő sem hisz el, hogy holnap minden jobb lesz. Tehát nem azt kell mondani neki, hogy ma már növekszik a gazdaság, csak te még nem veszed észre... Dr. Tamás Károly a MIÉP agrárbizottságának elnöke A MIÉP mezőgazdasági bizottságának elnökévé dr. Tamás Károlyt, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem kaposvári termelésfejlesztési intézetének főigazgatóját választotta. Mint ismeretes, dr. Tamás Károly a Magyar Igazság és Élet pártja jelöltjeként indul az országgyűlési képviselőválasztáson Kalocsán. Kárpótlási jegyek árfolyamvédelme A kárpótlási jegyek árfolyamának védelmét szolgálja az a tervezet, mely szerint a jövőben az aukciós értékesítés is a privatizációs pályázati rendszerek része lesz — mondta Szabó Tamás privatizációs miniszter. Az ÁVÜ igazgatótanácsa elé terjesztett még nem végleges; ügyvezetési tervezet szerint az aukciókat 10 nappal az árverés előtt lehetne meghirdetni, s ekkor közölnék az árverésre kerülő részvénycsomag adatait is. A kárpótlási jegyek árfolyamának megerősítését szolgálják az áprilisban és májusban meghirdetendő tőzsdei részvénycserék, valamint a Pillér II. Alap megszervezése. Növelik a tűzoltók létszámát is A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szolgálatok — a határőrség, a polgári védelem, a rendőrség és a tűzoltóság — mindegyike egyformán fontos. Nem valamiféle rangsor, hanem a szűkös fejlesztési lehetőség az oka annak, hogy egyszer az egyik, máskor pedig a másik szolgálat személyi vagy tárgyi feltételeit javítják — jelentette ki Kónya Imre belügyminiszter tegnap Tatabányán, a megyei látogatását követő sajtótájékoztatón. A rendőrség létszámát, illetve munkája hatékonyságát pedig racionális átszervezéssel, valamint további költség- vetési áldozatvállalással kell növelni. A tűzoltóság létszámát három év alatt 1200-zal növelik. Regionális fejlesztés Több mint egymilliárd forint alaptőkével megalakult Nyíregyházán az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft, amely Szabolcs- Szatmár, valamint Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részén vesz majd részt a tervezett beruházások megvalósításában. A 35 alapító között található a négy megyei, valamint 21 települési önkormányzat, nyolc fejlesztéssel foglalkozó társaság, és a Primom vállalkozásélénkítő alapítvány. A Befektetési és Fejlesztési Bank, illetve az ÁVÜ is hozzájárult az alaptőkéhez: a pénzintézet 500, míg az ÁVÜ 363 millió forinttal. Létminimum februárban Februárban az átlagos — két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi — családban a létminimum 700 forinttal emelkedett. E családnál a februári árakat számolva már 50 ezer 100 forintot kell költeni a minimális megélhetési költségekre. A létminimum a városi egyedülállóknál a legmagasabb míg a legolcsóbban a községekben élő családok jönnek ki. Surján László a kárpótlásról Borenich levele Csúcs Lászlóhoz: Törvénytelen döntések Pető Iván: az ígéretek természetéről Nem vigasztalót, hanem tényeket
