Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

1994. március 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A kultúra a szabadságot szolgálja A köztársasági elnök Kaposvár kulturális és tudományos életének képviselőivel találkozott Kaposvár kulturális és tudományos életének vezető' személyiségeivel a városháza nagy­termében Fotó: Csobod Péter (Folytatás az 1. oldalról) — Pillanatnyilag az a ve­szély fenyeget bennünket — mondta egyebek között Göncz Árpád a beszélgetés során —, hogy leszűkül az a tehetség­bázis,, amelyikből meríteni le­het. Én egyetlen olyan intéz­ményt ismerek a 20. század­ban, amely tényleges tehet­séggondozást hozott, s ez a népi kollégiumok rendszere. Amikor ezt említem, akkor nem a marxizmus föltámasz­tására gondolok, hanem egy olyan, az önkormányzat és a vidék által táplált intézményre, amely fenn tudja tartani diákjai és a szülőhazájuk között a kapcsolatot, hogy visszamen­jenek oda, s ugyanakkor lehe­tőséget teremt arra, hogy a kollégiumon belül a tehetsé­ges de hiányos alapképzett­séggel rendelkező gyerekek fölzárkózzanak a ma szükség­leteihez. Ma az volna az igazi társadalmi kezdeményezés, ha ilyeneket létre tudnánk hozni. A találkozón többen is szól­tak a felsőoktatás szerepéről és ennek kapcsán az Universi­tas gondolatáról. Érintette ezt Leitner Sándor, a kaposvári tanítóképző főiskola főigazga­tója és Babarczy László, a Csiky Gergely Színház igaz­gatója is, aki mindjárt hozzá­tette, hogy a külföldről érkező újdonságok modulációjára is figyelni kell. Mert tapasztalták, hogy egy-egy módszer mire az országba ér, megváltoz­tatja előjelét. Göncz Árpád ehhez azt fűzte hozzá, hogy makacsul szabadságpárti. Mindenféle szerveződésnek a szabadságot, a kulturális sza­badságot kell szolgálnia. A kultúra területén is a szabad verseny biztosíthatja az érté­kek kialakulását és megmara­dását. Ha ugyanis nincs ver­seny, akkor nem lehet eldön­teni, ki és milyen tehetséges. A tehetségeknek viszont lehe­tőséget kell adni, hogy érvé­nyesüljenek. Szerencsésnek nevezte, hogy ma már az or­szág nem annyira Buda- pest-központú, mint ameny- nyire az volt. Más kérdésekre felelve a köztársasági elnök kifejtette azt a véleményét, hogy egy városnak önmagának kell kul­turális alapot teremteni, amire támaszkodni tud. Egy város, mint például Kaposvár, amelynek már megvannak a kulturális és szociális intéz­ményei, le tudja fedni a kör­nyezetében élő községeket is. Ha az így lefedett területek összekapcsolódnak — fejtette ki a köztársasági elnök —, ak­kor egy valóban emberi lép­tékű ország lesz hazánk. Helyi központok nélkül és a helyi központok összekapcsoló­dása nélkül ugyanis nincs mű­ködő ország. Mindehhez hoz­zátette: nagy valószínűséggel Európát is össze tudjuk kap­csolni, ahol a helyi jelleg nyil­ván jobban megmarad. — Nem vagyok abban biz­tos, hogy a kultúrát irányítani kell — summázta véleményét Göncz Árpád, fenntartva a té­vedés jogát is. — A kultúra ugyanis organikus folyamat, amelyik önmagát irányítja. Ehhez hozzátartozik a régi és az új harca. Nehezen tudnék például elképzelni egy olyan színházi rendszert, amelyik­ben ne volnának lehetőségek az új kikísérletezésére. Elmo­sódott már a professzionista és az amatőr közötti különb­ség. Ennek ellenére nálunk egy meglehetősen régi szín­házi rendszer jött létre. Ha va­lahol valaminek uralma van a kultúrában, akkor nincs ver­seny, és ha nincs verseny, eredmény sincs. Biztos va­gyok abban, hogy az amatőr együttesek jelentős része a verseny során elsüllyed. De megmarad néhány olyan kife­jezőeszköz, amelyre építeni lehet és amelyet támogatni kell. Elhangzott, s ezt mindenki elismerte, hogy az állami me­cenatúra hiányában nehéz a művészek sorsa, mert — főleg vidéken — nehezebben jutnak megnyilvánulási, bemutatko­zási lehetőségekhez, s a pénzhiány már-már alapvető kulturális értékeket veszélyez­tet. Göncz Árpád ezzel kap­csolatos véleménye, hogy a pénz mindig is kevés volt, meg kellett találni azokat az intéz­ményi és társadalmi lehetősé­geket, amelyek révén pótolni lehet a hiányt. Változó társa­dalmunkban változik a támo­gatók köre is. S a kulturális irányításnak egyik feladata éppen az, hogy az új körülmé­nyek között az új támogatókat megtalálják. Díszünnepség a Munkácsy gimnáziumban / Göncz Árpád: Az iskola a jövőért él (Folytatás az 1. oldalról) A fogadáson a köztársa­sági elnök mondott pohárkö­szöntőt, amelyben kifejtette: — Az iskola a legfontosabb in­tézmény valamennyi között, mert a jövőt jelenti. — A ma letéteményese a holnapnak — folytatta. — Csak akkor lesz ezer év múlva magyarság, ha a holnapra is gondolunk. Itt köszöntötték a nyolcva­nadik születésnapját ünneplő Kismarthy Lechner Kamiit, a mai gimnázium épületének tervezőjét. A Himnusz eléneklése után Göncz Árpád mondott ünnepi beszédet. A Himnuszra utalva elmondta: a mai idősebb kor­osztályt a „balsors” gyötörte, a mai diákokra a „víg eszten­dők” várnak. Ahogy szétnézett a köztársasági elnök a diákok között, tréfásan azt is megje­gyezte: keveselli a fiúkat, ám a lányokról dicsérően mondta: — Olyanok vagytok, mint egy virágkoszorú. — A 75. szüle­tésnapról szólva kifejtette, hogy példaként, polgári kez­deményezésre született meg a kaposvári egykori leánygim­názium, amely az elmúlt évti­zedekben is alkalmazkodni tudott a történelmi körülmé- nyekhfez. — Az iskola a jövőért él. A jövő él bennetek. Ez a legígé­retesebb állapot — fejezte be ünnepi beszédét Göncz Ár­pád. Az alma mater egykori diák­jai, Szita Károly alpolgármes­ter és dr. Berta Gyuláné is kö­szöntötték a jubiláló iskolát. A legfiatalabb diákok közül pe­dig Mike Zsófia kötötte cso­korba köszöntő szavait. Dr. Kálmán Attila, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium politikai államtitkára Arany katedra plakettet adott át Gulyás Mihály igazgatónak és Szabó Lajosné pedagó­gusnak. Kaposvár polgármes­tere dicsérő oklevéllel ismerte el dr. Undi Jánosné munkás­ságát. A megye egykori cím­erének másolatát nyújtotta át az iskolának dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés el­nöke, százezer forintos utal­ványt pedig arra, hogy az is­kola sportfelszereléseket vá­sárolhasson. Emlékszobor avatására ke­rült sor tegnap délután az is­kola udvarán. Csikós Nagy Márton szobrászművész alko­tását Szabados Péter avatta föl. Este ünnepi esten mutat­koztak be az iskola egykori di­ákjai. Horányi Barna Vevőankét kereskedőknek Új áruk a bemutatón Fotó: Török Anett Az átalakulóban lévő ma­gyar kereskedelemre is az árubőség a jellemző már. Na­ponta jelennek meg új termé­kek, amelyekről gyakran az eladók sem tudnak pontos in­formációkkal szolgálni. Az árurengetegben való eligazo­dáshoz, az új termékek meg­ismeréséhez nyújt segítséget az a rendezvénysorozat, ame­lyet a Balaton Füszért Rt szer­vezett négy raktáráruházá­ban. Az első vevőankétre teg­nap Kaposváron került sor. Széles József kereskedelmi igazgató elmondta: az ankéto­kon kiskereskedő partnereiket a gyártókkal vagy azok kizáróla­gos képviselőikkel hozzák ösz- sze, ahol részletesen informá­lódhatnak az újdonságokról, sőt akár rendelhetnek is az alkalmi kiállításon megismert termé­kekből. A tegnapi ankéton mint­egy 80 kereskedő vett részt, ám a mai balatonboglári és a jövő heti két zalai rendezvénnyel együtt mintegy 300 partner jut új információkhoz. Somogyi siker Debrecenben Debrecenben rendezték az Örökségünk '48 országos tör­ténelemverseny döntőjét, amelyen több mint kétszáz csapat indult. Somogyi siker is született; a kaposvári Tán­csics Mihály Gimnázium csa­pata nyolcadik helyezést ért el. A kaposvári trió tagjait — Farkas Rékát, Sámson Ildikót, Szemerei Orsolyát — Reőthy Ferenc készítette fel. A siker­hez, fakultációs tanáruk, Pel- lion Jenő is hozzájárult. Tudományos ülés Mosdóson Súlyos társadalmi és köze­gészségügyi problémákat fe­szegető tudományos ülést tar­tottak tegnap a mosdósi kór­házban. Mintegy kétszázötven tüdőgyógyász szakfőorvos, mellkassebész, tisztiorvos, gondozóvezető és háziorvos cserélte ki tapasztalatait a ha­zánkban is újra éledt egykori népbetegség, a tbc legkorsze­rűbb diagnosztizálási módsze­reiről, a serdülőkori megbete­gedésekről, a helyzetről és a tennivalókról. Óraszíjak Csurgóról Az olasz Morellato cég ta­valy létesítette Csurgón Italystrops Kft néven az első kelet-európai óraszíjgyártó üzemét. Az idén 600 ezer bőr­szíjat gyártanak. A cég piac­bővítésre is számolva újabb üzem létesítését tervezi Csur­gón. Yiroviticai tárlat Barcson 18 viroviticai alkotó har­mincnyolc festményét, grafiká­ját mutatja be a barcsi Dráva Múzeum. A kiállítás a testvér- városi kapcsolat révén mutatja be a szomszédos településen élő képzőművészek munkáit. Orvoslakás Jutában Orvoslakást és rendelőt épí­tenek Jutában. A helyi önkor­mányzat csak hitel segítségé­vel képes a megkezdett beru­házást befejezni. A jutaiak kí­vánságára épülő létesítményt még ebben az évben átadják. A jutai betegeket addigis a hetesi orvosi rendelőben látják el. Lakossági fórum Szentjakabon A szelektív szemétgyűjésről és szállításról rendeztek teg­nap délután fórumot Kaposvá­ron a szentjakabi művelődési házban. A szelektív szemét- szállítás tervezetét vitatták meg a lakossággal, napi­rendre került a helyi szemétte­lep további sorsa is. A Tavaszi Fesztivál mai programja Szövetség alakult a faluturizmusért Kijevi gyerekkórus a vendég ma, Kaposváron. A református templomban 19.30-kor mutat­kozik be az együttes, amely Lassus, Mozart, Schubert, Bach és Csajkovszkij műveit tolmá­csolja. Marcaliban a Bernáth emlék­múzeumban nyílik ma kiállítás Ludvig Zoltán festőművész al­kotásaiból. A tárlat 17 órától lá­togatható. Ugyancsak marcali fesztiváli program: a Sybill című népszerű operettet mutatja be ma este 19 órakor a kulturális központban a Fővárosi Operettszínház. Csurgón ugyancsak operet­testet tartanak ma 19 órakor a Csokonai Vitéz Mihály Művelő­dési Központban. (Folytatás az 1. oldalról) A szervezetnek a települé­sek adottságainak, társa­dalmi, gazdasági körülménye­inek feltárása, munkahelyek teremtése is célja. Életszemlé­letet, életmódváltást eredmé­nyező környezet- és fogadó­kultúra kialakítását tervezik, s ahogy az alakuló ülésen meg­fogalmazódott, ennek alapja vendégcsalogató szabadidős, egészségmegőrző, kulturális, gazdasági programok szerve­zése. A falusi vendégfoga­dásban kezdő vállalkozók szakmai segítése mellett a szervezet feladatának tekinti a települések mikrokörzeti kap­csolatainak kialakítását és azok koordinálását is. Aktívan be kívánnak kapcsolódni az Alpok-Adria és az 1996. évi vi­lágkiállítás programjába. E cé­lok elérése érdekében hitelek, támogatások szervezésében, információs rendszer kiépíté­sében, a piacra vitel segítésé­ben kívánnak közreműködni. Mint Papszt Lajos, Lengyel­tóti polgármestere, a megvá­lasztott ügyvezető testület el­nöke leszögezte: nem ígérnek rögtön vendégeket, ellenben megpróbálják a településeket, a faluturizmusban tevékenyen résztvevő magánszemélyeket piacra juttatni. Dr. Gyenesei István, a megyei önkormány­zat elnöke az alakuló ülésen elmondta, hogy a megyei ön- kormányzat tagként kapcso­lódik a szervezethez szakmai segítséget biztosítva a So­mogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal segítségével. A So­mogyi Falu-Turizmus Szövet­ség munkáját a Somogy Me­gyei Vállalkozói Központ is segíti. Hogy a szervezet So­mogy idegenforgalmának egyik fontos láncszeme lehet, jelzi, hogy a március végén Ka­posváron megrendezendő Gasztronómia-Szabadidő-Uta- zás kiállításon már meg kíván­nak jelenni. T. K. Gondoskodás az idősekről Húsz idős ember veszi igénybe rendszeresen a bala- tonberényi öregek napközi otthonának szolgáltatásait. Az önkormányzat a szociális étkez­tetésről is gondoskodik. Húsz rászorulónak szállítanak na­ponta ebédet a helyi óvodából. Bábonymegyeri munkanélküliek Bábonymegyeren jelenleg nyolcvan munkanélküli él. Kö­zülük harmincán kapnak jöve­delempótló támogatást a helyi önkormányzattól. Az utóbbi időben a segélyt kérők száma is jelentősen emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents