Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
1994. március 15., kedd SOMOGYI HÍRLAP — ■AllAMI VAMOM MVOILSIÍ. Dolgozóknak történt üzletrészértékesítések Hatszázezernél is több magánvállalkozás és a tőkebefektetés Panda Maciból MRP kivételével, éves bontásban Év 1990 1991 1992 1 993| Oarab 1 12 50 93! Szerződés szerinti érték Mft. 23.2 159.676 1096.876 1536.7431 Kezdődik a patikák privatizációja Az első patikát március második felében hirdetik meg nyilvánosan — közölték az ÁVÜ-ben. Amennyiben minden terv szerint halad, úgy a Vagyonügynökség teljesíteni tudja eredeti elképzelését, azaz idén az összes patika privatizációja lezárul. Az ÁVÜ a decentralizált privatizáció mellett voksolt Gazdára vár a tejüzem Az ÁVü úgy döntött, hogy a kaposvári székhelyű Class-Tej Részvénytársaságot decentralizáltan privatizálja. Ez azt jelenti, hogy külön kell tulajdonost találni az egykori vállalat megyében lévő telepeire, a vidéki üzemek eladásából szerzett bevételt pedig az adósságok törlesztésére kell fordítani. A csurgói sajtüzemre egy pályázat érkezett, a vevő azonban az utolsó pillanatban elállt a vételi szándékától. A marcali telep harmincmillió forintért kelt el, márciustól már az új tulajdonos üzemelteti a gyárat. A balatonszárszói depó negyedik meghirdetésére érkezett eredményes pályázat, és úgy tűnik, hogy a tizenöt és fél millió forintos ajánlatot a vagyonügynökség is elfogadta. Kaposváron a Baross utcai telepet az áfész már korábban megvásárolta, de többszöri meghirdetésre a kisebb épületrészek is elkeltek. A befektetők számára a legnagyobb falatot a kaposvári tejüzem és az ehhez kapcsolódó szállítási üzem jelenti. Ács Tamás, a Class-Tej Rt elnök-vezérigazgatója nem kis eredményként könyveli el, hogy a vagyonügynökség a tejüzemek sorában elsőként a kaposvárit hirdette meg nyílt pályázaton. A vezérigazgató szerint ugyanis ez az elsőbbség később is előnyt jelenthet a piacçn. Az ÁVÜ huszonöt százalék plussz egy szavazatot a beszállító termelők részére tart fenn, a vállalat dolgozóiból alakult kft pedig szintén szeretne vásárolni a részvényekből. — A társaság iránti érdeklődés közepes. Több külföldi lett az Eskimo Beszélgetés Szabó Tamással privatizációs miniszterrel Szabó Tamás privatizációs miniszter Szabó Tamás miniszter nemegyszer — a közelmúltban is — sikerágazatnak nevezte a privatizációt. Mihez képest az? Mi itt a viszonyítási alap? — Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik — mondta Szabó Tamás —; nekünk arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban és minél jobban privatizáljunk. Mérhetjük például azt, hogy a környező országokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben. — Nem lassult tavaly ez a folyamat? — Csak a hírekben! A valóságban nem. 1990-ben 1 milliárd dollár alatt, 1991-ben valamivel 1 milliárd fölött, 1992- ben 1,5 fölött, s 1993- ban már 2,3 milliárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd dollár körülbelül 350 ezer munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munkanélküliség a privatizáció következtében. A magángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremtésére, akkor nem működne 600 ezernél is több egyéni vállalkozás — 1989-ben 250 ezer volt —, nem alakult volna 150 ezer társas vállalkozás és a négy évvel ezelőtti néhányszáz után ma nem dolgozna 15 000 külföldi vegyesvállalat. — Ha mára külföldieket említi: kiárusítják-e az országot, mint ahogyan sokszor koalíciós partnereik is vádként fogalmazzák meg? — Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy azért veszik a külföldiek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a szimfóniát, ha nem tudom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohányfeldolgozó ipart, eleve versenyt teremtett, tetejében kisebb nikotintartalmú, Európában is verseny- képes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket; mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiákat vezettek be, újfajta kultúrákat finanszíroznak a termelők számára, és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, akkor több áfa és több személyi jövedelemadó folyik be, vagyis a fogyasztásból nő az állam haszna. — Tehát magunknak termelünk hasznot... — Igen. S hozhatok másik élelmiszeripari példát is. Fejérben a Pharmalat megvette a székesfehérvári Tejipart Vállalat jelentős részét, és a cég tőkeértékének megfelelő ősz- szeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig eltartható tejet és egyebet minden kis faluba, és kiszorította a holland importot. Magyar ember magyar tehenének magyar teje, magyar munkával, magyar fogyasztót szolgál, és még exportra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a Fejér megyeiek miatt. Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyártott és nem kifogástalan minőségű Panda Maci fagyival. A gyárat megvette az Unilever, költött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert, és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja a négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. Az uj gépek a minőseget szolgálják Fotó: Török Anett és magyar szakmai befektetőt is érdekel az üzem. Meglepő, hogy elsősorban nem a volt partnereink jelentkeztek, hanem olyan cégek, akiket eddig csak hírből ismertünk. A pályázati határidő a jövő hét végén jár le. Az rt eddig őrizni tudta likviditását. A kaposvári tejüzem pillanatnyilag azonban fél gőzzel üzemel, ez pedig éppen a költségek fedezésére és a gazdasági helyzet stabilizálására elég. Mini lapszemle Tízmilliószor 24 ezer forint bevétel A privatizáció tavalyi éve volt a legsikeresebb. Szabó Tamás privatizációs miniszter az ÁVÜ 4 éves eredményeit összegezte, elmondta, hogy a vállalkozói középosztály bevonásával és a tőkeemeléssel végrehajtott privatizációk beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. (Pesti Hírlap) Termelékenységi központ létesül A kormány határozata szerint a feldolgozó ipar és szolgáltatói szektor privatizációját segítendő termelékenységi központot létesítenek. A központ működésének finanszírozására 130 millió forintos alaptőkével alapítványt létesítettek. (Új Magyarország) Reorganizációs tervek A gyorsított adóskonszolidációba bevont 31 iparvállalat reorganizációs programjából 17 volt problémamentes. Á többinél a tipikus hiba a piac hiánya volt — nyilatkozta Szalai Györgyné, az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője.(Vi- lággazdaság) 11 A magyar változat: piaci jelleg A tömeges privatizáció lehetőségeiről és gyakorlatáról tanácskozott az OECD privatizációs bizottságának párizsi ülésén az ÁR Rt vezérigazgatója. Csépi Lajos a tanácskozás után elmondta, hogy a magyar változatban az elosztási funkciók mellett a piaci jelleg dominál, hiszen nem ingyenes juttatásról, hanem részletfizetéses vásárlásról van szó. Csépi szerint az OECD-bizottságban helyeslésre talált a magyar koncepció. MOL-cserearány Március 21-től 2 darab kárpótlási jegyért 3 MÓL Rt részvényt lehet majd jegyezni — döntött az ÁV Rt.Mint ismeretes, a vállalat részvényeiből az első lépcsőben névértéken 967 millió forintnyit ajánlanak fel kárpótlási jegyért cserében. A megszerezhető papírok elsőbbségi részvények 12 százalékos fix osztalékot ígérnek. 150,1 százalék kamattal növelt címletérték A kárpótlási jegyek értéke március 1-jétől meghaladta címletértékű 1,5 szeresét. Március 1 -jétől az első kárpótlási törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke, címletértékük 150,1 százaléka — tájékoztatta az MTI-t tegnap az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megbízásából a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Az ezer forintos címlet tehát ettől a dátumtól 1501 forintot, az ötezres 7505, a tízezres pedig 15 ezer 010 forintot ér. Privatizációs ábécé Egyszerűsített átalakulás Az ÁVÜ Igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. Ők járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az az értékesítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. Felszámolás, privatizáció Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetésképtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, például, ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként továbbműködjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt.
