Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 15., kedd Egyházművészeti kiálítás Kortárs festő és egyben sikeres egyházművész — Kis- léghi Nagy Ádám — alkotásaiból nyílt kiállítás Esztergomban a Keresztény Múzeumban. Ő festette a tiborszállási és mérki görögkatolikus templomok ikonosztázát, freskót készített a rákoscsabai görög római katolikus templom homlokzatára. Egy Barcelona melletti falu templomában apokalipszis-freskót festett a művész. A múlt években sokfelé volt tárlata Európában. Az esztergomi kiállítás a jövő hónap végéig, 24-ig látogatható. Kossuth-kiállítás Székesfehérváron Kiállítást rendeztek Székes- fehérváron Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója emlékére . A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből összeállított emlékkiállításon a nagy magyar államférfi munkásságát, életművét dokumentáló fotókat, iratokat mutatnak be. Nemzeti ünnepünk alőestéjén a városban koszorúzási ünnepséget is tartottak: a Pe- tőfi-szobornál, az 1848-as emlékműnél és a Fekete Sas szálló falán elhelyezett emléktáblánál a város diákjai és fiatalsága emlékezett meg a dicső 1848 jeles évfordulójáról. Passolini-filmek megcsonkítva Az olasz televízióra vonatkozó törvény merev értelmezése miatt alaposan megvágva kerül adásba az olasz állami televízió harmadik csatornáján Pier Paolo Pasolini világhírű rendező Élet trilogói- ája, a Dekameron és a Canterbury mesék című filmje. Az olasz filmkritikusok heves haragját keltette föl ez az intézkedés; hangsúlyozzák, hogy a cenzúra így épp a filmek mondanivalóját hamisította meg. Schinder listája újabb díjjal A Steven Spielberg rendező Schinder listája című filmje újabb díjat nyert vasárnap. A holocaust történetét feldolgozó alkotás ezúttal a legjobb filmvágásért kapott amerikai szaktestülettől elismerést. A film vágója Michael Kahn volt. A XII. nemzetközi ásványfesztivál A világ minden részéből mutatnak be ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat, drágaköveket a miskolci egyetemen megrendezett XII. nemzetközi ásványfesztiválon. A tudományos konferenciára, ásványfesztiválra és ásványbörzére tagolódó rendezvény gazdag programjával, versenyeivel túlnő az országhatárokon. A XII. fesztivál keretében többek között megrendezik a legszebb ásványok versenyét is. Gyönk: kollégium és tornacsarnok Felavatták az ötvenmillió forintos beruházással épült tornacsarnokot a gyönki Tolnai Lajos gimnáziumban. Az ország sok településéről való diákok tanulnak itt a magyarnémet nyelvű, valamint a német nemzetiségi osztályokban. A Tolna megyei nagyközség középiskolája nemrég új kollégiummal gyarapodott, s így már mind együtt vannak a korszerű oktatás és nevelés feltételei Gyönkön. A költségek 60 százalékát a megyei önkormányzat fedezte, a többi pénz állami támogatás volt. Történelmi olvasókönyv felnőtt fokon Dr. Kanyar József: Én nem akarok elszakadni Somogytól — A szülőföldtől nem lehet elszakadni. A szülőföld a temetővel együtt köti az embert. Számomra ilyen az újlaki temető. Naponta megérkeznek hozzám az újlaki és a mérői harangok, s általuk a szülőföld eleven erejét érzem Budapesten is — mondta Kanyar József a Somogyi Hírlapnak. A megyei levéltár nyugdíjas igazgatója a közelmúltban mutatta be a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című történelmi olvasókönyvének második kötetét. — Adynak igaza van a Föl-föl dobott kő című versében — folytatta dr. Kanyar József, az Országos Honismereti Szövetség elnöke, aki négy éve Budapesten él. — Elkerülhet a tájról az ember, de óhatatlanul jönnek olyan időszakok, amikor a kő visz- szahullik. Én nem akarok elszakadni Somogytól. Örülök, hogy bírálóim a Harminc nemzedék kapcsán is olyan dolgokat mondanak, amelyek a szülőföld eleven szolgálatában veszik észre szerény tevékenységemet. — Mi késztette arra, hogy 1967 után most ismét kiadja a Harminc nemzedék vallomását Somogyról-t? — Az első a levéltáros egyik nagy koncepciója. Évtizedeken keresztül archív oratóriumban voltam én a megyei levéltárban. Másfél méteres falak vettek körül, s ez óhatatlanul követelte tőlem, hogy a levéltár ablakait nyissuk ki. Ha kinyitom az ablakot, akkor viszont a dokumentumokat is az olvasó kezébe kell adni. A megye történetéről egy új típusú olvasókönyvet készítettem, amely nagyon szép pályát futott be: húsz évig a somogyi iskolák bibliaként használták. Hamar elfogyott, nem lehetett hozzájutni. A megye vezetői ezért fordultak hozzám, hogy jelentessük meg a második kiadást. Én elvállaltam azzal, hogy az bővített kiadás lesz, és az újkor történetét elvezetem egészen napjainkig. Ilyen modell nemigen áll az ország rendelkezésre. Én is kísérletként vetettem papírra somogyi olvasókönyvben az 1944-90-es időszakot. Remélem, hogy mindenki haszonnal tudja forgatni. — Jelenleg min dolgozik? — Sok tervem van. A népoktatás történetéről szóló akadémiai doktori disszertációm után Pest megye keresett meg, hogy ugyanazt a népoktatás-történetet, amelyet megírtam Somogybán, írjam meg Pest megyéről is. Ezen akarok most dolgozni. — Milyen a kapcsolata Somoggyal? — Jó. Somogy jelentős személyiségei — mindazok, akik a szellemi életben számottevők —, valamint a régió népessége eleven kapcsolatot tart velem. Levelezek ezzel a társasággal és vállalom a különféle felkéréseket, amelyekkel gyakran megkeresnek. Nemcsak hősi emlékművek avatására hívnak, hanem tudományos tanácskozásra is. Örülök annak, hogy a Somogy új főszerkesztőt tudott az élére állítani, s a Berzsenyi Társaság folyóirata lett. Nagy reményeket fűzök Tüskés Tibor munkájához, hiszen évekkel Mindig megérkeznek hozzám a mérői és az újlaki harangok (Fotó: Lang Róbert) ezelőtt a Jelenkor főszerkesztője volt, és abból is igen rangos vidéki folyóiratot csinált. A Pannónia könyvek sorozatának szerkesztőjeként szintén figyelemre méltó köteteket jelentetett meg. Lőrincz Sándor László Gyula honfoglalása a Balatonnál Március 14-én töltötte be nyolcvannegyedik esztendejét László Gyula Széchenyi-díjas nyugalmazott régészprofesszor, festőművész, és március 18-án a siófoki Kálmán Imre Múzeumban kiállítása nyílik. — Hogyan ismerkedett meg a Balatonnal? — Az első ismertség 1916-ban történt, amikoris Erdélyből a román seregek betörése elől éppen a Balaton mellé, Leltére menekültünk, méghozzá nem a faluba, hanem a tó melletti nyaralótelepre. Ott volt ugyanis Domokos nagybátyám feleségének néhány villája. A vízparton sokat játszottunk mi, gyermekek, és egy ajtószárny volt a csolna- kunk. Második ismertségem a Balatonnal a 30-as évek fordulóján volt, amikoris egyik festő barátommal Tihanyban töltöttünk vagy három hetet és részt vettünk a tihanyi fiatalság nagy színelőadásán mint súgók. Azután hosszú ideig csak látogatóba jártam, mert meny- asszonyomék — később fele- ségemék — Balatongyörökön nyaraltak. Két nyarat Keszthelyen töltöttünk. Részt vettem a Balaton menti ásatásokon. Hármat pedig unokatestvéremnél Kenésén. Vagy 20 évvel ezelőtt a feleségemnek „honvágya” támadt és az újságból ki- kerersett egy hirdetést, hogy Balatonrendesen őstölgyesben villa kiadó. Nos, kibéreltük, és jó néhány éven át oda jártunk nyaranta. Közben rézkarcaimból olyan szépen kerestem, hogy összegyűlt egy summa pénzünk, s arra gondoltunk, hogy veszünk egy házat a faluban. Vettünk is, és azóta nyarunkat mindig ott töltjük a Fő utca 7. szám alatti kis házban és a 200 négyszögöles telken. Paradicsomot ültet és zöldséget vet feleségem és lányom a kertben, meg gyönyörűszép virágokat. A kert tele van bodzafákkal, pompás bodzaszörpöt főznek belőle. A homokfürdő meglehetősen messze van, s öregesen csak néha jutunk le, főként ha fiunk, unokánk autóval van lent. — Hazává vált a Balaton táj? — Veszprémben többször jártam, múzeumot is rendeztem. Kaposváron nemkülönben, ott meg Takáts Gyula kiváló költőnk, egykori múzeumigazgató volt jóbarátom meghívására több előadást tartottam, amelyeket ki is adtak a somogyi múzeumi füzetekben. Kanyar József, a levéltár vezetője is jóbarátom volt, egyszóval otthon éreztem magamat Kaposváron. Egy-két konferencia nyomán Siófokon is. Újabban Bárdos Edit zamárdi ásatásait látogattam meg. — Általában a tudományos közvélemény régészprofesszori munkásságát ismeri. Hogyan kezdődtek kapcsolatai a képzőművészettel? — Ezt nem tudnám megmondani, mert amióta eszemet tudom, rajzolok, festek. A gimnáziumban szüleim beírattak külön rajzra. A tanárom amikor megpillantotta egy görög gipszfejről készült rajzomat, visszaadta a tandíjat, és ingyen tanított. Osztályom (talán a VI. gimnáziumi) temperakészletet vett nekem, iskolám pedig beíratott hetedikes koromban Szőnyi István magániskolájába. Később megnyertem az országos középiskolai rajzversenyt, majd a Képzőművészeti Főiskolára kerültem Rudnay Gyula vezetése alá. Aztán következett világos, örvendező színeivel Csók István, Réti István, s csodálatosak voltak Lyka Károly művészettörténeti előadásai. Ők indítottak pályámra, aztán következtek művészbarátaim Erdélyben és a csonka hazában. Mindenesetre van érintkező pontja régészéletemnek és képzőművész voltomnak: például 50 rajz a honfoglalókról, Rege a csodaszarvasról, Csongor és Tünde képsoraim. Az utóbbi időben a nagy Árpádokat festem. Tervezem Szent Istvánt is. — Mit üzen útravalóul a fiataloknak? — Néhány éve egy körben, a székely kérdésről kértek előadást. Az előadás vezetője kérdéseket tett fel, s utoljára azt kérdezte: mit üzenek a fiatal régészeknek? Hirtelenében méltó választ találtam. Ezt: éljenek a mában gazdag életet és ezt a gazdagságot keressék a múltban is. Matyikó Sebestyén József A 14 évesek zöme továbbtanulhat Finisben a pályaválasztás Az általános iskolát végző diákok továbbtanulási szándékukról már döntöttek, jelentkezésüket elküldték a gimnáziumokba, szakközép- iskolákba, szakmunkásképzőkbe. Ezeken a helyeken már megtörtént a felvételi is. Az eredményekről hamarosan értesítést kapnak a diákok. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ munkatársa, Terényi Zoltánná elmondta: — A tavalyi évhez hasonlóan a végzős diákoknak 90 százaléka tanulhat tovább, illetve juthat álláshoz. A munkaügyi központ részletes tájékoztatókat tartott az iskolákban a szülőknek és a tanulóknak a továbbtanulási lehetőségekről, kérésre pályaalkalmassági vizsgálatokat is végeztünk. A fellebbezések után is segítünk a diákoknak, hogy továbbtanulhassanak, illetve elhelyezkedhessenek. — Akiknek nem sikerül továbbtanulni, mihez kezdhetnek? — A munkaügyi központ tanfolyamait ajánljuk nekik. Indítunk továbbra is varrótanfolya- mot, a vendéglátóipari szakmákban is lehetőséget biztosítunk számukra, hogy képezzék magukat. Nagyatádon a kereskedelmi szakközép- és szakmunkás- képző iskolába 200 tanuló jelentkezett. A kereskedelmi szakközépiskolába 35 diákot vesznek föl, a szakmunkásképzőben két osztályt indítanak — mondta Mohári Jenő igazgató. A vasipari szakmára is volt annyi jelentkező, hogy folytathatják a képzést. A felvételik tapasztalatairól az igazgató elmondta, hogy az idén a korábbiakhoz képest több gyengébb felkészültségű diák is jelentkezett az iskolába. A fonyódi Mátyás király gimnáziumba 85-en jelentkeztek, három első osztályt indítanak — tudtuk meg Szilvási Györgyné igazgatóhelyettestől. A posta- forgalmi tagozatra mintegy 30 tanulót vesznek föl. Itt nem volt panasz arra, hogy az idén a felvételizők gyengébben szerepeltek volna. A múlt évhez képest kétszer annyian jelentkeztek a kaposvári egészségügyi szakiskolába: 130-an. Négy első osztályt kívánnak indítani, egy szakközépiskolai és három szakiskolai csoportot mintegy 110 diákkal. A szakközépiskolába általában jó tanulmányi eredménnyel jelentkeztek a diákok, ám előfordult, hogy olyan tanuló is beadta a jelentkezését, aki félévkor 1-2 tantárgyból megbukott. Horányi Barna <
