Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. március 15., kedd Hódit az Unicum az USA-ban is Újabb hódításra indult a Zwack Unicum, ezúttal az Egyesült Államokban. Tíz ame­rikai nagyvárosban kívánják árusítani az italt, amelyet a Paddington IDW révén most ve­zetnek be az amerikai piacra. A cég a Zwack-részvények 26 százaléka fölött rendelkezik. Kezdetben évi félmillió dolláros forgalommal számolnak: indu­lásként főként az olasz éttermek és az amerikai magyarok köré­ben szeretnének vevőkört kiala­kítani. Ugyanakkor nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az amerikai ízléshez igazodva a Zwack Unicum idővel kiszorít­hatja a piacról a német Jager- meistert. ✓ Élelmiszeripari kárpótlási jegy befektető rt. Egy zömében magánszemé­lyek alkotta kft. megalapította az Első Vidéki Élelmiszeripari Kár­pótlásijegy Befektető Rt-t. A szegedi székhelyű, de zalae­gerszegi kirendeltségről irányí­tott társaság tőkéje 50,1 millió forint száz százalékos címletér­tékű kárpótlási jegy, amelyet 133 részvényes adott össze, 10 ezertől 5 millió forint értékig. Az alapító kft. egyötöd résszel ren­delkezik. A többségében zalai és kisebb hányadban alföldi kis­befektetők kárpótlási jegyeinek koncentrálásával az ÁVÜ-pá- lyázatokban megjelölt élelmi- szeripari vagyon privatizációjá­ban kívánnak részt venni. A Vendégforgalmi Szövetség tervei Adókedvezményeket, támo­gatásokat, szubvenciókat köve­tel az Országos Magyar Ven­dégforgalmi Szövetség. Szerte az országban, városokban és vidéken egyaránt újjászerveződ­tek a civil egyesületek. A külön­böző érdekvédelmi egyesületek arra törekednek, hogy kiszéle­sítsék a magyarországi vendég- forgalmat. A hathatósabb pro­paganda érdekében a szövet­ség pályázatot hirdetett „Gyere Magyarországra nyaralni”, illető­leg „Magyarországon nyaral­tam” címmel. Mindkét kategóri­ában várják a fiatalok rajzait, fo­tóit, videofilmjeit. Falufejlesztési tanácskozás Több mint 100 év kellett a szi­lárd burkolatú úthálózat kiépíté­séhez, mintegy fél évszázad a villamosításhoz, három évtized a vezetékes ivóvízhálózat kiala­kításához; a szennyvíz, a veze­tékes gáz és a telefonhálózat kiépítése viszont most szinte egyszerre, egy évtized alatt vár­ható. A konferencián egyebek között a közterület felhasználás­ról, a közműépítés kivitelezési gondjairól, a telefonhálózat fej­lesztésének falusi tapasztalatai­ról volt szó. Rámutattak: az inf­rastruktúra a kistelepülések gazdasági fejlődésének alapfel­tétele. Megléte hozzájárul a fal­vak megtartó erejének erősíté­séhez, kedvet ad a vállalkozók­nak a letelepedésre. Mobil telefonok Japánba Japán és az USA, megálla­podást írt alá a hét végén Toki­óban a mobiltelefonok japán pi­acának megnyitásáról és ezzel elhárult a veszélye annak, hogy Washington négy nap múlva ke­reskedelmi megtorló intézkedé­seket léptessen életbe Japánnal szemben. Az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy ha nem születik megállapodás, büntetővámokat vet ki a japán termékekre március 17-én. Szabó Iván: lábadozik a gazdaság Támogatási kassza kell a balatoni vízdíjakhoz — Nincs engedély a külföldiek földvásárlására (Folytatás az 1. oldalról) — Ellenzéki politikusok fogalmazták meg: igaz, hogy megállt az infláció, viszont magas százalékot mutat. — 1972-től van nálunk inf­láció, azóta nem volt gazda­sági növekedés sem — felelte Szabó Iván pénzügyminiszter. 1990-91 -re elapadtak az ál­lami támogatások, 21 milli- árdra nőtt a külföldi hitel, de tovább már senki sem finan­szírozta a romló gazdaságot és erre az időre eltűnt a szov­jet piac is. 1991-re 37 száza­lékos volt az infláció. Nemigen foglalkozott vele a közvéle­mény, de 1991-ben három olyan törvényt — a bank-, a száviteli — és a csődtörvény — alkotott meg a parlament, amelyek ma garanciát jelen­tenek az infláció megállításá­ban és a gazdasági növeke­dés elindításában. Ma mind­össze 20 százalék körül mo­zog a lakossági infláció. Janu­árban pedig 8,5 milliárd forin­tos bevételi többlete volt az ál­lamnak a Matáv privatizáció­jából, kevesebb volt az áfa visszaigénylés is. Nagyon op­timista vagyok a februári mér­leget illetően is. Idén erősen, jól kézben tartható a költség- vetés, nem valószínű, hogy szükség lesz pótköltségve­tésre. Az sem véletlen, hogy Boross Péter miniszterelnök párizsi látogatása alkalmával a külföldi befektetők elsősor­ban az energetikai törvény iránt érdeklődtek. Itt is indokol­tak a beruházások, és várható a működő tőke megjelenése. — Hogyan érzékeli a lakos­ság a csökkenő inflációt? — Békési László mondta an­nak idején, hogy a lakosságnak nincs veszélyérzete, amikor 1972-1990 között rohamosan kúszott felfelé az infláció. For­dítva is van ilyen csúszás. — Azt is mondják, hogy a pozitív növekedés fedezete az adóbevételekből adódik. — Erre azt mondhatom, hogy éppen január 1-től jelen­tek meg az adócsökkentések, mind a lakosság, mind a vál­lalkozók adóterhei mérséklőd­tek. Aki ezt most másként ér­tékeli, az a jövedéki törvény nyomán most fizetett többlet miatt érzi az adónövekedést. — Mások azzal magyaráz­zák a várható növekedést, hogy sok hitelt vett fel a kor­mány. — A költségvetésbe nem ment hitel, külföldi pénz nincs benne. — A vállalkozók viszont azt panaszolják, hogy a bankok csak olyan feltéte­lekkel nyújtanak hitelt, amit nem lehet teljesíteni, vagyis a kisvállalkozói nem jutnak elfogadható hitelhez. — Óva intem a vállalkozó­kat, hogy olyan üzletbe kez­denek, ami jó lehetőséget ígér, de kis pénzzel és nagy hitellel akarják megvalósítani. Ezt a hitelt így nem tudják ki­termelni. De lesznek a kisvál­lalkozóknak is újabb lehető­ségek, a kormány kamattá­mogatással száll be. — Ön ezekben a napok­ban a Balaton-partot járja, engedjen meg néhány kér­dést, amelyek az itt élő em­bereket foglalkoztatják: a pénzügyminisztériumhoz ment egy petíció a vízdíjak támogatásának ügyében, ugyanis itt a legdrágább az ivóvíz, az ittenieknek kell megfizetni azt a többletkölt­séget, amit a Balaton vé­delme miatt a környzezet- védelmi jellegű beuházá- sokra fordítanak. Számít­hatnak a minisztérium tá­mogatására? — Illúzió volt, hogy csök­kenthető a vízdij, akár állami, akár önkormányzati kezelés­ben van a rendszer, nem mű­ködik hatékonyan. És vannak olyan hátrányos helyzetű terü­letek, amelyeket segíteni kell. Nem a dotáció visszaállításá­ban gondolkodunk, de ezt az abszurd helyzetet fel kell ol­dani. Egy támogatási kassza létesítésével lehetne a hát- ránbyos helyzetű térségeket segíteni. — Mikor valósulhat meg ez a támogatási kassza? — Egy-másfél éven belül meg lehet oldani. — Az itt élőket az is ag­gasztja, hogy nem látják meg­valósulni azt a kormányprog­ramot, amely a Balaton vízmi­nőségének megőrzését, kör­nyezetének védelmét szol­gálja. Az idei költségvetésben mindössze 260 millió forint je­lenik meg e célra. — A Balaton számára jelen­tős lesz, hogy idén befejező­dik az ivóvízprogram, amelyre külön meghirdetett céltámoga­tási lehetőség van erre a tér­ségre. Ezzel átmeneti javulás várható, de elismerem lassan halad a tervezett program megvalósítása, bár vannak más célprogramok is, amelyek ezt segítik, mint a Regionális Fejelsztési Program. — A fórumon vetették fel, hogy a tóparti ingatlanok, földek külföldi tulajdonba vándorolnak. Mi a vélemé­nye erről? — Az új földtörvény is tiltja a föld külföldi tulajdonba adását. Egyébként a pénzügyminiszter engedélye szükséges hozzá, én egyetlen engedélyt sem ad­tam ki. Megnéztem, Kupa Mi­hály sem. Ha külföldi személy magyar állampolgárra jegyez­teti be a tulajdonát, az viszont már kriminológiai ügy. Gáldonyi Magdolna 62. Telefonos eladás Készüljön fel a sikerre! Ez a sorozat azért ké­szült, hogy különféle üzleti lehetőségeket mutasson be önnek. Még ha egyet sem választ ki a következő 100 ötletből, akkor is segítik formálni a gondolkodását. Mindenekelőtt arra mutat­nak rá, hogyan kezdhet üz­leti vállalkozásba kevés pénzzel vagy éppen tőke nélkül. A legtöbb itt felsorolt üzlet elkezdhető részmun­kaidőben is. így felépíthet egy új üzleti vállalkozást anélkül, hogy feladná a régi munkáját. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tet­tek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rö­vid, egyszerű ötleteket ad­jak, melyeket természete­sen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Gondolja át hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Frank Aponyi Ez ideális üzlet annak, aki te­lefonnal rendelkezik és otthon akar dolgozni. Szinte minden árut vagy szolgáltatást el lehet adni telefonon. (íme néhány példa: újság- és magazinelőfi­zetés, javítások, papíráruk, szőnyeg- és kárpittisztítás, fű­nyírás, ablaktisztítás, stb.). Ha ön telefonon keresztül ad el valamit, akkor megrendelé­senként kap fizetést a cégtől. Ha például ön egy ablaktisztító­nak dolgozik, minden ön által szervezett munka után jutalékot kap. Az iparosok, kereskedők és szolgáltatók számára a tele­fonos eladás sokkal hatéko­nyabb, mint az újsághirdetés. Először is, gyűjtsön össze iparosokat, kereskedőket, aki­nek szolgáltatásait, termékeit telefonon el tudná adni. Az ön kliense nagy kockázatot nem vállal, hiszen csak az ön által ténylegesen szervezett mun­káért fog fizetni. A munkát ott­hon végzi, így nem kell irodát bérelnie. Ha felkereste a ke­reskedőket és megbízást ka­pott tőlük, (eleinte akár csak egytől vagy kettőtől), már hozzá is láthat a munkához. Az ön jutaléka az elvégzett munka értékének 7-10 száza­léka. A telefonos eladás legna­gyobb nehézsége az, hogy le kell küzdenie az emberek kez­deti ellenállását. Eleinte való­színűleg mindenki tiltakozni fog, mert telefonon keresztül nem nagyon szeretnek az em­berek vásárolni. Ezért önnek ki is kell fejlesztenie egy olyan technikát, amellyel a kezdeti el­lenállást legyőzheti. Ehhez persze némi tehetség sem árt, de a gyakorlat nagyon sokat segít, és minden kudarcából később tanulni fog. A legfonto­sabb az, hogy a bemutatko­záskor ne legyen rámenős és agresszív, hanem kedvesen, he határozottan próbálja meg kideríteni, hogy szüksége van-e az ügyfélnek arra a szol­gáltatásra, amit ön kínál. Ha igen, akkor sokkal könnyebben meggyőzheti őt, hogy azt öntől (illetve attól, akit ön képvisel) vásárolja meg. A már leadott ötleteket meg­hallgathatja telefonon is, hívja a 06-90-309008-as telefon­számot! (Folytatjuk) Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Somogyi Hírlap olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, managerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1112 Budapest Goldmark K. u. 14. Telefon: 15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig). Fax.: 15-51-524 Szent György-napra készülődve A legeltetési idény kezdete hazánkban ősidők óta Szent-György naphoz kötő­dik. Alig több, mint egy hónap van addig. A téli takarmányo­kon élő jószág várja a har­sogó, friss, üdezöld füvet. Az ember, a gazda pedig várja, hogy kihajthassa jószágot. Ez a tavasz azonban igen sok tekintetben más, mint az előzők. A tulajdonviszonyok rendezésével, a kárpótlással, a részaránytulajdonok kijelö­lésével együtt megváltoztak a birtokviszonyok nemcsak a szántóföldön, hanem a lege­lőterületeken is. Egy legelőt elméletileg felparcellázni le­het, — a gyakorlatban okta­lanság lenne. Még akkor is, ha az osztatlan közös legelőn az egyik gazda nem legel­tetni akar, hanem például csak kaszálni, szénát készí­teni. Ez már egy ellentmon­dás. A várható, és bizonyo­san nem vitamentes helyzet miatt készül most törvény a legelőbirtokossági társulatok­ról. A magyar agrártörténe­lemben nem új ez a gondolat. Jól működő legeltetési társu­latok működtek hajdan, — a törvényalkotók ezekhez a jó tapasztalatokhoz nyúltak a legelőbirtokossági törvényja­vaslat megalkotásával. A ter­vezet szerint a legelőterület magántulajdonban marad, de a tulajdonosok önként, saját és közös érdekeiknek megfe­lelően társulnak a hasznosí­tásra. Például egy társulatot már két személy is megala­kíthat. A társulatok szerve­ződésével kerülhető el, hogy egy összefüggő gyepterüle­ten gazdaságosan nem hasznosítható legelő-parcel­lák alakuljanak ki. Hazánkban 1.2 millió hek­tár gyepterület van, nagy le­hetőséget biztosítva az álla­tok gazdaságos, tartásához, takarmányozásához. Persze a fű sem terem „csak úgy magától”, ápolást, gondo­zást, művelést kíván az is. A legelőbirtokosoknak, akik a készülő törvény szel­lemében társulnak tulajdonuk hasznosítására, legfőbb ér­deke, hogy Szent-György-napkor jó lege­lőre menjen a jószág. Az idő sürget! Álig több, mint egy hónap van vissza, és addig meg kell születni a törvény­nek. A minap azt hallottam, hogy a gazdálkodók itt is ott is szervezkednek. Tárgyal­nak egymással a legelő- használatról. ők teszik jól! ők, akik előre készülődnek! (Vörös) MOL-részvények kárpótlási jegyért Külkereskedelmi statisztika Nőtt az import, csökkent a kivitel Az Állami Vagyonkezelő Rt (ÁV Rt) kárpótlási jegyekért ajánlja fel március 21. és ápri­lis 29. között a MÓL Rt rész­vényeinek 0,99 százalékát, összesen 969,6 millió forint névértékű papírt. Három 10 ezer forintos bemutatóra szóló osztalékelsőbbségi részvény ára 20 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy lesz. A MÓL Rt a kőolaj és a föld­gáz legnagyobb magyaror­szági kitermelője, feldolgozója és kereskedője. A hazánkban működő 1200 töltőállomás egynegyede a vállalat tulajdo­nában van. A MÓL alaptőkéje 97,56 milliárd forint. Ennek 50 százaléka, plusz egy részvény marad állami tulajdonban. Az állam jelenleg a társaság részvényeinek 95,66 százalé­kát birtokolja. A MÓL nettó ár­bevétele 1992-ben 230,7 mil­liárd forint, 1993-ban mintegy 242 milliárd forint volt. Az 1992-es 1,76 milliárd forintos adózás előtti eredményüket tavaly az előzetes adatok sze­rint 3,03 milliárd forintra emel­ték. Erre az évre több mint 32 milliárd, a jövő évre pedig újabb 65 milliárd forintos nettó árbevétel-növekedésre számí­tanak, az adózatlan profitot pedig ebben az időszakban évi mintegy 10 milliárd forinttal szeretnék növelni. Ezzel pár­huzamosan a részvények után járó osztalék terveik sze­rint az 1993-as 117 millió fo­rintról idén 2,84 milliárd fo­rintra, jövőre pedig 5 milliárd forint fölé emelkedik. A külkereskedelmi termék- forgalom előzetes adatai szerint az elmúlt évben a be­hozatal folyó áron 1162,5 milliárd forintot tett ki, az előző évinél mintegy 30 szá­zalékkal többet. Ugyanakkor a kivitel 820 milliárd forint volt, az egy évvel korábbinál 3 százalékkal kevesebb. Az áruforgalmi mérleg egyen­lege forintban számolva 342,5 milliárdos, dollárban számolva pedig 3,6 milliár­dos hiánnyal zárult. Minder­ről a Központi Statisztikai Hi­vatal tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az adatokból az is kitűnik, hogy az áruforgalom az el­múlt évben a szokásosnál nagyobb arányban tartalma­zott fizetési kötelezettséggel nem járó tételeket. 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents