Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 14., hétlő Dobogós dunántúli pártok Pártok és ellenszenvek 1994 februárjában - A Szonda Ipsos közvéleménykutatása a nyugati országrész adatai: «cm szavfumi, 35 bizonytalan egyéb párt 7 MDF 6 FKGP 4 KDNP 4 FIDESZ 13 SZDSZ 12 iicpi iípviizhj^_36 vbizonytnlan MSZP 19 r/ Ha most lennének a parlamenti választások, akkor így szavazna az ország lakossága Konferencia a kelet-európaiságról Kelet-Európa kortárs gondolkodói címmel tartottak konferenciát szombaton Pécsett, a Tanulmány kiadó szervezésében. A tanácskozás a tudományos konferenciáktól eltérően nemcsak filozófusok, hanem írók, politikusok pályáinak és műveinek elemzésével igyekezett feltárni a XX. század kelet-európai gondolkodás jellemzőit és eltérő sajátosságait, az értelmiségi magatartás különféle mintáit. Örökségünk ’48 országos döntő Debrecenben megkezdődött az Örökségünk ’48 című, a reformkornak és 1849 dicső hagyományainak emléket állító vetélkedősorozat országos döntője. A versengést először 1990-ben szakmunkástanulóknak rendezték meg, majd egy évvel később a szakközépiskolások is bekapcsolódtak, tavaly pedig a gimnazisták is. A vetélkedő 3 országos elődöntőjén 200 csapat versengett. A debreceni döntőbe három kategóriában 33 csapat jutott be. Ellenőrzés a 70-es főúton A 70-es, a 01-es és a 6-os főúton tartottak nagyszabású közlekedésbiztonsági akciót szombatra virradóan Fejér megyében: 400 rendőr vett részt ebben több gépkocsival. A három ellenőrzési ponton valamennyi áthaladó járművet megállítottak. Ötezernél több gépjármű iratait és műszaki állapotát ellenőrizték. Szabály- sértést 267 esetben állapítottak meg. 17 vezetőről kiderült, hogy ittasan ült a volán mögé. Középiskolás találkozó Kiskunfélegyházán A Petőfi Sándor nevét viselő gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképzők diákjainak országos találkozóját rendezték meg a hét végén Kiskunfélegyházán. A mostani találkozón 11 középiskola képviseltette magát. (Folytatás az 1. oldalról) Februárban a három „dobogós” párttól igencsak elmaradt a többi politikai erő. Az MDF-et a Dunántúlon a megkérdezettek 6 százaléka támogatja (országosan 8 százalék), az FKGP és a KDNP híveinek aránya 4 százalékra tehető mind az ország nyugati felében, mind az egész területre vonatkozóan. A dunántúli polgároknak összességében 7 százaléka támogat valamilyen más, parlamenten kívüli pártot. E térségben kevesebben voltak bizonytalanok „párthovatartozásuk” tekintetében (34 százalék), mint az ország egészében (36 százalék). Ha a múlt havi és a mostani adatokat együtt vesszük figyelembe, akkor elmondhatjuk, hogy a február „nyertese” az SZDSZ volt. Dunántúlon egy hónap alatt 6 százalékot javult a népszerűsége, ami statisztikailag jelentős növekedésnek tekinthető. Nőtt a Fidesz iránti szimpátia is: az emelkedés 3 százalékos. Az MSZP és a KDNP szavazó- bázisának nagysága nem változott, míg az FKGP és az MDF 3 százalékot vesztett abból. A választásokhoz közelítve egyre nagyobb súlya van azok véleményének, akik biztosan részt vennének a választásokon s rendelkeznek is pártpreferenciával. Az MSZP a Dunántúlon a biztos szavazók 31 százalékának támogatását élvezi (országosan 32 százalékét). Ebben a körben második helyen az SZDSZ áll 19 százalékkal (országosan 17 százalékkal). A következő politikai erő a Fidesz 16 százaléknyi szimpatizánssal (országosan 15 százalék támogatója van ebben a politikailag aktív közegben). A biztos szavazók 12 százaléka a Demokrata Fórum kezébe helyezné az ország irányítását (országosan 14 százalék). A KDNP 6 százalékra (országosan is 6 százalékra), az FKGP 5 százalékra (országosan 4 százalékra) számíthat. Érdekes, hogy míg az ösz- szes megkérdezett tekintetében a Fidesz előrébb van az SZDSZ-nél, addig a biztos szavazók körében gyengébb eredményt ér el. Ennek az az oka, hogy a Fidesz-tábor szavazási hajlandósága alacsonyabb mint az SZDSZ-é. A pártok bázisát tekintve megállapítható, hogy az MDF rendelkezik a legaktívabb szavazókkal. A Demokrata Fórum híveinek 87 százaléka minősül biztos szavazónak. Az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatók 74 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne voksolni. A KDNP mellett állók 70 százaléka, az FKGP szimpatizánsainak 58 százaléka menne el biztosan a választásra. Még ennél is alacsonyabb a Fidesszel rokon- szenvezők részvételi hajlandósága: alig több mint felerészük, 54 százalék biztos abban, hogy elmenne szavazni. A politikai erőviszonyok másik oldalát az mutatja, hogy melyik párttal szemben mekkora ellenszenvtábor alakult ki. A legtöbben, 24 százaléknyian az MDF-fel szemben nyilvánították ki ellenérzésüket (az országban 21 százalék tette ugyanezt).-A mezőny következő szereplője az FKGP 15 százalékkal (országosan 16 százalékkal). A MSZP-t elutasítók aránya 6 százalék (országosan is 6 százalék). A többi parlamenti párttal a választó- polgároknak gyakorlatilag „nincs ekkora bajuk”. A Fidesz a választók 3 százaléka (3 százalék), az SZDSZ-t 2 százaléka (2 százalék), a KDNP-t 1 százaléka (2 százalék) utasítja el. A parlamenten kívüli pártok közül a Munkáspártot 7 százalék (országosan 6 százalék), MIÉP-et 4 százalék zárja ki azon pártok sorából, amelyik szóba jöhet a szavazáskor. Az adatfelvétel ideje: 1994. február. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés A megkérdezettek száma: 1872 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 576 fő a Dunántúl lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress a nyugati országrész adatai: nincs ilyen, 35 bizonytalan.^ MDF 24 egyéb pitrl 14 MSZ1’ 6 FIDESZ 3 SZDSZ 2 KDNP I FKGP 15 országos adatok: Ha most lennének a parlamenti választások százalékos megoszlásban ezekre a pártokra nem szavaznának A szóvivő szabadsága Herényi Károly: Megtanultam becsülni az újságírók munkáját Herényi Károly szívesebben látott volna egy elegánsabb megoldást a rádióból való elbocsátásokkal kapcsolatban. Az MDF szóvivője ezt Kaposváron mondta a Somogyi Hírlapnak. Azt is hozzátette: közel vannak a választások, és ezért ebből a megoldásból az MDF-nek nagy kára származhat. A szóvivő korábban a Magyar Demokrata Fórum Somogy megyei választmányának elnöke volt. Aztán szóvivő lett: arcát, higgadt stílusát hamar megismerte az ország közvéleménye. Tiszte az MDF politikájának ismertetése és elfogadtatása. — Hogyan érzi magát most a mikrofonokkal szemben? — Elég nehéz, de meg lehet szokni. Ezt a munkát bizonyos értelemben szerepnek tekintem. Ha igaztalan bírálat hangzik el az újságíróktól, akkor ezt nem veszem személyes sértésnek. Ez a szerepemnek szól. — Előfordult már, hogy szívesen mondott volna mást, mint a hivatalos vélemény? — Előfordult. Ez olyan konfliktushelyzet, amely a feladattal jár.- Más szempontból ítélem meg én a dolgokat, s másként egy párt döntéshozó testületé. Akkor nekem a testület véleményével kell azonosulni, mert az a feladatom. — Sokak szerint a szóvivő pusztán szócső... — Részben igazuk van: az a feladatom, hogy egy testület egységes véleményét közvetítsem, kikerülve az esetleges más közvetítők szubjektív véleményének beágyazódását. — Megmondják, hogy mit mondhat el a sajtótájékoztatón? — Soha nem mondják meg. Az első pillanattól kezdve nagy a szabadságom. Az elnökségi üléseken részt veszek, hiszen tájékoztatnom kell az újságírókat. Az a feladatom, hogy összefoglaljam a történéseket, s legyen meg a szükséges politikai üzenet a közleményben. — Vannak kedvenc lapjai, újságírói? — Vannak. Egy év alatt néhány újságíróval szinte baráti kapcsolatom alakult ki, amely megkönnyíti a munkámat. Az én feladatomnak is a bizalom az alapja. Úgy gondolom, megtanultam becsülni az újságírók munkáját, szerepét. Időnként beleélem magam az ő helyzetükbe. Ezért cserébe megkaptam, hogy ők is megértik az időnkénti nehézségeimet, gondjaimat. Segítjük és támogatjuk egymást, hogy mind a két fél megoldhassa feladatát. Ennek az olvasók és a hallgatók a nyertesei. — Mi a legizzasztóbb emléke? — Belecsöppentem a Csurka-ügy kellős közepébe. Akkortájt az elnökségi üléseket követő sajtótájékoztatókon egyebet sem kérdeztek, csak a Csurka-ügy fejleményeit. Nem volt könnyű... Ugyancsak nehéz perceket hozott Für Lajos tavaly tavaszi lemondása az ügyvezető elnökségről. Ilyen volt Antall József tragikus halála. Halála előtt három nappal Lakiteleken ülésezett az országos választmány. Pénteken délután tudtuk, hogy kórházba kerül és állapota válságos. Úgy kellett a sajtót tájékoztatni az eseményről, hogy tudtuk: Antall József hallgatja a rádiót, olvassa az újságokat és nézi a televíziót. Az utolsó pillanatig öntudatánál volt... — Most milyen a közérzete? Sokan hordanak kék szalagot és azért sztrájkolnak, mert a rádióból százhuszonki- lenc embert elbocsátottak. Többek szerint politikai tisztogatás volt... — Eddig még nem tették fel nekem ezt a kérdést... Nehéz erre a mostani helyzetre tisztességes, elfogadható választ adni. Lehet, hogy az újságírók kegyesek voltak, s azért nem kérdeztek... Sok olyan ember van az elbocsátottak között, akihez jó kapcsolat fűz, nehezen tudom az álláspontot védeni. — Védi, ha arra kérik? — A mostani döntésnek racionális gazdasági okai vannak, de az időponttal nagyon nehezen tudok azonosulni. Közel vannak a választások, és úgy érzem, hogy az MDF-nek nagy kára származhat ebből. Az írott sajtó kiáll a rádióból elbocsátottak mellett, de ezt teljesen meg tudom érteni. A választások előtt két hónappal nem szerencsés, ha a lapok egy-egy oldala arról szól, hogy mi történt a rádióban. — Elegáns dolog-e két hónappal a választások előtt egy kormányfelügyelet alatt álló intézményben tisztogatni? — Szükségszerű volt, de nem elegáns. Szívesebben láttam volna egy elegánsabb megoldást... Lengyel János Herényi Károly az MDF szóvivője Fotó: Kovács Tibor i i
