Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-11 / 59. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 11., péntek Európai Kulturális Hónap Az Európai Kulturális Hónap és a Budapesti Tavaszi Fesztivál eseménysorozatát ma a Magyar Állami Hangverseny- zenekar koncertje nyitja meg. A budapest Kongresszusi Központban tartandó esten Kobayashi Ken Ichiro, a zenekar főzeneigazgatója vezényli Beethoven IX. szimfóniáját. Együttműködő múzeumok A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a temesvári Muzeul Banatului vezetői egyezményben rögzítették a két intézmény minden szakosztályára vonatkozó együttműködési szándékukat. Kapcsolat eddig is volt a múzeumok között, ezentúl azonban már szerződés garantálja a tudományos és a múzeumi tevékenység közös bővítését. Kiállítások cseréje, együttes szervezése, ásatások kölcsönös látogatása, közös kutatócsoportok alakítása szerepel a tervekben. Az AIDS ellen Kínában Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra ösztönzi a kínai .kormányzatot, késlekedés nélkül fokozza az AIDS elleni harcot. Mindezt annak érdekében tartja különösen időszerűnek, hogy Kína képes legyen elkerülni azt a pusztítást, amit korunk pestise előidézhetne a Föld legnépesebb országában. A WHO a több mint egymilliárd lakosú ország hatóságaitól azt kérte, sokszorozzák meg a felvilágosító programokat, tegyék általánossá az óvszerek használatát és részesítsék hatékonyabb kezelésben a szexuális úton terjedő betegségekben szenvedőket. Magyar színházak fesztiválja Négy szomszédos országból tizenegy társulat jelezte eddig, hogy részt vesz a Határon Túli Magyar SzÖnházak VI. Fesztiválján, amelyet május 28. és június 6. között rendeznek meg Kisvárdán. Előzetesen jelezte érkezését a kanadai magyar színház is, s az idén egy stúdiódarabbal szándékozik indulni. A legtöbb társulat Erdélyből érkezik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városba. A fesztivál résztvevői a versenydarabok bemutatása mellett több mint húsz tájelőadást is tartanak. Chagall-kiállítás Ausztriában Marc Chagall oroszországi munkáiból, az 1908 és 1920 közötti időszakból a bécsi Zsidó Múzeumban, egész életművéből pedig a linzi Új Galériában nyílt kiállítás. A június 12-ig látogatható bécsi kiállítás, amelynek anyaga orosz múzeumok és magángyűjtők tulajdona, az első igazi nagy eseménye a tavaly novemberben megnyílt Zsidó Múzeumnak, a kiállítás látható volt már New Yorkban, most pedig Izraelből érkezett az osztrák fővárosba. A buddhizmus művészete Kínai buddhista kolostorba kalauzolja el látogatóit a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum tegnap nyílt tárlata. A gyűjtemény legérdekesebb darabjait mutatják be, közöttük több szobor-, festmény- és textilritkaságot tekinthetnek meg az érdeklődők az £v végéig nyitva tartó kiállításon. A tűzzománcos műhelyében — Ez az összes vagyonom — mondja Czóbel Marianna kaposvári tűzzománckészítő, s az apró üvegcsékkel teli polcra mutat. A zománcnak legalább kétszáz árnyalata vár arra, hogy a parányi műhely kemencéjében kapjon végleges színt. Gazdájuknak, a Berzsenyi iskola művész-tanárának a rekeszzománc a kedvence. Olyan technikával dolgozik, amivel csak néhányan az országban. — Egyedit akarok csinálni — mondja. — Olyat, amit nem tucatszámra gyártanak. S erre a tűzzománc kiválóan alkalmas. Hiszen semmilyen más technikával nem érhetők el olyan felületek, mint a zománccal. — Nincsenek korlátái a tűzzománckészítésnek? — Dehogynem! Tudni kell, milyen alapra milyen zománc vihető fel, mert ugyanaz a szín másként viselkedik. Arany alapon rózsaszín, fehéren meg bíborvörös lesz. A korlátok néha szorítanak, de azért meggyűrkőzöm velük. Itthon, tanítás után kísérletezgettem ki a rekeszzománc készítési módját is. Ez egy ősi fajtája a zománcnak, már a bizánciak is alkalmazták; gyönyörű ékszereket készítettek ezzel az eljárással. Sokat kínlódtam, mire rájöttem, hogy csinálhatom meg vörösrézhuzalból a rekeszeket. — A szecesszió motívumkincse jelenik meg művein. Mennyire tudatos a témaválasztás? — A rézhuzal gyönyörűen hajlik, a szecesszió ívelését, a lendületet remekül vissza tudja adni. Ezért bolondulok bele oly gyakran a virágokba, a tekergőző indákba, az ornamentikába. A növény- és állatvilág formakincsét és a vallásos tárgyú képeket kedvelem. A régi kegytárgyakon, kereszteken s a magyar koronán is megtalálható a sodrony- és rekeszzo- mánc-díszítés. Képeket tesz elém. Orchideák, pillangók, jégvirágok, pávák és bibliai alakok sora vesz körül bennünket. És itt van Mária és Jézus is. Az asszonyi léA rekeszzománc a kedvence lek finom színekkel üzen. — Szeretem az aranyat, a türkizkéket és -zöldet, a melegbarnákat. Égetéskor még a másodpercek is számítanak. 10-20 másodperc elég ahhoz, hogy a gyönyörű vörösökből, narancsokból sötétbarna vagy fekete legyen. Czóbel Marianna tagja a Kaposvári Kézművesek Egyesületének, így a tíztagú társasággal is gyakran bemutatkozik. Legutóbb az expobörzére hívták meg őket a Budai Vigadóba. Lakása falait nemcsak míves tűzzománcok, hanem batikok is díszítik. A selyemképek szintén egyedi technikával készültek. Czóbel Mariannát nem a hagyományos batik érdekli. Rájött a nyitjára, mivel akadályozható meg, hogy szétfolyjon a festék a selymen. Csak annyit árul el: Fotó: Török Anett viasszal lehet irányítani a színeket. Azt mondja, egyszer még elmegy Kínába, hogy az ősi selyemfestést tanulmányozza. Tele van tervekkel; tűzzománcaival, selyemképeivel — úgy érzi — egy számára teljes világban élhet. A rajztanítás kielégíti ugyan, de annál több kell. A tetőtéri műhely, a gyötrelmekkel teli alkotás órái, s társai: az apró, zománccal teli üvegek. És a család. A pedagógus férj, aki méretre vágja a rézlemezt, keretezi a kész műveket, orvostanhallgató fia és az iparművészeti főiskolára járó lánya, akik egy-egy hétvégén vele együtt drukkol azért, hogy a képek úgy kerüljenek ki a kemencéből, ahogy megálmodta őket. Lőrincz Sándor Népművelők nélkül Lapozgatom az új közművelődési törvény tervezetét, és közben azon töprengek, hogy kell-e, szabad-e törvényi úton bárkit is arra kötelezni, hogy műveljék. A korszerű közművelődési szemlélet szerint ugyanis a művelődés az egyén magánügye, senki sem illetékes arra, hogy más műveltségét minősítse, netán arra ösztönözze embertársát, hogy tanuljon. Égyébként is kérdéses, hogy ma már a Magyar Köztársaság alaptörvénye minden állampolgár számára biztosítja a művelődéshez való jogot, kell-e törvényi úton kötelezni a művelődést. Mert ha valaki ezek után nem művelődik, akkor, ugye, törvénysértőnek minősíttetik, tehát ily módon akár börtönbe is vethetik. Ám ha mégis lesz új közművelődési törvény, akkor abból nem lenne szabad kihagyni azt a kifejezést, amely már mélyen meggyökeresedett a magyar köztüdatban és szóhasználatban. A népművelő szóra gondolok, amely egyszer sem jelenik meg a törvénytervezetben. Helyette közalkalmazott, szakértő, animátor szerepel. Elgondolkoztató, hogy miért kell törölni a népművelő szót, hiszen az azokra az időkre — a két világháború közötti évtizedekre — emlékeztet, amikor néptanítók vették nyakukba a falu apraja-nagyja művelődésének szervezését, és többnyire honorárium nélkül végezték nemes feladatukat. Igaz, hogy az ötvenes években sokak gondolkodásában összekeveredett a népművelő és a politikai agitátornak tekintett népnevelő kifejezés. Ám ez már a múlté. A népművelő szót, illetve az amögötti foglalkozást azóta rehabilitálták; most pedig — úgy tűnik — likvidálják. Tudom jól, hogy a közművelődés (vagy az ehelyett javasolt szabadművelődés) sikere nem azon múlik, hogy azt népművelők vagy divatos idegen szóhasználattal jelölt ani- mátorok végzik, ám ha nekem arról kellene döntenem, hogy népművelőre vagy animátorra bízza műveltségem pallérozását, valószínű, hogy az előbbit választanám. (Gulyás) A somogyi múzeumok nyitvatartási rendje A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága a múzeumok nyitvatartási rendjét az alábbiak szerint módosította: Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár: Márc. 11—okt. 31. 11 -17 óráig Rippl-Rónai József festőművész villája, Kaposvár Ápr. 1-okt. 31. 10—18 óráig Kunffy Lajos festőművész lakóháza, Somogytúr: Ápr. 1-okt. 31. 10-12; 14-18 óráig Zichy Mihály festőművész szülőháza, Zala: Ápr. 1 -okt. 31. 10-16 óráig József Attila Emlékmúzeum, Balatonszárszó: Ápr. 1 -okt. 31. 10-18 óráig Latinovics Zoltán emlékkiállítás, Balatonszemes: Ápr. 1-okt. 31. 10-12; 14-18 óráig Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum, Nikla: Ápr. 1-okt. 31. Történelmi emlékhely, Somogyvár: Ápr. 1-okt. 31. Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szenna: Ápr. 1-okt. 31. Tabi Galéria: Ápr. 1 -okt. 31. Tűzoltószertár és kiállítás, Vörs: Márc. 31-okt. 31. Horvát nemzetiségi tájház, Lakócsa: Ápr. 1-okt. 31. Noszlopy-emlékkiállítás, Újvárfalva: Márc. 15-szept. 30. A megyei múzeumhálózathoz tartozó egységek április 3-án (vasárnap) zárva tartanak. 10-18 óráig 10-18 óráig 10-18 óráig 10-12; 14-18 óráig 10-12; 14-18 óráig 10-18 óráig 10-16 óráig KIRÁLY LAJOS ÚJ KÖTETE Fohász az élőkért és a holtakért Figyelmet érdemlő könyv jelent meg Budapesten a Krúdy kiadó gondozásában: Király Lajos Rekviem című verskötete. A 47 éves szerzőnek ez a tizenegyedik könyve. Ötvenhat oldalon a 39 vers keserűen, vádlón és védelmezőn fohászkodik az élőkért és az embertelen háborúk halottaiért. A négy ciklusba szerkesztett anyag előtt programversként szerepel a Rekviem, amely hangütésével szinte meghatározza a további versek mondanivalóját, hangulatát, légkörét. Király Lajos komor hangú verseiben az árnyékba vagy már az örök sötétségbe kerültekért emeli föl szavát. A boldogtalanokért, „az örök vesztesekért”, a meghurcoltakért, a halálba menőkért, a névtelenül elesettekért, a megalázottakért. Mégis verseinek végső kicsengése „az emberség jogán” megfogalmazott, védelmezett békevágy. Az első ciklus, a Két dimenzió című — történelmi távlatokba vetíti vissza a fölemelkedő emberiség küzdelmeit. Ikarosz vágyát, Odüsszeusz példáját, Spartacus vallomását, a Heró- desek hatalomféltését és Dózsa helytállását tömör sorokba foglalva ábrázolja. A kötet anyagának jelentős része — talán éppen a közelünkben dúló kegyetlen háború hatására — az emberek testi szenvedéseit és lelki vívódásait fogalmazza meg a költészet eszközrendszerével. Az itt élő népek olykor csak tehetetlenül vergődnek; az ember „...szája félelem-/ iszappal telítődik/ így már kiáltani/ nem tud segítő/ kezekért...” (34. o.) A háborúba indulók akaratlanul is látják, hogy ott kinek-kinek ....ölnie kell/ m ást és másokat/ vagy őt ölik meg/ félelemből és/ izzó gyűlöletből”. (42. o.) Sok vers annyira tömörített, rövid írás, hogy szinte vers-aforizmának érezzük. Pl. A szegények ars poeticája; Történelem; A kór stb. Erénye a szerzőnek, hogy sokat és jól kérdez. Amit megfogalmaz, az meggyőző, igaz és szemléletes. Szerencsésebb lett volna mondanivalóját helyenként több metaforával, szimbólummal megjeleníteni. A kötet egyik legjobb verse Az emberség jogán című 83 soros alkotás. „A háborúk áldozatainak emlékére” írott költemény komor hangú, szuggesz- tív, sajátos ritmusú írás. A váltakozó ritmusok jellegzetes belső lüktetést adnak a sorakozó gondolatoknak, képeknek. A múltat és napjaink véres küzdelmeit megjelenítő sorok a békevágyat is erőteljesen megfogalmazzák. A szemlélő előtt ....pusztulás virága hullott,/ erdők sorvadtak bánattá,/ a fák levegőért sóhajtottak és vízért,/ fehérlő csontokba, húsba és szívbe/ férkőzött az iszonyat!” — Mindezek után a világ, a szív, az ész és „az emberség jogán” békére vágyik, békét remél, békét akar... K irály Lajos legújabb kötete napjaink magyar és közép-európai társadalmi, erkölcsi ellentmondásainak komor krónikája. A fájdalom, a pusztítás, a harc, az elembertelenedés költői naplója. Szirmay Endre A kötetet Bartos Ildikó grafikái díszítik / i t i
