Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. március 10., csütörtök Egyre drágább az élet Öt városban vizsgálta a Munkásképviselet Alapítvány, miként alakult az idén januárban a családok megélhetési költsége tavaly májushoz képest. Az öt város, ahol az alapítvány rendszeres létminimum-számításokat végez: Békéscsaba, Eger, Kazincbarcika, Kiskőrös és Tatabánya. Ahogyan tavaly, most is Egerben került legtöbbe a megélhetés, legkevesebbe pedig Tatabányán. Egerben egy két gyermekből és felnőttből álló családban a társadalmi minimum értéke 59 260 forint volt, ez az összeg Tatabányán csak 51 753 forintot tett ki. Az alapítvány szakemberei szerint az egyszemélyes családnak a legtöbb a kiadása, s a költségek alakulásában a nemek között is föl- lelhetők különbségek. Megoldatlan a hajléktalanok gondja Csaknem 10 ezer 300 hajléktalant tartanak nyilván Budapesten, de valójában kétszer ennyi ember él fedél nélkül a fővárosban, s csak körülbelül tíz százalékuknak a szállásgondját képesek megoldani. Sorsuk egyre tragiku- sabb: csak január 1 -je óta 21 hajléktalan halt meg Budapest közterületein, romos házakban, elhagyott helyeken. Némileg enyhít a gondon, hogy új hajléktalanszállást nyitott a Fővárosi Önkormányzat és az Oltalom Karitatív Egyesület. A Fővárosi Szociális Központ és Intézményei a Vili. kerületi Könyves Kálmán körút 84. szám alatt adott át 50 személyes éjjeli menedékhelyet, az Óitalom Karitatív Egyesület a Vili. kerület Dankó utca 9.szám alatt húsz ember befogadására alkalmas nappali melegedőt és éjjeli menedékhelyet nyitott. Több gyógyszert szedünk 13,3 milliárd forint értékű gyógyszert és gyógyhatású készítményt állítottak elő tavaly az Egis gyógyszergyárban, s ez 1,2 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A termelésnövekedés azóta ilyen jelentős, amióta az EBRD a múlt év egyik legjelentősebb privatizációs lépéseként tulajdonos lett az Egis gyógyszergyárban. Megnőtt a gyógyszergyár bevétele is 13,3 százalékkal. A részvény- társaság most azt tervezi, hogy az EBRD kölcsönét — 30 millió forintot — új beruházásokra és környezetvédelmi fejlesztésekre fordítják. Kezelési utalvány a háziorvostól A Flunguest debreceni Nagyerdő Gyógyszállójában számos, a nyugdíjasoknak hasznos és különösen keresett gyógykezelést is nyújtanak a fürdő- és gyógyszolgál- tatások keretében. Térítés- mentesen vehető igénybe például a fedett gyógymedence, ám ha több, különböző hőfokú víz közül szeretne választani, a szállótól mintegy 150 méterre fekvő nagyerdei gyógytermálfürdőt kell felkeresnie. Ott számos szolgáltatás ingyen vehető igénybe; ahhoz azonban, hogy a társadalombiztosítás által támogatott szolgáltatást a beteg igénybe vehesse, a háziorvos vagy a szakorvos által felírt fürdőutalványra van szükség. Feleségétől tanulta a szakmát Nemcsak kellemetlen — betegséget is jelezhet Lajos bácsi, a cipzár javító Különösen télen sok a munkája Törőcsik Lajos cipzárjavítónak Fotó: Király J.Béla Az időskori szédülésről Idős korban gyakori panasz a szédülés. Oka és megnyilvánulási formája számtalan lehet, s nagyon sok betegség tüneteként is megjelenhet. Legtöbbször a középfülgyulladásnál, a neurózisnál, a balesetek során elszenvedett koponyasérüléseknél, a mérgezéseknél, az agyvelőgyulla- dásnál, a magas és az alacsony vérnyomásnál, az agyi arteliloszklerózisnál, az agytumornál, a vestibuláris rendszer megbetegedéseinél találkozik vele az orvos. A belső fülben van az embernek az az érzékelő pontja, amely a körülötte levő tárgyak helyzetének meghatározásában segít. A mozgások pedig néha körkörösek, néha különböző irányúak... Gyakran szédülhetünk hirtelen helyzetváltoztatásnál, amikor például fekvő helyzetből felállunk, vagy fordítva: állunk, majd hirtelen leülünk. A szédülésnek van olyan formája is, amikor a beteg úgy érzi, hogy noha a mellette levő tárgyak nyugalmi állapotban vannak, tehát mozdulatlanok, viszont ő mozog — különböző irányban. A szédülés együtt járhat halláskárosodással, főként csökkent hallással, de vérnyomásváltozásnál — különösen alacsony vérnyomásnál — sem ritka. Kísérheti hirtelen sápadás, verítékezés, hányinger, bizonytalan és ingadozó járás. Érdemes megemlíteni az úgynevezett reflektorikus szédülést, amit teljesen egészséges emberek is észlelhetnek hajó- úton, repülőgépen és olykor más járműveken. A szédülés kellemetlen tünet, s tudni kell, hogy egyes betegségek velejárója. Ezért fontos, hogy azok, akik szédülnek, feltétlenül vizsgáltassák meg magukat orr-fül-gé- gész, illetve ideggyógyász szakorvossal. Dr. Hiev Ilia Mint Makó Jeruzsálemtől — mondjuk, olyan messzire esik a gáz- és vízvezeték-szerelés, a vasesztergálás, a kazánfűtés a cipzárjavítástól. Márpedig a Szentesen született s most nyolcvanegyedik évét taposó Törőcsik Lajos kaposvári nyugdíjas a számos szakma birtokában itt kötött ki, s a beszélgetésből kitetszik: ő bizony, amíg él, már nem vált foglalkozást, megmarad a cipzáraknál, amelyeknek a javításához feleségétől leste el a fortélyokat. Asszonyát, aki iparszerűen űzte a cipzárak meg a műanyag kabátok, holmik javítását, két éve temette el, s özvegyi jogon kapta meg a lehetőséget az ipar folytatásához... Úgy tudja, Kaposváron egyedül foglalkozik ilyesmivel. Különösen télen sok a munkája; ilyenkor romlanak a kabátok, dzsekik, sport- és iskolatáskák cipzárjai, mert jobbára ebben az időszakban vannak kitéve nagyobb strapának. De egy-egy javításon alig keres néhány forintot vagy csak éppen annyit kér, amennyiért az új cipzárt vette, mert az „üzletfelek” többsége jóbarát, ismerős vagy az ismerős jóbarátja, a jóbarát ismerőse, vagyis jólesik elbeszélgetni a betérővel erről-arról, s Lajos bácsi már ezt is amolyan fizetségfélének tekinti... — Nézze, mindig azt mondom: a tejre valót megkeresem evvel a munkával, tejet ugyanis sosem veszek... No, szóval, elboldogulnék én panasz nélkül, ha nem zaklatna pénzért az adóhivatal, a társadalombiztosítás, az önkormányzat. Mindenkinek kellene a forintom, de eddig még senki sem jött hozzám azzal, hogy megkérdezte volna: „Flogyan élsz, te vén csavargó?”... Pedig csak gyógyszerekre ezer-ezernégyszáz forintot fizetek ki havonta. Gondoskodtam arról, hogy ha gondozásra szorulok, legyen, aki segít rajtam: van egy régi ismerős pár — ők is nyugdíjasok —, rájuk hagyom a házrészemet, a bútoraimat, cserében gondoznak majd, de ebéddel például már most is ők látnak el... Minthogy Szegeden voltam kazánfűtő meg épületgépész, ott tartom fenn még ma is a szakszervezeti tagságomat, tőlük kaptam tavaly ezer forint segélyt. Flogyan kerültem Kaposvárra? A bátyám a háború alatt már itt élt, hozzá jöttem látogatóba, s akkor ismerkedtem meg az első feleségemmel, s így lettem somogyi. A cipzárjavítás — a munka — meg a jóízű beszélgetések a megrendelőkkel lekötik a figyelmét, kitöltik az idejét. Baj van a vérnyomásával, mondja Törőcsik Lajos bácsi, ám nem ettől a napi elfoglaltságtól „megy fel a pumpa”, hanem attól, ha meghallja: megint fölment a kenyér ára! Vagy ha felszólítja az Apeh, hogy fizessen... Hernesz Ferenc A nyugdíjasegyesület is támogatta a kezdeményezést Borverseny Szentjakabon A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete által patronált Monostor Flegyközség és a szent- jakabi Móricz Zsigmond Művelődési Fláz borversenyt rendez március 26-án a szentjakabi művelődési házban. A versenyen elsősorban a hegyközség tagjaiként nyilvántartott gazdák 1993-as évjáratú borai vehetnek részt — így meghívták a nemes vetélkedésre Iván- fa-hegy, Lonka-hegy, Róma- hegy és Kecel-hegy borosgazdáit —, de a meghívottakon kívül más bortermelőket is szívesen látnak Kaposvárról és távolabbi településekről. A versenyre benevezőktől fajtánként két, hétdecis üvegben levő bormintát (a palackra a termelő nevét nem kell ráírni), továbbá száz forint nevezési díjat várnak március 25-én délután kettő és este nyolc óra, illetve 26-án reggel nyolc és délelőtt tíz óra között. A borok neves szakemberekből álló zsűri előtt vizsgáznak; az eredményhirdetésre 26-án este 7 órakor kerül sor Szentjakabon a Móricz Zsigmond Művelődési Flázban. Tárt ajtó várja az időseket A kaposvári példát követték — Rendszeresen találkoznak az egyesület tagjai — Az élet terheiből ma sok nyomja a nyugdíjasok vállát nálunk, Balatonföldváron is, noha az utóbbi időben nincs okunk különösebb panaszra — hallottam alkalmi ismerősömtől, amikor autóbusszal Földvárra igyekeztem. S telkemre kötötte: feltétlen nézzem meg a nyugdíjasok boltját, amely egyike a város legforgalmasabb élelmiszer-üzleteinek... Berkes László polgármesterrel arról beszélgettünk, hogy náluk sem fenékig tejföl a nyugdíjasok élete, de az ön- kormányzat erejéhez mérten igyekszik segíteni rajtuk. — Egy évvel ezelőtt az akkori nyugdíjasklub vezetői azt kérték: kísérjem el őket Kaposvárra, hogy megismerkedhessenek az ottani nyugdíjas- egyesület életével és az egyesület boltjának működési, fenntartási tapasztalataival — mondta a polgármester. — Amikor hazajöttünk, elhatároztuk, hogy hasznosítjuk a tapasztalatokat. Júniusban a klubból egyesület alakult, s a volt tűzoltószertárból kialakítottuk a, nyugdíjasboltot. Ez azóta is eredményesen működik. Fenntartási költségeit az önkormányzat magára vállalta. Ili Mártoné, a nyugdíjase- gyesület elnöke: — Több mint 600 nyugdíjas él Földváron, közülük most márciusban 468-an szerepelnek a tagnyilvántartásban. A művelődési házban találtunk otthonra, havonta egyszer találkozunk. A legutóbbi nyugdíjasnapon Csidei Lajos képzeletbeli Balaton körüli utaztásra vitte száztagú hallgatóságát... Az önkormányzatnál adnak a nagy létszámú egyesület véleményére, s figyelembe veszik álláspontjukat például akkor, amikor a rászorulók nyugdíjemeléséről esik szó. Forintokban mérhető az a segítség, amihez az önkormányzat által támogatott nyugdíjasbolt révén jutnak a földváriak. Az elnökasszony elismeréssel szólt az ott dolgozó Nagy Tibornéról és Rába Sándornéról. Népszerű a délelőttönként nyitva tartó üzlet; de nem nyugdíjas is megvette az évi 500 forintos pártolótag-jegyet, hogy ott vásárolhasson... Az idei farsangi bálra a helyi nyugdíjasok a polgármesterüket is meghívták. A szíves invitálásnak a meghívott eleget tett, s ropta a táncot a földvári nyugdíjas asszonyokal. Kovács Sándor A járadékok, pótlékok, kiegészítések is emelkednek Ki szóljon a kisnyugdíjasokért? 1994. január 1-jétől 10 százalékkal emelkednek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékai, valamint a szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok. Az emelés összege azonban a havi 1200 forintot ezeknél az ellátásoknál nem haladhatja meg. Emelni kell január 1-jétől havi 400 forinttal az öregségi, rokkantsági nyugdíj mellett a házastársi pótlékhoz járó kiegészítést is. Ugyancsak havi 400 forinttal emelkedik a házastárs után járó jövedelempótlék összege. Ha a saját jogú nyugdíj mellett özvegyi nyugdíj is jár, 1994. január 1-jétől a két ellátás együttesen havi 12 100 forintban folyósítható. (Ez az összeghatár 1994. január 1 -je előtt havi 10 950 forint volt, tehát az emelés összege a 10 százalékot meghaladja.) 1994. január 1-jétől 10 százalékkal emelkednek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV Rt Nyugdíjigazgatóság által folyósított nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátások összegei is (például a rendszeres szociális járadék, a vakok személyi járadéka, a hadigondozotti pénzellátás). Mindenki, aki teheti, s aki érdemben segíteni tud — hangozhatnék a kézenfekvő válasz. A kisnyugdíjasok közül sokan ugyanis képtelenek arra — szociális, egészség- ügyi helyzetüknél, koruknál fogva és egyéb körülményekre való tekintettel —, hogy illetékes helyen, megfelelő fórumon elmondják panaszaikat, előadják kéréseiket. Tehát kell valaki, aki mindezt helyettük — képviseletükben, megbízásukból — megteszi. Hogy miért vesztegetek itt mondatokat arra, ami egyébként természetesnek látszik? Azért, mert a minap egyik kaposvári olvasónk levelében azt sérelmezte, hogy olyan személyek beszélnek a kisnyugdíjasok érdekében — azok gondját, baját orvoslás végett továbbítva —, akik a levélíró tudomása szerint nyugdíjasok ugyan, de nem tekinthetők kisnyugdíjasoknak. És olvasónk ezt kifogásolja... Nem azt írja, hogy a 102 977 somogyi járadékos — az idén januárban ennyien kaptak nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást, illetve nem társadalom- biztosítási ellátást; az átlagösszeg 10 466 forint — sorsát viselik a szívükön azok, akik jóllehet nem tartoznak a kisnyugdíjasok igencsak népes táborába, de példás áldozatkészséggel, ingyen vagy csak jelképes ellenszolgáltatásért értük (is) dolgoznak. Nem ezt említi elismeréssel, hanem arról szól elítélően, hogy milyen alapon beszélnek a kisnyugdíjasok nevében és érdekében azok, akik nem azok... Elgondolkodtató — és figyelmeztető — az ilyesfajta kifogás. Ilyen alapon ugyanis megkérdezhetnénk: milyen jogon foglalkoznak szociális, humanitárius kérdésekkel olyan emberek, akik egyébként nem szorulnak szociális gondozásra, szociális ellátásra. Ugye, ne folytassuk a példálódzást? Logikai zsákutcába vezetne bennünket. Elismerés illet mindenkit, aki szót emel a nyugdíjasok érdekében és védelmében, bármekkora tegyen is a nyugdíja, a fizetése. H. F.