Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — ALPOKTÓL AZ ADRIÁIG 1994. március 9., szerda Alpok-Adria konferencia Münchenben A nők és a munka Március 3-4-én Münchenben került sor az Alpok-Adria Munkaközösség nőkonferenciájára. A rendezvényen dr. Lamperth Mónika, az Alpok-Adria Munkaközösség női munkacsoportjának somogy megyei tagja is részt vett. A kongresszus információs központja Merre tovább, Alpok-Adria? A megújulás sarokpontjai ALPE1N-ADRIA A^ Bizottsági ülések A téli hónapokban a közlekedési nehézségek miatt kevés Alpok-Adria rendezvényre került sor. Márciusban a munkaközösség bizottságaiban, munka- és programcsoportjaiban folytatódott a munka. E hónapban ülésezik többek között a mezőgazdasági, környezetvédelmi bizottság, az ifjúsági, a sport, az energiatakarékosság és megújuló energiák munkacsoport. Mezőgazdasági kiállítás Veronában Veronában március közepén ismét megrendezésre kerül a hagyományos mezőgazdasági kiállítás és vásár, valamint a fiatal mezőgazdász házaspárok találkozója. A szervezők ebben az évben olyan magas részvételi díjat állapítottak meg, hogy Somogy megyéből ilyen feltételek mellett nem akadt jelentkező. Alpok-Adria táncverseny Kaposváron Nagy érdeklődést keltett ki a tagtartományok körében a március 19-20-án Kaposváron megrendezésre kerülő Alpok-Adria táncverseny, amelyen a magyar megyéken kívül Trentino-AIto Adige, Süd Tirol, Lombardia olasz régiók, Steiermark osztrák tartomány, Szlovénia és Horvátország táncosai vesznek részt. Női elnök a munkaközösségben Nőnapi érdekesség, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség 18 tagtartományából mindössze egy tartománynak, Lombardiának van női elnöke. A Vezető Tisztségviselők Bizottságában egyetlen női képviselője sincs, és ugyancsak hiányoznak a szebbik nem képviselői a bizottsági elnökök sorából. Elemzés az elmúlt 15 évről A Triesti Egyetem Nemzetközi és Diplomáciai Kurzusa Liviana Poropat professzorasszony vezetésével elemzést készített az Alpok-Adria Munkaközösség 15 évéről. A tudományos alapossággal elkészített anyagot a reform szerkesztőbizottság is felhasználja munkája során. Szponzorok Főszponzorok: Külkereskedelmi Bank Rt, OTP Bank Rt, Somogyi Hírlap, Surján Rt, Szász Endre festőművész. Szponzorok: Siótour Rt, Balaton Füszért. Támogatók: Kaposkert Rt, Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat, Balatel Rt, Mól Rt, Somogy Megyei Közüzemű Vállalat. Szolgáltatás: Kaposvár fogadást adott az Alpok-Adria Munkaközösség Vezető Tisztségviselők Bizottsága kaposvári ülése alkalmából. Nagyatád is fogadást adott az Alpok-Adria Munkaközösség Vezető Tisztségviselők Bizottsága nagyatádi ülése alkalmából. A konferencia jelentőségét jelezte, hogy a plenáris ülésen részt vett, beszédet mondott, majd fórumot tartott a bajor miniszterelnök, dr. Edmund Stoiber. A vitanyitó előadás a nő és a munka viszonyát taglalta: miként lehetne olyan feltételeket teremteni, hogy a nő ne csak a családon, hanem a munkán keresztül is megjelenhessen a társadalomban? A konferencián hat szekcióban tanácskoztak a résztvevők. A témák a női élet különböző szeleteit — így a nő és a hivatás kapcsolatát, a nők szerepét a médiákban, a pártokban — ölelték fel. A rendezvényen szerzett tapasztalatok szerint az Alpok-Adria Munkaközösség területén élő nők különböző élethelyzetben vannak — mondta Lamperth Mónika. — Míg Magyarországon az elmúlt időszakra az volt a jellemző, hogy a nők munkájuk mellett ellátták a családot, mostanság egyre több nő otthon marad a gyerekek mellett. Ennek azonban munka- nélküliséggel összefüggő okai vannak. Szociális oldalról is behatárolt a nők lehetősége. Nem választhatnak a hivatás vagy család között, kényszer ugyanis a munkábaállás. Az lenne a megfelelő, ha szociális nyomás nélkül dönthetnéBába Iván, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a múlt heti balatonföldvári konferencián a magyar kül- és biztonságpolitika elsődlegességeiről szólva elmondta: a kormány elsőrangú törekvése volt 1990-től kezdve, hogy Magyar- ország bejusson a nyugat-európai intézményrendszerbe. E törekvés sikeres megvalósításában — mint mondta — alapvető szerepe volt a régióknak, az önkormányzatok önálló diplomáciájának. — Önkormányzati vezetőktől azt hallottuk, hogy a rendszer- váltás után valóban rendkívül megnőtt az önállóságuk a nemzetközi kapcsolatok terén, viszont nem volt zökkenőmentes a viszony az állami külpolitikával. Ön diplomatikusan fogalmazott most vagy csupán nek a nők, melyiket választják: esetleg a munka és a család — egészséges — ötvözetét. Nyugat-Európában inkább az a probléma, hogy ha a nő munkába szeretne állni, ennek jogszabályi, feltételrendszerbeli hiányosságai vannak. Az óvoda és bölcsődehálózat bővítésére ugyanis nem sok lépést tett a német kormány. Németországban a legnagyobb gond az egyesítésből adódó gazdasági probléma. Sok felvetést az anyagi lehetőségek szűkösségével indokoltak, s arra is hivatkoztak: a német nemzeti jövedelem 14 százalékát költik el a volt NDK területén, míg ugyanez a terület csak a nemzeti jövedelem 7 százalékát termeli meg. Általánosan jellemző, hogy annak a nőnek, aki ambiciózus, előrébb szeretne jutni, nemcsak a férfiakkal, hanem nőtársaival is meg kell küzdenie: azokkal a nőkkel, akiknek nincsenek ambícióik. Probléma, hogy ha ambiciózus a nő, kitolódik a gyermekvállalás ideje vagy el is marad. A konferencián tapasztaltakból levonható: a nőknek és a férfiaknak más élethelyzetből adódó konfliktusait együtt kell megoldaniuk, tehát nem rivalizálással hanem egymás segítésével. T. K. félreértésekről lehetett szó? — E térség külügyi tevékenységének a felügyeletét én látom el, nem tudok ellentétekről. Esetleg előfordulhatott, hogy néhány lépést nem javasoltunk vagy pénzt kértek, és nem tudtunk adni, bár előfordult, hogy anyagi segítséget is nyújtottunk. — A magyar kül- és biztonságpolitika vonalába hogyan illeszkedhetnek az önkormányzatok? — Az európai integráció egyik jelmondata a régiók Európája. Meggyőződésem, hogy a 21. század Európája a régiók együttműködésének kontinense lesz, a kisközösségek érdekeit a határokon keresztül is érvényesítik. Első pillanattól kezdve támogattuk ezeket a hazai törekvéseket. Az Alpok-Adria Munkaközösség 15 éve alakult. Tagjainak száma a kilencvenes évekig fokozatosan bővült. A tizennyolc „tagtartomány” között két szuverén állam is található: Horvátország és Szlovénia. A hazánknál háromszor nagyobb térségben majdnem negyvenmillió ember él. A munkaközösség alap- gondolata a különböző politikai, gazdasági és katonai övezetek közötti együttműködés kialakítása volt. Ma alapvető kérdés, hogyan fogalmazza újjá elhivatottságát a régiók együttműködése, amelytől a jövő minőségi változást követel. A megújulás sarkalatos pontjait a tartományok közreműködésével a reformbizottságban már kidolgoztuk. Erről az őszi kaposvári plenáris ülésen a kormányfők döntenek majd. Kísérleti fazék Az egységesülő Európában biztosítani kell e térség stabilitását, jólétét, kulturális sokszínűségét. Erre azonban nem várhatunk ölbe tett kézzel, s a közös Európa megteremtésében nemcsak az államoknak van teendőjük, hanem a regionális nemzetközi együttműködéseknek is. S elfogadott dolog, hogy az ügyeket lehetőleg helyi, illetve területi szinten kell megoldani. A korábbi években az Alpok-Adria Munkaközösség bukéját az adta meg, hogy a NATO, a Varsói Szerződés, valamint semleges és el nem kötelezett országok tartományai működtek együtt. Mára megváltozott a helyzet: valamennyi nemzet a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság híve. Ám van, aki az Európai Unión belül van (Olaszország); van, aki előtt éppen kitárták az Unió ajtaját (Ausztria), s van, aki éppencsak az előszobába nyert bebocsátást, mint hazánk. Úgy gondolom, ma ez a helyzet nyújtja a legnagyobb feladatot és egyben lehetőséget. Beleshetünk az európai integráció „boszorkánykonyhájába”, szövevényes folyamataiba, amelyek belátható időn belül konkrétan befolyásolják életünket. Ismét kísérleti fazék lesz ez a közösség!? A közös cél tehát a térség stabilitásának, biztonságának, valamint az európai integrációnak az elősegítése. Szögezzük le: főképpen a magyar megyék érdeke, hogy moderAz Alpok-Adria Munkaközösség a magyar külpolitika alappillére. Politikai presztízsünket is bevezettük annak érdekében, hogy ez az együttműködés megvalósulhasson keleti irányban is, mert a szomszédos országokban nem ilyen önállóak az önkormányzatok a diplomácia területén. A Kárpátok Eurorégió megvalósításában nagy politikai tőkét fektettünk. Jó lenne megteremteni ezt a szövetséget Észak-nyugat Magyarországon és a Bá- nát-Viharsarok térségében is. A kezdeményezés azonban a régióké, a politika ennek a feltételeit tudja megteremteni. — A regionalizmusnak is az infrastruktúra az alapja. — Az első sikeres lépés e területen az M 1-es autópálya. Az Adria-Balaton-Budanizációs törekvéseket szolgáljon a közösség. Ehhez tevékenységében súlypontváltásra, s szervezeti karcsúsításra van szükség. Nyilván továbbra is főképpen az alábbi területeken lehet együttműködnünk: — gazdasági kapcsolatok elősegítése, ösztönzése, — az infrastruktúra fejlesztése, ezek összekapcsolása, — környezeti problémák megoldása, — turizmus, — munkaerő foglalkoztatása, munkanélküliségi gondok közös enyhítése, — oktatás, művelődés, kisebbségi problémák, s nem utolsósorban — a tájékoztatás és a kommunikáció. Polgárközelséget Hangsúlyozni kell, hogy ezek megoldásában a tagtartományoknak (önkormányzatoknak) együtt kell működni az állami szervekkel, hiszen a regionális együttműködés az államok közötti nemzetközi kapcsolatokat kiegészíti, erősíti. Meghatározó szerepet szánunk a civil szervezetek (egyesületek, közösségek) és a polgárok bekapcsolódásának is. Mondhatnánk azt is: legyen a régióban polgárközelség a „brüsszeli távolság- tartással” szemben. A kevesebb bizottság mellett szükséges a jobb és gyorsabb tájékoztatás a gazdasági és egyéb lehetőségekről. Ezt hatékonyabban segíthetné a Klagenfurtban működő állandó iroda. Vizsgáljuk, hogy nemzetközileg bejegyzett szervezet legyen-e a közösség, vagy megfelelő feltételeket biztosít a mai, nemzetközi jogi kereteket nélkülöző lazább együttműködés is. Új megközelítés Felmerült, hogy létre kell hozni az Alpok-Adria Szenátust köztiszteletben álló személyiségekből, s Alpok-Adria díjat alapítani. Tisztázandó, hogy Horvátország és Szlovénia szuverén államként vesz-e részt a munkában vagy területi közigazgatásuk kiépítését követően más formát választunk. Újabb jelentkező is akadt a múlt esztendőben: az olasz Emilia-Romagna tartomány. Nem kis feladatot jelent, hogyan aknázzuk majd ki az Európa Tanács-i tagságból adódó lehetőségeket, a Közép-európai Kezdeményezéspest-Ungvár-Kijev tengelyen is megvalósítható stádiumban van. A horvátok is építik a tengerparti utakat, és keresik a kompromisszumokat a beruházások érdekében. Az út, vasút, határátkelőhely létesítését a magyar politika támogatja, ha sikeresek a kezdeti lépések. Persze határátkelő- helyet lehet úgy építeni, hogy 150 millió forintba kerül, s akkor kisebb a valószínűsége a gyors megvalósításnak az anyagi erőforrás hiánya miatt, és lehet olcsón, ha a helyi ön- kormányzatok is hozzájárulnak. Jó tervezeteket, előkészített koncepciókat támogatunk, közbenjárunk a létesítés érdekében a vám- és pénzügyőrségnél is. A külügyi tàrça kész annyi határátkelőhelyet megnyitni, amennyit csak lesel (KEK) vagy a többi regionális szerveződéssel kialakított kapcsolatunkat. Mélyebb szakmai felkészülést igényelnek ezek a kihívások valamennyi tartománytól. Kísértő, hogy az együttműködést újabb és újabb területekre terjesszük ki. Óvakodni kell azonban, nehogy beigazolódjon: „aki túl sokat markol, keveset fog” mondás. Ki kell választani az együttműködés legfontosabb területeit. Ez pontos és feszes munkát igényel. A munkamódszer váltásában döntő lesz, hogy a bizottságoknak nem „ülésez- getni” kell, hanem programokat, „projekteket” kidolgozni és végrehajtani. Ehhez persze a pénzügyi feltételeket is meg kell teremteni. Át kell alakítani a közös költségvetést, a pénzek elosztását. A projektek megvalósításához támogatásokat kell nyerni az Európai Uniótól és a nemzeti kormányoktól. (Megjegyezzük: sürgető, hogy a magyar kormány pénzalapot hozzon létre az önkormányzatok regionális nemzetközi együttműködésének, projektjeinek a támogatására.) Tovább kell lépni a határmenti együttműködésben, hiszen fontos érdekeink vannak a határövezetekben (pl. Somogy és Horvátország viszonylatában: Dráva folyó, vízlépcső, természetvédelmi területek, határátkelők, gazdasági kapcsolatok). Missziós szerep A regionális együttműködés hasznát nem — vagy nem mindig — lehet forintokban mérni. A gazdasági, tudományos, technológiai együttműködés mellett fontos, hogy elősegítsük a lakosság kötődését a tartományokhoz, kulturális örökségük vállalását. A magyar résztvevők alapvető érdeke, hogy gyakorlati, konkrét együttműködést szorgalmazzunk, hiszen a kapcsolatokból talán a magyarországi megyék nyerhetnek legtöbbet. Az elmúlt 15 év során gazdag tapasztalatokra tett szert a munkaközösség. Egyedülálló, hogy a korábbi keleti és nyugati világ határán működött. Ezért szívesen vállal az Alpok-Adria Munkaközösség „missziós szerepet” Kelet felé az újonnan alakuló hasonló típusú együttműködések támogatásában. Az őszi döntésig még számtalan kérdés vizsgálatára van szükség. Dr. Kolber István a megyei közgyűlés alelnöke hét, ha megvannak a kétoldalú igények. — A hivatalos külpolitika hogyan segíti az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatteremtését? — Politikai presztízsünkkel mögéjük állunk. Ha kell, információval segítjük őket, előfordul, hogy falvaknak segítettünk európai partnert találni. Ha kell, kormányközi diplomáciával támogatjuk a kezdeményezésüket a követségeinken keresztül. Egyet nem tudunk: a munkát elvégezni helyettük. Az viszont egyértelmű, hogy az önkormányzatok nemzetközi szövedéke adja az ország igazi beágyazódását az európai integrációba, és ez a civil diplomácia sokkal fontosabb, mint a hivatalos külpolitika. Gáldonyi Magdolna ____i_____________________________________________________________________________ E gyüttműködés és a kisközösségek érdekei Külpolitikánk alappillére a civil diplomácia
