Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. február 5., szombat Május 8: az első választási forduló Göncz Árpád: Mihamarabb voksolás, egy mielőbbi stabil kormányzat érdekében Vélemények az időpontról Brit és ír szimpátia hazánk iránt Nagy-Britanniában és Ír­országban egyaránt érez­hető a szimpátia Magyaror­szág iránt, s mindkét or­szágban megvan a készség a kapcsolatok bővítésére — összegezte tapasztalatait tegnap a szigetországból hazatérve Kovács László (MSZP), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának el­nöke. Volt karhatalmisták őrizetbe vétele A Fővárosi Főügyészség közleményben hozta nyilvá­nosságra, hogy az 1956. december 12-én Egerben történt sortűz ügyében el­rendelt nyomozás során több volt karhatalmistát ki­hallgattak és őrizetbe vettek. Jeszenszky jókívánságai Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter táviratban fe­jezte ki jókívánságait Marga­retha af Ugglasnak, a Svéd Királyság külügyminiszteré­nek a magyar-svéd diplo­máciai kapcsolatok nagykö­veti szintre emelésének 30. évfordulója alkalmából. A vietnami embargó feloldása A Vietnammal szembeni amerikai külpolitika alap­vető, nagy kihatású fordula­taként Bili Clinton elnök fel­oldotta az ázsiai ország el­len csaknem három évtizede bevezetett kereskedelmi ti­lalmat. Döntésével a háború keserű emlékéből táplálkozó ellenséges szembenállás korszakának szándékozik véget vetni. Az embargó be­szüntetésére vonatkozó el­nöki rendelet azonnali ha­tállyal életbe lépett. Figyelmeztetés Horvátországnak Az ENSZ Biztonsági Ta­nács erélyesen elítélte Hor­vátországot a Bosznia-Her­cegovina elleni „ellenséges fellépéséért”. A testület csü­törtök esti ülésén felolvasott nyilatkozat szerint a BT „to­vábbi szigorú intézkedések” meghozatalát veszi fonto­lóra, ha Horvátország „nem vet véget haladéktalanul a beavatkozás minden formá­jának” Boszniában. BT-for- rások szerint a „szigorú in­tézkedések” alatt gazdasági szankciókat kell érteni. A konszenzussal elfogadott nyilatkozat felkéri Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy „két héten belül” (február 17-ig) tájékoztassa a BT-t a horvát hadsereg Boszniában levő valamennyi alakulatá­nak, illetve azok fegyverze­tének kivonásával kapcsola­tos fejleményekről. Új védelmi miniszter Beiktatták hivatalába Wil­liam Perrut az új amerikai védelmi minisztert, miután a szenátus ellenszavazat nél­kül jóváhagyta kinevezését. Elődje, Les Asping tavaly decemberben jelentette be lemondását (január 20-i ha­táridővel). A hatvanhat éves William Perry eddig védelmi miniszterhelyettesként szol­gált. Eredeti foglalkozását tekintve matematikus; pálya­futása során rendkívül szé­les tapasztalatokra tett szert a hadsereg műszaki fejlesz­tése és a hadiipari igazgatás terén, őt tartják a radarsu­garakat elnyelő technológia (lopakodó repülőgépek) egyik „szülőatyjának”. (Folytatás az 1. oldalról) Az időpont megválasztását az államfő a többi között azzal indokolta, hogy a lehető leg­hamarabb tartsák meg a vok­solást és annak nyomán mie­lőbb jöjjön létre egy stabil kormányzat. (Utalt arra is, hogy a választások második fordulójának időpontját már a parlament által megválasztott Országos Választási Bizott­ság tűzi ki.) A döntés további szempontja volt, hogy a vá­lasztás a lehető legolcsóbb legyen. Ne kerüljön sokba Felvetődött ugyanis, hogy amennyiben hétköznap lenne a voksolás, esetleg munka­szüneti napot kellene elren­delni, ami hallatlanul megdrá­gította volna a választást. Fon­tos kívánalom az is, hogy mi­nél többen menjenek el vok­solni. Ez egyébként minden pártnak érdeke — szögezte le az államfő, akinek előrejel­zése szerint várhatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az ország népe tisztában van azzal: tétje van a választás­nak. Elmondta: az országot, vidéket járva minden alkalmat megragad, hogy a részvételre biztassa az embereket; bár az a benyomása, hogy erre nem is igazán kell ösztökélni őket. A jelenlegi felmérések szerint 64 százalék körül alakul a biz­tosan szavazók hányada. A bizonytalankodóknak is való­színűleg legalább a fele az ur­nákhoz járul majd. „Az ország torkig van az anyazássar A részvétel és a kampány hangnemének összefüggé­sére utalva az államfő hozzá­tette még: „majdnem biztosra veszem, hogy aki beleszédül a mocskolódásba, a piszkos kampányba, az elveszíti a vá­lasztásokat. Tapasztalatom az, hogy az ország torkig van az anyázással”. A vasárnapi választási for­duló mellett szólt a legfrissebb közvéleménykutatási felmérés eredménye is. A tapasztalat az, hogy a falusi lakosság in­kább vasárnap szeretne vá­lasztani, az értelmiségiek, il­letve a városiak pedig életvite­lükből adódóan a szombati vá­lasztási fordulót preferálják. A választópolgárokhoz for­dulva Göncz Árpád azzal a jó tanáccsal szolgált: ne csak a számukra rokonszenves párt jelöltjét hallgassák meg; ves­sék össze a különféle politikai erők programjait, szembesít­sék azokat saját maguk gond­jaival. Az egyéni jelöltek ese­tében jól nézzék meg kire, mi­féle emberre adják voksukat. A következő parlament emberi minősége ugyanis nem pusz­tán a pártfelállástól fog füg- geni, hanem mindenekelőtt at­tól, hogy az egyéni kerületek­ből milyen képviselőket külde­nek be a Házba. A józan észre hallgatva Az államfő ezért kérte, hogy a polgárok a választás alkal­mával ne engedjék eluralkodni az indulatokat; a józan eszükre hallgassanak. Abban a tudatban járuljanak az urnák elé, hogy egy demokratikus ál­lamrendben a második válasz­tás talán még az elsőnél is fontosabb, mivel az a demok­rácia folytonosságának bizo­nyítéka. Végül a köztársasági elnök kérte a sajtó segítségét a jelöltek bemutatásának esé­lyegyenlőségéhez. A Magyar Katolikus Püspöki Kar pénteken a következő nyi­latkozatot juttatta el az MTI-hez: A Magyar Köztársaság elnöke május 8-ára kitűzte az 1994. évi parlamenti választásokat, amelynek eredménye négy esz­tendőre meghatározza hazánk jövőjét. A Püspöki Kar — mielőtt pásztorlevélben fordulna a ma­gyar katolikus egyház tagjaihoz — szükségesnek látja már most a következőkre felhíni a hívek figyelmét: Meggyőződésünk, hogy az ország felemelkedése, amelyet minden politikai irány­zat célul tűz ki, elképzelhetetlen erkölcsi megújulás nélkül. Ezek közé tartozik az élet tisztelete, a családok támogatása és vé­delme, a közélet tisztasága, az ifjúság hazaszeretete és er­kölcsre nevelése. Keresztény lelkiismereti kötelességünk, hogy mindnyájan résztvegyünk a választásokon. A szavazásra való felkészülés időszakában nem hagyatkozhatunk a politikai szervezetek nagyvonalú ígérge­téseire. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztat­tak és milyen magatartást tanú­sítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák sorsára és támogatá­sára, az egyház szabad műkö­désének segítésére vagy akadá­lyozására az önkormányzatok részéről. A Szentatya szerint a vallásszabadság ugyan egy a szabadságjogok között, mégis a tapasztalat szerint ezen mér­hető le a többi hitelessége. Bí­zunk abban, hogy a választási küzdelem alapvetően etikus lesz, szakmailag és erkölcsileg megfelelő emberek kezébe ke­rül hazánk és népünk sorsának irányítása. MSZP: tudomásul vette — Az MSZP természetesen tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését — közölte Horn Gyula pártelnök, hozzátéve: pártja üdvözölte volna, ha a vá­lasztást hétköznapra vagy szombatra tűzi ki. Mindazonáltal reméli, nem okoz semmiféle gondot, hogy a második forduló ily módon Pünkösdre esik majd. Mint mondta, bíznak abban, hogy minél magasabb lesz a vá­lasztásokon a részvételi arány. MDF: Öröm a vasárnap Az MDF szóvivője, Herényi Károly Göncz Árpád köztársa­sági elnök a választások idő­pontjára vonatkozó bejelentése után pénteken reggel az MTI munkatársának kijelentette: fe­gyelmezett állampolgárhoz mél­tóan, s egyben örömmel veszi tudomásul a május 8-ai dátu­mot. — Az öröm a vasárnapnak szól — tette hozzá Herényi Ká­roly —, mivel a dátum maga nem is annyira fontos, mint az, hogy a választás vasárnapra esik. Mint a szóvivő fogalmazott: a választásokon való részvétel, s a felelős döntés csak meg­nyugodott, tisztult lélekkel lehet­séges, és ehhez a vasárnap szükséges. MIÉP: pártos döntés Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának el­nöke a köztársasági elnök által megnevezett időpontot pártos döntésnek tartja, amely általá­ban a baloldalnak kedvez és hátrányos a nemzeti keresztény erőknek. Szerinte a köztársa­sági elnök lehetőséget ad a bal­oldalnak arra, hogy a május 1-ei „kampányfinis” utáni hét végén néhány százalékkal több szava­zatot szerezzen, mintha a vá­lasztások egy későbbi időpont­ban lennének. Horváth Lajos hozzátette: az MSZP és az MSZOSZ május 1-jén virslit és sört oszt majd a ligetben, és közben szidalmazza a nemzeti és keresztény erőket. A MIÉP emiatt arra a következtetésre ju­tott, hogy — mint Horváth Lajos fogalmazott: — a köztársasági elnöknek túl nagy és ellenőrizet­len a hatalma, s ez még veszé­lyes is lehet. KDNP: tradicionális A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köz- társasági elnök döntését, és egyetért az országgyűlési vá­lasztások első fordulójának má­jus 8-diki időpontjával — mon­dotta az MTI érdeklődésére Varga László, a KDNP elnökhe­lyettese, aki úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüneti na­pon kerül sor a választásra, és a pártok többsége is a vasárnap mellett foglalt állást. A KDNP el­nökhelyettesének véleménye szerint ugyanakkor a részvételi arány nem függ attól, hogy munkaszüneti vagy munkana­pon tartják meg a voksolást. Mint mondotta: olyan közhangu­latot kell kialakítani, hogy a pol­gárok kötelességüknek érezzék a véleménynyilvánítást a szava­zóurnáknál. A polgároknak érezniük kell, hogy szavazatuk­tól függ: merre halad tovább az ország — fogalmazott Varga László. Függetlenek: a legrosszabb Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának megbí­zottja az eddig szóba került idő­pontok közül a május 8-át tartja a legrosszabbnak. Szerinte ez a dátum nem szolgálja Göncz Ár­pád pénteki sajtótájékoztatóján kifejtett szempontjait sem, mivel a második fordulóra egy hét fel­készülési idő nem elég, két hét múlva a pünkösd nemcsak kato­likus, hanem protestáns ünnep is, tehát a 8-a utáni harmadik hét vége megegyezik azzal, mintha az elnök 15-ére tűzte volna ki a választások első for­dulóját. SZDSZ: megfelel — Mi már korábban is azt mondtuk, hogy a választás idő­pontjának megállapítása a köz- társasági elnök felelőssége. Az SZDSZ-nek május 8-dika éppen úgy megfelel, mint bármely más időpont. Annak a vitának, hogy hétköznap vagy munkaszüneti napon legyen a választás, ko­rábban sem láttam értelmét, most pedig, hogy a kérdés el­dőlt, végképp értelmetlennek tartanám a folytatását. Fidesz: lehetőség A Fidesz az alábbi sajtóköz­lemény kiadásával reagált a köztársasági elnök bejelenté­sére: „A Fiatal Demokraták Szövetsége örömét fejezi ki, hogy a Göncz Árpád köztársa­sági elnök úr által mai napon bejelentett parlamenti válasz­tások kiírása megszüntette az avval kapcsolatos bizonytalan­ságot. Az eddigi találgatások helyett mostantól kezdve min­den párt készülhet a május 8-ára kiírt választásokra. A Fi­desz a maga részéről reméli, hogy a második szabad parla­menti választásokon a válasz­tópolgárok minél nagyobb számban fognak résztvenni. A május 8-i időpont egyben lehe­tőséget biztosít arra, hogy a vá­lasztások második fordulóját még május folyamán lehessen lebonyolítani.” V álasztási menetrend Tíz napon belül megválasztják az Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját Az Országgyűlés 10 napon belül megválasztja az Orszá­gos Választási Bizottság (OVB) titkárát és négy tagját. Személyükre a választójogi törvény értelmében a belügy­miniszter tesz indítványt. Az OVB további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg, a testületnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő belügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára kitűzött válasz­tás eljárási határidőit, határ­napjait. Annyi már most bi­zonyos, hogy az OVB öt tag­ján kívül a választási bizott­ságok választott tagjait is 10 napon belül, a szavazat- számláló bizottságok tagjait pedig május 8-a előtt lega­lább 30 nappal kell megvá­lasztani. ✓ Értesítés a nyilvántartásba vételről A jegyzőknek a választás kitűzésétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíteniük a választók nyilvántartásba való felvéte­léről szóló értesítést. To­vábbá össze kell állítaniok azoknak a nagykorú szemé­lyeknek a jegyzékét, akik­nek nincs választójoguk. A választás napjáról és a vá­lasztók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal előbb a helyi válasz­tási bizottságnak hirdet­ményt kell közzétennie. Az elkészült nyilvántartást a polgármesteri hivatalok he­lyiségében 10 napra köz­szemlére kell tenni, hogy a választójogosultság ellen­őrizhető legyen. A közszem­lére tétellel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban értesíteni kell a nyil­vántartásba való felvételük­ről, feltüntetve a települést, választókerületet, szavazó­kört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. A pártok március eleje és április eleje között — egye­lőre még pontosan meg nem jelölt időpontban — gyűjthetik a jelöltajánló szel­vényeket. Az egyéni válasz­tókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi választási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az OVB-nél kell bejelenteni legkésőbb a vá­lasztás napja előtt 30 nap­pal, 16 óráig. A szavazókörök kialakítása A választójogi törvény ér­telmében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazókö­röket is. Ezekből mintegy 11 ezer lesz az országban. A szavazókörök számát és te­rületi beosztását a jegyző ál­lapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfel­jebb 1200 választópolgár jusson. Előírás, hogy min­den községben legyen lega­lább egy szavazókor. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kampánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezé­séig. Nem minősül a kam­pánycsend megsértésének a választási munkacsopor­toknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vo­natkozó pártsemleges felhí­vása. Jogszabályi előírás, hogy a szavazással kapcso­latos közvélemény-kutatási eredményt a szavazást megelőző nyolcadik naptól nem szabad nyilvánosságra hozni. Hol lehet plakátolni? Ugyancsak törvény írja elő, hogy a választás kitű­zésétől a választási kam­pány végéig a pártok, a jelöl­tek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szóróla­pot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Ezek olyan sajtóterméknek minő­sülnek, amelyeket engedély nélkül lehet előállítani. Fon­tos azonban, hogy épület fa­lára, kerítésre plakátot elhe­lyezni kizárólag a tulajdo­nos, illetőleg a kezelő hoz­zájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatá­rozott részén plakát elhe­lyezését a települési önkor­mányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város­képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilt­hatja. Állami vagy önkormány­zati hatóság épületén vagy azon belül plakátot elhe­lyezni tilos. A plakátokat olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható. Az éle­tet, a testi épséget, a va­gyonbiztonságot, vagy a közlekedés rendjét veszé­lyeztető plakátot a rendőr­ség köteles eltávolíttatni. Ennek költségét az köteles viselni, aki a plakátot elhe­lyezte vagy elhelyeztette.

Next

/
Thumbnails
Contents