Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. február 28., hétfő Debussy-mesejáték gyermekekkel Látványos színpadi produkcióra készülnek Gödöllőn: gyermekszereplőkkel adják elő Debussy Játékdoboz című zenés-táncos mesejátékát. A gödöllői Petőfi Művelődési Központ diáktánccso- portjának 6-13 éves tagjai a pantomim eszközeivel, majo- rett-bábfigurákkal keltik életre a gyerekálmokat. A mesejáték bemutatásának költségeihez a városi önkormányzat 260 ezer forinttal járult hozzá. Kamarakórusok Pécsett Tizennyolc kamarakórus részvételével rendezik meg a XV. pécsi nemzetközi kamarakórus fesztivált. Az áprilisi rendezvényre a magyar kórusok mellett svéd, román, olasz, ukrán, osztrák és izraeli énekegyüttesek szerepelnek a műsorban. Nagyszabású közös koncertet adnak az együttesek a pécsi Bazilikában. A fesztivál idején Pécsen a zsinagógában, a belvárosi tamplomban, a ferences és az evangélikus templomban is bemutatkoznak az együttesek. Színházi napok Dunaújvárosban Tavaszi színházi napokat — kaposvári színházi részvétellel — rendeznek Dunaújvárosban a Bartók Béla Kamaraszínházban és a Művészetek Házában márciusban, áprilisban. Több budapesti és vidéki színtársulat mutatkozik be, s láthatják a nézők a dunaújvárosiak produkcióját is. A kaposvári Csiky Gergely Színház Bertold Brecht-Kurt Weil Koldusopera című zenés darabjával vesz részt a találkozón. A Csárdáskirálynő Kolumbiában A siófoki születésű Kálmán Imre, világhírű operettszerző Csárdáskirálynő című operettjét mutatja be az Operettvilág kft márciusban a dél-amerikai vendégszereplésén. A Csárdáskirálynő lesz az egyetlen zenés színházi előadás a kolumbiai fesztiválon, amelyre 29 országból érkeznek társulatok. Kálmán Imre operettjén kívül a magyar művészek a műfaj legnépszerűbb dalaiból összeállított műsort is bemutatnak Zsadon Andrea, Berkes János, Kertész Péter és Vásári Mónika közreműködésével. Népművészeti rendezvények KomáromEsztergomban Komárom-Esztergom megyében jónéhány népművészeti rendezvény teremt bemutatkozási lehetőséget az alkotóknak a következő hónapokban. Március 13. és 15. között Bakonyszombat- helyen rendezik meg az első bakonyi amatőr népművészeti fesztivált, amelyre a térség népzenei, néptánc- és népdalköreit várják. A Megyei Népművészeti Égésűiét is kiállításra invitálja az ebben az országrészben élő népművészeket, szakköröket és egyéb alkotóközösségeket. Az esztergomi vár Rondellájában — június 2-a és 16-a között megrendezendő tárlat címe is e szándékot fejezi ki: Komárom- Esztergom megye élő népművészete. Keserű szájízzel, 43 év után Búcsú az iskolától Kenyér és könyv Kenyeret és cirkuszt ígértek a rómaiaknak. Volt részük a Colosseumban a látványos marcangolásból, kenyér is jutott az asztalra. A kaposi Honvéd utcában alig egy esztendeje nyílt meg a tejbár, ahová elsősorban reggeliző diákok tértek be, de szívesen keresték föl az üzletet a szerény nyugdíjasok is az olcsóbb tejért, péksüteményért. A somogyi megyeszékhelyen nem furcsa, hogy egyik napról a másikra profilt változtatnak a boltok. A Zárda utcában és más helyütt is hiába keressük a megszokott üzletet, a zöldséges helyén televíziót árulnak, a rőfös boltjában fagylaltot adagolnak, másutt betegség miatt tart zárva az üzlet. A Honvéd utcai tejbár ugyan ezért, mondhatni csődöt mondott, se tejre, se kenyérre nem futotta a környék lakosainak. Ám a bolt újra kinyitott: új bérlő, új profil: könyvet árulnak az üzletben. Könyvet, képeslapot, mindazt, ami a napi szükségletünket kielégíti. Egyáltalán nem siránkozom azon, hogy kenyér helyett itt könyvet vásárolhatok az üzletben. Ugyan kenyeret és könyvet több helyütt is árulnak, ám úgy tűnik, a piac korántsem telített. Könyvet árulnak az utcákon, a boltokban, fagyos reggeltől késő délutánig, megannyi az újdonság és vevőre is találnak az árusok. Úgy kell a könyv, mint egy szelet kenyér. Drágább az olvasni való? Az olcsó színvonalú bestsellerek is drágák, de a kereslet igazolja: olvasó nép vagyunk. Kíváncsian várom, a korábbi tejbár helyén megnyílt új könyvesboltban lesz-e helye egy polcon a kenyérnek és a könyvnek. Vagy talán valami egészen mást fognak majd itt árulni? Se kenyeret, se könyvet, hanem valami mást? H. B. Pölcz József mérnök tanár 43 évet és több mint 300 napot töltött katedrán Pölcz József mérnök, a Kaposvári Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanára. Ha végigmegy az utcán, minden második lépésnél egy tanítványba botlik. Most utolsó heteit tölti az iskolában. Még néhány nap,s megkezdi nyugdíjas éveit. És nem a nyugdíj miatt keserű. — Forrongó időszakban hagyom itt az iskolát. Nagy változásokat éltünk meg az elmúlt években, talán többet, mint az ejmúlt negyvenben összesen. Átalakult a társadalom, s ezt követni kellene az iskolának is. Sok mindenben azonban nem tartunk lépést a változásokkal. Legnagyobb hiányát a nyelvoktatásnak és a vállalkozói ismeretek hiányának érzem. Ma már senki sem dolgozhat idegen nyelv tudása nélkül, s erre nemcsak a szakközépiskolásoknak lenne szükségük. Pölcz József a faipari tárgyakon kívül szakmai németre oktatja a diákokat. — A gyerekek tanulási kedvét s eredményét döntően meghatározza a bizonytalan jövő, a munkanélküliség, az, hogy nincs előttük perspektíva. Kevés az olyan tanuló, aki elég kedvet s bátorságot érez ahhoz, hogy önállóan belevágjon valamibe. S nemcsak a pénz és a családi példa hiányzik ehhez, hanem a megfelelő ismeret is. A legtöbben az sem tudják, hogyan kell megírni egy megrendelést, megkötni egy szerződést, elkészíteni az adóbevallását. A legalapvetőbb vállalkozói ismeretekkel nemcsak a szakközép- iskolásokat, hanem a szakmunkástanulókat is meg kellene ismertetni. Az oly régóta várt nemzeti alaptantervben remélhetőleg erre is gondolnak majd. Sok mindenben kellene változás, s ezt a pedagógusok tudják a legjobban. A fontos döntéseknél azonban az elmúlt évtizedekben nemigen kérték ki a véleményünket. Engem legalábbis egyszer sem kérdeztek meg, mit kellene másképp csinálni a saját szakterületemen. Pölcz József szerint ezt a munkát ilyen sokáig csak akkor Remények az alakulás idején Iskolaszékek Somogybán Mondhatnánk: ahány iskola, annyi szék. A törvényi kötelezettség minden oktatási intézményre egyformán érvényes, ám végrehajtása sajátos feladatokat ró az új testületekre. Lengyeltótiban megválasztották már ugyan az iskolaszéket, de Pabst Lajos polgármester véleménye szerint az előkészítő bizottság nem volt körültekintő. A kisegítő iskola, ahol 94 gyerek tanul, nem kapott képviseletet az iskolaszékben. A helyes az lett volna, ha a tantesület és szülők képviseletében egy tagot a kisegítő iskola is delegál. — Mit vár az iskolaszéktől a kaposvári élelmiszeripari szakmunkásképző? Kérdésünkre Szőke Attila igazgató válaszolt: — Az iskolaszék tagjaitól, az iskola, a szülők képviselőitől és az önkormányzattól azt várjuk, hogy olyan döntést hozzanak, amely a végső elhelyezésünket megoldja. Az iskolaszékben a reményünk, hogy méltó iskolát kapunk. Fehér Ferenc, a barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium igazgatója elsősorban érdekegyeztető fórumnak tekinti az iskolaszéket, amely a napokban alakul meg. Azt mondta: így az iskola és a szülők közösen hatékonyabban támogathatnák az oktatási feltételek javítását. Az idei szerény költségvetésből nem futja például az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközökre. Az iskolaszék abban is segítheti az iskola működését, hogy fölsorakoztathat szponzorokat. Nagyatádon a Baross utcai, Bárdos Lajos Általános Iskolában a szülők és a pedagógusok már kijelölték képviselőiket az iskolaszékbe, az önkormányzat tagjai még nem ismertek. Fellegi Bálint iskolaigazgatótól tudom, hogy elsősorban alsótagozatos diákok szülei vállalták a megbízatást. Nagyatádon az iskolaszéktől azt várják, hogy az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtését hatékonyabban segítse. Fellegi Bálint igazgató véleménye szerint a pedagógusok és szülők, ha összegfognak az önkormányzattal, az eddiginél jobban képviselhetik az iskola érdekeit. Horányi Barna Éneklő Magyarország Kórustalálkozó Kaposváron Négy kart minősítettek a Szent Imre templomban Fotó: Király J. Béla lehet végezni, ha valaki szívén viseli az oktatást. A fizetésért senki sem marad a pályán. — 43 év után, két diplomával, alig több mint tízezer forinttal magasabb a fizetésem, mint a pályakezdőknek. S én nem a különbséget, az arányokat sérelmezem, csupán a pénzt keveslem. Semmire nincs pénz az oktatásban: se bérekre, se iskola fejlesztésre. Pedig ahhoz, hogy megfelelő színvonalon oktathassunk, megfelelő tanműhelyekre, gépekre, berendezésekre volna szükség. A szakközépiskoláknak és a szakmunkásképzőknek a működéséhez nélkülözhetetlenek a megfelelő tanműhelyek. A kaposvári gyárak, üzemek 90 százaléka nem vállal gyakorlati képzést, az iskoláknak maguknak kell azt megoldani. De miből, ha nincs pénz, ha az ott előállított termékere nincs kereslet? Felsorolni is hosszú lenne, milyen égető változásokra volna szükség az oktatásban, s ezek az én időmben már biztos, hogy nem változnak... Ettől keserű a búcsú. Széki Éva Videofilm Balassiról és Madáchról Portrék, tájak, életutak a történelmi és a mai Nógrádban címmel videófilmsorozatot készít a helyi televízió ismeretterjesztési és oktatási célokra. 15-20 perces filmeken mutatják be a megyében élt irodalmi és történelmi nagyságokat. Elsőként a Balassi-évforduló kapcsán A végek dicsérete című film készül el. Ezt követően Mikszáthról, Madáchról, Benczúr Gyuláról készítenek filmeket. Tegnap délután Kaposváron a Szent Imre templom adott otthont a Somogy Megyei Művelődési Központ szervezésében az Éneklő Magyarország Kórustalálkozó megyei minősítő hangversenyének, melyen öt különböző kategóriájú énekkar lépett fel, de csak négy kérte a minősítését. A zsűri tagjai: Sapszon Ferenc karnagy, Liszt díjas, kiváló művész, Vadász Ágnes karnagy, a KÓTA ügyvezető elnöke és Nógrádi László karnagy, a Pedagógus Kórustársaság ügyvezető elnöke. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) már tizenegyedik alkalommal hirdette meg az 1992-1994-ig tartó időszakra az Éneklő Magyarország kórustalálkozókat, melyek a minősítés lehetőségét is jelentik. A kórus- találkozók célja, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak az amatőr kórusoknak, támogatva a közös éneklés közösségformáló hatását, segítsék a résztvevő kórusok szakmai fejlődését, új kórusokat és közönségrétegeket vonjanak be a magyar kóruséletbe. Ezeken a találkozókon önkéntességi alapon kérhet minősítést minden énekkar. A minősítés kategóriái: vegyes-,női- és férfikar, kamara- és ifjúsági kórusok, énekegyüttesek. Fokozatai: hangverseny- és fesztiválkórus, arany, ezüst és bronz fokozat. A minősítő bizottság a következő minősítési fokozatokat adományozta: a Homok- szentgyörgyi Vegyeskarnak ezüst fokozatot, karnagyuk Halász Géza; a Kisgyaláni Férfikarnak arany fokozatot, karnagyuk Nagy Endre; orgonán közreműködött Máriás János. A Marcali Calypso Kamarakórus is arany minősítést szerzett, karnagyuk Stam- ler Edit, szólót énekelt Nagyné Réti Ildikó, orgonán közreműködött Kristop Pavel. Műsorukból külön kiemelésre méltó Rampazzo Mária-miséje. A Somogy Megyei Pedagógus Női Kar Miseta Ida vezényletével a legmagasabb fokozatot érte el: hangversenykórusi minősítést kaptak. Műsoruk egyenletesen magas színvonalú volt. A legnagyobb sikert Michael Haydn: Laudate pueri Dominum című graduáléjával aratták. Hegedűn közreműködött Kopasz Csilla és Papp Tibor,csellón Pallós László, orgonán Kardos Kálmán.A többi műben szólót énekelt Kővári Eszter, Mike Renáta és Simon Erika. A Somogy Megyei Pedagógus Férfikar nem kért minősítést. A hangversenyen való részvétel és a fokozat elnyerése erkölcsi és szakmai elismerés a kórusoknak. A KÓTA Zeneszó című lapjában meg is jelenik majd a hároméves ciklus végén (az idén tavasz- szal),hogy országosan melyik kórus milyen minősítést szerzett. Nagy Gabriella Zapponi könyvet ír a nagy rendezőről Fellini szomorú utolsó évei Federico Fellinit a háború utáni filmművészet legendás alakjának tartja a világ. Most új kép tárul a rajongók elé: egy emberről, aki életének utolsó éveiben magányos és szomorú volt, s akit magára hagyott a filmvilág. Fellini forgatókönyveinek írója és közeli barátja, Bernardino Zapponi szerint a rendező életének vége felé depresszióssá vált, és halálfélelemben élt. Zapponi könyvet készül írni arról az időszakról, amelyet együtt töltött Fellinivel. Valahányszor új munkába kezdett, Fellini mindig görcsös félelmet érzett. Boldog volt, amikor aláírta a szerződést az előlegről. Amikor azonban elkezdett dolgozni, félelem töltötte el, mintha valami megakadályozná a film forgatásában — mondta Zapponi. Fellini sokat követelt a színészektől, de képes volt meggyőzni őket utasításai betartásáról. Képes volt olyan alakításokat kihozni színészekből, mint Marcello Mastroianniból az Édes életcímü filmben és Donald Sutherlandból a Casa- nová-ban. Fellini ügyesen tudta a színészeket „munkára csábítani”, de azoknak dühkitöréseivel is kellett számolni: kiabált, káromkodott... Zapponi utoljára a kórházban látta Fellinit — egy nappal azelőtt, hogy a rendező elveszítette eszméletét. — Gyere visz- sza megint — mondta neki Fellini. — Gyere egyedül, hogy a munkáról beszélgethessünk!
