Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. február 26., szombat A Los Angeles-i főkonzul rendezésében Molnár Játék a Virginiában A Virgina állambeli James Madison Egyetem drámatanszékének színháztermében Márton András rendezésében mutatták be Molnár Ferenc „Játék a kastélyban” című alkotását — angolul az egyetem diákjainak előadásában. A Los Angeles-i magyar főkonzul vitte színpadra a darbot — a tanszék felkérésére. A művet P. G. Wodehouse fordította angolra. A rendkívül széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokkal rendelkező egyetem tíz előadást tervezett be a Molnár-műből. Márton András elmondta: rendezői ténykedése közben lehetősége nyílt arra is, hogy heti két alkalommal előadást tartson az egyetem tanárainak és diákjainak a magyar színház- és irodalomtörténetről. Úgy érzi, hogy a Molnár-darab bemutatásával Magyarország az érdeklődés középpontjába került az egyetem vonzásai körében. — Molnár Ferenc miatt igazán nem kell szégyenkeznünk — mondta Márton András. — Akik eljöttek az előadásra, jó szájízzel mentek haza. Elmondta azt is, hogy a színészhallgatók talán még túl fiatalok a szerepekre, de rendkívül érdekes felfogásban és nagy lelkesedéssel játsszák a darabot. A budapesti művészeti hetek alkalmából a Színművészeti Főiskola nemzetközi Molnár Ferenc-drámafesztivált is kíván rendezni. A márciusi esemény programjára szeretnének meghívni négy-öt hallgatót is a James Madison Egyetem előadásának szereplői közül, hogy játszanak el egy felvonást a héten Amerikában bemutatott színdarabból. Molnár Ferenc amerikai pályafutásáról pedig az egyetem drámatanszékének vezetője tart vitaindító előadást, hiszen nemcsak nagy tisztelője a magyar regény- és drámaírónak, hanem igazi szakértője is munkásságának. Értekezésének címe: Molnár Ferenc a New York-i kritika tükrében. Vegyünk példát a majmokról! Bingónál jobb a bridzs meg a keresztrejtvény Azok az emberek, akik nyugdíjba vonulás után lassítják életritmusukat, siettetik útjukat a sír felé — állapították meg orvosok, akik azt tanulmányozták, mi tartja jó egészségben a 70-80 éveseket és — Fizikailag is, szellemileg is le lehet épülni. Az ember vagy használja az agyát, vagy elveszti intellektuális képességeit — mondta dr. Warner Schaie, a pennsylvaniai állami egyetem profesz- szora, az amerikai tudományok előmozdítására alakult szövetség konferenciáján. Schaie beszámolt arról, hogy azok a vizsgált idős személyek, akiket rávett a szellemi aktivitásra, visszanyerték agyuk teljesítőképességét, amelyről azt hitték, hogy végleg elvesztették. Tanulmányai azt mutatják: nem igaz, hogy az öregedés elkerülhetetlenül a szellemi képességek csökkenésével jár együtt. A professzor megállapította, hogy bizonyos játékok serkentik az agy működését, mások pedig csökkentik. „A bingó például beszűkíti a meg idősebbeket. gondolkodást. Sokkal jobb bridzset játszani! A keresztrejtvényfejtés is használ. A legrosszabb azonban az, ha valaki állandóan a televízió előtt ül”. Egy másik tudós, Katherine Milton, a kaliforniai Berkeley egyetem orvosnője azt ajánlja: ha egészségesek akarunk maradni, vegyünk példát a majmok étkezési szokásairól. Az ipari országokban élő emberek étkezése sok egészségi problémát okoz — mondotta egy San Francisco-i tudományos ülésen. A levelekből és gyümölcsökből álló táplálékkal a majmok nagy mennyiségű C-vitamint fogyasztanak. Táplálékuk ezenfelül olyan anyagokat is bőségesen tartalmaz, amelyek a szervezet zsírháztartását rendben tartják . Karinthy Ferenc: Napló Könyvespolc Karinthy Ferencnek a Litto- ria Könyvkiadó által közreadott háromkötetes naplója a téli könyvvásár egyik eseménye volt. Karinthy Ferenc, a népszerű „Cini” pontosan két éve halott. S kevesen tudták, hogy 1967-től 1991. június 20-ig többé-kevésbé rendszeresen naplót vezetett. Naplójába beleírt mindent, ami foglalkoztatta: keserű érzéseket és örömet egyaránt. Amit egykori tanítómestere és atyai jóbarátja, Kellér Andor így fogalmazott meg: „Az élet édes tarkaságát”. S nem publikus szándékkal. Ám mégis sokszor felcsillan a sorok között Karinthy Ferenc reménykedő hite: talán egyszer mégis az olvasók kezébe kerül. Ezt a hitet valósította most meg az irodalomtörténész-szerkesztő jóbarát, Jo- vánovics Miklós. Karinthy Ferenc Naplója valóban „kortörténeti forrrásmű”. Egy negyedszázad magyar valósága. Politikáról, irodalomról, színházról, művészetről szól. És mi mindenről még! Karinthy Ferenc — „Cini” — legendás személyiség volt már életében. Legenda, amelyre ő maga is jócskán „rátett”. Az ugratások nagymestere, örökké jókedvű, bohém fickó (?). Ezt a hatalmas (nemcsak fizikai értelemben!), élethabzsoló és szinte élete végéig lelkesen sportoló írót talán legatmoszférikusabban Bertha Bulcsu állítja elénk egy leányfalui találkozásuk kapcsán: „Vidámabb, nevetősebb, könnyedébb figurát vártam. Karinthy Ferenc viszont súlyos egyéniségnek bizonyult. Nevetett, persze, de én éreztem, hogy ez a nevetés olyan súlyos és fekete, mint a halál...” E súlyos nevetés mögött már fölsej- lik egy örökké töprengő lélek is. Aki az alkotásban, az írói munkában nem ismeri a tréfát... Nehéz helyzetbe kerül, aki egy naplót boncolgatni szeretne, hiszen a „napok hordalékában” annyi, de annyi minden lerakódik... így vagyunk Karinthy Ferenc Naplójával is. Ám a gazdagon áradó sorok között mindig megtaláljuk az író vezérfonalait. Azokat, amelyek legjobban foglalkoztatják. Karinthy Ferenc élete végéig a „hagyományos” irodalom híve maradt, novellában, regényben, drámában egyaránt. És vállalta ezt minden támadás kereszttüzében is. Sohasem vált a pózok hívévé. „Pedig ebben az országban — írja — a pózt, bármily hazug, mindig hamarabb elhiszik az igazságnál..." így követhetjük nyomon a Naplóban az írói műhelymunka állomásait is, olyan művek születését, mint az „Epepe”, a „Gellérthegyi álmok”, az „Ősbemutató”, a „Pesten és Budán” — hogy csak néhányat említsünk. „Nincs kegyetlenebb a hófehér papírnál...” — vallja Kosztolányi Dezső. És mennyit tépelődik Karinthy Ferenc is. Legjobban Leányfalun ment a munka, a megunhatatlan szépségű Duna mellett. Félelmetes látlelet a Napló az „eltűnt” írókról is. A pártállam kitüntetésekkel elhalmozott hajdani kedvenceiről. „Irtózatos, kegyetlen és mégis megnyugtató tanulság: senkit sem lehet íróvá kinevezni...” Az egész Naplón végigvonul az író fájdalmas aggodalma: „Az irodalmat valószínűleg éppúgy el fogja borítani és sodorni az értelmetlenség és elmebaj, mint a képzőművészetet...” Kemény szavak. De ugyanakkor harc a sznobság ellen is. Harc a művészet és közönség közé „beékelődött Talmud-magyarázók” ellen... „Egyáltalán nem biztos, hogyha valamit eleve nem lehet fölfogni, az tiszteletre méltó... Ezért is félelmetes a művészet új iránya: el az embertől és nem az ember felé...” A Napló természetesen sebeket is oszt, szép számmal. Aki ennyi támadást kapott, óhatatlanul törleszt. A tőrdö'1Karinty Ferenc sek fő célpontjai — hogy csak néhány nevet említsünk — Lukács György, Déry Tibor, Örkény István... De ott sorakozik a kötet lapjain a barátok végel- láthatatlan sokasága is. (Ádám Ottó, Benedek István, Bessenyei Ferenc, Devecseri Gábor, Huszti Péter, Illés Endre, Illyés Gyula, Németh László — és mások.) Bár ritkán esik róla szó, végig ott lebeg a felejthetetlen apa, Karinthy Frigyes szelleme is. („Ő megengedhette magának időnként a lazább tempót is, mert zseni volt. Én ezt nem tehetem.”) S mennyire fájdalmas, torokszorító oldalakat ír költő bátyjáról, Gáborról, akinek tudathasadásos életét csak a halál oldhatta föl. Lírai részek is bőven találhatók a Naplóban. Főleg a tájleírásokban. Hiszen az író a világ számtalan részén megfordult. S bár mindig lenyűgözte Amerika — főleg New York — lüktetése, legkedvesebb helyei mégis az erdélyi Kisbacon, a görög szigetek, s újra és újra Leányfalu — a hű feleséggel, Ágival —, ahol mindig feltöltődik. Ott születtek Karinthy Ferenc legjobb színművei is. „Hiszen a prózaírónak a dráma a lírája... Nagy összeütközések nagy mennydörgése...” Dr. Sípos Csaba Fenyegető égitestek Titokzatos robbanások a légtérben Most került nyilvánosságra, hogy 1975 és 1992 között legkevesebb 136 meteoroida robbant fel a föld légterében, olyan energiát termelve, mint egy kisebb atombomba. Ezt az amerikai védelmi minisztérium közölte. A légköri robbanásokat az a katonai szervezet figyelte meg, amely a hidegháború idején a nukleáris kísérleteket ellenőrizte. A meteoroidák olyan égitestek, amelyek jégből, kőből vagy fémből állnak és másodpercenként húszkilométeres sebességgel csapódnak be a föld légkörébe. Ott fölmelegednek, és néhány pillanatra fényt bocsátanak ki, s miután részekre szakadnak, a földre hullanak. Ekkor már a csillagászok meteoritoknak nevezik őket. Évente így 16 ezer tonna súlyú égitest növeli a föld súlyát. Ezeket a robbanásokat csak azóta lehetett megfigyelni, amióta műholdak keringenek a föld körül. Az égitestek fölmelegedése és szétrobbanása ugyanis a földtől 25-30 ezer kilométer távolságra következik be. Egy amerikai csillagászcsoport, amelyet „űrmegfigyelő csoportnak” neveznek, a mai napig 185 olyan égitestet regisztrált, amely behatolt a föld légterébe. A tudósok azt kutatják, vajon lehetne-e a földet esetleg veszélyeztető tárgyak pályáját módosítani. A földet már több esetben érte égitest okozta csapás. 1908. június 8-án egy üstökös darabja a szibériai tajga fölött robbant föl. A robbanás egy 40-szer 50 kilométer területű erdőt letarolt és hatalmas tűzvészt okozott... 1980-ban amerikai tudósok azt az elméletet dolgozták ki, hogy 65 millió évvel ezelőtt egy égitest becsapódása a föld élőlényeinek 70 százalékát, köztük a dinoszauruszokat is elpusztította. Az elmélet bizonyítására keresték a becsapódás helyén keletkezett krátert. Végül megtalálták a Yukatán-félszigeten, a Mexikói-öböl közelében. A kráter átmérője 176 kilométer. Mekkora veszélyt jelent az emberiségre egy nagy égitest becsapódása? Az amerikai űrkutatási hivatal statisztikai adatok alapján úgy véli, hogy az 1908-ban bekövetkezett katasztrófához hasonló becsapódás ezerévenként következik be. Olyan katasztrófa, amely a Mexikói-öböl közelében pusztított, csak sokmillió évenként fordulhat elő. 1.® im 3.® 4.tu 5.in 6.® 7.® 8.® 9.00 10.® 11.® 12.® Kuttcze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: ,„A szabad demokraták olyan államot akarnak, amely hatékonyan képes garantálni a polgárok biztonságát. Fontosnak tartjuk egy politikamentes, határozott, professzi- nális rendőrség megteremtését. A bűnügyekben eljáró hatóságok munkájában a mostaninál nagyobb szerepet kell kapnia a sértett védelmének. Meg kell teremteni a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés korszerű jogi feltételeit. A rendőrség fejlesztésén belül a tényleges végrehajtó állomány anyagi megbecsülését javítani kell. A büntetőjog eszközeivel is üldözendő korrupciós cselekmények hatékony felderítésében jóval előbbre kell jutni.” SZDSZ H? FÉNYMÁSOLÓK KALKULÁTOROK TV - VIDEO - HIFI TELEFONOK TELEFAXOK ÍRÓGÉPEK 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 2/A. Tel./Fax: (82) 313-560 *** Panasonic és Sharp termékek hivatalos forgalmazója *** (34838) (Fizetett politikai hirdetés)
