Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
1994. február 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP — PÁRTOK FÓRUMA 7 Munkáspárt: A csata még nem dőlt el Dr. Thürmer Gyula A társadalom jól körülhatárolható részét szeretné képviselni a Munkáspárt, olyanokat, akik nem vagyonokból élnek, hanem kétkezi, szellemi munkájukból — hangsúlyozta dr. Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnöke megjegyezte: pártjuk nem tartozik a kormány kedvenc gyermekei közé. — A Munkáspárt egyszerre mumus és kisúttörő: velünk riogatják a gyermekeket és a felnőtteket, sokak számára mi vagyunk a veszély, akiket be kell tiltani, meg kell szüntetni. Van lex Thürmer, amelyet azért hoztak létre, hogy a Munkáspárt ne juthasson be a parlamentbe, de van lex Kisebbség is, mert a nemzeti kisebbségek képviselői sem szívesen látott vendégek az Országházban. — A választások után a szembenézés időszaka jön, jó erre felkészülni és már ma igazat mondani... — mondta az elnök —. A párt első volt amely szót emelt a tsz-ek szétzúzása, a külföldi tőke korlátlan beengedése, az önkormányzatok „kiéheztetése" ellen. Mi mertük kimondani először: a Szovjet- únió megőrzése alapvető érdek — kereskednünk kell Moszkvával. A gazdasági helyzetről szólva elhangzott: 4-5 év alatt lényegesen javítani lehet a mostani állapoton. Ösztönző gazdaságpolitikára van szükség. A Munkáspárt vegyes tulajdonú gazdaságot képzel el, ahol megfér az állami, a magán, a szövetkezeti és az önkormányzati tulajdon is. Az államnak pedig fontos szerepet kell játszania a gazdasági arányok és a finanszírozási irányok meghatározásában. A Nyugat felé fel kell vetni: a 24 milliárdra nőtt államadósság kamatait, az adósság egy részét engedjék el. Kisebb adóra, olcsóbb hitelekre van szükség, jelentősen csökkenteni kell az állami kiadásokat: nem a kisnyugdíjasokon és az átlagadófizetőkön kell takarékoskodni. Az iskola ne a papoké legyen, hanem a tudásra vágyóké. Az orvosi ellátás legyen ingyenes és mindenki számára hozzáférhető. Új önkormányzati törvényt szeretnének, amely jogi, politikai, erkölcsi segítséget ad működésükhöz. — Állami lakásokat kell építeni, fejleszteni kell a hírközlést, jó utak kellenek; nem egyszerűen csak magyar utak — vélte a pártelnök. Az oktatásba is pénzt szükséges fektetni. Szerintük ez időszak alatt 5 százalék alá lehet- vinni a munkanélküliséget és 10 százalék alá az inflációt. A privatizációt a párt szerint le kell állítani és felül kell vizsgálni. Sok száz milliárdos vagyon került bűncselekmény útján magánkézbe. Dr. Thürmer Gyula megjegyezte: ne azé legyen a gyár, aki közel áll a miniszter- elnökhöz. Fontos része a párt programjának a külpolitika: ha Magyarország bejut a NATO-ba, biztonsága nem nőni fog, hanem csökkenni. A környező országokkal olyan szerződést kell kötni, amelyben szerepel: a határokon nem változtatnak, kölcsönösen biztosítják a kisebbségek jogait és minden területen együttműködnek. — Optimisták vagyunk az ország jövőjét illetően — szögezte le a párt elnöke. — A csata még nem dőlt el. Meg van az esély arra, hogy 5-8 százalékot kapjunk egy demokratikus választáson... (Tóth) MIEP: Legnagyobb kárvallott a középosztály Csurka István — Rendet és nyugalmat akarunk: országépítő munka lehetőségét, a családok biztonságát, az egyén szabadságát — kezdte beszédét tegnap Csurka István a Magyar Igazság és Elet Pártjának társelnöke. Az elnök megállapítása szerint ugyanis ma az országban nincs rend és a nyugalom. A feltételei sem adottak. A stabilitás sem az igazi, hiszen a nép nem fogadja el, mert nem igazságos. A kormányra került pártok nem valósították meg azt a programot, amiért megválasztották őket, de az ellenzéket alkotó pártok Is éppen az ellenkezőjét tették annak, mint amit ígértek. — A lényeg a tulajdon, a gazdasági és pénzügyi rendszer. A tulajdonváltás szerkezetét és a tulajdon hovakerülé- sét illetően nincs világos program. Ha nem engedik meg a felüllévők, hogy a társadalom, az általa választott emberekkel olyan programokat dolgozzon ki, amely a saját igényeinek megfelel, akkor képtelenség arról beszélni, hogy a rendszer megváltozott — mondta Csurka István. Mint az előadásban elhangzott: a mai korszak nagy ígérete a liberializmus, amiből nem valósult meg semmi. Liberializmus csak a régi rendszerből előnnyel átkerültek számára van, a nép számára nem szabadság, hanem kényszer van. A társadalom szerkezete pedig csak akkor lesz életerős, ha valaki meg tudja nyerni a nép támogatását. Csurka szerint valójában csak két választás van: a régi és az új, a nemzeti és a nem nemzeti. A pártprogram legfontosabb pontja a gazdasági hatalom megszerzése. A gazdasági hatalmat a nép csak az állam közreműködésével tudja megszerezni. Ha ez nem valósul meg, akkor az állam továbbra is kiszolgáltatottja marad a múlt rendszerben képződött nomenklatúrának. Csurka szerint „a mostani felülvaló- ság ellenzékestül és kormánypártostól megbukott”. A paktumokkal kijátszották a tájékozatlan tömegeket és akaratukat a saját érdekeik szerint formálták. — Be kell látnunk, hogy semmi esélyünk a nyugat-táborába tartozásra majmolás útján — mondta — . Mi nem kétszáz éves állandó ésszerűsítési folyamat után érkezünk a piacgazdaság kapujába. A kényszer alól kell felszabadítanunk mindenkit, mert különben a nép soha nem fogadja el a fennálló rendszert, nem törődik a saját jövőjével, nem szaporodik, területét átengedi idegeneknek, és végül eltűnik. A párt programjának fontos eleme a nemzeti oktatás és nevelés hangsúlyozásával párhuzamosan: megerősíteni a társadalom alapsejtjét, a családot. A MIÉP szakembereinek elképzelése szerint ennek legfontosabb elemeként a főfoglalkozású anyaságnak a bevezetésére szükség van. Eszerint minden három gyermeket nevelő anyának az eddig ismert juttatásokon kívül megjárna legalább a mindenkori minimálbér is. Csurka István szerint az átalakulás legnagyobb kárvallottja a középosztály. Azok az értelmiségiek, akik nem tartoznak a pártelitbe, elvesztettek egy lehetőséget, amely talán soha többé nem tér vissza. (Barna) Fidesz: „Lehorgonyzott” társadalommá kell válnunk Kövér László — A választás tulajdonképpen már szinte a kampány előtt eldőlt. —■ mondta tegnap vitaindító előadásában dr. Kövér László, a Fidesz frakcióvezetője. — Legalábbis abban az értelem dőlt el, hogy a mostani politikai erők ismételt hatalomra kerülésére aligha van esély. A Fidesz véleménye szerint a kormány roszabb helyzetben adja át idén az országot, mint ahogy átvette 1990-ben. A gazdaság talpraállítá- sához pedig további szerkezetátalakításra van szükség. Kövér László szerint a recesszió nem állítható meg restruktív eszközökkel. Az új szakembergárda feladatai közé tartozik egyrészt, hogy a vállalkozók válláról levegyék a terhet, másrészt külső forrásokat kell az ország vérkeringésébe bevonni. A vállalkozásokat támogató lépések közé tartozik továbbá azoknak a kis jelentőségű adóknak a felszámolása, amelyek adminisztrációja több költséget jelent, mint bevételt. Ilyen például a kamatadó és a földadó. Ugyanakkor a társasági adókat is csökkentenék, a munkahely teremtő beruházásokra pedig adókedvezmény adnának a fiatal demokraták. A mezőgazdaságról szólva a frakcióvezető elmondta: az ágazat átalakítása nem a gazdasági racionalitás szabályai szerint alakult, hanem politikai érdekek alapján. — Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a mezőgazdaság tulajdoni átszervezése önmagában elegendő a gazdaság felvirágoztatásához — fogalmazta meg véleményét Kövér László. — Ma már világos, hogy támogatás nélkül nem tud megélni ez az ágazat. A fideszes politikus szerint nagy a veszélye annak, hogy szélsőséges erők — jobbról és balról egyaránt — újabb rendszerváltás igényét fogalmazzák meg. Az idei választások tétje szerinte az, hogy a következő kormánykoalíció meghozza-e a szükséges, de feszültségeket okozó gazdasági intézkedéseket, ugyanakkor stabil marad-e a politikai intézményrendszer, folytatódik-e a nyugati orientációra törekvő politika. A Fidesz véleménye szerint ugyanis „kompországból a nyugati társadalomhoz lehorgonyzott társadalommá kell vállnunk”. Az önkormányzatok jövőjével kapcsolatban elhagzott, hogy a fiatal demokratáknak nemcsak a programjuk, de az önkormányzati törvénykoncepciójuk is elkészült. Az ő elképzeléseik szerint a köztársasági megbízotti rendszer bevált, abban a formában kell megőrizni, ahogy stabilizálódott. A dekoncentrált szervek közül csak keveset tartana fönn a párt. A megyék szerepét erősítené a Fidesz, ugyanakkor a középszint tovább osztásaként úgynevezett településközi önkormányzatokat hozna létre. A párt szakemberei szerint a polgármesterek jogállását és hatáskörét pontosan meg kell határozni. A jegyzőket méginkább függetleníteni kell a testülettől, az önkormányzatok gazdálkodásában „lazítani kell a közvetlen állami függést”. B. Zs. Köztársaság párt: program köré csoportosulva Palotás János Két lépcsőt kell lépni egyszerre — így lehetne összefoglalni egy mondatban a Palotás János nevével fémjelzett Köztársaság Párt választási programját. Ennek lényege ugyanis, hogy minden téren az abszolút megoldásra kell törekedni, azaz nem lehet beérni egy kevésbé rosszal, mint amit meg akarnak változtatni. — Pártunk egyértelműen programpárt— mondta Palotás János. — Addig meg sem jelentünk a politikai porondon, amíg el nem készült és könyv formájában ki nem adtuk a programunkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy tagságunk, szakértői hálózatunk és támogatói körünk nem egy ideológia köré csoportosul, hanem egy program köré, amit végre akar hajtani. Persze az ideológiától mi sem vagyunk mentesek, ám ez nem pártszinten, hanem egyéni szinten van jelen. Nyugodt szívvel merem állítani, hogy a Köztársaság Pártnak van a legjobb szakértői hálózata ma Magyarországon, de ha őket bármilyen ideológiára rá akarnánk beszélni, elvesztenénk egy részüket, és ezt nem akarjuk. Ezért is nem csatlakoztunk a liberális blokkhoz, ahova — a Fidesz kivételével — hívtak bennünket. A sokszor emlegetett program egyértelműen a gazdasági kérdésekre épül és sok más kérdést is a gazdaság oldaláról közelít meg. Egyik része, amit a pártelnök kiemelt, az a munkanélküliség kezelése volt. — Nem elég arról beszélni és azt ígérni hogy csökkenteni kell a munka- nélküliséget — mondta Palotás János. A jelenlegi 13 százalékot 11 százalékra mérsékelve még nem oldottunk meg semmit. Azt kell megvizsgálni, mi az az arány, amikor még nem érzik teljesen reménytelennek a helyzetet a munkájukat elvesztők. Véleményünk szerint ez 5-6 százalék, ezt kell megcélozni. Az infláció megfékezése is minden párt programjában szerepel, de itt sem elég „csak” csökkenteni, hanem olyan szintre kell levinni, aminél még a jövedelmezőség nagyobb, megéri befektetni. Erről beszélünk, amikor azt mondjuk: két lépcsőt kell lépni egyszerre. A nyugati mintákból sem azt kell átvenni, amit már húsz-harminc éve találtak ki, hanem elébe kell menni öt-tíz évvel. Ezt tartalmazza pártunk programja. A mezőgazdasággal kapcsolatban a pártelnök kifejtette: először a tulajdon- viszonyokat kell véglegesen rendezni, majd a vidéki bankrendszert kell felállítani. Mindennek alapja azonban a belföldi piac helyreállítása, mert a 130-150 milliárd forintos fogyasztásvisszaesés elsősorban az agrárszférát érintette. A Köztársaság Párt egyébként minden választókerületben állít egyéni jelöltet, akik mögött egy választási iroda dolgozik mindenhol. Ezzel szeretnék elérni azt, hogy a jelölt ne csak egy név legyen, akit soha nem lehet megtalálni, hanem bármikor fel lehessen keresni. Somogybán mind a hat választókerületben működnek az irodák. Választási együttműködést nem kötnek egy párttal sem, mert céljuk, hogy megméressék májusban a párt erejét, és hisznek abban, hogy programjuknak helye van a parlamentben. Varga EKGP: ketten vagyunk, de három felé húzunk Dr. Szabó János A jók lustaságán múlhat a gonosz győzelme — idézte a Bibliát dr. Szabó János földművelési miniszter, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke, s figyelmeztette hallgatóságát: ne engedjék meg, hogy ez előforduljon, ezért mindenki menjen el szavazni. A pártelnök szerint a kisgazdapárt eddigi története során az elmúlt két évben élte át legnagyobb válságát. Mint mondta: a mozgalom el akart veszni a szabadságában. S mivel szabadok vagyunk, mindenki elmondhatja véleményét, érvényesül a turáni átok: ketten vagyunk, de legalább három felé húzunk. Szabó János szerint a kisgazda- pártban az elmúlt két év alatt olyan szélsőséges, demagóg erők kerültek hatalmomra, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a kisgazda hagyományokkal. — Kiváltak a koalícióból, a ezért megítélése szerint játékosból nézővé minősítették magukat, s a pálya széléről kiabálnak be a játéktérre. Ez a vezetés luciferi feladatot vállalt, mert amit a koalícióban levők megszavaztak, arra rendre nemmel válaszolt. — Az emberi tisztesség és a jószándék azt követelte, hogy a párt nélküli frakció eldöntse, mit tegyen — indokolta az Egyesült Kisgazda- párt létrejöttét a pártelnök. Mint mondta: helyet kellett adni azoknak, akiket kizártak, s a józan ész nevében kívántak politizálni. A párt azok előtt is nyitva áll, akik belátják, hol valósíthatók meg a valóságos kisgazda érdekek. Tavaly november 6-án alakult meg az EKGP, amelyet a bíróság bejegyzett. Ez akkor is így van, ha a döntést egyesek megfellebbezték. — Elmondtam, hogy honnan jöttünk, most arról szólok: mit akarunk — folytatta Szabó János. — Szükség van olyan pártra, amely keresztény eszme- iségű, nemzeti alapon áll, a tulajdont szentségként tiszteli és a hagyományokat megőrzi. Tudomásul kell venni, hogy az emberek nyugalmat, gazdasági biztonságot akarnak, s nem vevők a szélsőséges megnyilvánulásokra. Ezért megvalósítható reálpolitikát akarunk. De tudjuk, hogy jelen van a kiábrándultság is. A rendszerváltozás utáni eufórikus hangulatban sokan azt hitték: este lefekszünk a szocializmusban és reggel piacgazdaságra ébredünk... Hamarosan rá kellett döbbenni: csak lassan lehet előre haladni. Rövid idő alatt nem lehet piacgazdaságot és demokráciát kiépíteni. Dr. Szabó János azt szeretné, ha a választások után az Egyesült Kisgazdapárt kormányzati tényező lenne a többi nemzeti alapon álló párttal együtt, és folytatni tudná az 1990-ben megkezdett munkát. A párt tevékenységének középpontjában a mezőgazdaság áll, bár a társadalmi létszféra más területeire is készítenek választási programot. Az EKGP vissza akarja állítani a munka becsületét, támogatja a nyugdíjasokat, az ifjúságot és az oktatást, kiemelt szerepet szán a környezetvédelemnek. S akkor örül majd igazán, amikor a bankok könyörögnek a mezőgazdasági vállalkozóknak: vegyenek fel hitelt... (Lengyel)
