Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

1994. február 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Majdnem négymillió az „F” kategóriára A Hazát, Házat Alapítvány tervei Négyféle lakás épül Barcs központjában Támogatják a gáz bevezetését A barcsi közalkalmazot­tak „F” fizetési osztályba való átsorolásával, a kere­tösszegek megállapításá­val legutóbbi ülésén fog­lalkozott a városi képvi­selő-testület. Az intézetek vezetői 32 olyan közalkalmazottnál igé­nyelték az „F” kategória pénz­ügyi fedezetét, aki tartósan magas színvonalú munkát vé­gez. A képviselő-testület ezt csak a tartalékalap terhére tudta vállalni, s úgy döntött, hogy az intézményi létszám- arányokat figyelembe véve 23-nak biztosítja a pénzt. Ez évente 3 millió 880 ezer forin­tot jelent a költségvetésben, és a besorolható közalkalma­zottak 8,1 százalékát érinti. A 23 „F” kategóriás közül hár­man önkormányzati intézet- vezetők. A Hazát, Házat Alapítvány barcsi tevékenységéről, en­nek szociálpolitikai vonatko­zásairól tárgyalt Barcson dr. Kakuszi István helyettes ál­lamtitkár és Lőrincz Kálmán, az alapítvány elnöke. Az utóbbi bemutatta a barcsi vá­rosközpontban építendő majdnem 50 lakás és az épü­letegyüttes terveit. Négyféle, 56-90 négyzetméter alapterü­letű lakást terveztek a szociá­lisan rászorulók számára. Pozsonyi Ottó, mérnök, az Otthonteremtők Egyesületé­nek tagja ismertette a terve­ket, és szó volt az alapítvány meg az egyesület együttmű­ködéséről is. A Barcson létesítendő uszoda építése is terítékre került. Pozsonyi Ottó ehhez is felajánlotta segítségét, illetve a brüsszeli világkiállításon Euréka-díjat nyert építészeti szabadalmát. Egymillió forintot adott a barcsi önkormányzatnak a ha­tárátkelőhely külső gázellátá­sának finanszírozására. A gáz bevezetéséhez Barcson a Zrínyi, a Dráva, a Berbina és Kazinczy utcában már meg­van a pénzügyi fedezet a vá­ros költségvetésében, s most dolgoznak a vezeték építés terveinek kivitelezésén. Száztizenhárom új telefon A napokban fejeződnek be Barcson a telefonhálózat kié­pítésének pótmunkái. Két nyilvános telefonfülkét is felál­lítanak és 113-an kaptak tele­fonvonalat. Lakásonként a bekerülési költség 35 ezer fo­rint volt. Naponta kétszáz felsőruha A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat Zsanett leányvállalatának telepén naponta átlag kétszáz felsőruhát állítanak elő. A kész kosztümöket, blúzokat kül­földre szállítják — osztrák és német megrendelőknek. Nyelvi vetélkedő a kollégiumban Nyelvi és műveltségi vetél­kedőt rendezett Csurgón a Zrínyi Ilona Kollégium diákta­nácsa és nevelőtestülete. A Péchy Blanka és Lőrincze La­jos emlékére kiírt versenyre a másik két középiskolai kollé­gium csapatait is meghívták, de csak a Nagyváthyé jött el. A versenyzők sok érdekes feladatot oldottak meg, s „Ri­porter kerestetik” címmel szí­nes műsort készítettek. A tesztlapok és a különböző feladatok megoldásával végül teljes zrínyis siker született: a III. C csapata lett az első — megelőzve a IV. B verseny­zőit is. Új igazgató Barcson A barcsi városgazdálkodás igazgatói állására benyújtott pályázatokat egy szakmai bi­zottság véleményezte, miután február elején meghallgatta a pályázókat. így a képvi­selő-testület egyhangú dön­tése szerint Hegelsberger Jó­zsef lett a városgazdálkodás igazgatója. Kinevezése hatá­rozatlan időre szól. Széchenyis diákok a továbbjutók Az idén is megrendezték a Kitaibel Pál biológiaversenyt. Ezen a középiskolák elsős és másodikos diákjai vetélked­nek, s a mosonmagyaróvári országos döntőre a megyék legjobbjai jutnak tovább. Bar­cson az iskolai fordulók már lezajlottak; a legtöbb pontot a barcsi Széchenyi Ferenc Gimnázium másodikosai gyűj­tötték: Pfeiffer Norbert, Tömpe Anna és Szűcs Henrik. Az or­szágos versenyre Feigli Fe- rencné tanár készíti fel őket. Iskolaszék Csurgón A fenntartó, a szülői mun­kaközösség, valamint az is­kola részéről is megtörtént már a megbízás az iskola­szék-alapítására — tudtuk meg Bélteczky Sándortól, a csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igaz­gató-helyettesétől. — Mit vár az iskolaszéktől? — Ha úgy vesszük, hogy a társadalom több mint három éve tanulja a demokráciát, akkor túlzott reményekre nem ad okot az iskolaszék. Én mégis optimista vagyok; azt remélem az iskolaszéktől, hogy az intézmény nehézsé­geit, problémáit sokkal in­kább ki tudja vinni a köztu­datba, s a munkáltatókkal pedig sokkal elevenebb lesz a kapcsolatunk, mint idáig. A kémia nyelvén szólva: a munkaerő-képzés során többvegyértékűvé kell tenni a gyerekeket. Hogy tanárok is tagjai az iskolaszéknek, azért jó, mert így a pedagógusok még in­kább érezhetik majd igényeik és az anyagi feltételek közötti szakadékot. így racionáli­sabbá tehetik a tantestület elvárásait. És amit racionali­zálnak, azt be is lehet tartani. Nyilván, sok vitával, vesze­kedéssel és gyanakvással kezdődik majd a munka. Ez is benne van a pakliban... — Kapnak-e valamilyen dí­jazást a tagok? — Nem. Az iskolaszék tag­jai társadalmi megbízatásban tevékenykednek. Abban a pil­lanatban, amikor felmerülne a díjazás kérdése, máshogy közelítenének hozzájuk a vá­lasztók. L.S. Szigorú határidők — teljesítménybérrel Férfídzsekit varrnak Homokszentgyörgyön Homokszentgyörgyön a magánkézben levő varrodá­ban hetente 200 férfidzseki készül. Tavaly több mint kétmillió forint volt a bevéte­lük. S S minőségi munkát kell végezniük. — Itt kizárólag felsőruháza­tot készítenek a dolgozók — mondta Szanyi Sándorné vál­lalkozó. — A csurgói Napsu­gár Szövetkezetnek varrunk, s az belföldi eladásra viszi az árut. Most éppen „Lipót” nevű férfidzsekit szabnak-varrnak az asszonyok. A Napsugár gondoskodik a szabványról, a varráshoz szükséges kellé­kekről és az elszállításról is. Amikor a barcsi Per-Factory kft-nek dolgoztak, a termékek túlnyomó többsége külföldi pi­acra került: Ausztriába, Né­metországba. Akkor símel­lényt, farmeringet varrtak. A homokszentgyörgyi var­roda tizenkét helybelinek és környéken élőnek ad munkát. Egyes ruhadarabok 30-féle műveletet igényelnek. Határ­időre dolgoznak, s ez sok plusz munkával jár. A bérezés a teljesítménytől függ, s elér­heti a 16 ezer forintot is. Szanyi Sándorné majdnem 25 éve dolgozik a szakmában. A kaposvári ruhagyár kadar­kúti telepén kezdte, majd ott­hon varrt magánkereskedők­nek, aztán a Per-Factoryhoz jött. 1992-ben lett vállalkozó. — Remélem, hogy továbbra is működőképes lesz a var­roda — mondta. — Tervezem még néhány személy felvéte­lét. Nagy hátrány viszont az, hogy szalagvezetőt nem tudok alkalmazni, mert így is sok a kiadás: a havi bérleti díj kilen­cezer forint, a vízdíj ötezer... Ezt ki kell gazdálkodni. A megrendeléshez pedig nélkü­lözhetetlen a kifogástalan munka. G. A. Naponta szállítanak — Nagyatádra is Képviselőfánk a sláger telente Hetente tízezer sütemény — Tanulók a cukrászüzemben Csokoládés süteményt készítenek a tanulók szakoktató irányításával a cukrászüzemben Harmincféle süteményt ál­lítanak elő Barcson a Sütő- és Édesipari Kft cukrász­üzemében. Csábító torták, desszertek sorakoznak itt a hűtőkamra polcain. — Naponta szállítják innen a különféle termékeket, közel ötven helyre — mondta Szilá­gyi Jánosné csoportvezető. — Hozzánk tartozik a barcsi áfész majdnem összes üzlete. Még Nagyatádra, Somogy- szobra is szállítunk. Hetente majdnem tízezer süteményt készítünk. Ilyenkor, téli idő­szakban a gesztenyés ké­szítményekből és képviselő­fánkból sütünk legtöbbet. Az üzletekben leginkább a krémest, a linzert, az islert ke­resik, az aprósütemények, szeletek kevésbé fogynak. Hét végén van a legnagyobb forgalom nálunk, mert meg­rendelést is felveszünk. Fél­kész termékeket is készíte­nek, például pizzát, napi száz darabot. Három cukrász dol­gozik az üzemben, egy sze­mélyt kisegítőként alkalmaz­nak. Van kilenc tanulójuk is, ők Szilágyi Jánosné gyakorlati oktatótól lesik el e szép szakma „fogásait”. Egyikük éppen cukrászversenyre ké­szül... (Gamos) Bérli a Kapos Tv a barcsi stúdiót Másfél órás helyi műsor - Márciusban írják alá a szerződést Mikor meghiúsult a barcsi városi Híd Tv eladása, a kép­viselő-testület úgy döntött, hogy bérbe adja a tévéstúdiót. Két pályázat érkezett be: a barcsi Prolong kft-é és a Ka­pos Tv-é. Az utóbbiét fogadta el a testület, így március 1 -jé- től három évre a Kapos Tv ve­szi bérbe a barcsi stúdiót. A szerződést márciusban kötik meg. Erről a héten tárgyaltak Fe­igli Ferenc polgármesterrel az élen a kuratórium tagjai és Ke­resnyei János, a Kapos Tv gyártásvezetője. Mint megtud­tuk, a bérleti díj és a tévé szolgáltatásának eszmei díja egyaránt évi egymillió forint. Hetente 90 perces lesz a barcsi érdekeltségű műsor — évi egymillió forintért, s a Híd Tv-t a kaposváriak üzemelte­tik. Ezenkívül más kábeltévés műhelyek — THV 30, Tv4, Szív Tv — magazinműsorait adják, valamint 24 órán át ké­pújságot. G. A. Teljes átépítés — több mint egymillió forintért Megszépült a bélavári templom Két éve kapott új plébánost Berzence, Somogyudvar- hely és Bélavár. Jelentős munka várt rá mindhárom tele­pülésen. Berzencén tavaly befejezték a Szent An- tal-templom teljes felújítását, Somogyudvarhelyen azonban a sekrestye még bővítésre vár. A munkák jelen­leg Bélavárra koncentrálódnak — hogy a hívek szebb környezetben vehesenek részt az istentiszteleten. — Amikor átvettem ezt a három falut — mondta Maries József esperes plébános —, nagyon elhanyagolt állapot­ban volt a bélavári templom. Beázott a tető, hámlott a vako­lat; valamit tenni kellett. Az egyházközség is akarta ezt, így hamarosan megkezdhet­tük a munkát. Bélavár önkor­mányzata 200 ezer forinttal, a megye 50 ezer forinttal, egy kft pedig 30 ezer forinttal járult hozzá a kiadások fedezésé­hez. Nagyon sokat köszönhe­tünk a falu lakosainak: mind anyagilag, mind pedig társa­dalmi munkájukkal segítettek az elképzelés megvalósításá­ban. Már elkészült a teljes tető- szerkezet, végeztek a csere- pezéssel; a tornyot rézzel bo­rították. — Kész a teljes külső felújí­tás, az elektromos hálózat cseréje; végeztek a faszerke­zet festésével, a főoltár és a szobrok restaurálásával is. Már csak a mellékoltár és né­hány kép rendbetétele van hátra. Több mint egymillió forintba kerül a teljes átépítés. — Ha elkészül a bélavári templom, olyan lesz, mint egy ékszerdoboz — mondta a plé­bános. — S szeretném ezúttal is hangsúlyozni a hívek áldo­zatos munkájának fontossá­gát, mert egy ilyen kis faluban, mint Bélavár, az ő segítségük nélkül nem jutottunk volna ennyire. Papp Laura Hetvenegy mázsa halat telepített az egyesület Horgászok huszonnyolc településről Majdnem ezerkétszáz tagja van a Barcs és Vidéke Horgá­szegyesületnek: 28 városból és faluból, Pécstől Bélavárig. Saját kezelésű vize a Kisbók, s tagjai közül természetesen so­kan horgásznak a Dráván is. — Az egyesület legfőbb be­vételi forrása — mint Varga La­jos egyesületi titkár elmondta — a tagdíjakból befolyt ösz- szeg, a kisbóki engedélyek ára, valamint a haltelepítési hozzájárulás. Tavaly a tagdíj meghaladta a 350 ezer forin­tot, a kisbóki engedélyekből 677 ezer forint folyt be. Min­den tag fizet fejlesztési hozzá­járulást is: ebből 53 ezer forint jött össze. A napijegyek és egyéb bevételek 98 ezer forin­tot tettek ki. Az egyesület évi bevétele így meghaladta az egymillió forintot. — Tavaly több mint 71 má­zsa halat telepítettünk — mondta a titkár —, s ebből 54 mázsa volt a ponty, 17 mázsa a keszeg, és 500 darab előne­velt csuka. A Dráván tavaly 11 ezer 483 kilogramm halat fog­tak az egyesület tagjai, a Kis- bókon 7106 kilót. Éz horgá­szonként körülbelül 24 kiló — jócskán meghaladja az orszá­gos átlagot.

Next

/
Thumbnails
Contents