Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
1994. február 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — PÁRTOK FÓRUMA 7 Agrárszövetség: a polgárosodó parasztság országát Búzássy Lajos Négy éve másfél képviselői mandátumot szerzett az akkor frissiben párttá alakult Agrárszövetség. Mára alaposan megerősödve, nyitott néppártként indulnak a választási küzdelmekben. A pártok fórumán Búzássy Lajos pártigazgaztó azt mondta: a néppárti illetve a gyűjtőpárti titulus — mert így is említik magukat — nem jelenti azt, hogy az alapkoncepció megváltozott volna. Agrárszövetség továbbra is a mezőgazdaság pártja, ez „a” polgári agárpárt. — Nincs ma Magyarországon agrárérdekeket másik képviselő párt — mondta Búzássy Lajos — amelyik fel tudná vállalni a vidék érdekeit is. Az Agrárszövetség szakmai szempontból is hozzáértőnek számít ezeken a területeken, lévén tagjaik és képviselőjelöltjeik zöme vidéken élő agrárszakember. így mint szakértők jelentik ki: a magyar gazdaság fejlődésének alapja és záloga a mezőgazdaság fejlődése. Ahhoz pedig, hogy ez a fejlődés bekövetkezhessen a földet művelőknek, a parasztoknak polgárosodniuk kell, és a polgáriasodás feltételeinek megteremtése az Agrárszövetség programjának alapeleme. Évszázados igénye ez a magyar parasztságnak — mondta a pártigazgató — csak eddig minden kor, vagy politikai, vagy gazdasági okokból megakadályozta. A választásokról szólva elhangzott: az Agrárszövetségnek komoly esélyei vannak, mégpedig épp a jelenlegi agrárpolitika csődje adja meg ezt az esélyt. Egy új alapokra helyezett, biztonságot nyújtó mezőgadaság lehetősége, minden bizonnyal felkelti a polgárosodni vágyó vidék érdeklődését. Az Agrárszövetség programjainak fő kérdéseiről szólva a pártigazgató elsőként az állam túlzott szerepének leépítéséről szólt, mert szerintük — az állam a rendszerváltás után újabb területekre vonult be, s ma már helyenként kritikus a helyzet. Búzássy Lajos szerint ma két me- gyényi terület hever parlagon az országban, az állatállomány a felére csökkent, és ami a legrosszabb: mára megszűnt a mezőgazdaság jövedelmezősége! A tartalék elfogyott, már a termelőalapot éli fel az ország. Megoldásként az Agrárszövetség egy csomagtervet kínál, aminek végeredménye egy állandó feldolgozóipari hátteret adó, az abból élőknek létbiztosságot nyújtó mezőgazdaság. Mindezt elérni nem könnyű, és támogatások nélkül lehetetlen. A támogatási rendszer visszaállításához 25-30 milliárd forintra lenne szükség, amiből az exportot, a beruházásokat, a kereskedelmi rendszer kialakítását támogatnák és jutana az intervenciós alapba is. Emellett normális hitelfeltéteket is ki kell dolgozni az ágazat számára, amiben a kamat nem lenne több 10 százaléknál. Ezekkel a feltételekkel, valamint a jelenleg helyét kereső, ám szakmailag kiváló agrárértelmiségre támaszkodva megindulhatna a folyamat, amely megteremtené a lehetőségét egy olyan országnak, ahol mindenki számára elérhető lenne a biztonságos polgári élet. (Varga) SZDSZ: szegény országnak szerény kormányt Pető Iván — Az SZDSZ olyan választási kampányt szeretne, ahol nem ideológiai, világnézeti kérdésekről esik szó, hanem az ország jövőjét meghatározó gazdaságról — mondta Pető Iván. Az SZDSZ elnöke hamiskás mosollyal dalnokversenynek minősítette a pártok fórumát, de hozzátette: választások előtt nem az a legfontosabb, hogy ki énekel a legszebben, hanem az: ki tud hiteles választási programot hirdetni. A résztvevők megítélhetik: az elhangzó programok közül melyeket lehet komolyan venni, melyek tükrözik a magyar valóságot. — Valóban szerencsés, ha a pártok „összemérhetik” programjaikat — mondta a pártelnök. — Demokráciában el kell viselni a sokféle véleményt. S ha valaki másként gondolja a nemzet felemelését, az nem biztos, hogy elárulja az országot, s kárt okoz. A magyar választási rendszer jó: biztosítja, hogy a személyek és a pártok iránt érzett szimpátia egyaránt megjelenhessen a parlamentben. Pető Iván az új kormány első feladatai között említette: a bürokrácia leépítését, a felesleges kiadások csökkentését, hihető arculat felmutatását. Mint mondta: praktikus okokból le kell építeni az államhivatalokat, csökkenteni a minisztériumok számát, mert feleslegesek. Az ebből származó megtakarítás ugyan nem elégséges a gondok megoldására. A központi cél a gazdaság növekedésének a megindítása. Ehhez viszont megfelelő érdekeltségi rendszerre van szükség, amelynek kulcsfontosságú eleme az adórendszer. Az SZDSZ elnöke szerint a kormánykoalíció rosszul mérte fel az ország adottságait, amikor a programját megalkotta. Kedvezőbb, kellemesebb átmenetre számított, mint amivel szembe kell nézni. Az SZDSZ a választóknak végre tudniuk kell, milyen helyzetben van az ország, mire számíthatnak. Ezért olyan választási gazdasági programot fogalmaztak meg, amely egyben ütemezi is a teendőket. — Nálunk sok minden nem történt meg, ami Európában viszont megvalósult — mondta Pető Iván. — Hiányzik a mezőgazdaság értékesítési és felvásárlási rendszere, nincs megfelelő pénzintézeti rendszer, szociálpolitika és elfogadható egészségpolitika. Azt sem felejthetjük el, hogy Magyarország nemzeti jövedelme az elmúlt néhány évben közel negyedével csökkent. Egy ilyen országban igencsak korlátozottak a lehetőségek. Csak akkor lehet modern egészségügyet, modem mező- gazdaságot, oktatási rendszert és szociálpolitikát teremteni, ha megvannak a gazdasági feltételek. Minden alapvető dolog a gazdasághoz kapcsolódik, mindennek a feltételét a gazdaságban lehet megteremteni. A mozgató rugó pedig a valódi tulajdonosi érdekeltség. A privatizációt folytatni kell, megtisztítva a korrupciótól. De a fürdővízzel nem szabad kiönteni a gyereket. Véleményünk szerint, ha egy országban nehézségek vannak, akkor a kormánynak is eszerint kell tevékenykednie. Nem viselkedhet úgy, mintha egy gazdag ország kormánya lenne... (Lengyel) Macsosz: hatszor négy az huszonnégy Éliás Ádám A Magyar Családok Országos Szövetsége új pártprogramját Éliás Ádám országos főigazgató ismertette: — A magyar társadalom sorsa azon múlik, hogy az elkövetkező évek során az egyesítő vagy a szétválasztó, szembeállító gondolatok kerekednek felül — mondta. — A Családok Szövetsége az egyesítő gondolatok híve, ami a jövőt, a fejlődést nyitja meg a társadalom számára. Sorsközösséget hoz létre, aminek lényege, hogy a magyar társadalom megszerezze a gazdaság változásaihoz való közösségi alkalmazkodás képességét. Az emberek emberhez méltó élete nem lehet gazdasági konjunktúra függvénye: létre kell hozni azt a gazdasági környezetet, ahol minden család emberi módon élhet, ugyanakkor a családokat fel kell készíteni arra, hogy a gazdasági változásokhoz minden helyzetben alkalmazkodni tudjanak. A főigazgató szerint ezeknek az idealistának tűnő kijelentéseknek van realitásuk. A Családi Szövetség szempontjai közül száműzte az ideológiát. Náluk az első az ember, második helyen az idő, harmadikon pedig a pénz áll, ezen belül is az ember-idő kapcsolat. A legfőbb érték ugyanis nem más, mint az ember életideje. Programtéziseik közt ezért is áll az első helyen a „4x6=24 program”. Ez nem más, mint a 3x8 órás napot felváltó időbeosztás, ahol hat óra munka mellett hat óra közösségi életet, hat óra magánéletet és hat óra pihenést javasol az új párt. A hat óra munka előnye kétféle: egyrészt a dolgozók kevésbé fáradnak el, másrészt több embernek jut munka. A számítások szerint mindez a költségvetés számára 1-1,5, a munkaadóknak pedig 1 százalékos többletterhet jelentene. A MCsOSz egyébként sem ismeri azt a szót, hogy munkanélküli. A „Cezúra-programjuk” első része a közhasznú munka program szerint a felnőtt, egészséges ember számára a munka létfeltétel, és nem csak megélhetési szempontból. Az állástalanok a közhasznú munka szervezeteknél regisztráltatnák magukat, ami ugyan nem lenne közetező, de máshonnét juttatást nem kapna. A közhasznú munkabér egységesen a létminimum másfél- szerese lenne. A gazdaság középpontjába a párt a fogyasztást és a termelő munkát állítják: — A termelő szféra konszolidációjára van szükség — mondta Éliás Ádám — ugyanakkor előtérbe kell helyezni a fogyasztást, hisz az ad a gazdaságnak egy egészséges pulzá- lást. Fontos része a párt programjának az első lakás program. Az első lakáshoz jutás ma Magyarországon önerőből lehetetlen. Ezért ebbe az államnak bele kell avatkoznia egy első lakás alap létrehozásával, amely forrása a kettőnél több lakástulajdonnal rendelkezők megadóztatása lenne többek között. Adóreform-tervük a pénz szaporulatának és a fogyasztásnak az adóztatását helyezi előtérbe. V. O. MSZP: a nagytakarítás színvonalcsökkentés volt Horn Gyula A választások után a tavaszi nagy- takarítás meghirdetésének köszönhetően jelentősen csökkent az államigazgatás színvonala. — vázolta fel beszédében Horn Gyula. A Magyar Szocialista Párt elnöke szerint 1989- 90-ben sok olyan szakember hagyta el ezt a területet, akiket, ha a szocialisták hatalomra kerülnek, vissza szeretnének hívni. A kormány legfőbb hibájaként Horn Gyula azt említette: nemhogy megpróbálnák korrigálni, de egyenesen ragaszkodnak rossz döntéseikhez. — A Németh-kormány iparátalakítási tervét nem vették át, a gazdasági szerkezetváltás koncepció nélkül ment végbe, a médiaháború következményeit pedig mindannyian ismerjük. — vette sorra a kormány hibás lépéseit Horn Gyula. Az elnök ezt követően azokat a volt szocialista javaslatokat sorolta, amelyet ugyan az Antall-kormány nem vett figyelembe, ám az „élet közben bebizonyította, hogy az akkori felvetések jogosak voltak”. Ilyen javaslat volt például, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válassza az ország. — A köztársasági elnök hatalmának kiterjesztésére, jogkörének bővítésére van szükség. A köztársasági megbízotti hivatalt pedig meg kell szüntetni. A választásokról szólva a pártelnök leszögezte: közhangulat kísértetiesen emlékeztet a négy évvel ezelőttire, igaz akkor minden párt a szocialistákkal szemben szerette volna megnyerni a választásokat. Az az akkori személyeskedő mocskolódó hangra azonban az országnak már nem kell, a kioktató, pökhendi stílust helyett hiteles, érdemi politizálásra van szükség. Horn Gyula szerint az MSZP folyamatos párbeszédet tartott a társadalom különböző rétegeivel és képviselő jelöltjeit úgy választotta meg, hogy abban minden réteg képviselve legyen. A párt tavaly év elején kezdte a felkészülést a parlamenti választásokra. Ekkor fogalmazták meg a szocialisták az első szakmai programjaikat is. Horn Gyula szerint a kormánypártok az elmúlt hónapokban stílust váltottak, jó irányba mozdultak el. Félő azonban, hogy ez a változás csak időleges, nem tart soká. — Az egyik MDF-vezér egy előadásában azt mondta, hogy két-há- rom éven belül a felére csökkentik a munkanélküliséget. — Ez örvendetes, mert azt jelenti, hogy pontosan végigolvasta a szocialista programot — mondta némi humorral az elnök. Horn Gyula szerint el kell halasztani az önkormányzati választásokat legalább háromnegyed évvel, vagy minden hibájával együtt egy hiányos törvényt kell továbbhurcolniuk az ön- kormányzatoknak. A külpolitikáról szólva az elnök kiemelte: a nyugati integrációnak nincs perspektívája, a szomszéd országokkal azonban meg kell kötni a történelmi kiegyezést. Az elnök szerint Magyarország biztonságát egyedül a Nato-tagság szavatolhatja. (Barna) KDNP: rendet, de csak demokratikusát Dr. Surján László Más pártokkal ellentétben a KDNP a lassított privatizáció híve, bár elismeri, hogy az állam nem jó gazda. Fontosnak tartja, hogy sok kistulajdonos legyen Magyarországon, üdvözli a munkavállalói részvételi programokat és a vagyonhoz jutást segítő hitelkonstrukciókat. Mindemellett határozott véleményük: e területen késésben van a kormány. Nincsenek az idegen tőke bejövetele ellen, de a föld jelenleg külföldieknek nem eladó. — Rosszkedvű országban élünk, s akár merre tekintünk, a reménytelenség jeleit látjuk — mondta tegnap késő délután dr. Surján László, a KDNP országos elnöke. — Kormánypártként foglalkoznunk kell ezzel a ténnyel, hiszen elszámolással tartozunk a társadalomnak. El kell mondanunk, hogyan ítéljük meg az elmúlt négy évet, s abban saját szerepünket. Surján László szerint jelenleg a pártok programjában sokkal több az azonosság, mint a különbözőség. A pártok egymáshoz való viszonyában viszont sokkal több a különbözőség, mint a másikkal való párbeszéd készsége. — Minden pártprogram megvalósíthatóságának lényege a gazdasági fellendülés — mondta a KDNP elnöke. — Egy leépülő gazdaságban nem lehet nagy terveket megvalósítani. Az általunk vezetett kormány a párbeszéd kormánya lesz. Szerintünk a bevételeket adókulcs emeléssel nem lehet növelni. Valójában adócsökkentéssel hamarabb célt érhetünk, de ennek több feltétele van. Vannak, akik erre azt mondják: azoknak csökkentik az adóját, akik évente új autót vesznek! Nem elég, hogy úszómedencét csinálnak maguknak? Még az adót is csökkentik? A szegényedés és a korábban elképzelhetetlen gazdagodás egyszerre van jelen. Nyílik a társadalmi olló. A KDNP programjában ezért szerepel a vagyonadó, egy olyan adónem, amely kifejezi a társadalom tagjainak egymás iránti szolidaritását. A gazdagodás eredményeit visszacsatolja a szociálpolitika érdekében a szegények érdekében. Ezt az adót azonban nem szabad úgy bevezetni, hogy eltitkolják a megszerzett javakat. — El kell érni, hogy a szegényebb ne dühöngjön, ha lát az utcán egy módosabb embert, s ez nem következik be akkor, ha tudja: a gazdagabb többbet vállal — érvelt a pártelnök. — A magyar gazdaság legutóbbi eredményei már biztatóak, s biztosítani kell a magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét. A világ szinte minden országában támogatják az agrárágazatot: a német paraszt egy márkát keres, abból az állam 66 pfeniget ad. Nálunk egy forintra 8 fillér támogatás jut. A KDNP két év óta „kiabálja” a mezőgazdaság dotációs rendszerének a felülvizsgálatát. Ennek is köszönhető, hogy az idén már több jut az ágazatnak. A KDNP az egyik legfontosabb a befektetésnek a családot tartja, s központi kérdésnek a gyermekellátás támogatását, amelyben a több gyermek több kedvezmény elve érvényesül. Egy közbiztonságot érintő kérdésre adott válaszból megtudtuk: a kereszténydemokraták rendet akarnak, de csak demokratikusát. L. J.
