Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. február 23., szerda é A kultúra hadtápszindrómája FORRÁSOK KÖZOKTATÁS FELSŐOKTATÁS KULTÚRA TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZESEN Állami költségvetés 7,5 42,8 9,7 7,3 67,3 Önkormányzatok költségvetése 1 165,414,6180,0 Elkülönített állami alapok ! 7,1 0,3 0,42,8 Államháztartási támogatás 175,0 43., 1 24,7 7,3 250,1 Működési bevétel 14,6 10,3 4,6 18,6 48,1 Költségvetési intézm-ek ossz. 189,6 53,4 29,3 25,9 298,2 X X Vállalkozások árbevétele 8,7 0,1 54,4 30,0 93,2 xxx1 Szponzori támogatás x X X “ “ 1 Ï 1, 2 Alapítványi támogatás--— — 1 ,8 - 2 Megjegyzés: X— 1993.évi várható X X - 1992.évi tény _ — X X X = számított adat, 1993. Államháztartási támogatás százalékos aránya az ÁH-ból 8,6 2,1 1,4 0,1 12,2 Vállalkozások eredménye az árbevétel százalékában 6,3 8,2 2,9- 6,6Az 1993. évi kulturális ráfordítások (milliárd forintban) A hetvenes években keletkezett a hasonlat: a kultúra olyan, mint a katonaságnál a hadtáp, mert előnyomuláskor hátul van, visszavonuláskor elöl. Akkor azt hittük, hogy a „fejlett szocializmusban” megszűnik a kultúra hátrányos helyzete, ám mivel ezt a korszakot nem érhettük meg, most csak találgatásokba bocsátkozhatunk. Azt viszont látjuk, hogy a kultúra szekere ma ugyanabban a szakadékban parkol, amelyben a gazdaságé. Ideológia, magyarázat persze ma is van a restriktiv kultúra-finanszírozásra. Kérdés viszont, hogy ezek mennyire megnyugtatóak. Az alkuhoz pénz is kell Pokorni Zoltán: A pedagógusokat nem szabad megalázni azzal, hogy visszasorolják őket... Faj lista somogyi védett állatokról A Somogybán 1970 után előforduló vagy várhatóan előforduló védett és fokozottan védett gerinces élőlények fajlistája és eszmei értéke is megtalálható a Múzeumi tájékoztató legújabb számában. A megyei múzeum kiadványa beszámol Nagy Ferenc fafaragó tárlatáról, illetve a Gosz- thony Mária- és Szabó Vladimir emlékkiállításokról is. Előadások hazánk szomszédairól Dr. Balázs József politológus Magyarország és szomszédai címmel a barcsi polgármesteri hivatalban tartott előadást tegnap este. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében az előadás ma este hat órakor a kaposvári TIT-székházban is elhangzik. A somogyi származású kutató, a Külügyi Intézet egykori igazgatóhelyettese a védelmi kérdésekről holnap délelőtt a kaposvári Táncsics Mihály Laktanyában értekezik. Román bál Gyulán Az országos román bálok történetében először a hazai kisebbségi sajtó rendezi a szombati gyulai táncmulatságot: a Magyar Televízió és a Magyar Rádió román szerkesztőségei, valamint a Körös-parti fürdővárosban, Gyulán megjelenő Női című, román hetilap a rendezője az Erkel szállóban szombaton este tartandó táncestélynek. Egy aradi népi együttes, egy szalonzenekar és egy román muzsikát játszó szegedi együttes húzza a talpalávalót. Magyar tudós nevét viseli az iskola A világhírű csillagász és égi mechanikus, Izsák Gyula nevét tette föl a Klapka utcai általános iskola Zalaegerszegen. A szomszéd megye jeles szü-. lőtte most lenne 65. éves. 1961-ben vívta ki a nemzetközi elismerést; 26 ezer 500 műholdas mérés és fénykép- felvétel alapján bebizonyította, hogy a föld az Egyenlítő mentén nem kör alakú. Izsák ama hét magyar tudós egyike, akiről holdkrátert neveztek el. Párizsban bekövetkezett haláláig Izsák a NASA munkatársa volt. Pályázatot írtak ki tankönyvírásra A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet a kiadók részére közismereti tankönyvek készítésére. Az Emberi Erőforrások Fejlesztése című ifjúsági szakképzési világbanki alpro- jekt keretében kialakított ke- rettantervek alapján kidolgozott pályázat anyanyelv, irodalom, fizika, kémia, földrajz és biológia tantárgyak tankönyveinek elkészítésére terjed ki. A tankönyvek a gimnáziumok I—II. osztályos diákjainak szólnak, s kívánatos az is, hogy ezek bármely középiskolában használhatók legyenek. Derek Jarman halála Meghalt Derek Jarman, a XX. század egyik legellentmondásosabbnak tartott angol filmrendezője. 52 éves korában hunyt el AIDS-ben, a londoni St. Bartholomew kórházban. „Filmes eredményeinek széleskörű elismerése csak azután következett, hogy 1987-ben nyilvánosan közölte: HIV-pozitívként diagnosztizálták. Ez korunk dögkeselyű-kultúráját demonstrálta szemében” - írta a The Times. A tények e tekintetben is makacsok és illúzióoszlatók. A Átalakult finanszírozási rendszer A rendszerváltozás előtt néhány évvel már látható volt, hogy az állam magára marad a kultúra forrásainak előteremtésében, merthogy a leépülő hazai ipar és a mezőgazdaság miatt elapadt a szakszervezetek kulturális alapja is, no meg a társadalmi és tömegszervezetek kulturális támogatási rendszere is megszűnt. A több szektorú finanszírozáshoz szokott magyar kulturális élet nehezen heverte ki ezt a vérveszteséget, már csak azért is, mert négy évtized alatt megszokta: ha az állam kevesebbet ad, pótolja majd a költségeket a szakszervezet vagy valamelyik társadalmi szervezet. A kulturális mecenatúra alapítványi formája és a szponzori támogatások rendszere az egykori szocialista tömb országaiban ismeretlen volt, így hát ezek ma nehézkesen épülnek be a kulturális közgondolkodásba és a közművelődés gyakorlatába. Flasonló a helyzet a kulturális vállalkozásoknál is. E területen csak a legbátrabbak számíthatnak sikerre, ám ők is csalódhatnak. Példa erre a Magyar Televízió vállalkozásainak kudarcát mutató 6,6 milliárd forintos árbevétel-hiány. (Lásd a kimutatás utolsó sorát!) Úgy tűnik: a kulturális támogatás új mechanizmusa lassan tör utat hazánkban, következésképpen továbbra is az államra hárul a legtöbb teher, amely részben közvetlen úton, részben pedig az önkormányzatokhoz visszajuttatott pénzből finanszírozza a kulturális kiadásokat. Az állam tehát — ellentétben a gyakran hangoztatott nézetekkel — nem vonult ki a kultúra támogatásából, csak egyre kevesebb pénze van a kultúrára. Az 1993. évi kulturális ráfordítások legtekintélyesebb hányadát az intézmények támogatása tette ki. A 250 milliárd forintos kiadási oldalon a közoktatás élvezett elsőbbséget, a kulturális intézmények között pedig normatív támogatással működő színházak, múzeumok és egyéb közgyűjtemények kaptak prioritást. Drága intézmények A kulturális támogatások kétharmadát intézményeket finanszírozására, egyhar- madát célfeladatokra költötték. A normatív támogatások felét a művészeti intézmények között 1993-ban a színházak élvezték. Az államháztartás büdzséjének 250 milliárd forintos támogatásával szemben meglepően alacsony a szponzori és az alapítványi támogatások részaránya (1- 2 milliárd forint), a kulturális vállalkozások 54 milliárd forintos árbevétele viszont akkor is figyelemre méltó, ha ebből 9 milliárd forint, a filmés videóipar produkál, 13,7 milliárd forint pedig a könyvkiadásból származik. Miközben a kulturális szféra legnagyobb gondja az alapellátást biztosító intézmények fenntartása, a közoktatásban 1993-ban több mint ezer, a kulturális területen pedig kétezernyolcszáz közép- és kisvállalkozás termelt bevételt. A meglehetősen drága felsőoktatás viszont csak 18 vállalkozással igyekezett enyhíteni anyagi gondjain. A kultúratámogatás alapítványi formáját az állami költségvetés oly módon is ösztönzi, hogy a kulturális tárca útján jelentős összegeket juttat például a Magyar Mozgókép Alapítványnak, a Magyar Alkotóművészetért és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványnak. Ez utóbbiak 1993-ban 1,7 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből, a Duna Tv pedig 1,1 milliárd forint támogatást élvezett. A nem állami támogatású kulturális alapítványok (például: Soros, Szerencsejáték, Lakitelek, Pro Renovanda Hungarica Alapítvány) közül várhatóan a Pro Renovanda zárja a legsikeresebb évet. Ez az alapítvány rövid idő alatt 1,1 milliárd forintra növelte a hatszázmillió forintos alaptőkéjét. Folytatódó restrikció Az államháztartás 1993. évi kiadásaiból a kulturális terület 12,2 százalékkal részesült, amely a nemzetközi normáknak többé kevésbé megfelel. Ám ha figyelembe vesszük, hogy ez a részesedési arány 1991-ben még 12,9 százalékos volt, az idén pedig 10,9 százalékos lesz, akkor nem nehéz megjósolni, hogy a kultúra finanszírozásának visszafogása nagyon kedvezőtlen folyamatokhoz, illetve következményekhez vezethet. A restrikciós pénzellátás kényszerét a kulturális területen is a gazdasági helyzet romlása indokolja. 1994-ben az ország adósságszolgálata ugyanis 353 milliárd forint, éppen másfélszer annyi, mint a kultúra összes állam- háztartási kiadása. Tegyük hozzá ehhez, hogy a költségvetés ez évben 3 ezer milliárd forint államadóssággal számol, továbbá, hogy 1995-ig a jelenlegi adósság- szolgálat 30 százalékkal nő. E kiragadott adatok is jelzik az államháztartás költségvetési gondjait, nem beszélve arról, hogy a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése még nem állt meg. Márpedig a kultúra pozícióinak javulása csak a gazdaság teljesítményének növekedésétől várható. Mit lehet hát ebben a helyzetben tenni? Mindenekelőtt a bevételeket növelni és a kiadásokat csökkenteni. A kulturális támogatás elosztási módja már 1994-ben is változik. Ez azt jelenti, hogy a támogatás aránya a felsőoktatás javára nő. Sürgős változtatásokra van szükség a kulturális vállalkozások tekintetében is, mert megengedhetetlen például, hogy a tömegkommunikációs ágazatban a 4,2 milliárd forintos vagyon mellett 10,4 milliárd forintos legyen a hitelvisszafizetési kötelezettség. Ám, hogy ne kerülhessen még rosszabb helyzetbe a kultúra, az alapítványi rendszer tökéletesítése is halaszthatatlan, és a kulturális mecenatúra újabb lehetőségeit is keresni kell. Valamikor azzal érveltünk, hogy a kultúra drága, de a műveletlenség többe kerül. Ma azt kell mondanunk: a kultúra drága, de az adósságtörlesztésre több pénz kell. Gulyás József — A Fidesz többször hangoztatta, hogy a közalkalmazotti bérrendszer rossz, mert az egyéni teljesítményeket, a munka minőségét nem értékeli — mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási kabinetének vezetéje. — Erre az „F” kategória sem alkalmas. Osztom azoknak az álláspontját, akik a joghierarchia megsértését látják a törvény valamint a megjelent módosítás között és a munkaügyi bírósághoz vagy az alkotmánybírósághoz fordultak. — Mekkora az esélyük a pedagógusoknak e perek megnyerésére? — A kötelező alapon besorolt pedagógusok panasza esetén a mai jogrendszer szerint nem látok a bíróságon esélyt. Számukra törvénymódosítás vagy alkotmánybírósági döntés hozhat orvoslást. A megengedő alapon besorolt pedagógusok esetében azonban elképzelhető, hogy kedvező lesz a bírósági döntés. Valamennyi fórumon és az ön- kormányzatoknál is elmondtam: két rossz választás közül a kisebbiket kell választani. Ez pedig az, hogy a rossz törvényi szabályozás alapján helytelenül besorolt pedagógusokat nem szabad megalázni és lehetetlen helyzetbe hozni azzal, hogy visszasorolják őket, még akkor sem, ha az alulfinanszírozott önkormányzatok Nőtt az érdeklődés a kaposvári fiókkönyvtárak iránt; ezt tanúsítják a múlt évi adatok. Tizenkét fiókkönyvtár működik a somogyi megyeszékhelyen, hat helyen főhivatású könyvtárosok állnak az olvasók rendelkezésére. Pár hónapja nyitotta meg a felújított fiókkönyvtárat a Petőfi emlék- könyvtár. A korábbi városi könyvtár helyén létesült fiók- könyvtár is megőrizte népszerűségét a környék lakosai körében. A legújabb fiókkönyvtár a Füredi utcában nyílt, a legszerényebb körülmények között a cseri dolgozik, ahol az épületben még olajkályhával fűtenek. Látványos érdeklődés tapasztalható a donneri fiókkönyvtár látogatottságában. Egy év alatt szinte kétszeresére nőtt a forgalom, a könyvtárosok már az óvodás korú gyerekeket is fölkészítik a magyar- és a világirodalom klasszikusainak megismerésére, a könyvtárhasználatra. Toponáron, Réspáspusz- tán, a Kaposi Mór Megyei Könyvtárban, Kaposfüreden, anyagi kényszere diktálja ezt. — Vannak önkormányzatok, amelyek mepróbálják biztosítani, mások képtelenek előteremteni a kiemelt kategóriára a pénzt.. — Á besorolás szakmai kérdés, amely azonban a költségvetési törvény tehermegosztása miatt politikai kérdéssé vált. Ez a politikai játszma — úgy látom —, előre megírt forgatókönyv alapján zajlik. Többször voltunk tanúi annak, hogy a kormányzat az önkormányzatokra hárítja a konfliktusokat. Ezt jóelőre látva a Fidesz a költségvetési javaslatban igen jelentős összeget, közel 34 milliárd forintot javasolt a közalkalmazotti bértarifarendszer központi garanciával történő bevezetéshez. Hiszen a rendszer lényege éppen az, hogy garantált Soprontól Fehérgyarmatig. Hosz- szútávon azonban nem lehet az egyedüli meghatározó eleme a pedagógusbéreknek. Ki kell egészítenie egy helyi béralkunak is. Ha ez nem történik meg és a munka csak becsület és dicsőség dolga, akkor megszűnik a rendszerben a teljesítményorientált bérezés. — Ehhez pénz is kell. — Az, hogy a helyi alku értelmes legyen, az alku tárgyát, a pénzt is rendelkezésre kell bocsátani. Tóth Kriszta Szentjakabon tiszteletdíjas könyvtárosok látják el a könyvkölcsönzés feladatát. Bükkösdi Valéria, a megyei könyvtár munkatársa elmondta: ellentmondásos helyzet alakult ki a könyvtárak körül. Az olvasói igény nő, de a könyvbeszerzésre egyre kevesebb jut. A fiókkönyvtárak könyvbeszerzése is a megyei könyvtár költségvetésében szerepel, amit a megyei ön- kormányzat biztosít. 1994-ben kevesebb új kötetet vásárolhatnak meg az olvasók számára a könyvtárak. Különös a helyzet: nőtt az érdeklődés, de nincs több pénz, hogy megfeleljenek az olvasói igényeknek. Változó társadalmunkban a könyv szerepe — mint a könyvtárak látogatottsága is mutatja — jelentősen megnőtt. Tanulni kíván ez a nemzet, s honnan merítsen tudományt, kultúrát, felkészültséget az új befogadására? A könyvből, amely örök értékek foglalata. Horányi Barna Ellentmondásos helyzetben a fiókkönyvtárak Kevesebb könyvre futja Könyvkölcsönzés Kaposváron a Petó'fi emlékkönyvtárban Fotó: Lang Róbert k 4 i 1
