Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. február 22., kedd 10 ezer választási tudósítást elemzett A jó sajtó: híd a jelöltek és a választók között Nem elég leülni, fizetni is kell A büntetőbíró is megítélheti a kártérítést — Nem mindenki él a lehetőséggel „Szörnyű figura, 22 másod­perc kell neki ahhoz, hogy be­fejezzen egy gondolatot” — fakadt ki Sam Sonaldson, az amerikai ABC televízió egyik műsorvezető sztárja, amikor az 1988-as elnökválasztási kampány során beszélgetést folytatott Dukakis-szal, aki a demokraták elnökjelöltségére pályázott. S ez legkevésbé sem volt tréfa. A rövid, tömör fogalmazás sokat számít a szónok vagy a beszélgető- partner megítélésénél. Ameri­kában az 1968-as elnökvá­lasztási kampány idején 42,3 másodperc egy gondolat kifej­tésének időátlaga, húsz évvel később ez 9,8 másodpercre csökkent... Mindezt Thomas Patterson professzor állítja, aki Out of order, vagyis Napirenden kí­vül című könyvében kilenc vá­lasztási kampány több, mint 10 ezer tv-, rádió és sajtótu­dósítását elemezte. Három elnök nevét emeli ki a válasz­tások körüli médiacsatározá­sokból. Theodore Roose- velt-ét, aki 1901-ben a nyom­tatott sajtót, Franklin D. Roo­Közérdek, hogy az idei választási kampány tisztán és rendben menjen végbe. Milyen szabályok biztosít­hatják ezt? Már kezdődik azzal, hogy csak az a személy indulhat jelöltként a választásokon, aki 750 ajánlócédulát össze­gyűjt a körzetében. A törvény ezzel kapcsolatban megen­gedi, hogy bármely válasz­tópolgár szervezhessen vá­lasztási kampányt, gyűjthes- sen ajánló szelvényt, nép­szerűsíthessen választási programot vagy jelöltet, szervezhessen választási gyűlést. Az ajánló szelvényeket az állampolgárok zaklatása nél­kül bárhol, bármikor lehet gyűjteni, kivéve munkaidő­ben, illetve fegyveres testüle­tek szolgálati helyén, tömeg- közlekedési eszközökön és a betegellátó egészségügyi intézményekben. Ezekért a szelvényekért cserébe bár­milyen ellenértéket kérni és adni egyaránt tilos. A választási gyűlések szervezőinek tudniuk kell, hogy ezek az események nyilvánosak, onnan senki ki nem zárható. Ellenben tör­vénybe ütköző tettet követ el A Létkérdések című tv-műsor legutóbbi adásá­ban Für Lajos honvédelmi miniszter egy kérdésre fe­lelve arról beszélt, hogy nem helyesli szakszervezet létrehozását a hadseregen belül, mert úgy véli, a szak- szervezet létében benne rej­lik a sztrájk lehetősége is. Márpedig egy hivatásos ka­tona nem sztrájkolhat. A katonák jogállásáról szóló törvénytervezetben is a katonai szakszervezetek létrehozásá­nak tiltása szerepel. Az Első sevelt-ét, aki 1933-tól a rádió­adásokat, s végül John F. Kennedy-ét, aki 1960-tól a te­levízió egész eszköztárát vonta be politikai kampá­nyába. De a palackból kien­gedett szellemnek nem lehe­tett parancsolni. A média „in­kább elválasztó korlátként, mint sem hídként működött a jelöltek és a választók kapcso­latában. Holott a jó — és jól kezelt — sajtó képes a híd szerepének betöltésére.” Visszatérve az 1960-as esztendőhöz, amikor Ken­nedy és Nixon először vívott tv-párbajt egymással, ezt az időszakot — a szerző szerint — „a tapintat és a jóindulat jel­lemezte a tömegtájékoztatás részéről”. Ez abban is meg­mutatkozott, hogy a lapok ál­talában ténybeszámolókat közöltek,a tudósítások alig egytizede szorítkozott az új­ságíró vagy a lap véleményé­nek kifejezésére. A legutóbbi, 1992-es kampány során vi­szont már eleve a kritikai írá­sok voltak túlsúlyban, amit a szerző azért említ, mert en­nek következtében háttérbe az, aki ezeket a rendez­vényeket megakadályozza vagy megzavarja. Plakátot is elhelyezhetnek a kampányok szervezői, de az épületek falát nem ra­gaszthatják teli, a házak kerí­tésére pedig csak a tulajdo­nos, illetve a kezelő hozzájá­rulásával helyezhetik el. Nem ragasztható ki plakát a középületekben, a közterüle­tek azon részén, ahol azt a helyi rendeletek tiltják. A pla­kátokat csak úgy szabad el­helyezni, hogy később min­den nehézség nélkül el is le­hessen majd távolítani őket. Az életet, testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszé­lyeztető helyre kirakott plaká­tokat a rendőrség a megbízó számlájára köteles eltávolí­tani. A törvény előírásai szerint a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöl­tet állító pártok választási felhívását — azonos feltéte­lek mellett — legkésőbb a vá­lasztást megelőző napig, le­galább egyszer ingyenesen közli. Ugyanez a kötelezett­ség a helyi stúdiókra is kiter­jed a sugárzási körzetükben induló jelöltekkel kapcsolat­Honvédszakszervezet taszári képviselője Kett Attila el­mondta: a honvédelmi törvény tiltja, hogy a katona sztrájkol­jon, ez tehát nem lehet oka a szakszervezet elutasításának. A szakszervezet szükségessé­géhez viszont nem fér kétség, mert jelenleg semmilyen haté­kony érdekvédelme nincs a ka­tonáknak. — A honvédelmi törvény sze­rint az állomás illetékes pa­rancsnok köteles az érdekein­ket védeni, kérdés azonban, hogy a közvetlen munkáltatónk­tól milyen érdekvédelmet vár­szorult az információ, a meg­jelent írásoknak csupán 15 százaléka tartalmazott tény­szerű tudósítást. A szakértők szerint mindennek valahol ott az eredője, hogy a vietnami háború és a Watergate bot­rány, no meg a többi „gate”-skandalum hosszú évekre, ha nem évtizedekre megrontotta tömegtájékozta­tás valamint a politikacsinálók viszonyát. Patterson, hogy jobban ér­zékletesebbé tegye a különb­séget, a híres magazin, a Time címlap sztorijait vette nagyító alá. 1960-ban mind Kennedy, mind Nixon ott sze­repelt a címlapon, de a töb­boldalas anyag címe csupán annyi volt, hogy a demokraták ill. a köztársaságiak elnökje­löltje. Mindez 1992-ben: „Bush elkeseredett harca a tú­lélésért”; "Vajon Bili Clinton az igazi?” „S miért bizalmatlanok a választók Clintonnal szem­ben?” A címlapok nagy feltű­nést keltettek, de nem jelen­tettek „csodafegyvert”: Clin­tonban végül is megbíztak s elnökké választották. ban. A jelölteket, illetve a pártokat népszerűsítő min­den más anyag csak „fizetett választási hirdetés” jelzéssel közölhető. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a sza­vazást megelőző harminc napban a választási esemé­nyekről szóló hírekben azo­nos feltételekkel, a válasz­tási tudósításokban a jelölé­sek arányában szerepelteti az országos listát állító pár­tokat. A választási kampány utolsó napján a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió — pártonként azonos műsorfel­tételekkel, azonos időtar­tamban, kommentár nélkül — közreadja az országos lis­tát állító pártok maguk készí­tette választási összefogla­lóit. A szavazást megelőző nyolcadik naptól a választá­sokkal kapcsolatos közvé­leménykutatások eredmé­nyeit már nem szabad nyil­vánosságra hozni. A szavazást megelőző nap 0 órájától lép életbe a kampánycsend. Nem minő­sül azonban törvényszegés­nek a választási munkacso­portok tájékoztatása, to­vábbá a választási részvé­telre buzdító pártsemleges felhívás. N. Zs. hatunk. A katonák jogállásáról szóló törvénytervezetnek a szakszervezet megszünteté­sére irányuló rendelkezéseit al­kotmánysértőnek tartjuk, és az Első Honvédszakszervezet nyílt levélben fordult Für Lajos­hoz, amelyben erre fölhívja a fi­gyelmet. A tervezet — törvé­nyerőre emelkedése esetén — az Első Honvédszakszervezet törvényen kívül helyezését és betiltását eredményezi. Felhív­juk a miniszter figyelmét arra, hogy a szakszervezetek az Al­kotmány és a Munka Törvény- könyve alapján érdekképvise­Fiatalok súlyos karambollal végződő kocsikázása után az egyik utas nyomorék lett. Az it­tas, jogosítvány nélküli vezető gépkocsitulajdonos nyolc hó­napi börtönnel és néhány évre szóló járművezetéstől eltiltás­sal megúszta. Ebből az egész életén át ellátásra szoruló, ál­landó életveszélyben élő kár­vallottnak — ahogy mondani szokták — kevés haszna van. Ki kárpótolja őt? — kérdeztem a bírótól ítélethirdetés után. Azt válaszolta: a sértett — ha akarja — érvényesítheti kár­igényét. — A mai büntetőpereknél rendszerint kimutatják a nyo­mozás során felderíthető anyagi veszteségeket. Noha a törvény kimondja: „a kárért felelős személy köteles a ká­rosult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni”, a kiszabott büntetés nem jelenti automa­tikusan a kár megtérítését is — mondta kérdésünkre fel­elve dr. Sebestény Tamás bíró a Somogy Megyei Bíróság kol­légiumának vezetője. — Milyen bűncslekmények- kel kapcsolatban merülhet fel anyagi kár? — A leggyakrabban az úgy­nevezett vagyon elleni bűn- cselekményeknél: betörésnél, lopásnál, rongálásnál, to­vábbá a személyiségi jogok csorbításánál: becsületsértés, rágalmazás esetén. Az utób­biak kevésbé vannak a köztu­datban. Pedig napjainkban nagy a jelentőségük. Üzlet, vállalkozás, orvos, ügyvéd és sorolhatnám mehet tönkre, ha például rágalmazás miatt meginog iránta a bizalom. Kü­lönösen most — választások előtt — ide sorolhatom a poli­tikusokat is. Valóban kiváló képességekkel rendelkező képviselőjelölt karrierjét törheti ketté, ha alaptalanul bemocs­kolják. — Milyen esetek fordultak elő a somogyi bírók gyakorla­tában? — Mivel ma még a statiszti­kánk nem mutatja ki a bünte­tőügyek kapcsán érvényesí­tett kárigényt, nem tudom megmondani, hány ilyen ügy volt. Azt azonban tapasztaljuk, hogy növekszik az ilyen ese­tek száma. Ez főként a ma­gántulajdon növekedésével, és a jóhírnévhez fűződő jog fokozottabb érvényesítésével magyarázható. Példák szép számmal akadnak. A gyorsan eljáró kezűek figyelmébe aján­lom annak a garázdának az esetét, akinek 200 ezer forint­jába került a verekedés. Olyan súlyosan sértette meg ugyanis valakinek a nemi szervét, hogy nemzésképtelenné vált, és családi élete is tönkrement. leti és érdekvédelmi feladatokat látnak el, s a törvénytervezet­nek a szakszervezetalakítás til­tásáról szóló rendelkezése — véleményünk szerint — súlyo­san sérti az Alkotmányban le­fektetett alapjogokat. A tervezet semmibe veszi a frissen elfo­gadott Honvédelmi törvényt is, mely szerint alapvető emberi és szabadságjogok „...csak a ka­tonai szolgálat sajátosságai ál­tal feltétlenül megkövetelt mér­tékben korlátozhatók, ha a kor­látozás elkerülhetetlenül és kényszerítő okból szükséges.” A Honvédelmi törvény szerint a A bántalmazott férfi kártéríté­sért indított pert és nyert. Egy elvált férfi a közös lakáshasz­nálat megszűnésének kimon­dása után is úgy gondolta, joga van a régi otthonhoz. Amikor ebben megakadályoz­ták, betörte az ajtót, össze­törte a berendezést. A volt há­zastárs részére 91 ezer forin­tot kellett kifizetnie kártérítés címén. Arra is akad példa, hogy a biztosító a vádlotton behajtotta azt a pénzt, amit a sértettnek kifizetett. Különö­sen az ittasan vezetett gépko­csival okozott baleseteknél fordul elő gyakran ilyesmi. Itt térek ki az ön által említett példára. Mód van arra, hogy a nyomorékká vált fiatalember polgári úton kérjen életjáradé­kot. A szórakozóhelyeken szí­vesen randalírozóknak érde­mes megszívlelni, hogy a tu­lajdonos nem csak a nagy kedvvel összetört berendezé­sek értékének megtérítését kérheti, hanem az úgyneve­zett elmaradt haszonét is. Mostanában Somogybán is egyre gyakoribb a nagy nyil­vánosság előtt elkövetett be­csületsértés, rágalmazás mi­att indított, és kártérítéssel végződő per. — Hogyan kérhetik a kár megtérítését? — Egyrészt polgári perben. Erre a büntetőper befejezése után van mód. Másrészt: a büntető eljárás során. Az előbbi a nehezebb és bonyo­lultabb. Ugyanis egyrészt bi­zonyos költségekkel járó új pert kell indítani, másrészt a károsultnak kell produkálni a bizonyítékokat. Ez gyakran azért hiusul meg, mert a tanúk nem hajlandók megjelenni a bíróság előtt. Egyszerűbb a második eset. Ilyenkor a sér­tettnek kell kérni a büntetőta­nácstól a vizsgálat során meg­állapított kárának megtéríté­sét. Ebben az esetben nincs másik per. A kárt a büntetőbí­róság hajtja be a vádlotton. Sajnos az érintettek nagy ré­sze vagy azért, mert nem akar bíróságra járni, vagy mert nem ismeri az utóbbi lehetőséget, nem él kártérítési igénnyel. — Azt hiszem, a kártérítés­nek az egyéni jogok érvénye­sítésén kívül van társadalmi haszna is. — Visszatartó ereje van. Hiszen ha valaki tudja, nem elég leülni, fizetnie is kell le­bukás után, bizony meggon­dolja: elkövessen-e bűncse­lekményt. A kártérítés néha súlyosabb következmények­kel jár, mint a kiszabott bünte­tés. Ezért is jó lenne, ha az ál­lampolgárok, intézmények él­nének a lehetőségekkel. Szegedi Nándor honvédelmi miniszternek segí­tenie kellene az érdekképvise­leti szervek működését. Ezzel szemben a honvédelmi minisz­ter a szervezet törvény általi megszüntetését készíti elő. Kett Attila elmondta, igye­keznek fölhívni Für Lajos fi­gyelmét arra, hogy egy törvé­nyesen működő szakszervezet betiltása — figyelemmel az el­jövendő választásokra — példa nélkül álló lépés lenne, és a szakszervezet nemzetközi kap­csolatait is felhasználva, min­den törvényes eszközzel fellép ellene. (Nagy) Pártok a kaposvári fórumon 1994. FEBRUÁR 23. SZERDA 8.00- 8.40: Agrárszövetség Előadó: Buzássy Lajos pártigazgató 8.40- 9.10: Fórum (kérdések, válaszok) 10.00- 10.40: Szabad Demokraták Szövetsége Előadó: Dr. Pethő Iván elnök 10.40- 11.10: Fórum (kérdések, válaszok) 12.00- 12.40: Magyar Családok Orszá­gos Szövetsége Előadó: Éliás Adám országos főigazgató 12.40- 13.10: Fórum (kérdések, válaszok) 14.00- 14.40: Magyar Szocialista Párt Előadó: Horn Gyula elnök 14.40- 15.10: Fórum (kérdések, válaszok) 16.00- 16.40: Kereszténydemokrata Néppárt Előadó: Dr. Surján László elnök 16.40- 17.10: Fórum (kérdések, válaszok) 1994. FEBRUÁR 24. CSÜTÖRTÖK 8.00- 8.40: Magyarországi Szociál­demokrata Párt Előadó: Podkoniczky István főtitkár 8.40- 9.10: Fórum (kérdések, válaszok) 10.00- 10.40: Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt Előadó: G. IMagyné dr. Maczó Ágnes alelnök 10.40- 11.10: Fórum (kérdések, válaszok) 12.00- 12.40: Nemzeti Demokrata Szövetség Előadó: Bíró Zoltán társelnök 12.40- 13.10: Fórum (kérdések, válaszok) 14.00- 14.40: Magyar Demokrata Fórum Előadó: Katona Tamás államtitkár 14.40- 15.10: Fórum (kérdések, válaszok) 16.00- 16.40: Liberális Polgári Szövet­ség Vállalkozók Pártja Előadó: Dr. Kupcsok Lajos alelnök Csikós Csaba alelnök Dr. Károlyi László alelnök Kresz Zoltán alelnök 16.40- 17.10: Fórum (kérdések, válaszok) 1994. FEBRUÁR 25. PÉNTEK 8.00- 8.40: Munkáspárt Előadó: Dr. Thürmer Gyula elnök 8.40- 9.10: Fórum (kérdések, válaszok) 10.00- 10.40: Magyar Igazság és Élet Pártja Előadó: Csurka István társelnök 10.40- 11.10: Fórum (kérdések, válaszok) 12.00- 12.40: Fiatal Demokraták Szövetsége Előadó: Dr. Kövér László frakcióvezető 12.40- 13.10: Fórum (kérdések, válaszok) 14.00- 14.40: Köztársaság Párt Előadó: Palotás János elnök 14.40- 15.10: Fórum (kérdések, válaszok) 16.00- 16.40: Egyesült Kisgazda Párt Előadó: Dr. Szabó János elnök 16.40- 17.10: Fórum (kérdések, válaszok) Választás 1994 Miként biztosítható a kampány tisztasága? A betiltás példa nélküli döntés lenne Szakszervezetet akarnak a taszári katonák •\ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents