Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
1994. február 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Gazdakör alakult Marcaliban - Az iskolaszékekről - Főiskolások tanítási gyakorlaton - Ismét lesz tavaszi fesztivál - Hírek, sport. 20.00: Ahová lépek, ott fű terem (francia film). Ordacsehi hitelre kényszerül Elmaradtak azok a céltámogatási ígérvények, amelyekkel az ordacsehi önkormányzat idei költségvetési terve számolt, így az átmeneti működési zavarokat hitelfelvétellel kell elhárítani. Különösen az iskolabővítésre és az épülő tornaterem kivitelezésére fordítható pénzek hiányoznak. Jó hír viszont, hogy az eddigi 30-as központ helyét hamarosan egy 200-as veszi át, s így 150 új telefonigényt tud kielégíteni Ordacsehiben a Matáv. Idősek háza épül Somogy faj szón Negyven személyt befogadó, összkomfortos idősek otthonát épít — közmunkások bevonásával — a somogyfaj- szi önkormányzat. A tavaly kezdett, mintegy 25 millió forintba kerülő beruházáshoz a település 50 százalékos központi támogatást kapott. Az épület falai már állnak, és félig kész a tető. Az átadás határideje: ez év december 31 -e. Fidesz-fórum Marcaliban Marcaliban a művelődési központ kamaratermében volt a Fidesz marcali szervezetének alakuló ülése; a szűkkörű beszélgetésen egyebek közt a párt választási programjáról — és esélyeiről volt szó. Felújítás a Berzsenyi kúrián A kút apad, a csarnok marad Somogyváron? Tavasszal kezdik Beslián a munkát Kiapadt kutak, elhúzódó tornacsarnok-építés, befejezetlen gázprogram, készülődés a telefonra. Ezek azok az ügyek, amelyek miatt főhet a somogyvári képviselők feje. A megoldás nem a jószándéktól, hanem a pénztől függ. Pénzben nem dúskál azonban Somogyvár. Itt van mindjárt a besliai kutak problémája. Az önkormányzatnál szinte naponta megfordulnak a panaszos kültelki lakosok, s há- borognak a víz miatt. A vízvezeték kiépítése 7 millió 393 ezer fcfrintot kóstál. A kutakat a teljes kiapadás fenyegeti, ezért a tavaly elnyert 2,957 milliós pályázat segítségével már az idén tavasszal nekilátnak Beslián a munkáknak. A kérdés csak az: a többszörösen hátrányos helyzetű lakosság le tudja-e tenni családonként a 30 ezer forintot hozzájárulásként. Mint a jó rétes, úgy nyúlt a somogyvári gázprogram kivitelezése, s végül befejezetlen maradt. A településért felelős tisztségviselők szerint a tsz kívülmaradása okozott gondokat, ennek ellenére a tervezett beruházás teljesítéséből már csak egy-másfél utcányi van hátra. Jó ideig abban a hitben voltak Somogyváron, hogy a Matáv Öreglakról be tudja hozni a,községbe az áhított telefont. Ám a műszaki bejárásoknál kiderült: erősítőállomás építése nélkül ez nem megy. A falu központjában, az öregek klubja mellé építik majd az állomást, s a telefon innét megy tovább Nikla, Csömend, Pusztakovácsi felé... Somogyváron önálló torna- csarnok kialakításán is fáradoznak. A földmunkát már 1992-ben elkezdték, ám a kivitelezés itt-ott megakadt. Tavaly ősszel úgy tűnt, hogy a dunaújvárosi cég végre ösz- szeszerelheti a vázszerkezetet, de közbeszól az időjárás. A 18x30 méteres küzdőterű csarnok maradt, ahogy volt, pedig már a tetőfedő anyag is megérkezett. Tovább nehezíti a kulturális és sportfeladatok, rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas tornacsarnok ügyét: a 25 millió forintos beruházás megkezdésekor még szó sem volt arról, hogy az állam nem téríti vissza a 25 százalékos áfát. Majdnem hatmillió forinttól esnek így el a somogyváriak. Ez is lassítja a szeptemberre szerkezetkészre ígért létesítmény befejezését. (Csíky) Minőség és pontosság - vallja a „gyárosn Nyugatra dolgozik a lengyeltóti cég Hegesztési varrat tisztításán dolgoznak a munkások Elkezdődött a tűzkár utáni felújítás a niklai Berzsenyikúriában. A tűz a gyűjteményben nem okozott kárt, csak az épületben, s ezt a biztosító 4- 500 ezer forintra becsülte. A szolgálati lakás tetőzetének, a födémnek, ajtóknak a pótlásával Ivusza Ernő vállalkozót bízták meg. Az emlékház áprilisra már fogadhat látogatókat. Száznyolc tanuló szalagavatója Marcaliban a hét végén rendezték meg a Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szak- középiskola szalagavató bálját. Két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztálynak összesen 108 tanulóját búcsúztatták a harmadikosok. Ünnepi beszédet mondott Olasz Istvánné igazgató, majd a Csíkvári István által betanított nyitótánc, a palotás után éjfélig tartott a vidám diákbál. Saját szellemi termék nélkül, piac nélkül, adóságokkal indult a lengyeltóti Ferro-Flex 1991-ben, önálló állami vállalatként, miután levált a megyei Mezőgép-trösztről. Szinte a semmiből, a hitelező bankok szorongatása és a tetemes kamatos kamattal terhelt 35 milliós adóssággal indultak. Az ÁVÜ által az önprivatizáció első ütemében meghirdetett lengyeltóti cégnek rövid ideig Li- pusz András, mostani ügyvezető igazgatója volt a tulajdonosa. Azzal kezdtük, hogy egy adósságrendezési koncepciót nyújtottunk be a bankoknak, majd egyszemélyi tulajdonból 1993. április 7-én társasági tulajdonná alakult át a Ferro-fFex — mondta a gyárrésztulajdonos. — Egy budapesti magáncég, a Ratio Rt társult velem, akit akkoriban a „lengyeltóti gyárosnak” becéztek. Visszafogtuk a költségeket; a francia, német és osztrák piacra a minőségi termékkel a versenyképes árakkal törtünk be. Ezt a pozíciónkat véres verejtékkel vívtuk ki, meg is kívánjuk tartani. A mai világban eladni a legnehezebb — ezt nemcsak Lengyeltótiban vallják. — A tavalyi volt az első olyan évünk, amikor nem veszteséget könyveltünk el — mondta az ügyvezető igazgató. — Két alkalommal is emeltük a béreket. De a mi alkalmazottaink dolgoznak is becsülettel. A Ferro-Flex 7 hektáros területén gépépítő elemeket is magába foglaló hegesztett szerkezeteket gyártanak, jórész külföldi megrendelésre. Specialitása az a homlokrakodó-család, amit a franciákkal együttműködve fejlesztettek ki. — A valamikori vesztésre álló gyárból mára jól prosperáló piacképes céget sikerült létrehoznunk — mondta a lengyeltóti „gyáros” Cs. K. E. Egészséges ivóvíz — három ütemben Kisberény nagy előrelépése Kisberényben, téli csendességben, langyos-finom tavaszi szelekről álmodnak az öreges parasztporták éppúgy, mint az üresen tátongó hétvégi házak. Az a tízegynéhány, komfort nélküli régi ház, amit fővárosi vagy külhoni tulajdonosuk jó levegőre, nyugalomra vágyva vásárolt meg annak idején. Más, turistacsalogató attrakciót aligha találhat ebben a halmozottan hátrányos helyzetű, 180 lelket számláló községben, ahol mindössze egy élelmiszerbolt és egy nyilvános telefon jelenti az igénybe vehető szolgáltatásokat. Közművek híján Kisberény a manapság egyre felkapottabb falusi turizmus vérkeringéséből is kiesett, hiszen telefonfejlesztésről van szó ugyan, de a gáz nem sürgős errefelé, ahol az erdő csak egy karnyújtásnyira van... A tízmillió forintos éves költség- vetéssel rendelkező helyi önkormányzatnak nem feladata az intézményfenntartás; a tsz és a valamikori iskola megszűntével csak a háromtagú képviselő-testületet kiszolgáló községháza maradt meg. Az utóbbit kívül-belül tatarozták, s létesítettek egy orvosi szobát, ahol a község Tótiből kijáró háziorvosa megfelelő körülmények között fogadhatja a betegeket. A falu másik, említésre méltó épülete az iskolakápolna, amit nemrég félmillió forintért tették rendbe. Harangozó Gyula polgármestertől tudjuk, hogy templom híján ebben a valamikori egyházi épületben misézik havonta egyszer — gyér érdeklődés mellett — az öreglaki plébános. Nagy előrelépésnek könyvelik el a helybeliek az életüket könnyebbé tevő egészségesi- vóvíz-programot. Helyesebben: annak jelenleg is folyamatban levő három ütemét. A 12 millió Kisberény főutcája forintos beruházás tévéi már 1991-ben elkészültek: először öt közkifolyós kutat állítottak fel a faluban, majd azállandó nyomást biztosító víztorony megépítése következett. Erre az évre már csak a víztorony üzembe helyezése és a vízvezetéknek a házakhoz való bekötése van hátra. Aki nagyon akarta, eddig is komfortosít- hatta házilag kivitelezett vízvezetékkel, fürdőszobával a lakását. Főleg a nyaralótulajdonosok többsége élt ezzel a lehetőséggel, munkát adva a község egyetlen vállalkozó kőművesének... Délre jár az idő; a jegesre fagyott úton csikorogva fékez a Lengyeltótiból ebédet szállító autó. Kíváncsian fürkészik kis konyhájuk mélyéről a kisberé- nyi öregek — a fogyó falu hűséges őrei. Cs. K. E. Szolgáltatópavilonok épülnek a piacon Ráférne a fejlesztés Berényre Balatonberényre is jócskán ráférne a fejlesztés. Új iskolát, gyógyszertárat, polgár- mesteri hivatalt szeretnének a helybéliek. A falufórumon többen is hangoztatták: bizony, szükség volna rendőrőrsre, takarékpénztárra is. Égető gond Berényben a belvízelvezetés; hóolvadás után a település alacsonyabb részén az épületek lába vízben áll. Az idei 70 millió forintos költségvetésből „mindössze” nyolcat fordíthatnak az elöljárók a községi feladatok megoldására. Ebből nem futja olyan nagyobb beruházásra, mint a vízminőség védelme vagy a Balaton medrének sokak által szorgalmazott iszapkotrása — ehhez központi támogatás kellene. Mi az, amit a naturistakemping utolsó, ötmillió forintos törlesztőrészlete mellett mégis ki tud gazdálkodni az önkormányzat? Szabó Gyula jegyző a községrendezési tervekkel kapcsolatban a piactér kialakítását említette. A fut- ballpálya nagyságú területre üzleteket és szolgáltatópavilonokat építenek a berényi vállalkozók. A vasútállomás melletti fedett, illetve szabadtéri piacon az első ütemben 5-6 egységet alakítanak ki — várhatóan már az idei szezonra. Ami a csatornát és a szennyvízelvezetést illeti: a céltámogatásról, úgy tűnik, lekéstek Balatonberényben. S mivel a községi, utak portalanításába belevágni dőreség volna a helyi közművek kiépítése előtt, az útfejlesztési javítás tervei is elakadtak. Pedig az utak a falu elérhetőbbé tétele okán is fontosak, az idegenforgalom szempontjából sem elhanyagolható. Cs. K. E. Az ügynök munkája - és varázsa Hölgyek előnyben idegen küszöbön Peches ember ne menjen a jégre... Ezt a régi szólást a marcali biztosítási alkalmazottak azzal egészítik ki: ügynöknek se menjen, aki híján van a talpraesettségnek. Magabiztos, de szerény, tisztelettudó fellépés, gyors kapcsolatteremtési érzék — elengedhetetlen. Alapállásuk, kiindulási pontjuk — mint Horváth Lászlóné, az AB-Aegon Általános Biztosító Rt marcali fiókjának vezetője hangoztatta — a segítő szándék. Ennek azonban ára van. Jüngling József három éve 36 éves fejjel határozta el, hogy biztosítási ügynök lesz. S nem csalódott. Ma már üzleti irányítóként, tíz kolléga munkáját igyekszik segíteni. — A mi területünk gyakorlatilag a régi marcali járásnak felel meg. Itt 35 településen 39 ezer ember lakik. Igen nagy konkurencia mellett. S a mostani gazdasági körülmények között ez rendkívül nehéz, a napi nyolc óránál lényegesen többet dolgozunk. Természetesen így sem mindenki egyformán sikeres. Az is bizonyos: a fiatal hölgyek előnyösebb helyzetben vannak. Bohárné Tapsonyi Andrea mosolyog kollégája megjegyzésén. — Ami engem illet — mondja —, még kevés tapasztalattal rendelkeztem, mivel csak augusztusban léptem erre a pályára. Biztosítóspályám indulásánál nekem is sokat segített az ötnapos szakmai tréning. S tény az is, hogy legtöbb helyen kevesebb fenntartással fogadják, ha egy kedvesen mosolygó, bizalmat keltő nő csenget, mintsem egy robusztus férfi... Sok emberség, pszichológiai érzék is kell azonban ehhez a munkához. Mi elsősorban azért vagyunk, hogy segítsünk a nehéz helyzetbe került embereken. Ha ezt hittel és hitelesen tudjuk képviselni, nem kell attól tartanunk, hogy sok helyen becsapják előttünk az ajtót. Megsértődni azonban ilyen esetben sem szabad. Az ügynök legyen optimista: amit ma netán nem tudtam elintézni holnap sikerül. Ez a lehetőség is egyik varázsa ennek a világnak. Kun G. Tibor
