Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

1994. február 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Gazdakör alakult Marcaliban - Az iskolaszékekről - Főisko­lások tanítási gyakorlaton - Ismét lesz tavaszi fesztivál - Hírek, sport. 20.00: Ahová lé­pek, ott fű terem (francia film). Ordacsehi hitelre kényszerül Elmaradtak azok a céltámo­gatási ígérvények, amelyekkel az ordacsehi önkormányzat idei költségvetési terve szá­molt, így az átmeneti műkö­dési zavarokat hitelfelvétellel kell elhárítani. Különösen az iskolabővítésre és az épülő tornaterem kivitelezésére for­dítható pénzek hiányoznak. Jó hír viszont, hogy az eddigi 30-as központ helyét hamaro­san egy 200-as veszi át, s így 150 új telefonigényt tud kielé­gíteni Ordacsehiben a Matáv. Idősek háza épül Somogy faj szón Negyven személyt befo­gadó, összkomfortos idősek otthonát épít — közmunkások bevonásával — a somogyfaj- szi önkormányzat. A tavaly kezdett, mintegy 25 millió fo­rintba kerülő beruházáshoz a település 50 százalékos köz­ponti támogatást kapott. Az épület falai már állnak, és fé­lig kész a tető. Az átadás ha­tárideje: ez év december 31 -e. Fidesz-fórum Marcaliban Marcaliban a művelődési központ kamaratermében volt a Fidesz marcali szervezeté­nek alakuló ülése; a szűkkörű beszélgetésen egyebek közt a párt választási programjáról — és esélyeiről volt szó. Felújítás a Berzsenyi kúrián A kút apad, a csarnok marad Somogyváron? Tavasszal kezdik Beslián a munkát Kiapadt kutak, elhúzódó tornacsarnok-építés, befe­jezetlen gázprogram, készü­lődés a telefonra. Ezek azok az ügyek, amelyek miatt fő­het a somogyvári képvise­lők feje. A megoldás nem a jószándéktól, hanem a pénztől függ. Pénzben nem dúskál azon­ban Somogyvár. Itt van mind­járt a besliai kutak problémája. Az önkormányzatnál szinte naponta megfordulnak a pa­naszos kültelki lakosok, s há- borognak a víz miatt. A vízve­zeték kiépítése 7 millió 393 ezer fcfrintot kóstál. A kutakat a teljes kiapadás fenyegeti, ezért a tavaly elnyert 2,957 milliós pályázat segítségével már az idén tavasszal nekilát­nak Beslián a munkáknak. A kérdés csak az: a többszörö­sen hátrányos helyzetű lakos­ság le tudja-e tenni családon­ként a 30 ezer forintot hozzá­járulásként. Mint a jó rétes, úgy nyúlt a somogyvári gázprogram kivi­telezése, s végül befejezetlen maradt. A településért felelős tisztségviselők szerint a tsz kívülmaradása okozott gon­dokat, ennek ellenére a terve­zett beruházás teljesítéséből már csak egy-másfél utcányi van hátra. Jó ideig abban a hitben voltak Somogyváron, hogy a Matáv Öreglakról be tudja hozni a,községbe az áhí­tott telefont. Ám a műszaki be­járásoknál kiderült: erősítőál­lomás építése nélkül ez nem megy. A falu központjában, az öregek klubja mellé építik majd az állomást, s a telefon innét megy tovább Nikla, Csömend, Pusztakovácsi felé... Somogyváron önálló torna- csarnok kialakításán is fára­doznak. A földmunkát már 1992-ben elkezdték, ám a kivi­telezés itt-ott megakadt. Ta­valy ősszel úgy tűnt, hogy a dunaújvárosi cég végre ösz- szeszerelheti a vázszerkeze­tet, de közbeszól az időjárás. A 18x30 méteres küzdőterű csarnok maradt, ahogy volt, pedig már a tetőfedő anyag is megérkezett. Tovább nehezíti a kulturális és sportfeladatok, rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas tornacsar­nok ügyét: a 25 millió forintos beruházás megkezdésekor még szó sem volt arról, hogy az állam nem téríti vissza a 25 százalékos áfát. Majdnem hatmillió forinttól esnek így el a somogyváriak. Ez is lassítja a szeptemberre szerkezet­készre ígért létesítmény befe­jezését. (Csíky) Minőség és pontosság - vallja a „gyárosn Nyugatra dolgozik a lengyeltóti cég Hegesztési varrat tisztításán dolgoznak a munkások Elkezdődött a tűzkár utáni felújítás a niklai Berzsenyi­kúriában. A tűz a gyűjtemény­ben nem okozott kárt, csak az épületben, s ezt a biztosító 4- 500 ezer forintra becsülte. A szolgálati lakás tetőzetének, a födémnek, ajtóknak a pótlásá­val Ivusza Ernő vállalkozót bízták meg. Az emlékház ápri­lisra már fogadhat látogatókat. Száznyolc tanuló szalagavatója Marcaliban a hét végén rendezték meg a Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szak- középiskola szalagavató bál­ját. Két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztálynak összesen 108 tanulóját bú­csúztatták a harmadikosok. Ünnepi beszédet mondott Olasz Istvánné igazgató, majd a Csíkvári István által betaní­tott nyitótánc, a palotás után éjfélig tartott a vidám diákbál. Saját szellemi termék nélkül, piac nélkül, adóságokkal indult a lengyeltóti Ferro-Flex 1991-ben, önálló állami válla­latként, miután levált a megyei Mezőgép-trösztről. Szinte a semmiből, a hitelező bankok szorongatása és a tetemes kamatos kamattal terhelt 35 mil­liós adóssággal indultak. Az ÁVÜ által az önprivatizáció első ütemében meghirdetett len­gyeltóti cégnek rövid ideig Li- pusz András, mostani ügyve­zető igazgatója volt a tulajdo­nosa. Azzal kezdtük, hogy egy adósságrendezési koncepciót nyújtottunk be a bankoknak, majd egyszemélyi tulajdonból 1993. április 7-én társasági tu­lajdonná alakult át a Ferro-fFex — mondta a gyárrésztulajdo­nos. — Egy budapesti magán­cég, a Ratio Rt társult velem, akit akkoriban a „lengyeltóti gyárosnak” becéztek. Vissza­fogtuk a költségeket; a francia, német és osztrák piacra a mi­nőségi termékkel a versenyké­pes árakkal törtünk be. Ezt a pozíciónkat véres verejtékkel vívtuk ki, meg is kívánjuk tar­tani. A mai világban eladni a leg­nehezebb — ezt nemcsak Len­gyeltótiban vallják. — A tavalyi volt az első olyan évünk, amikor nem vesztesé­get könyveltünk el — mondta az ügyvezető igazgató. — Két alkalommal is emeltük a bére­ket. De a mi alkalmazottaink dolgoznak is becsülettel. A Ferro-Flex 7 hektáros terü­letén gépépítő elemeket is ma­gába foglaló hegesztett szer­kezeteket gyártanak, jórész kül­földi megrendelésre. Speciali­tása az a homlokrakodó-csa­lád, amit a franciákkal együtt­működve fejlesztettek ki. — A valamikori vesztésre álló gyárból mára jól prosperáló piacképes céget sikerült létre­hoznunk — mondta a lengyel­tóti „gyáros” Cs. K. E. Egészséges ivóvíz — három ütemben Kisberény nagy előrelépése Kisberényben, téli csendes­ségben, langyos-finom tavaszi szelekről álmodnak az öreges parasztporták éppúgy, mint az üresen tátongó hétvégi házak. Az a tízegynéhány, komfort nélküli régi ház, amit fővárosi vagy külhoni tulajdonosuk jó le­vegőre, nyugalomra vágyva vásárolt meg annak idején. Más, turistacsalogató attrakciót aligha találhat ebben a halmo­zottan hátrányos helyzetű, 180 lelket számláló községben, ahol mindössze egy élelmi­szerbolt és egy nyilvános tele­fon jelenti az igénybe vehető szolgáltatásokat. Közművek hí­ján Kisberény a manapság egyre felkapottabb falusi turiz­mus vérkeringéséből is kiesett, hiszen telefonfejlesztésről van szó ugyan, de a gáz nem sür­gős errefelé, ahol az erdő csak egy karnyújtásnyira van... A tízmillió forintos éves költség- vetéssel rendelkező helyi ön­kormányzatnak nem feladata az intézményfenntartás; a tsz és a valamikori iskola meg­szűntével csak a háromtagú képviselő-testületet kiszolgáló községháza maradt meg. Az utóbbit kívül-belül tatarozták, s létesítettek egy orvosi szobát, ahol a község Tótiből kijáró há­ziorvosa megfelelő körülmé­nyek között fogadhatja a bete­geket. A falu másik, említésre méltó épülete az iskolakápolna, amit nemrég félmillió forintért tették rendbe. Harangozó Gyula polgármestertől tudjuk, hogy templom híján ebben a valamikori egyházi épületben misézik havonta egyszer — gyér érdeklődés mellett — az öreglaki plébános. Nagy előrelépésnek könyve­lik el a helybeliek az életüket könnyebbé tevő egészségesi- vóvíz-programot. Helyesebben: annak jelenleg is folyamatban levő három ütemét. A 12 millió Kisberény főutcája forintos beruházás tévéi már 1991-ben elkészültek: először öt közkifolyós kutat állítottak fel a faluban, majd azállandó nyomást biztosító víztorony megépítése következett. Erre az évre már csak a víztorony üzembe helyezése és a vízve­zetéknek a házakhoz való be­kötése van hátra. Aki nagyon akarta, eddig is komfortosít- hatta házilag kivitelezett vízve­zetékkel, fürdőszobával a laká­sát. Főleg a nyaralótulajdono­sok többsége élt ezzel a lehe­tőséggel, munkát adva a köz­ség egyetlen vállalkozó kőmű­vesének... Délre jár az idő; a jegesre fa­gyott úton csikorogva fékez a Lengyeltótiból ebédet szállító autó. Kíváncsian fürkészik kis konyhájuk mélyéről a kisberé- nyi öregek — a fogyó falu hű­séges őrei. Cs. K. E. Szolgáltatópavilonok épülnek a piacon Ráférne a fejlesztés Berényre Balatonberényre is jócskán ráférne a fejlesztés. Új isko­lát, gyógyszertárat, polgár- mesteri hivatalt szeretnének a helybéliek. A falufórumon többen is hangoztatták: bi­zony, szükség volna rend­őrőrsre, takarékpénztárra is. Égető gond Berényben a belvízelvezetés; hóolvadás után a település alacsonyabb részén az épületek lába víz­ben áll. Az idei 70 millió forin­tos költségvetésből „mind­össze” nyolcat fordíthatnak az elöljárók a községi felada­tok megoldására. Ebből nem futja olyan nagyobb beruhá­zásra, mint a vízminőség vé­delme vagy a Balaton med­rének sokak által szorgalma­zott iszapkotrása — ehhez központi támogatás kellene. Mi az, amit a naturistakem­ping utolsó, ötmillió forintos törlesztőrészlete mellett mégis ki tud gazdálkodni az önkormányzat? Szabó Gyula jegyző a községrendezési ter­vekkel kapcsolatban a piactér kialakítását említette. A fut- ballpálya nagyságú területre üzleteket és szolgáltatópavi­lonokat építenek a berényi vál­lalkozók. A vasútállomás melletti fe­dett, illetve szabadtéri piacon az első ütemben 5-6 egységet alakítanak ki — várhatóan már az idei szezonra. Ami a csatornát és a szennyvízelvezetést illeti: a céltámogatásról, úgy tűnik, le­késtek Balatonberényben. S mivel a községi, utak portalaní­tásába belevágni dőreség volna a helyi közművek kiépí­tése előtt, az útfejlesztési javí­tás tervei is elakadtak. Pedig az utak a falu elérhetőbbé té­tele okán is fontosak, az ide­genforgalom szempontjából sem elhanyagolható. Cs. K. E. Az ügynök munkája - és varázsa Hölgyek előnyben idegen küszöbön Peches ember ne menjen a jégre... Ezt a régi szólást a marcali biztosítási alkalma­zottak azzal egészítik ki: ügy­nöknek se menjen, aki híján van a talpraesettségnek. Magabiztos, de szerény, tisztelettudó fellépés, gyors kapcsolatteremtési érzék — elengedhetetlen. Alapállásuk, kiindulási pontjuk — mint Hor­váth Lászlóné, az AB-Aegon Általános Biztosító Rt marcali fiókjának vezetője hangoztatta — a segítő szándék. Ennek azonban ára van. Jüngling József három éve 36 éves fejjel határozta el, hogy biztosítási ügynök lesz. S nem csalódott. Ma már üz­leti irányítóként, tíz kolléga munkáját igyekszik segíteni. — A mi területünk gyakorla­tilag a régi marcali járásnak felel meg. Itt 35 településen 39 ezer ember lakik. Igen nagy konkurencia mellett. S a mos­tani gazdasági körülmények között ez rendkívül nehéz, a napi nyolc óránál lényegesen többet dolgozunk. Természe­tesen így sem mindenki egy­formán sikeres. Az is bizo­nyos: a fiatal hölgyek előnyö­sebb helyzetben vannak. Bohárné Tapsonyi Andrea mosolyog kollégája megjegy­zésén. — Ami engem illet — mondja —, még kevés tapasz­talattal rendelkeztem, mivel csak augusztusban léptem erre a pályára. Biztosítóspá­lyám indulásánál nekem is so­kat segített az ötnapos szak­mai tréning. S tény az is, hogy legtöbb helyen kevesebb fenntartással fogadják, ha egy kedvesen mosolygó, bizalmat keltő nő csenget, mintsem egy robusztus férfi... Sok ember­ség, pszichológiai érzék is kell azonban ehhez a munkához. Mi elsősorban azért vagyunk, hogy segítsünk a nehéz hely­zetbe került embereken. Ha ezt hittel és hitelesen tudjuk képviselni, nem kell attól tar­tanunk, hogy sok helyen be­csapják előttünk az ajtót. Megsértődni azonban ilyen esetben sem szabad. Az ügy­nök legyen optimista: amit ma netán nem tudtam elintézni holnap sikerül. Ez a lehetőség is egyik varázsa ennek a vi­lágnak. Kun G. Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents