Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
■ 6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. február 19., szombat A történész józansága „A történelmi igazság nem válthat ki konfliktusokat, mert egyfajta demokratikus gondolkodásmóddal kell együtt járnia, ez pedig nem tűr indulatokat”. E gondolattöredékkel ajánlotta a sajtó figyelmébe Juhász Gyula posztumusz napvilágot látott kötetét az Országos Széchényi Könyvtár. A történész józansága című könyvet a minap mutatták be a Litea könyvesboltban. A kiadvány válogatást ad közre a jeles tudós 1973-1993 között publikált cikkeiből, tanulmányaiból, illetőleg vele készült interjúkat tartalmaz. Szép Heléna az Operettben Jacques Offenbach: Szép Heléna című nagyoperettjének premierjére készül a Fővárosi Operett Színház. A címszerepet Kalocsai Zsuzsa, Párist: Dániel Gábor énekli-játssza majd a március 11-i bemutatón. Menelaos király szerepére sikerült megnyerniük Antal Imrét, jelentette be Szinetár Miklós, a darab rendezője. Szinetár az előadásról szólva elmondta: a szövegkönyvet felfrissítették, napjaink nyelvezetéhez igazították. Az évad további terveiről a direktor közölte: a zenés műfaj sokszínűségét bizonyítandó újabb musicalt tűznek műsorra. Ezenkívül készülnek Kálmán Imre Cigánybárójának bemutatójára. Tárlatzáró Bezár a Magyarország története a honfoglalástól 1949-ig című állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az 1960-as évek derekától nyitva tartó bemutató február utolsó napjáig tekinthető meg. Az épület belső felújítása miatt már kiállítások is zárva tartanak majd hosz- szabb-rövidebb ideig. Ezredfordulóra már 130 ezren a felsőoktatásban A felsőoktatás képzési rendszerének tartalmi fejlesztését, az intézményi hálózat befogadóképességének növelését, korszerűsítését, illetőleg hatékony működtetését, az oktatási-kutatási együttműködés fejlesztését, valamint a megvalósításukhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítását szorgalmazza többi között a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, közölte Kis Papp László, az FDSZ elnöke az országos választmány ülését követően egy sajtótájékoztatón. Elmondta: a tervek szerint az ezredfordulóra a jelenlegi 103 ezer helyett 130 ezer hallgatója lesz az egyetemeknek, főiskoláknak, vagyis minden harmadik fiatal felsőoktatási képzésben részesülhet majd. Foissyt várják a bemutatóra Guy Foissy: Öbölből vödörbe című darabjának bemutatóját február utolsó szombatján tartják a Tatabányai Jászai Mari Színház-Népházban. A kortárs francia szerző fanyar komédiájának szereplője egy házaspár: kettejüket Sára Bernadett és Cseke Péter kelti életre a Komárom megyei színház új produkciójában. Foissy művét nagyszínházi produkcióban most láthatja majd először a közönség. Magyar- országi kamara-bemutatója Kecskeméten volt. Reményeik szerint a premieren személyesen köszönthetik az írót is. Ételünk és italunk néha egy értékes provokáció Corpuson innen — léten pedig túl Alfában jártak a belső utazók „Jól alszom”, „Nem fáj a fejem” A lélek felfedezése Gera Katalin és Horváth János Milán alkotásai a galériában Lehetne, egyrészt, műelemzésbe bocsátkozni, kiragadva az egyet, és azt nézni csak. De legyen ez a kezdet vége, induljunk el onnan, ahol a műelemzés a végéhez ér, és jó esetben bizonytalan, szelíd kézzel tesz halovány pontot a Mondat mögé. S ezzel, az amúgy egyre bátrabb és magabiztosabb lendülettel az egységet lássuk most; az autonóm, anyagba fogalmazott szellemek amint egymással „szövetségre lépnek”. A kaposfüredi galéria egyik csodája ez, a művek ott nem élnek önálló életet; a néző-befogadó figyelme által lényegük könnyedén emelkedik túl a materiális kereteken. A gondolat eképp szárnyra kap — a méhkirálynő aranysárga pasztell-háttérből, végtelen fériúi gyengeségből kiemelkedő (ez Horváth János Milán sajátossága: alakjai keresik, olykor megkövetelik a kontaktust) tekintete találkozik a Gera Katalin alkotta kalapos fiú gyermeki ártatlanságával, vagy amint a képsíkból térbe tekintő szeme a megtört, meggyötört corpust simogatja. A corpust, ami az alkotó szellem kicsiny szigetének az oszlopán függ; függ mindentől, lévén krisztusi tartása a Mindentől való, múlandó testéhez szorított karja, a hóna alatt átvetett kötél a teremtődés emberének akarathatára. Szorító, megtartó, élethez láncoló — lét-mentesítő kötél. Akarva-akaratlan vannak egymásra kölcsönhatással a gondolatok és érzetek; valami misztikus törvényszerűséggel állnak össze a történetté. Mialatt is a befogadói magányt jól- esőn pátyolgatja: nem egyedül vagyunk vevők a galériában mindenünnen érkező hallatlanul értékes és felbecsülhetetlenül jótékony provokációra, a művészetre. Amitől a napimádó bronzteste, gyönyörűen előreomló haja megtestesült nőisességé fogalmazódik; vagy amitől a cirkusz („álomszínekbe mártott”) komédiásainak watteau-i keserédessége „átjön a képen”. Mindez nem lenne így, ha nem Minden egyesülne a műben, amely kétségkívül való az Egyből — „az életnek van értelme. S ételem-italom nem más, mint ennek az értelemnek a megtalálása”. A tárlat március hetedikéig — e browningi gondolat jegyében — „él”. Balassa Tamás A „belső utazók” igazi turistái saját lelkűk felfedezésének. A közös kirándulás mindössze négy hétig tartott. Az eredmény önmagáért beszél. A kívül levőknek annyit jelent: „nem fáj a fejem”, „újra van étvágyam”, „jól alszom”, „ismét tudok liftben utazni”. S még sorolhatnánk tovább, mire jutottak a legutóbbi alfatréning résztvevői. — Befejeztünk egy tanfolyamot, egy „alfa utazást”, s kiderült, hogy a rendszeres és jól megtanult lazítás mi-v lyen sok jót hozhat a gyakorlóknak — mondta Péczeli István pszichológus. — A gyakorlók igazi turistái voltak saját lelkűk felfedezésének. Mind a négy hét újabb állomást jelentett számukra, egyre több élményt. Ez az út kezdete csupán. Közös kirándulásunk eddig tartott. Mostantól mindenki a maga választotta útján halad tovább. — Egy életen át tart a felfedezés? — Erről van szó. A térkép „rejtett”, csak az agy, ez a csodálatos, másfél kilónyi komputer tudja megadni az „égtájakat”. De erre kérni, sőt utasítani kell! — Milyen közös és egyéni élményei voltak a csoportnak? — Az első találkozások még eléggé bátortalan, visz- szafogott kommunikáció jegyében zajlottak. Várni kellett. A bizalomhoz idő kell. Majd kinyíltak a lelkek és a szívek. Ószintén és segítőkészen fordultunk egymás felé. Újra felfedeztük Aiszkülosz sokat idézett mondatát: „Sok van, ami csodálatos, de az Embernél nincs semmi csodálatosabb”. Egész éltünk tanulóiskola, önmagunk, hiteink megvallása, vállalása, megtapasztalása. Jó, hogy így van. Különbözőek vagyunk és másfélék. Ez se baj, sőt jó! így egymástól még többet tanulhatunk, ha nem szigetelnek el a korlátok. — Mit kaptak a „belső utazók”? Csak annyi, amit maguknak kértek az alfa állapotban. Volt, aki az első hét után kimondta: „Évek óta újra jól alszom. Ismét jó az étvágyam”. A másik, két héttel később: „Bár kezdettől sokat kételkedtem (ami nem hiba!), meg vagyok győzve. Nőtt az önbizalmam, önbecsülésem!” „Én bár nem beszéltem róla. Ki voltam borulva. Elvesztettem a lelki egyensúlyom, mind a munkahelyen, mind a családban. Orvosi segítség kellett (ezt helyesen tette!). Most ismét bízom magamban, dolgaim letisztulóban vannak. Jó a közérzetem. Háziorvosom is helyeselte ezt a tanfolyamot.” „Ismét tudok liftben utazni. Oké vagyok!” „Javított a lányom fizikából. Senki nem érti, mi történt vele”... (Lengyel) Natalia Geraszimova koncertje Muzsikáló este Marcaliban RITKA RÉGÉSZETI LELET HAIFÁBAN Ősi hellén pénzek a kikötő vizében Natalia Geraszimova szopránénekesnő dalestjét hallgathatja a zeneszerető közönség a Marcalig Városi Zeneiskolában hétfon este, 18 órakor. Zongorán közreműködik: Krishtop Pavel. Műsorán Mozart, Grieg, majd a második részben orosz zeneszerzők, Glinka és Rachma- nyinov művei szerepelnek. Natalia Geraszimova Moszkvában a Gnessin Intézetben végezte tanulmányait Kilcsevszkaja professzor irányításával. 1972-től a Moszkvai Kamarakórus szólistája. Miután 1981-ben megnyerte a nemzetközi Glinka-énekver- senyt, a Moszkvai Nagyszínház szopránszólistája lett. Repertoárja széles körű: a barokk zenétől a XX. századig terjed. Megjelent lemezei is ezt tükrözik. Európában, Amerikában, Ausztráliában és Japánban is koncertezett már. N. G. Több mint négyezer ősi hellén pénzérmére bukkantak Izrael partjainak közelében, Haifa kikötővárostól kétszáz méterre a tengerben. A hajóroncsok után kutató izraeli régészcsoport szerint ez a valaha talált legnagyobb érmelelet a Szentföld vizeiben. Az ezüstérmék egy része — mintegy ezernyolcszáz darab — egymáshoz tapadva hevert a tengerfenéken. A huszonegy kilogrammos érmetömb mellett kétezer további darabot is sikerült kiásni a homokból. Bár a lelet mellett egy vasmacskát és ólomsúlyokat is találtak, hajóroncsra nem bukkantak — jelentette az AP. Az érmék VI. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó idejéből származnak, vagyis időszámításunk előtt 180-145 között készítették őket. A régészcsoport feltételezése szerint ez a pénz katonák számára szolgálhatott fizetségül vagy a VI. Ptolemai- osznak behódoló uralkodók fizethették adóként. (A Pto- lemaida dinasztia Nagy Sándor halála után uralkodott Egyiptomban, időszámításunk előtt 323-tól 30-ig.) Az érmék mai értéke egyenként mintegy kétszáz dollár. Iskolaépítő, tevékeny szakember Nagyváthy, a gazda és szabadkőműves 175 éve ezelőtt 1819 februárjában halt meg Csurgón Nagyváthy János táblabíró, jószágkormányzó, a keszthelyi Georgikon egykori igazgatója, számos mezőgazdasági szakkönyv szerzője. Miskolcon született 1755. január 19-én. Tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol jogot és teológiát tanult. Tanulmányai befejeztével két évig Szapáry István gróf házánál nevelősködött, majd Losoncon a költészettan tanára volt; katonának állt, s hétévi szolgálat után kapitányi rangot ért el. Katonaévei alatt bejárta Ausztriát, Olaszországot, Belgiumot, s mindenütt figyelemmel kísérte a gazdasági viszonyokat. A bécsi szabadkőműves-páholyban ismerkedett meg Széchenyi Ferenccel és Festetich Györggyel. 1786-ban szerelt le. Előbb egy Bécs környéki birtokon lett gyakornok, majd belgiumi tanulmányút után Pestre ment, ahol tagja lett a „Nagyszívű- ség” nevű szabadkőműves-páholynak. Ekkor kötött barátságot Kazinczyval és Batsányival. Festetich gróf 1792-ben hívta meg Keszthelyre jószágkormányzónak. Ott az uradalmat mintaszerűen megszervezte; ő vezette be a kettős könyvelést is. Buzdítására a gróf Csurgón gimnáziumot építtetett (1792). A keszthelyi gazdasági főiskolának, a Georgikonnal is ő volt a szorgalmazója. Az 1797-ben alapított intézménynek hat hónapig igazgatója is volt. Még ebben az évben nyugdíjazását kérte, és Csurgón telepedett le. Főbb művei: A szorgalmatos mezei gazda, a Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendszerén keresztül, l-ll. (Pest, 1791), Magyar házi gazdaasszony (Pest, 1820), Magyar praktikus termesztő (Pest, 1821), Magyar gazdatiszt (Pest, 1821), Magyar praktikus tenyésztő (Pest, 1822). Nagyváthy János a magyar nyelvű oktatás egyik bátor úttörője volt, könyveinek többségét is magyar nyelven írta. 64 éves korában halt meg Csurgón, 1919 februárjában. Napjainkban számos iskolát, egyesületet, gazdakört neveznek el róla. Egyre többet olvashatunk példás munkásságáról is, mellyel nagyban hozzájárult a magyar mező- gazdaság XIX. századi fejlődéséhez. Bodó Imre Nagyváthy János — egy XVIII. századi metszeten----------___________________________- I MftjfV» ** C »»d *.•#»£* ífc*** •»*■**♦ A i