Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIIT1KA 1994. február 18., péntek Pártszimpátiák A Szonda Ipsos januári közvéleménykutatása alapján (Folytatás az 1. oldalról) A nyugati megyékben az MDF és az FKGP támogatóinak növekvő aránya valamint az SZDSZ csökkenő szavazati potenciálja együttesen azt eredményezte, hogy a parlament legnagyobb ellenzéki pártja az előbb említett két kormányválasztáson. A különbség onnan adódik, hogy a pártok bázisa különböző mértékben "aktív". Egyiké szívesen, a másiké kevésbé szívesen megy szavazni. A felmérés szerint a nyugati országrészben az MDF-nek van a legaktívabb szavazórétege. A Demokrata Fórumot táel.) Mögötte a mezőny jócskán lemaradt. A második helyet elfoglaló MDF a Dunántúlon a biztos szavazók 19 százalékának bizalmát élvezi, országosan ennél kevesebbét: 15 százalékét. Tehát az a helyzet állt elő, hogy míg az összes megkérdezett tekintetében a Fi„Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna?” (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben, illetve az egész országban) zópárt mögé szorult. A szabad demokraták ugyanis januárban a Dunántúlon csak 6 százalékos támogatottságot élveznek (országosan jobbat, 9 százalékosat). A KDNP-t a megkérdezettek 4 százaléka említette (országosan is), s ezzel a „top-lista” hatodik helyén áll. Az ország nyugati felében az emberek 4 százaléka voksolna a parlamenten kívüli pártok valamelyikére, ám igazából egyik sem emelkedik ki közülük. Nincs egy sem, mely akár az 1 százalékot is képes volna „túlszárnyalni”. Más kép tárul elénk akkor, ha csak azokat a polgárokat vesszük figyelembe, akik magukat biztos szavazóknak tüntetik fel, akik úgy gondolják, mindenféleképp elmennének szavazni egy most vasárnapi mogatók 85 százaléka biztos abban, hogy résztvesz a választáson. A legkevésbé „érdeklődő” tábor az FKGP-é. E régióban a párt támogatóinak kevesebb, mint fele nyilatkozott ugyanebben a szellemben (45 százalék). Hasonlóan alacsony aktivitású a Fideszt támogatók köre — 47 százalékuk számít biztos szavazónak. Ha a biztos szavazók közül csak azokat vesszük figyelembe, akik valamilyen pártot választanak (tehát megneveznek egy „kedvenc” pártot), akkor az MSZP vezet 36 százalékos támogatottsággal. (Országosan a nyugati eredményeihez képest valamelyest rosszabbul áll a Szocialista Párt, „csak” 33 százaléknyi biztos szavazót könyvelhet desz második helyen áll az MSZP mögött, addig a biztos szavazók körében csak harmadik (és országos viszonylatban negyedik). E párt a dunántúli biztos szavazók 12 százalékának támogatását élvezi. A fiatal demokratákat követik a szabad demokraták 11 százalékkal (országosan 15 százalék a támogatottsága ebben a körben), a FKGP 8 százalékkal (országosan is 8 százalékkal) és a KDNP 7-tel (országosan 6 százalékkal). A pártokhoz való viszonyulás másik „arcát” az mutatja, hogy mennyien tartják elfogadhatatlannak egyikü- ket-másikukat. A megkérdezettek 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmiféleképpen nem szavazna e az MDF-re (országosan 22 „Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?” (a választások százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben, illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: MDF 23 FKGP 14 KDNP 2 százalék). A másik (egykori) kormányzópárttól, az FKGP-től idegenkednek még viszonylag sokan. A dunántúli polgárok 14 százaléka mondta azt, hogy nem szívesen adná e párt kezébe az ország irányítását (országosan 13 százalék). Azaz a korábbi hónap 10 százalékához viszonyítva nőtt a Kisgazda Párttal el- lenszenvezők eddig is népes tábora a nyugati megyékben. Nemtetszésének adott hangot a megkérdezettek 5 százaléka az MSZP-vel kapcsolatban. A Fideszt a polgárok 3 százaléka utasítja el. Az SZDSZ és a KDNP szembeni megnyilatkozások a dunántúli lakosság 2-2 százalékában voltak tapasztalhatók. A parlamenten kívüli pártok többségével kapcsolatban alig mutathatók ki negatív érzelmek. Kivételt képez a Munkáspárt és a MIÉP. Az előbbire a dunántúli lakosság 6, az utóbbira 4 százaléka nem szavazna semmilyen körülmények között sem. Az adatfelvétel ideje: 1994 január. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden 18. életévét betöltött állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Megkérdezettek száma: az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 936 fő, ebből 295 fő a dunántúliakat képviseli Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress — Csak semmi forgolódás, barátom! Következetesség, következetesség! „MAGYARORSZÁG NEM AMERIKA...” Elkészült az SZDSZ turisztikai programja Nem aratott osztatlan sikert a kaposvári előválasztás terve (Folytatás az 1. oldalról) Véleményem szerint az ötletet 1994-ben nem lehet megvalósítani: sokkal komolyabb dologról van szó, minthogy ennek sikeres lebonyolítását veszélybe sodorhatnánk. A választás nem cirkusz, hogy főpróbát kelljen előtte tartani. Növekedne a választási kampány költsége, és feleslegesen zaklatnánk a polgárokat. Magyarország nem Amerika, s szerencsére nem is Lengyelország, ahol korábban valóban volt ilyen kísérlet, de nem a választásokat közvetlenül megelőzően. Egyébként a jogi feltételek sem biztosítottak. Aki Kaposvárnak segíteni szeretne, adja az előválasztásra szánt pénzt fejlesztésre. Megköszönjük — mondta az alpolgármester. — Ellenezzük az előválasztást — mondta Kari Péter, az MDF megyei választmányának elnöke. — Sokba kerül a „produkció”, amit a pártok nem kalkuláltak be költségvetésükbe. Ugyanakkor — és ez fontosabb — a választópolgárokat sem szabad kitenni az előválasztással kapcsolatos nem várt hatásoknak. Ennél sokkal fontosabb a véleményük. A politikai pártoknak az a célja, hogy nagy legitimitással rendelkező új parlament jöjjön létre. Ezt semmiféle akcióval, kísérletezéssel sem szabad kockáztatni. — Egyelőre idegen testnek tekintjük a magyar választási rendszerben az előválasztást — mondta Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke. — Már a bejelentés is a meglepetés erejével hatott. Nem tudjuk biztonsággal megítélni, milyen hatást vált ki a kezdeményezés a választópolgárokból, ki finanszírozza a végrehajtást. Sok még tehát a kérdőjel, ám mindezek ellenére nem zárkózunk el teljesen az előválasztásoktól. — Ha a BM választási irodája rendeli el az előválasztást, akkor azon részt veszünk — mondta Garbera István, a KDNP megyei alel- nöke, kampányfőnök. — Ugyanakkor a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben semmiféle költséges kísérletben nem kívánunk részt venni. Az indokolatlan többletkiadások joggal irritálhatják a választópolgárokat. — Az a fontos, hogy a május 8-i választásokon kellő számban jelenjenek meg a somogyi polgárok — vélekedik Juhász Tibor, a Fidesz kaposvári elnöke. — Semmi szükség sincs arra, hogy ezt megelőzően — kiszámíthatatlan szándék szerint — választásra mozgósítsanak a pártok. Az előválasztást teljesen fölöslegesnek tartjuk. Nem támogatja az előválasztást az FKGP megyei szervezete sem. Mint azt Kis Bóli Tibor megbízott főtitkár hangsúlyozta: sem a jogi, sem pedig az anyagi feltételei nem biztosítottak a kísérletnek. Információink szerint a MIÉP is hasonló álláspontot képvisel. Az SZDSZ véleménye szerint nálunk még nem alakulhatott ki az a politikai közélet, amely Amerikában természetes dologként fogja fel az előválasztást. Mindezek mellett költségekkel is számolni kell. Örülnünk kell annak is, ha a magyar választó- polgárok kétszer urnák elé járulnak. L. J. Szakmai háttérbeszélgetés a siófoki Janus Hotelban A Szabaddemokraták Szövetsége elkészítette turisztikai koncepcióját. A program véglegesítésére, szakmai háttér- beszélgetések után kerül sor. Vidéken tegnap legelőször Siófokon ismertette a párt idegenforgalmi elképzeléseit dr. Páris András országgyűlési képviselő. A Hotel Janusban tartott fórumon részt vettek a térség idegenforgalmában dolgozó meghatározó személyiségek, és dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke bemutatta „A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója” című munkáját. Mint azt dr. Páris András elmondta: az idegenforgalom az elmúlt két évtizedben a világ egyik legdinamikusabban működő szektorává vált. A gazdasági lehetőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az üzleti forgalma a Föld összesített termékének mintegy 12 százalékát teszi ki. A turizmus napjainkban 130millió embernek nyújt munkaalkalmat. Magyarország hosszú évek óta a világ turistaforgalmából 4 százalékos részesedéssel bír. Az ösz- szes bevételből azonban egy százalékot mondhatunk magunkénak. A szabaddemokraták úgy ítélik meg, hogy a kormány összességében nem kezelte a turizmust jelentőségének megfelelő módon. A problémák is végső soron összefüggésben vannak azzal, hogy halogatják az idegenforgalmi kérdéskörrel való átfogó foglalkozást. Koncepciójuk nem ad választ az idegenforgalom fogadóképességének fejlesztésének konkrét teendőire, teljesen hiányzik belőle (a Balatont és a fővárost leszámítva) a területi vetülete, az önkormányzati szférában való együttműködés feladatainak kibontása. Nem ad konkrét javaslatot a jogi és közgazdasági szabályozó rendszer korszerűsítésének soron levő és a kormány által vállalható feladataira. Az SZDSZ tehát úgy gondolja, hogy a kormányzat mindeddig a turizmussal kapcsolatban látszateredményekre törekedett és rövidtávú érdekek vezérelték — mondta Páris András. A legfontosabb kérdésként az SZDSZ a gazdaság fellendülések megindulásához szükséges általános működési feltételek kialakítását; a tulajdonviszonyok tisztázását, a privatizáció gyorsítását, vállalkozásbarát politikát, illetve a gazdasági szerkezet átalakítását jelöli meg. Emellett szükségesnek tartaná a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének felismerését, megfelelő, a többi ágazattal egyenrangú képviselet biztosítását a parlamentben, a kormányban és az érdekelt önkormányzatokban. A koncepció tartalmazza azt is: Magyarország, illetve Budapest Kelet- és Dél-Eu- rópa felé kereskedelmi közvetítő, pénzügyi, oktatási és turisztikai központtá vállalhatna, s ezzel átvehetné a Közös Piacba bejutott Ausztria, illetve Bécs szerepét. Mindehhez az SzDSz elsőbbséget kíván biztosítani az ilyen irányú fejlődés külpoltikai és külgazdaság-politikai eszközökkel történő beindításának, az infrastruktúra erőltetett ütemű fejlesztésének és az ehhez szükséges külföldi tőkebevonás feltételei kialakításának. Czene Attila * d á j
