Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-17 / 40. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. február 17., csütörtök Adókedvezmény az üdülőkben Az üdülőkben az idegen- forgalmi adó az idén Szegeden és Zalakaroson 50-ről 100 forintra nőtt, a fizetési kötelezettség alól azonban mentesülnek a 70 éven felüli nyugdíjasok. A kedvezményesen üdülő nyugdíjasokat életkoruktól függetlenül mentesítették az idegenforgalmi adó alól Debrecenben, Mátra- füreden és Mátraházán. Nem kell ilyen adót fizetniük — életkoruktól függetlenül — a szanatóriumi vendégeknek — vagyis a beutaltaknak —, továbbá a rokkantnyugdíjasoknak és legtöbb helyen a 70 éven felülieknek. Módosított kamarai alapszabály A jogi bizottság előterjesztésének többszöri megvitatását követően legutóbbi ülésén elfogadta saját működési alapszabályának módosítását a Nyugdíjasok Országos Kamarája. A tesület meghallgatta a múlt évi munkáról szóló beszámolót és az idei kamarai programot. Egyik legfontosabb feladatuknak tartják ebben az évben a nyugdíjasok ösztönzését, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a parlamenti választásokon. Megsemmisített kárpótlási jegyek Sokan még várják a kárpótlásra jogosító határozatot, számosán az igénylés benyújtását követően már egy-más- fél éve reménykednek a kárpótlás megítélésében, megint mások éppen most adják be pótlólagos igényüket — 20 milliárd forint értékű kárpótlási jegy viszont már, miután betöltötte szerepét, megsemmisítésre vár... Ezek azok a kárpótlási jegyek, amelyek 1992 májusát követően, tehát az első kibocsátás után kerültek forgalomba, illetve felhasználás után visszajutottak az állami vagyont kezelő szervekhez. A kárpótlási jegyek megsemmisítését szolgáló gépet a Budapest Értékpapír Rt-nél állítják munkába. Nyugdíjasházak a fővárosban Budapesten 24 nyugdíjasház működik, s ezek gazdája többnyire a fővárosi önkormányzat. Főként a kis jövedelmű idős emberek igénylik, hogy ezekbe a házakba költözhessenek, mert egyre nehezebben bírják fizetni lakásuk rezsijét. A nyugdíjasházakban viszont a négyzetméterenkénti bérleti díj 22 forint, egy garzon lakrész átlagosan havi 800 forint körüli terhet ró a lakóra. Mind többen ajánlják fel saját tulajdonú lakásukat nyugdíjasházba szóló bérletért, de a kerületi önkormányzati lakást bérlő nyugdíjas is költözhet, ha a kerületi ön- kormányzat a megüresedő lakásra a bérlőkijelölés jogát átengedi a fővárosnak. Számítógéppel az ősök nyomában Az elektronikus adatfeldolgozás eszközeit vetik latba a németországi Greifswaldban, hogy felkutassák azoknak a német családoknak a történetét, akik az utóbbi évtizedekben vándoroltak ki az USA-ba, Ausztráliába vagy Braziliába. Az e célból alakult intézet munkáját magánszemélyek szponzorálják. Az összegyűjtött adatokat — minimális ellenszolgáltatás fejében — azoknak a hazalátogató németeknek a rendelkezésére bocsátják, akik kíváncsiak rá, honnan indultak őseik a nagyvilágba. TÚL A NYOLCVANÖTÖN Elégedetlenek az idős képviselőkkel Autószerelőként kezdte A DKW-ben egerek fészkeltek— Kirendeltségből alakult vállalat Amikor nyugdíjba ment, a megyét behálózták az autóbusz-járatok Fotó: Király J. Béla Hoffmann Sándor, a mai Kapos Volán és a megyei autóklub alapító tagja. Tavaly, a 85. születésnapján a családján kívül barátai, volt munkatársai köszöntötték Sanyi bácsit, a „pécsi tűkét”. Annak idején a család hét gyermeke közül ő a géplakatos, autószerelő szakmát választotta. 1926-ban már „segéd úr” volt, s akkori keltezésű a gépjárművezetői jogosítványa is. Negyvenötben került a család Kaposvárra, s az Ady Endre utca egyik házának udvarán műhelyt nyitott: a háborúból visszamaradt roncsokból varázsolt üzemképes kocsikat. Ötvenben aztán — kényszerből — vége szakadt a kisiparoséletnek: visszaadta iparigazolványát. A magasépítőknél javította az építkezésnél használt gépeket, de hamarosan már a Tefunál találjuk, ahol — mint a legidősebb szaki — ő lett a kirendeltség első embere. — Szedett-vedett, összetákolt gépkocsikkal jártunk, krónikus volt a gumihiány, s ha egy pesti úton csak négy-öt defektet szerelt a sofőr, már elégedett volt — emlékezik Hoffmann Sándor. — Aztán a növekvő szállítási feladatok miatt a kirendeltségből főnökség, majd vállalat alakult, s egyszer csak mint igazgató ébredtem föl. Erőt adott, hogy gépkocsivezető és szerelő társaim mellettem álltak, segítettek, biztattak. Én döntöttem el, hogy a kevés gumiból melyik kocsi hányat kapjon, de olykor a szerelőknek is segítettem. A Berzsenyi utcai telepen egy lakószobából kialakított közös irodában együtt dolgoztam a pénzügyi vezetővel, a „titkársággal”, s ha üzlet- * fél jött, vele az udvaron tárgyalhattam... „Szolgálati autómat”, a kis DKW-t aligha irigyelték tőlem, felújítása előtt egerek fészkeltek benne... — Ötvennégyben javasoltam a helyi autóbuszjáratok indítását, a cukorgyáriak, a vágóhídi dolgozók, a fonodá- sok meg a Szigetvári utcai téglagyáriak nagy örömére. Kaposváron két, egyenként 26 személyt befogadó Rába busz járta az utcákat... Amikor hat- vankilencben nyugdíjba mentem, az akkori járási székhelyeken már korszerű telepeink voltak, a megyét behálózták az autóbuszjáratok, s elkészült a Füredi úton a Volán-központ, felépült a buszpályaudvar. Hát ennyi — mondja az egykori igazgató, a Kapos Volán talán legidősebb nyugdíjasa. Hoffman Sándor fájlalja, hogy kortársai már majdnem mind elmentek; azt viszont örvendetesnek tartja, hogy feleségével együtt még kitapétázták a lakást és maga javította meg a család mosógépét; hogy a mélyhűtő tele van a leilei kertben termett zöldséggel, gyümölccsel... — Mint régi nyugdíjast nem vet föl a pénz, de nem is panaszkodom. Miért tenném? Hiszen egészségesek vagyunk. A Volán-telepen ma is szívesen látott vendég. Ha ott jár, megsimogatja a terebélyes fákat: tucatnyi csemetét ő ültetett el, évtizedekkel ezelőtt... Kovács Sándor Megegyezés született a mozgáskolátozottak támogatásában A Népjóléti Minisztérium és a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége tárgyalásán megegyezés született. A szövetség vállalta, hogy részt vesz a visszaélések csökkentését célzó társadalmi ellenőrző' folyamatban. tás helyett évi 8 ezer forint gépjármű-fenntartási támogatásban részesülnek. Ugyanakkor a Népjóléti Minisztérium tárgyalásokat kezdeményez azoknak a betegségcsoportoknak az érdek- képviseleti szerveivel, amelyeknél igény mutatkozik a fokozottabb állami támogatásra. A nyugdíjaskamara az Agrárszövetséggel tárgyalt A Nyugdíjasok Országos Kamarája nem pártokat támogat, hanem programokat — hangsúlyozta Knoll István, az érdekképviseleti szervezet elnöke az Agrárszövetség és a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezete közötti tárgyalást követően. A nyugdíjaskamara vezető tisztségviselői kifejtették: az érdekképviseleti szervezet abban érdekelt, hogy a választásokon minél nagyobb számban vegyenek részt a nyugdíjasok. A kamara tárgyalásokat kezdeményezett a parlamentben képviselt pártokkal annak érdekében, hogy megismerje álláspontjukat és ismertesse velük saját elképzeléseit is. A nyugdíjaskamara a választásokon szeretné 10-15 aktivistáját a parlamentbe juttatni, hogy szószólói legyenek a nyugdíjasok érdekeinek. A jelenlegi ország- gyűlés mintegy 70 nyugdíjas korú tagját kritika is érte azért, mert nem megfelelően képviselték e nagy létszámú társadalmi réteg érdekeit. Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke hangsúlyozta: pártjának rendkívül fontos a nyugdíjas érdekképviseleti szervezet véleményének megismerése. Vidéken mintegy 700 ezer mezőgazdasági nyugdíjas él, és az ő életkörülményeiket a lehetőség szerint mielőbb javítani szükséges. Gazdasági szempontból sem elhanyagolhatóak az időskorúak, mivel jelentős vásárlóerőt képvi- sel(het)nek, ha elegendő pénzük van a fogyasztáshoz. Munkánkat becsülettel végeztük Az emlékek elkísérnek A Káli-medence egyik kis falujában születtem, szőlőhegyek, rétek, mezők, források, sziklák és bükkösök zárt ölelésében. Apám malmát hűs források gyöngyvize hajtotta. A szép táj és gyerekkori emlékeim egy életre elkísérnek. A jobb megélhetés, taníttatásunk biztosításának reményében költöztünk Monostorapátiba, Tapolcára, Szombathely vidékére. 1925-ben fölvettek a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetbe. Internátusbán laktunk. Szeretetteljes szigorúsággal neveltek bennünket: Somogy, Tolna, Baranya gyermekeit. Együtt tanultunk, szomorkodtunk vagy vigadtunk, s mint a jó testvérek, úgy becsültük egymást: magyarok, sokacok, horvát és német családokból származó fiatalok. Gyakran kirándultunk a Mecsekbe, elmentünk Mohácsra, Kaposvárra, Tihanyba és Gödöllőre, sőt Székely Pál tanár úr — akinek később tanítványai állítottak síremléket — elvitte cserkészeit az olasz front színhelyére is, ahol ő is harcolt, s megmutatta a régi lövészárkokat meg a cédrusfás temetőt, az elesett magyar katonák nyughelyét... Öt éven át tanultunk a nagy múltú városban, Pécsett, közben gyárakat, múzeumokat, színházi előadásokat látogattunk; énekeltünk a székesegyház miséin, részt vettünk bányásztemetéseken. Tanáraink valláserkölcsre, magyarságra, hazaszeretetre, lelkiismeretes és szorgalmas munkára, az iskola, a gyermekek és a nép sze- retetére, megbecsülésére neveltek bennünket. 1930-ban végeztünk, s huszonnyolcán indultunk el Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Veszprém, Vas, Pest és Nógrád megye iskolái felé. Zord évtizedeket is átéltünk, de mindenütt megtaláltuk a helyünket. Munkánkat gyakran üldöztetve, mellőzve, igen nehéz körülmények között is becsülettel végeztük. Ötévenként — utóbb már évenként — rendeztük találkozóinkat, s egyre kevesebben jöttünk össze. Hatan vagyunk még: valamennyien gyémántdiplomások. Karácsonykor levélben köszöntjük egymást, beszámolunk hogylétünkről. A tavalyi találkozón már csak négyen jelentünk meg beszélgetni az elmúlt időkről... A nemeslelkű, feltörekvő ifjúságnak üzenjük: elhivatottságtól vezérelve jelentkezzenek az óvónői, a tanító- és tanárképző főiskolákra, egyetemekre, erre a szép, megtisztelő, nemzetnevelő munkára. Mert ehhez hivatástudat, akaraterő, türelem, műveltség, magas szintű tudás, folytonos továbbképzés és példamutató életvitel szükséges. Piller Dezső ny. tanár Holnaphoz egy hétre: farsangi bál A csurgói Őszirózsa klub életéből Mozgalmas élet zajlik a csurgói Őszirózsa nyugdíjasklubban. Holnaphoz egy hétre, február 25-én például megrendezik a csurgói nyugdíjasok népszerű mulatságát, a hagyományos farsangi bált — tájékoztatott Gáspár Győ- zőné klubvezető. Mint levelében írta: az összejövetelen szépségkirályt(l) és szépségkirálynőt választanak, s a megválasztottak egy éven át viselhetik a megtisztelő címet. Az Őszirózsa nyugdíjasklub egyébként ezen a héten hétfőn ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját, s ebből az alkalomból műsorral emlékeztek meg az elmúlt fél évtizedről. A klub életéről szóló beszámolóhoz már mi fűzzük hozzá: lehet, hogy a „születésnapi” rendezvényen elhangzott a két rímfaragó klubtag, Vajda Józsefné és Németh Józsefné egy-egy verse is? Gáspár Győzőné klubvezető mindenesetre mellékelte leveléhez Némethné Őszirózsa című versét — ebből idézünk néhány sort: „Őszirózsa a nevünk/Színes a mi életünk.. ./Betanulunk minden mókát,/Előszedünk régi nótát,/Nevettetünk mindenkit.../Évtizedek nyomják idős vállainkat,/Lassabban rakjuk fáradt iábainkat./De hagyjuk a panaszt...” Gondolom, sok klubtársa egyetért a verselő Némethné- vel abban, hogy farsang idejére tényleg „hagyják a panaszt”, s derűs perceknek, óráknak adják át szívüket, lelkűket a csurgói nyugdíjasok. Hol van még a márciusi emelés... A pénztárca apad — a piaci árak nem igazodtak a márciusi emeléshez. Fotó: Király J. Béla így a minisztérium lehetőséget lát arra, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása egységesen évi 12 ezer forint legyen, s ez az összeg visszamenőlegesen is jár a jogosultaknak. Azok a mozgássérültek, akik gépkocsival rendelkeznek, a korábbi felelősségbiztosítási támoga-
