Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. február 17., csütörtök A spanyol tőke növekvő esélyei Magyarországon Göncz Árpád spanyol vállalkozókkal is találkozott KÉRDŐJELEK Mindjárt a csúcsokra? Ismét hírbe került egy olyan állami tisztviselő, akit a kor­mány külföldről hívott haza és helyezett azonnal igen felelős beosztásba. Lehet, hogy a róla terjesztettek nem bizonyul­nak igaznak, de ezúttal nem is a konkrét személy és az ügy az igazán érdekes. Mert nem ez az első példa arra, hogy az importált főhivatalnokok körül nincs mindig minden rendben. Közülük van, aki levonta a konzekvenciákat: hazament, az állami szolgálatot magáncégre cserélte fel, vagy csendben visszavonult. Tulajdonképpen miért esett rájuk a választás? A kineve­zők érveit ismerve főként azért, mert semmi közük sem lehe­tett a rendszerváltás előtti dolgokhoz. Mert egy-egy szakterü­leten jelentős külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek. Kiter­jedt a nemzetközi kapcsolatrendszerük. Ismerik a nyugati marketing-módszereket. Jól beszélnek nyelveket. Akkor miért ütköztek itthon falakba? Mert nincsenek ta­pasztalataik sem az elmúlt évtizedek, sem a közelmúlt hazai történéseiről. Nem ismerik az országot, eltévednek a magyar államigazgatás és vállalati szféra szövevényében, s jórészt idegenek számukra a hazai életviszonyok. S ha nem is mindegyiknél, de tapasztalhattuk, hogy több idegen nyelv ismerete nem párosul elég magas szintű magyar nyelvtu­dással. Nem lehet hazai magyarokat találni a helyükre? Lehet, bár olyanokat aligha, akik — képletesen szólva — a rendszervál­tás óta születtek, vagyis garantáltan mentesek minden „át- kos” fertőzéstől. De a szaktudás, a döntés- és vezetőképes­ség egyébként sem ideológiai kérdés. Olyanokat, akik szak­tudásban, s főleg magyar intézmények vezetésében felve­szik velük a versenyt, vitathatatlanul lehet itthon találni, s ne­kik még nagy előnyük a hazai élet- és munkatapasztalat is. Nem az a kérdés tehát, hogy szükségünk van-e felkészült külföldi szakértőkre. Erre a válasz: igen. De vajon sokezer ki­lométer távolságból mindjárt a csúcsokra kell érkezniük? Ferenczy Europress A magyar-szerb viszony kényes hangsúlyai Kádár Béla Washingtonban A közép-európai térség gazdasági támogatásának új formáira még nem kristályo­sodtak ki egészen az ameri­kai elképzelések, érdemes tehát feltárni azokat a szük­ségleteket és tapasztalato­kat, amelyek ötleteket ad­hatnak a fejlesztési program kidolgozásához, fejtette ki Kádár Béla Washingtonban kedden magyar újságírók­nak. A nemzetközi gazda­sági kapcsolatok minisztere részt vett az Európai Intézet szervezésében rendezett washingtoni eszmecserén, amelynek fő témája a kö­zép-európai országokkal kia­lakított kereskedelmi és be­fektetési együttműködés új­szerű megközelítése. A házelnök fogadta Nanzadyn Ganbayart Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke tegnap hivatalában fogadta Nan­zadyn Ganbayart, a Mongol Köztársaság legfőbb ügyé­szét, akit Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kísért el a ta­lálkozóra. Szabad György áttekintést adott a magyar parlamentarizmus történelmi fejlődéséről, az ügyészi szervezettel fennálló kap­csolatáról. Nanzadyn Gan- bayar beszámolt a mongol demokratizálódás előreha­ladásáról. Párizs megérti a magyarok lépését Francia részről igen meg­értőén fogadták azt a Bosz­niával kapcsolatos álláspon­tot, hogy Magyarország — miközben támogatja a nem­zetközi közösséget, az ENSZ-et, a NATO-t — sajá­tos helyzete folytán nem en­gedheti meg magának azt, hogy akár közvetlenül, akár közvetve részt vegyen az esetleges katonai akciókban. Ezt Martonyi János, a kül­ügyminisztérium közigazga­tási államtitkára közölte pári­zsi magyar újságírókkal, keddi franciaországi tárgya­lásait összegezve. Amerikai-észak- koreai párbeszéd Az Egyesült Államok kedd délután az ENSZ székhelyén felújította a párbeszédet Észak-Koreával, miután Phenjan egyezségre jutott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) atom­létesítményeinek ellenőrzé­séről. Dee Dee Myers, a Fe­hér Ház szóvivője előzőleg üdvözölte és a jó irányban tett, bátorító lépésnek minő­sítette a megállapodást. Visszakapta pénzét az ORFK a Lupis Brókerháztól Visszakapta befektetett 120 millió forintját az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság a Lupis Brókerháztól, igaz, né­hány napos késéssel. No­vember végén mintegy 120 millió forint értékű kincstár- jegy megvásárlásával bízták meg a Lupis Brókerházat. Az összeget december 31-én kellett volna visszakapniuk, de ekkor csak 60 millió forint, valamint az esedékes kamat érkezett meg. A fennmaradó összeget január 10-én fizette vissza a Lupis-cég. Pajcsics József, az ORFK vizsgálati főosztályvezető-helyettese cáfolta, hogy a rendőrségnek információja lett volna a bró­kerház csődjéről, és csak sa­ját pénzének mentésére tö­rekedett. (Folytatás az 1. oldalról) A magyar-spanyol gazda­sági kapcsolatok alakulásá­ról néhány adat: tavaly 165 millió dollár értékű volt az árucsereforgalom, amely há­romszor nagyobb, mint az előző két esztendőben. Ha­zánk főleg állati és vegyipari termékeket, gépipari beren­dezéseket, mintegy hetven- millió dollárnyi árut exportált, a gépek, járművek importja pedig a 95 millió dollárt érte el. Harminckét vegyesválla­lat működik spanyol és ma­gyar kis- és középvállalko­zók közreműködésével. Ér­deklődést mutattak a privati­zációs pályázatok iránt is. így született megállapodás például budapesti bevásár­lóközpont létesítésére, de spanyol cég nyerte el a MÁV személyszállító vasúti ko­csikra kiírt versenypályázatát is. Ez utóbbi 100 millió dollá­ros üzletet jelent. Köztársasági elnökünk a Spanyolországi hivatalos lá­togatásának második napján, tegnap a magyar köztársasági elnök újból találkozott Felipe González miniszterelnökkel és beszédet mondott a spa­nyol parlamentben. Az államfő Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden lezárta a boszniai helyzetről, illetve a NATO ultimátumáról kezdett nyilvános ülését. A tanács­kozáson több mint ötven or­szág képviselője fejtette ki nézetét. A világszervezet vezető testületé nem hozott új hatá­rozatot, mivel — a Bt elnö­kének közlése szerint — „ez nem is volt a nyílt vita célja”, Az Országyűlés Mezőgazda- sági Bizottsága tegnapi ülésén a külgazdasági minisztérium ké­résére megtárgyalta a magyar­finn külkereskedelmi megálla­podásról szóló törvényjavasla­már említett találkozón hangsúlyozta, érdemes Ma­gyarországra hozni a tőkét, hiszen itt a befektető stabili­tást, viszonylag fejlett, a pi­acgazdaságot, a befekteté­seket segítő, liberalizált jogi hátteret, vállalkozói aktivi­tást, jól képzett, többféle technológiában jártas mun­kaerőt talál. Göncz Árpád megemlítette földrajzi hely­zetünk előnyeit: tranzitor­szág lévén a tőlünk keletre fekvő piacok felé közvetítő szerepet tölthetünk be, gaz­dasági kapcsolataink, területi nyelvismerettel rendelkező szakembereink, üzletembe­reink révén. Hozzátette azt is, hogy a spanyolok viszont ugyanígy nekünk segíthet­nek latin-amerikai és egyes afrikai országokban. Mely területre várjuk a spanyol vállalkozókat? Ál­lamfőnk kiemelte a privatizá­ciós lehetőségek közül a bankokat, az energetikát és délelőtt a két legnagyobb el­lenzéki párt, a Spanyol Nép­párt és az Egyesült Baloldal vezetőit fogadta, majd a spa­nyol hősök emlékműve előtt tisztelgett. Látogatást tett a madridi városházán, majd az noha Oroszország felvetette ennek szükségességét a NATO lépései kapcsán. A Bt ülésén Kína és Uk­rajna is a légicsapások „be­láthatatlan következménye­ire” hívta fel a figyelmet, de kisebbségben maradtak, akárcsak az az orosz véle­mény, hogy a légitámadások kérdésében nem egyes or­szágoknak — jelen esetben a NATO-nak — kell dönte­tot. A megállapodás lényege — tájékoztatta a bizottság tagjait Major István, az NGKM helyet­tes államtitkára —, hogy az 1974-ben kötött kétoldalú szer­ződés Magyarország részéről az infrastruktúrát, szóba hozta a természetesen az exportot is. Befektetőket vá­runk a nemzeti gépkocsii­parba, az idegenforgalomba, az építőiparba, különösen az autópályák és közművek épí­tésére, a gépiparba, a cso­magolástechnikába, a textil­iparba, az élelmiszeripari gépgyártásba és az elektro­nikai iparba. A gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön alapuló skálája tehát széles, de mint Göncz Árpád mondta: „Jöj­jenek el és nézzék meg, mi van a polcon, személyesen tárják fel a térség egészét.” A gazdasági kapcsolatok bővítése, a konkrét megálla­podások segítése érdekében egyébként a Spanyol Ma­gánvállalkozók Országos Szövetsége több mint hatvan megbeszélést szervezett a köztársasági elnökkel utazó üzletembereknek és spanyol vállalkozóknak. (Kamarás) Alcalá de Henares egyetem díszdoktorává avatta. Este az El Pardo palota Bourbon ter­mében feleségével együtt fo­gadást adott vendéglátóina, I. János Károlynak és Zsófia ki­rálynénak a tiszteletére. nie, hanem a Biztonsági Ta­nácsnak. A boszniai szerb erők ugyanakkor három lö- veget helyeztek a nemzet­közi békefenntartók felügye­lete alá Szarajevó körzeté­ben, miközben a muzulmán erők ezen a napon egyetlen egy nehézfegyvert sem ad­tak át az ENSZ-erőknek — jelentette az AFP, a kéksap­kások egy magas rangú tisztjére hivatkozva. rendkívül nagy piacnyitását kissé megfékezze. Vaj, sertés­hús már nem jöhet korlátlanul az országba, ugyanakkor a megál­lapodás a magyar kivitel szá­mára nagyobb teret ad. „A Nyugat szemében Ma­gyarország eddig nem éppen Szerbia barátjának számított. Ugyanakkor Budapest — a lát­szat ellenére — sohasem volt túlzottan elutasító Belgráddal szemben: Magyarország pél­dául meglehetősen egyedül áll azzal a gyakorlattal, hogy befo­gad szerb háborús menekülte­ket. Jeszenszky Géza külügy­miniszter többször leszögezte: bármi történjen is, Szerbia min­dig a szomszédunk lesz,, — írta tegnap a Die Welt című jobbol­dali német lap. A budapesti tudósítás szerint egyes megfigyelők csodálkoz­tak, hogy ugyanaz a Jeszenszky Géza, aki — mint a Die Welt írta — a szerb-horvát háború idején a szerb felet azzal vádolta, hogy a Vajdaságban élő magyarokat „ágyútölteléknek” használja, „két héttel ezelőtt Belgrádba ment Milosevic szerb elnökhöz, szívélyes szavakat intézett a vendéglátókhoz, akik ezt megfe­lelően viszonozták. Jeszenszky ellenezte, hogy a háborús terü­leten a NATO bármiféle módon beavatkozzon. Február 18-án, pénteken 17 órakor Iharosberényben a műve­lődési házban Bolla Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője tart előadást a mezőgazdaság helyzete, támo­gatás, hitellehetőségek, pályázatok és ehhez kapcsolódó téma­körökben. Február 21-én, hétfőn 17 órakor dr. Tamás Károly, az Agrártu­dományi Egyetem termelésfejlesztési Intézetének főigazgatója, a Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke tart előadást, melynek témája a mezőgazdaság helyzete, a gazdálkodás új formái, lehetőségek, gazdakörök, gazdaszövetkezetek. Az előadások szervezője az iharosberényi képviselőtestület. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. _______________________________________________________ V egyen részt a PIV Kft. kiállítójaként az “ESZÉK EXPO 94“ Újjáépítési Kiállításon és Általános Vásáron. Tervezett időpont: 1994. május 2-6., az Eszék Pampas Sportcsarnokban 2000 m2 fedett területen mutathatja be termékeit, szolgáltatásait. A kiállítás ideje alatt magyar-horvát üzletember találkozó, szakmai tanácskozások üzleti és szakmai napok segítik a piaci kapcsolatteremtést. Jelentkezni: 1994. február 28-ig a PIV Kft-nél, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. sz. alatt személyesen, vagy a 72/442-757, 315-653 telefonon és a 72/310-465 tel./fax lehet. A kiállításon való részvétel az NGKM által támogatott. PIV Kft. (33061) Tisztelgés a spanyol hősök emlékművénél Határozat helyett csak tili-toli az ENSZ Bt ülésén Miközben a diplomaták az esetleges szankciókról vitatkoztak, Boszniában a hét első' felében is dörögtek a fegyverek. Az elmúlt két évben a boszniai hadszíntéren 145 ez­ren haltak meg. Felvételünkön: a szarajevói Kosevo kórház halottasháza Új magyar-finn külkereskedelmi megállapodás t i X

Next

/
Thumbnails
Contents