Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-14 / 37. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. február 14., hétfő A helyi önkormányzati törvény továbbfejlesztésének egyes kérdései (2.) Hatáskör, felelősség és feladatok Az önkormányzati korszerűsítés meghatározó területe a megyei, nagyvárosi önkormányzat, a köztársasági megbízott feladat- és hatáskörének változása, illetve a gazdálkodási feladatok törvényes és szakszerű ellátásnak garanciái. A jelenlegi gyakorlat szerint térségileg, illetve tartalmilag összefüggő feladatok e téren indokolatlanul szétestek. A területi irányításban nem az együttműködés, hanem a rivalizálás erősödött meg. A megye erősítése A megyei önkormányzat — mint a közigazgatási középszint egyik alapvető tényezője — jelentős megerősítést igényel. Mégpedig úgy, hogy az önkormányzati alapszint változatlanul a település kell, hogy maradjon. Módosítási javaslat — a jelenlegihez képest — jelentősen bővíti a megyei önkormányzatok jogköreit és feladatköreit. Kiterjedtebb rendeletalkotási jogot kapna a megyei közgyűlés. Lényegesen bővülnének a megyei közszolgáltatások, például a középfokú iskolai és diákotthoni ellátás (kivéve a gimnáziumokat), a fekvőbeteg ellátás a megyei önkormányzatok fenntartásának és fejlesztésének körébe kerülne. Nem indokolt a változtatás a megyei önkormányzat fenntartási körébe tartozó olyan intézményeket illetően, amelyek már most is a megyei közgyűléshez tartoznak. Térségi kapcsolatok Indokolt viszont a jövőben megteremteni a lehetőséget arra is, hogy az állami pénzalapok felhasználásának előkészítésében a megyei ön- kormányzat aktív szerepet kapjon. Döntő jelentőségű, hogy a megyei önkormányzat területfejlesztési és rendezési feladatköröket kapjon, ideértve környezetvédelmi feladatokat és hatásköröket, az idegenforgalmi területi érdekek országos érdekekkel történő egyeztetését, a megyében levő hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának segítését, a foglalkoztatás térségi feladatainak elősegítését. A megyei önkormányzat közgyűlésének választása átalakításra szorul. Indokoltnak látszik a megyei közgyűlés tagjait közvetlenül, a települések választójoggal rendelkező állampolgárai által megválasztani. Ezt indokolja a megyei közgyűlések tervezett hatáskör bővítése, továbbá a megyén belüli települések lakosságának arányos képviselete is. A közigazgatási középszint természetesen több síkon jelenik meg. A megyei önkormányzat feladata- és hatáskör bővítése nem jelentheti azt, hogy akár a köztársasági megbízott, akár a megyei jogú város, illetve a nagyváros vagy a centrális alárendeltségű szervek a jövőben nem játszanának jelentős szerepet a közigazgatás középszintje alakításában. Regionális szerep A jövőben fontos szerepet tölthetnek be a nagytérségek állami területfejlesztési feladatának összehangolását segítő regionális kollégiumok. A kollégiumok feladata az, hogy közreműködjenek a térségi kormányprogramok megvalósításában és e feladatkörben közös javaslatokat dolgozzanak ki a megyei ön- kormányzati fejlesztéseket meghatározó térségek fejlesztésére. A regionális kollégiumban képviseltetik magukat a minisztériumok, a munkavállalók, a munkaadók, valamint a különböző típusú, önkormányzatok képviselői, a pénzintézetek és a területi állami szervek képviselői. A szakmai javaslatok kidolgozása során megosztottak a vélemények a megyei jogú városi önkormányzatok jogállását illetően. Az álláspontok döntő része afelé hajlott, hogy a várható politikai nehézségek ellenére a nemzetközi gyakorlatnak és a magyar tradíciónak megfelelően különbséget célszerű tenni a középváros és a nagyváros között. Gazdálkodás A százezernél nagyobb lélekszámú és regionális szerepkört betöltő várost az Országgyűlés nagyvárossá nyilváníthatja. Az önkormányzatok gazdasági feladatait érintően a pénzügyi szabályozással követni kell a javasolt változásokat. A közpénzek felhasználása és hatékonyabbá tétele érdekében külön támogatással célszerű vonzóbbá — illetőleg kötelezés esetén elfogadhatóvá — tenni a feladatok közös megoldását társulások útján. Az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűsége, biztonsága és hatékonysága folyamatos ellenőrzésre szorul. E feladatok ellenőrzésével megbízott szervezetek a gyakorlatban nem funkcionálnak megfelelően. A jövőben a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért és a jogszerűségéért saját feladat- és hatáskörben felelnie kell a képviselő-testületnek, a polgármesternek és a jegyzőnek is. Új az a szabályozási javaslat, hogy a helyi önkormányzat fizetésképtelenné válásáról a polgármester haladéktalanul köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, a bíróság mondja ki a fizetésképtelenséget. A fizetőképesség helyreállításáig a belügyminiszter pénzügyi biztost nevez ki, aki válságköltségvetést dolgoz ki, melyből csak a kötelező és a legfontosabb igazgatási feladatok költségei egyenlíthető ki. A helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését a megszervezendő megyei költség- vetési és ellenőrzési hivatalok látnák el. A belső ellenőrzésről viszont a jövőben is az ön- kormányzatok kötelesek gondoskodni. A köztársasági megbízotti intézmény működését érintően is több irányú változtatási javaslatot fogalmaz meg a szakmai anyag. Ezek közül a leglényegesebbek az alábbiak: — A köztársasági megbízott — megfelelő bírósági kontroll mellett — felfüggesztheti a jogszabálysértő önkormányzati döntés végrehajtását abban az esetben, ha annak végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna. — Ha a képviselő-testület, polgármester, jegyző kötelező vagy jogerős határozatban foglalt önkormányzati feladatkörét nem gyakorolja, a köz- társasági megbízott az ön- kormányzat költségének terhére a mulasztás pótlásáról intézkedhet. A szakmai javaslat szerint súlyos következménnyel járhat, ha a polgármester, jegyző súlyosan törvénysértő gyakorlatot folytat. Ez esetben a köz- társasági megbízott kezdeményezésére a belügyminiszter őket tisztségükből felfüggesztheti és csak a bíróságtól kérhetik a felfüggesztésük megszűnését. Szakmai felügyelet Az önkormányzati rendszer működésének önállóságát — megfelelő biztosítékok mellett — a szakszerű felügyelet ellátása nem sérti, valójában ez olyan államjogi következmény, amely egyrészt az állampolgár jogvédelmét, másrészt a demokrácia érvényesülését szolgálja. Az önkormányzati döntések bírósági felülvizsgálata a javaslat szerint szintén átalakulna. A helyi bíróságok bírálnák el— az Alkotmánybíróság helyett — az önkormányzati rendeletek esetében is a köz- társasági megbízotti kereseteket. A fentiekben ismertetett elképzelések szakmai és társadalmi vitája az elkövetkezendő időszakban indul el, és ezzel megkezdődik a nyitott előkészítése a helyi önkormányzati törvény továbbfejlesztésének. Dr. Németh Jenő belügyminisztériumi főtanácsos Több kiadvány és floppy — körzetenként is A KSH adatokkal segíti a jelöltek felkészülését A választási előkészüleKevés a végrehajtó, sok az ügy Dr. Jordanics József: A bírósági végrehajtás az ellehetetlenülés küszöbén áll Dr. Jordanics József Fotó: Király J. Béla tekhez a képviselőjelölteknek az ország, a térség, az adott választókerület helyzetét, fejlődését bemutató, annak reális értékelését lehetővé tevő objektív, megbízható információkra, adatokra van szükségük. Az adatok megszerzéséhez a Központi Statisztikai Hivatal — az 1993. évi XLVI. a statisztikáról szóló törvényben deklarált szakmai függetlenségéhez híven — valamennyi képviselő- jelöltnek segítséget kíván nyújtani. Ezért szokásos kiadványain túl több olyan kiadványt, illetve floppyt is készít, amely segíti a választások előkészületeit. Külön erre a célra feldolgozás készült a legutóbbi nép- számlálás adataiból. A 350 oldalas kötet a népesség és a lakásállomány különböző szempontok szerinti összetételéről tartalmaz részletes adatokat — országgyűlési választási körzetenként. A kötetből minden bejegyzett politikai párt kap egy mintapéldányt, a további szükséges példányszámúkat pedig megvásárolhatja. Az adatok mágneslemezen, térképi ábrázolásra alkalmas módon is rendelkezésére állnak. Hogy a felkészüléshez a társadalom, a gazdaság szélesebb jellemzőiből is válogathassanak, a hivatal a sok éve nyilvános, bárki számára hozzáférhető településstatisztikai adatbázis-rendszerből (sokak T-Star néven ismerik) a legjellemzőbbnek tekinthető 80 alapadatot is kiválasztotta. Ezeket a személyi számítógépeken felhasználható mágneslemezen bocsátja rendelkezésre, döntően az országgyűlési választókörzetek szerint csoportosítva. Az adatbázis azonban a településenkénti adatok további bontását nem teszi lehetővé, így Budapest és 12 nagyváros esetében csak ösz- szevont választókörzetként értelmezhetők. A floppylemez csak egy szakmai szempontok szerinti válogatás végterméke, s természetesen minden érdeklődőnek rendelkezésére áll a teljes településstatisztikai adatbázis-rendszer. Ebből bármilyen egyedi igény szerinti válogatás, csoportosítás, mutatószámítás elérhető. A programírás, leválogatás, másolás költségeit azonban az igénylőnek meg kell térítenie. A Központi Statisztikai Hivatal február utolsó hetére készíti el az ország állapotát, az 1993. évi folyamatokat értékelő kiadványát. Minden olyan politikai párt, amely ezt igényli, a hivataltól öt példányt térítésmentesen kap a további példányokat pedig térítés ellenében. A hivatal ezenkívül — anyagi lehetőségeitől függően — az év első negyedévében több könnyen kezelhető, egy-egy témakörben a legfontosabb 1993. évi, illetve az elmúlt négy évre vonatkozó adatokat tartalmazó kiadványt (munkaerő- piac, négy év számokban, népesség, szociális helyzet stb.) is szándékozik kiadni. A választási célra készülő kiadványokon, mágneslemezeken túl mindenkinek rendelkezésére állnak az elmúlt években megjelent és 1994. I. negyedévére tervezett elemzések, adatgyűjtemények, valamint a hivatal STADAT rendszere, amely mintegy 7000 képernyőnyi közvetlenül elérhető információt tartalmaz. Az adatbázis számítógépről, telefonvonalon használható, s a hivatal központjában pedig bárki által ingyen használható nyilvános terminál is működik. A végrehajtással nagy problémák vannak megyénkben és az országban is — hangsúlyozta dr. Jordanics József, a megyei bíróság elnökhelyettese. A Somogy Megyei Bíróság területén most tizenkét végrehajtó dolgozik, és három pártfogó végez végrehajtási tevékenységet. A bírósághoz tavaly — 1992-höz viszonyítva — ötven százalékkal több végrehajtási ügy érkezett, az év végi adatok alapján a folyamatban levő ügyek száma megduplázódott. A múlt év végén egy végrehajtóhoz átlagosan hét- nyolcszáz (!) ügy tartozott. — Ez főként gazdasági és társadalmi okokkal magyarázható — válaszolta kérdésünkre dr. Jordanics József. — Megnövekedett a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók száma. Vitás ügyeik a bíróság elé kerülnek, ha jogerős határozat alapján kezdődik a végrehajtás. — A megyei bíróság miért nem alkalmaz több végrehajtót? — Mert az igazságügyi költségvetés ezt nem teszi lehetővé. Pedig a közvélemény szerint egy ítélet annyit ér, amennyi végrehajtható belőle. Megyénkben a bírósági végrehajtás az ellehetetlenülés küszöbén áll, az ügyek, illetve a jogos panaszok számának növekedésével kell számolnunk. Ugyanis ilyen létszámmal a végrehajtások óhatatlanul elhúzódnak, sokszor eredménytelenül fejeződnek be. — Ennek azonban nyilván más oka is van... — Igen. Az emberek anyagi helyzete: sokan nem tudnak kötelezettségeiknek időben eleget tenni. Ilyenkor az eljárás szünetel, csak akkor folytatódik, ha a végrehajtást kérő bejelenti, hogy az adósnak hol lelhetők fel lefoglalható ingóságai, ingatlanai. Természetesen vannak olyan ingóságok, amelyek mentesek a lefoglalás alól. — A jelenleg érvényes végrehajtási szabályok melyik félnek „kedveznek”? — Elavultak, mivel indokolatlan adósvédelmet biztosítanak. A közelmúltban a kormány előtt volt az új végrehajtási törvénytervezet, amelyet tudomásom szerint el is fogadott, s még ebben a félévben a parlament elé kerül. — Milyen jelentős változásokat tartalmaz? — Leegyszerűsíti a végrehajtási eljárást. A munkabérből való letiltás esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj lehet csak mentes a végrehajtás alól. A gyermektartásdíj behajtása kivétel, hiszen a szülő a saját tartása rovására is köteles gyermekéről gondoskodni. Az új törvény visszaállítja az önálló bírósági végrehajtó intézményt, amely 1871 és 1955 között működött hazánkban. — A lefoglalt értékek értékesítésében hoz változást az új törvény? — Most a lefoglalt ingóságok értékesítése igen nehézkesen a kereskedelmi szerveken keresztül, az új szabályozás szerint pedig árverésen történik majd a megyeszékhelyen létrehozott árverési csarnokban. Lényeges különbség, hogy itt nemcsak a becsérték egyharmadáig lehet „le- szállni”, hanem az ingóság bármi áron értékesíthető. Gépkocsi-lefoglalásnál a végrehajtó bevonhatja a forgalmi engedélyt (eddig ezt nem tehette meg). Ingatlant jelenleg a becsértékénél kevesebbért nem lehet árverezni, az új törvény értelmében a becsérték alálicitálható. — Úgy gondolom, sokan a végrehajtó megjelenésekor kezdenek el kapkodni: hogyan lehetne a jogerős határozatot megváltoztatni. — Erre csak a rendkívüli perorvoslati lehetőségek biztosítottak: a törvényben szabályozott feltételekkel a perújítás és a — tavaly bevezetett — felülvizsgálati kérelem. — Végrehajtónak lenni hálátlan feladat... — Sem emberileg, sem pedig anyagilag nem hálás munka. Ők az ostor végei, a bírói ítéletek állami kényszer útján történő érvényesítői. A jelenlegi prémiumrendszer nem ösztönzi őket, az új törvény szerint azonban anyagilag jobban érdekeltek lesznek a végrehajtás sikerében, a bonyolultabb ügyek megoldásában. Tamási Rita
