Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

1994. február 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Baba-mama klub a bölcsődé­ben — Az egyházi vagyonról tanácskozott az egyházköz­ség önkormányzata — Elő­készületek a protestáns temp­lom építésére — Maffia-far­sang. — Hírek, információk, sport. 20.00 órakor tv-mozi: Ramona (Amerikai vígjáték). Átmeneti szállás a szakmunkásképző kollégiumából A marcali római katolikus egyházközség visszakapta korábbi, a Dózsa György út 3. szám alatti épületét, amely évekig a szakmunkásképző iskola kollégiumának és kony­hájának adott otthont. Az épü­letet most a katolikus egyház és a Máltai Szeretetszolgálat közösen átalakítja, és a szoci­ális szempontból rászorultak­nak átmeneti szállást rendez be itt. Kialakítanak az épület­ben egy gondnoki lakást is: ezt szintén egy rászoruló csa­ládnak kívánják adni. Az át­alakítást a napokban kezdték. Tapsony kénytelen hitelt fölvenni A tapsonyi képviselő-testü­let 35 millió 492 ezer forint be­vétellel és kiadással elfogadta az idei költségvetést, céltá­mogatásként pedig 1,103 ezer forintot állapított meg. A köz­alkalmazotti törvény végrehaj­tásához 1,2 millió, államilag garantált hitelt felvételére kényszerülnek, mivel a költ­ségvetési keret jószerivel csak az intézményi működtetéshez elég. Ha a járdaépítésre be­nyújtott pályázatukat elfogad­ják, akkor a Hunyadi utca egyik oldalán — mintegy fél ki­lométer hosszúságban — be­tonjárda is épül Tapsonyban. Bajor diákok jönnek nyáron Böhönyére A tavaly októberben átadott német katonai temető gondo­zására Bajorország több tele­püléséről is jönnek diákok a nyáron Böhönyére. Az iskolai tábor felállításával kapcsola­tos levelet a napokban kapta meg a helyi önkormányzat, s az érkező diákokat a baráti szálak szorosabbra fűzése érdekében — saját kérésükre — családoknál szállásolja el. Restaurálják Mesztegnyő védett oltárképét Mesztegnyőn befejezték a műemlék templomnak a II. vi­lágháború óta tartó külső tata­rozását, a belső felújítás azonban még hátra van. Az értékes freskók és oltárképek restaurálásáról pár napja ta­nácskoztak Budapesten. A műemléki hivatal restauráló­központjában arról is döntöt­tek, hogy nyár elején kezdik a munkát a szentély rendbetéte­lével. A leletmentéssel párhu­zamosan folyó felújítás elő­reláthatólag 5-8 évet igényel. Vágóhíd, péküzem, mintabolt Battyánpuszta mer és nyer Esélyegyenlőség a polgári közösségeknek Hárommillió a kultúrára Oktatásügyi alap segíti a marcali iskolai kísérleteket A Dél-balaton Mezőgaz­dasági Szövetkezet hagyo­mányosan növénytermesz­téssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Sikeres vállal­kozásai is vannak „máso­dállásban”. A 220 milliós vagyonú szövetkezet elnö­két, Feil Józsefet Battyán- pusztán az eredményekről és a tervekről kérdeztük. — A cukorrépa, búza, ku­korica, őszi árpa és a borsó át­lagos vetésterülete száztól akár nyolcszáz hektárig terjed — mondta az elnök. — A ku­korica és a cukorrépa után maradt némi jövedelem. Sze­rencsénk volt a betakarítással; az 5 tonna kukoricát úgy sike­rült időre leszedni, hogy aki élt és mozgott, az mind kint volt. A tagságunk 240 főt számlál, ám a tényleges munkaerő mindössze 70. Ehhez jön 35 alkalmazott. Ami az állattenyésztést illeti, a battyánpusztaiak a sertés mellett a magyar szürkegulyát részesítik előnyben. A szövet­kezethez tartozik a balaton­szentgyörgyi Gulya csárda, ahol a szabad szarvasmarha­tartást sok turista csodálja meg évről évre. A nyolcvanas évek elején saját vágóhidat építettek; a majorban található húsboltban — diszkontáron — szívesen vásárolnak a kör­nyéken lakók. A heti három­szori friss húsért még távo­labbról is jönnek kereskedők. — A legújabb vállalkozá­sunk: a keszthelyi piactéren vettünk egy háromszintes épü­letet, s a földszintjén a cég húsboltját kívánjuk üzemel­tetni. Még 6,5 millió forintot kell költeni rá, hogy átalakít­suk. A felső részen irodákat szeretnénk berendezni, majd bérbe adni, s nem lehetetlen, hogy saját készítésű péksü­teményekkel is megjelenünk Keszhelyen. A saját pékség Battyánban már bevált. Sávolyra, Sám­sonba, Balatonmáriára saját kocsival szállítjáka napi 450 kiló friss pékárut. Az elektro­mos kemencének és az auto­matizált, svéd gépsornak kö­szönhetően folyamatos minő­séget kínál a pusztai pékség. Az 1992-ben elért 4 millió forint nyereséghez képest a tavalyi — még nem végleges — mérleg közel 10 milliót mu­tat a Dél-Balaton Mezőgazda- sági Szövetkezetben. A kuko­ricaszárításból, az üzletek be­vételéből és a terménykeres­kedelemből évi 160 millió fo­rint forgalmat bonyolít le. Az 1986-ban átadott, közel ezer- vagonos magtárban fajtánként tárolják a búzát — ez a mo­dern magtár minőségi válto­zást hozott a tárolókapacitás egészében. Általa a nyári be­takarítás is könnyebb, ha nem a legkönnyebb munkafázissá vált a szövetkezetben. Csíky Kiss Erika Negyedik éve igyekszik a marcali önkormányzat közmű­velődési céltámogatási alap néven kisebb-nagyobb össze­gek szétosztásával pezsgést hozni a város kulturális éle­tébe. A költségvetésből elkülö­nített mintegy kétmillió forintos támogatás mellett az idén újabb anyagi forrás akadt. Lét­rehozták — főként a pedagó­gusok kreativitására építve — azt az egymillió forintos okta­tásügyi alapot, amellyel a kü­lönféle óvodai programokat, ál­talános iskolai tantárgyi projec- teket, középiskolai tankönyvkí­sérleteket kívánják felkarolni. A közoktatási, közművelő­dési, ifjúsági és sportbizottság legutóbbi ülésén 22 pályázatról döntöttek. Régi és új jelentke­zők egyaránt voltak a kérelme­zők között. A városi kulturális központ a budapesti gyermek­színházi előadásokra kért és kapott utazási támogatást, a tavaly alakult Madártani Egye­sület egy természetvédelmi konferencia megrendezéséhez folyamodott pénzért. A marcali könyvtár ötödik alkalommal szervez olvasótábort, a sző- csénypusztai szakiskola pedig szabadtéri műsorokhoz. Ott volt a jelentkezők között a Helytörténeti Múzeum földrajzi köre éppúgy, mint Calypso kó­rus, a zeneiskola Amadinda- klubja és a most megalakult Baba-mama klub. Az eloszt­ható 2 millióra több mint 5 mil­liós igény érkezett. A városi közművelődésben csírázó ön­tevékeny mozgalmakra, az úgynevezett polgári kezdemé­nyezésekre kiemelt figyelmet fordítottak. Ugyanakkor eluta­sították a non-profit jellegű tá­mogatásból az üzleti típusú vál­lalkozásokat. Újdonság a kultúra helyi tá­mogatásában az is, hogy 250 ezer forintot tartalékoltak kü­lönböző műalkotások megvá­sárlására. Hétszázezer forintot Polgári és Ifjúsági Alap néven iktattak be a költségvetésbe. Ezt év­közi vésztartaléknak szánják az újonnan alakuló, szponzo­rok és pénzügyi pártfogók híján hamvábaholt művészeti stú­diók, alternatív zenekarok, ön- szerveződő körök életben tar­tására. 200 ezer forint jutott a sportalapra és további 200 ezer az egyházi jellegű műtár­gyak restaulására. Ezzel a pá­lyázati rendszerrel a marcali kulturális élet kibontakozását és lakossági szerveződéseket szeretnék ismertté tenni a mű­velődésirányítók. Cs. K. E. Növekvő igények — dráguló tarifák Autósiskola társas vállalkozásban Siklóernyőhőlégballon, sporttáska Biztos lábon áll a Maryilla Sok asszonynak ad munkát — és tisztes jövedelmet a Marylla Meiszterics János kere­ken 24 éve kapcsolódott be a járművezető-képzésbe. Négy marcali kollégájával közösen 1989-ben hozta létre azt a járműve­zető-képző munkaközössé­get, amely azóta társas vál­lalkozássá nőtt. Meiszterics János cégve­zető vállalkozó — s mint szak­oktató és vizsgabiztos — a jár­művezetés minden csínját-bín- ját ismeri. A dráguló tandíjak, a szűkülő piaci lehetőségek — mint mondta — a marcali szék­helyű vállalkozást is nap nap után új kihívások elé állítják. — Nemcsak a Lada cserélő­dött Fordra és a Skoda Citro­enre, de jó értelemben változott a tulajdonostudat is — mondta az autós-motoros iskola veze­tője. — Legalább is én ezt ta­pasztalom annál a három főál­lású és nyolc segédoktatónál, aki nálunk dolgozik. Gyökeres átalakulást hozott a képzésben a 20/92. számú KHVM-rende- let: az európai normákhoz igazí­totta a munkát. Mindez a minő­ségjavítás és a közlekedés biz­tonságának fokozása érdeké­Egésznapos farsangi mulat­ságot rendezett pénteken a marcali városi diákönkormány­zat. A program kulturális köz­pontban óvodás-játszóházzal kezdődött. A „maffia-farsang” néven emlegetett vidám parádé ezután több helyszínen folytató­ben történt, s magával hozta, hogy a kollégák közül sokan lemorzsolódtak. Megalakulásakor a Meiszte- rics-féle a harmadik autósképző volt Somogybán. Böhönyétől Véséig, Balatonszentgyörgytől Fonyódig terjed a hatósugara, és a többszörösére nőtt tarifa meg a konkurencia ellenére is van munkájuk bőven. — Ugyan a személygépkocsi a fő profilunk, de próbálkozunk más területen is. így vállaltuk fel a szakoktatói utánpótlás képzé­sét a kaposvári tanítóképzővel közösen. Indítottunk belföldi árufuvarozói tanfolyamot és ve­szélyes áruk szállítására jogo­sító ADR-kurzust is. Kiváltottuk az engedélyt autósügynökségre is, ám az egy külön világ: telített piac, farkastör­vényekkel. Nem mintha a mi berkeinkben nem lenne erős a konkurencia, de a jó együttmű­ködésre is akad példa: a Didak­tika kft-vel kölcsönösen küldünk egymásnak tanulókat. A mi munkaközösségünk területe az oktatás; elértünk egy nívót, s ezt a jövőben is szeretnénk tar­tani. dott: sport- és ügyességi verse­nyekkel, szellemi vetélkedőkkel. Az izgalmas agytornákon bebi­zonyosodott, melyik iskolás csapat tud a legtöbbet a város történetéről. Végül hajnalig tartó farsangi bulival zárult a marcali maffia-farsang. Marcaliban 1967-ben szer­vezték egy bőrdíszmű-termé­keket gyártó nagyvállalat ré­szegységeként a céget. Az át­törést két éve az önálló állami vállalattá alakulás hozta meg a Marilly számára. Az Ipari Mi­nisztérium által jóváhagyott 47 millió forint árbevétel 1993 vé­gére 120 millióvá nőtt. S mindezt úgy érték el, hogy még a termékszerkezetet sem módosították számottevően. A Palotától történt leváláskor a gyári eredményeket tekintve veszteséges cég folyamatos felfutásban van; ezt a fizikai ál­lomány növekedése, a megyei átlagot meghaladó bérek és a forgalom növekedése bizonyít­ják. — A szerencse is közreját­szott ebben — mondta Vla- sitsné Olbricht Margit ügyve­zető igazgató.-------A második p rivatizációs programban ke­rültünk kijelölésre, s a teljes ta­valyi évünk ennek jegyében telt el. Az értékesítésre kiírt első pályázat augusztusban még nem hozott eredményt; a má­sodik fordulóban is mindössze egy pályázat, az MRP-é érke­zett be. Dolgozóink 70 száza­léka lett — helyesebben lesz mivel az ÁVÜ most januárban döntött a pályázat elfogadásá­ról és ezzel kapcsolatos jogok átruházása még folyamatban van — tulajdonos ily módon. A zömében gépesített, de élőmunkára is igényt tartó Marylla Bőrdíszműgyártó és Kereskedelmi Kft ötezer négy­zetméteres üzemcsarnokában elsősorban nők ülnek a varró­gépek mellett. A cég piacainak 90 százaléka külföldön talál­ható, s az osztrák és német megrendelések minőségi munkára köteleznek mérnököt, szabászt, meóst egyaránt. A korábban szinte teljesen szov­jet orientációjú kivitelről nem volt könnyű átállni a nyugat-eu­rópaira, de sikerült. Az osztrák partnereknek elsősorban légi sporteszközöket szállítanak, gyalog- és sikklóernyőt, hőlég­ballont és tartozékait, a német fél személyautókba való gyer­mekbiztonsági üléshuzatokat gyártat a marcali kft-vel. — Üléshuzatból évente több tízezret, siklóernyőből kétezer darabot készítünk — mondta az ügyvezető igazgató. — Bel­földre szánt iskola- és sport­táskáink az össztermelés tíz százalékát teszik ki, ez csak néhány ezer darab. A szabást — bár vannak sa­ját tervezéseik is — általában kész sablon alapján végzik 157 fizikai és 20 nem fizikai alkal­mazott közös, átgondolt mun­kája nyomán. A teljesítményt megfelelő fizetéssel honorál­ják, ez 1993-ban 19 ezer 161 forintos fizikai átlagbért jelen­tett. A „hajtásból” nemcsak a szak- és betanított munkások, hanem az irányítók is szépen kiveszik a részüket. A szemlé­letváltást utóbbiaknak is tanulni kell. A jövő nagy kihívásaira is készülnek Marcaliban, a Maryl- lánál. Csíky K. Erika (Csíky) Maffia-fa rsang vetélkedők Feil József elnök 1985-től irányítja a gazdálkodást

Next

/
Thumbnails
Contents