Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

i 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. február 14., hétfő Az ENSZ-csapatok megkezdték a nehézfegyverek begyűjtését Elismert liberális gazdaságpolitika Itt az ideje, hogy a liberális erők vezessék a liberális gazdaságpolitikát, mert csak ez vezetheti ki a válságból a magyar gazdaságot. Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton Budapesten megtartott gaz­dasági konferencián, amelyre a Fideszhez közel álló neves szakértőket hívtak meg. Orbán Viktor szerint ma egyetértés van a politikai erők között abban, hogy libe­rális gazdaságpolitikára van szükség. Ezt mutatja az is, hogy a legnagyobb baloldali párt gazdasági programjá­nak készítője is liberálisnak nevezi pártja gazdaságpoliti­káját. Az ENSZ-csapatok meg­kezdték a Szarajevó környé­kén felvonultatott nehéz- fegyverek begyűjtését. A szerbek szombat délig ti­zenhárom, a muzulmánok pedig öt ágyút, illetve akna­vetőt adtak át a kéksisako­soknak. Ez csak töredéke a birtokukban levő fegyverek­nek, s megfigyelők nagyon korlátozottnak tekintik egy ilyen fegyverbeszolgáltatási akció jelentőségét, korábban ugyanis a szerbek azon nyomban visszaszerezték fegyvereiket az ENSZ-csa­patoktól a többi frontvona­lon, amint úgy érezték, hogy szükségük van rájuk. Ez tör­tént Krajinában a horvát- szerb harcok fellángolása idején, s hasonló fejlemény történhet Szarajevónál is, amint a nyugati ultimátum körüli indulatok lecsende­sednek. Belgrádban ellentmondá­sosan ítélik meg a helyzetet, bár komolyan számolnak a légicsapás lehetőségével. A belgrádi lapok ismertették a jugoszláv vezérkar állásfog­lalását arról, hogy a drinai hidak bombázása agresszió lenne. Drágán Vuksic ezre­des, a vezérkar nemzetközi osztályának vezetőhelyet­tese mindamellett kitért arra, hogy a NATO szerinte nyitott ajtón kopogtat, hiszen Sza­rajevóval kapcsolatban már megállapodások vannak, s hogy a szerb erők nem fe­nyegették az ENSZ-csapa- tokat. Vuksic ezredes szerint a bombázás esetén a táma­dóknak „meglepetésben” le­het részük, de nem részle­tezte, hogy miként reagál­nának az akcióra. Kamatozó Kincstárjegy 1995/II. Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön i$ rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/11. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami ga­rancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpa­pírszámlán, igy nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. február 14—18-ig jegyezhető. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 7401 Kaposvár, Szé­chenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L u. 8. »rí AT o> K,«y £ Boross Péter vezeti az MDF országos listáját Boross Péter miniszterel­nök, az MDF alelnöke vezeti a párt országos és buda­pesti listáját. Erről az MDF Országos Választmányának szombati ülésén született döntés — jelentette be Le- zsák Sándor ügyvezető el­nök az ülést követő sajtótá­jékoztatón. Lezsák Sándor beszámolt ar­ról is, hogy a megjelent száznál több választmányi tag megtár­gyalta az országos lista össze­állításának rendjét is. Eszerint a lista tervezetét az ügyvezető elnökség dolgozza ki, az or­szágos elnökség elfogadja és az országos választmány vég­legesíti — a tervek szerint már­cius 12-i ülésén. A megyei lis­ták is készülnek már, amelyek a megyék egyharmadában vég­legesnek tekinthetők. A hi­ányzó listák összeállítására legkésőbb március elejéig sor kerül. Az újságírók ezzel kapcsola­tosan megtudhatták, hogy á leg- erősebb kormánypárt Bács-Kiskun megyei listáját egy e heti döntés nyomán Le­zsák Sándor vezeti. Az MDF ügyvezető elnöke beszámolt a sajtó képviselői­nek arról is, hogy pénteken Für Lajos és Nahimi Péter társasá­gában találkozott a megyei el­nökökkel, hogy megbeszéljék a kampány előkészületeit. A be­szélgetés Lezsák Sándor sze­rint kedvező összképet adott egyebek között a kampánye­lemek stílusáról is, nem lehet olyan országos jelenségeket tapasztalni, amelyek a kam­pány eldurvulását sejtetnék. A megyei elnökök tájékoztatták a párt országos vezetőit arról is, hogy az utóbbi időben körülbe­lül 30-40 új MDF szervezet alakult az országban. Az Országos Választmány szombati ülésének egyik leg­fontosabb témájáról, a VII. Or­szágos Gyűlés előkészületeiről Rubovszky András, az MDF pártigazgatója informálta az új­ságírókat. Közölte, hogy a feb­ruár 18-19-20-án a BNV terü­letén az F-pavilonban zajló ta­nácskozáson nemcsak a párt programját véglegesítik, de módosítják majd a demokrata fórum alapszabályát is. Az MDF elnöke eddig ugyanis a miniszterelnök volt, a párt gya­korlati munkáját pedig ügyve­zető elnök irányította. A Orszá­gos Gyűlésnek előterjesztendő javaslat megtartaná az ügyve­zető elnöki funkciót akkor is, ha a pártelnök nem a kormányfő. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt Lezsák Sándor bejelen­tette, hogy nem jelölteti magát a pártelnöki funkcióra, kész azonban továbbra is vállalni az ügyvezető elnöki tisztet. Magyarország célja a teljes jogú tagság Magyarország változatlan célja a teljes jogú tagság el­érése az Európai Unióban és a NATO-ban, bár látjuk, hogy ez csak fokozatosan mehet végbe — mondotta Mészáros Péter parlamenti képviselő, az Inter­parlamentáris Unió magyar-len­gyel tagozatának elnöke a ke- let-közép-európai országok biz­tonsága kérdéseinek szentelt varsói konferencián. A szeminá­rium célja elsősorban a Nyu­gat-európai Unió megismerte­tése e problémakörrel, — a NYEU vezetői is részt vesznek a tanácskozáson. Mészáros Péter hangsúlyozta: az, hogy országa­ink nem tagjai e szervezetek­nek, a szükséges stabilitás hiá­nyával jár, és káros demokrati­kus fejlődésükre. Kiemelte, hogy az egyes országokkal szembeni pozitív különbségtétel a tagság kérdésében csak ked­vező hatással lehet. Alkotmánybírák a jogorvoslatról és a tilalomról Az Alkotmánybíróság ma tel­jes ülést tart; a testület megtár­gyalja, hogy az önkormányzat elrendelhet-e építési tilalmat olyan jogi formában, amellyel szemben az érintettek nem for­dulhatnak jogorvoslatért bíró­sághoz. Az alkotmánybírák megvizsgálják: az adóhatóság alkotmányellenesnek minősített jogszabály alapján állapított-e meg adóhiányt; ellentétes-e az ártatlanság vélelmével, hogy a terhelt felmentése esetén az ál­lam nem téríti meg a büntetőel­járás költségeit. Alaptalan pedagógusfélelem Iskolaszékek alapításáról rendezett fórumot pedagógu­sok, szülők és fenntartók szá­mára a „Legyen a betű jóbarát”. A közoktatási törvény előírása szerint február 28-ig meg kell alakítani az általános és közép­iskolákban az iskolaszékeket. A szülőket máris érdektelenséggel vádolják. Igaz az iskolaigazga­tók sem mindenhol alakítottak olyan előkészítő bizottságokat, amelyek informálták volna őket. Elhangzott: a pedagógusok fé­lelme az iskolaszékektől alapta­lan, ugyanis az nem avatkozik közvetlenül a pedagógus mun­kájába. Belga lap a szerb-magyar kapcsolatokról — Egy hónappal a kelet-eu­rópai országoknak békepart­nerséget kínáló NATO-csúcs után, a szövetség által a szer- bekhez intézett ultimátum máris bizonyos távolságtar­tásra késztette az új partnere­ket — állapítja meg a La Libre Belgique szombati száma. Christine Dupre, a lap közép­európai tudósítója az erre utaló első jelként Jeszenszky Géza belgrádi utazását említi, amelyet úgy jellemez, hogy ennek során a magyar kül­ügyminiszter megpróbált biz­tonsági garanciákat szerezni Slobodan Milosevictől a Szer­biában élő 400 ezres magyar kisebbség számára. A szomszédos Szerbia megnyugtatására irányuló magyar törekvés újabb meg­nyilvánulásaként említi eztán a lap Boross Péter miniszter- elnök pénteki bejelentését. Amennyiben a NATO légicsa­pást mér boszniai állásokra, Budapest felfüggeszti a szö­vetségi felderítő gépeknek adott repülési engedélyt. Ma­gyarország ugyanis úgy látja, hogy a szerbiai magyar ki­sebbség voltaképpen Belgrád túsza.

Next

/
Thumbnails
Contents