Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-11 / 35. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. február 11., péntek A Balatonon már befejeződött a nádaratas Nyugaton is keletje van Eddig 1,2 millió kévét vágtak le (Folytatás az 1. oldalról) A mostani betakarítási szezonban tervezett mennyiség felén már túl vannak, eddig egymillió 200 ezer gépi kévét vágtak le. Március végéig akarnak végezni a teljes idényben előirányzott kétmillió 100 ezer kévényi mennyiséggel. A várhatóan gyorsan meginduló vegetáció miatt a szokásosnál rövidebb aratási szezonnal számolnak az idén. A válogatott, feldolgozott nádnak Nyugat-Európában van igazi keletje: használják hőszigetelésre, tetőfedésre. A sűrű szövésű nádlemezek drótkerítés mellett, úszómedence körül védenek a kíváncsiskodóktól. Általában természeti környezetben, üdülő régiókban, tengerpartokon, továbbá farmergazdaságokban, egyebek között üvegházak árnyékolásánál alkalmazzák. A társaság termékeinek több mint 80 százalékát exportálja. A fő piac Németország, de keresik a Fertőszentmiklóson készült gyártmányokat Olaszországban és Belgiumban is. Hollandiában például fóliába burkolva tengerparton még vízelzárónak is használják. Az rt a tavalyi 300 millió forintos bevételt 20-30 millióval tervezi túllépni az idén. Az ÁV Rt tulajdonában levő társaság a jelenlegi álláspont szerint 50 százalék plusz egy szavazat erejéig tartósan állami kézben marad. Az azon felüli tulajdonhányadot a dolgozók szándékozzák megvásárolni. Az alkalamzot- tak mintegy 60 százaléka szeretne tulajdonossá válni MRP-pályázat útján. Óriásgumik mesterei Új, korszerűen berendezett műhelyekbe költözött az Ag- rospeed kft. Berendezésükkel a legnagyobb méretű haszon- és tehergépjárművek gumiköpenyeinek javítását, felújítását, szerelését végzik. Legújabb szolgáltatásuk az autókárpitok tisztítása. Fotó: Kovács Tibor A már privatizált vállalatoknál népszerűbb a világbanki hitel Idegenforgalmi remények Az idei esztendő kedvezőnek ígérkezik az idegenforgalom számára: az erősödő verseny ellenére a tavalyinál több külföldi turistára és nagyobb bevételre számítanak az ágazat vezetői. Hazánk változatlanul vonzó a külföldiek számára, amit bizonyít, hogy tavaly az 1992. évinél 15 százalékkal több turista töltött nálunk korábbinál hosszabb időt, átlagosan 6 és fél vendégéjszakát, s költött el mintegy 3- 4 milliárd dollárt. Az idén várhatóan tovább nő mind a turisták száma, mind a nálunk töltött idő, ugyanis bővült az idegenforgalmi létesítmények hálózata, javult a szolgáltatások minősége, s több lesz a nívós kulturális- és sportrendezvény. Halálos baleset a mecseki uránbányában Halálos kimenetelű baleset történt a Mecsekurán Kft kő- vágószőlősi ötös aknájának tizenharmadik szintjén szerdán az esti órákban. Henryk Gaw- ron huszonkilenc éves lengyel bányász két honfitársával úgynevezett vágatvisszafejtésen dolgozott egy távirányítású rakodógéppel. Gawron — miután a gépet „kihívta” a tíz méter hosszúságú biztosítás nélkül maradt vágatból — egyelőre ismeretlen okból bement a veszélyes területre, ahol egy leomló kő rázuhant , és a halálát okozta. Két társának — aki a biztosított területen maradt — nem esett baja. Elkelt a Budapesti Húsipari Rt A Budapesti Húsiparid Részvénytársaságot a Pick Rt, illetve a L andhof Kft vásárolhatja meg a hitelezői választmány döntése alapján. A csődhelyzetben levő Budapesti Hősipari Részvénytársaság értékesítésére a csődegyezségi megállapodás szerint a hitelezői választmány kapott felhatalmazást a cég tulajdonosától, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságtól. Az élelmiszeripari cég privatizációjára pályázatot írtak ki. A pályázatokról január végi ülésén döntött a hitelezői választmány. A gesztenyésekről Sopronban Kedvező fogadtatásra talált az a soproni kezdeményezés, hogy a nyugat-dunántúli ön- kormányzatok, valamint a kutatók és gyakorló erdészek, kertészek együttesen lépjenek fel a térség szelídgesztenyéseink állapotában bekövetkezett súlyos károsodás orvoslása érdekében. A legsürgetőbb teendő, hogy a lakosságot felvértezzék szükséges ismeretekkel a gesztenyét veszélyeztető fertőzésekről és az ellenük való védekezésről. A gesztenyét különféle vírus- és gombafertőzések pusztítják. Segélyszállítmány Kárpátaljára Tíz tonna élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt gyűjtöttek össze a vasi települések a kárpátaljai árvízkárosultak részére. A segélyszállítmány tegnap indult el Szombathelyről Técsőre és Rahóra. A küldeményt, amely iskolaszereket és magyar nyelvű szépirodalmi könyveket is tartalmaz, a Vasi Trans Fuvarozó Kft kamionja ingyen szállítja a helyszínre. A százmillió dolláros kereskedelemfejlesztési világbanki hitelből eddig — egy év alatt — mintegy 14 millió dollárt vettek fel a kereskedők. A bankok szerződései ezzel szemben összesen 18 millió dollárra szólnak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékese szerint eddig valóban meglehetősen kevés ilyen hitelt vettek fel, mint ahogy ezt a kereskedelem érdekképviseleti szervei gyakran hangoztatják. Figyelembe kell azonban venni, hogy a keret elköltésére öt év áll rendelkezésre. A viszonylag csekély érdeklődés fő oka a magas kamat. A Világbank ugyanis 7,7 százalékkal, az MNB 22 százalékkal, a kereskedelmi bankok pedig 25- 26 százalékkal nyújtják a kölcsönt. Szerepet játszik a vállalkozások tőkeszegénysége is, ha ugyanis a fejlesztést kizárólag hitelből finanszírozzák, a kamatterhek valóban nagy terhet jelentenek. Nem várható el az sem — szögezte le a helyettes államtitkár —, hogy a kamatok alacsonyabbak legyenek, mint az infláció mértéke. A bankok egyébként az elmúlt egy év alatt 419 kérelmet bíráltak el, s a legtöbb hitelt forgóeszköz finanszírozásra, az élelmiszerüzletek árufeltöltésére, boltátalakításra és fuvarozó eszközök vásárlására folyósították. A minisztérium folyamatosan tárgyal a bankokkal, hogy aktívabban vegyenek részt a hitelkihelyezésben. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a kisebb összegek folyósítására a bankok nem bizonyulnak elég készségesnek. Gond az is, hogy sokan nem tudják, hogy miután a világbanki hitel piacfejlesztésre szól, nemcsak kereskedők, hanem termelők is igénybe vehetik, amennyiben a fel- használás kereskedelmi fejlesztési célokat szolgál. 35. Kés- és pengeélezés Készüljön fel a sikerre! Ez a sorozat azért készült, hogy különféle üzleti lehetőségeket mutasson be önnek. Még ha egyet sem választ ki a következő 100 ötletből, akkor is segítik formálni a gondolkodását. Mindenekelőtt arra mutatnak rá, hogyan kezdhet üzleti vállalkozásba kevés pénzzel vagy éppen tőke nélkül. AJegtöbb itt felsorolt üzlet elkezdhető részmunkaidőben is. így felépíthet egy új üzleti vállalkozást anélkül, hogy feladná a régi munkáját. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Gondolja át hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Frank Aponyi Minden házban és lakásban időnként szükség van a kések, pengék, fűnyírók késeinek stb. élezésére. Ebben az esetben ön közvetlenül nyújthatja ezt a szolgáltatást a lakosságnak. Szüksége van a megfelelő élező szerszámokra, amelyek különböző, egyszerű és bonyolultabb kések és gépek élezésére alkalmasak. Dolgozhat a helyszínen, a szerszámokat így mindig magával kell vinnie, vagy dolgozhat a műhelyében. Ez utóbbi esetben igény szerint vállalhatja a gépek el- és házhozszállítását. Az újsághirdetés ebben az esetben is a vevők megszerzésének első módja lehet, de most se elégedjen meg ennyivel! Járja az utcákat, házakat, csengessen be mindenhová, hagyjon ott névjegykártyát és magyarázza el részletesen, hogy milyen szolgáltatásokat kínál! Hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a konyhai késeket kell élezni, hanem rengeteg más szerszámot, eszközt, háztartási gépek alkatrészeit! Ne csak egyéneket, hanem üzleteket, cégeket is célozzon meg ajánlatával! Különösen jó üzletnek bizonyulhat, ha olyan üzleteket keres fel, ahol árulnak kést, fűnyírót, stb, de az élezésüket nem vállalják. Szerződjön az ilyen üzletekkel, hetente egyszer vagy kétszer hozza el a munkát és egy-két nap múlva vigye vissza készen! Ez önnek is jó, mert így rendszeresen megrendelőkre tesz szert, az üzletnek is előnyös, mert egy szolgáltatással többet kínál, mint a konkurencia. Természetesen ezt a munkát nem kezdheti el minden tapasztalat vagy előképzettség nélkül. Ami az árakat illeti, nézzen körül és érdeklődje meg, hogy mások mennyiért éleznek kést, fűnyírót, fűrészt, stb! Ahogy üzlete egyre nagyobb lesz, és anyagi lehetőségei megengedik, építsen egy mozgó műhelyt! Ez egy régi kis teherautóból áll, melyben fel vannak állítva a szerszámai, és amellyel a falu vagy város utcáit járja. Helyi hirdetőtáblákon előre határozza meg az időpontot, hogy mikor ér az adott helyszínre, így mindenki elő tudja készíteni az élezésre szoruló tárgyakat. Nem kell nagy távolságokat megtennie, így nincs szüksége egy új, remek állapotban levő teherautóra vagy kisbuszra. Ha tovább akar terjeszkedni, van még egy lehetőség; a szerszámjavítás. Nemcsak élezés, hanem bármifajta szerszám megjavítása szóba jöhet, kiegészítésül a már meglevő üzlethez. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, hívja a 06-9008 telefonszámot. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Somogyi Hírlap olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, managerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1112 Budapest Goldmark K. u. 14. Telefon: 15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig). Fax.: 15-51-524 (X) Mezőgazdaságunk helyzete nyugati nézőpontból A magyar mezőgazdaság helyzetéről, az átalakulás nehézségeiről és eredményeiről közöl cikket februári számában a L'Observateur, a világ 24 legfejlettebb tőkés országát tömörítő gazdasági szervezet, az OECD havilapja. A cikk szerzője, Matthew Harley emlékezet rá: Magyar- országnak — bár kevésbé volt centralizált, mint a többi ke- let-közép-európai ország — 1989 óta súlyos makrogazdasági problémákkal kellett szembenéznie. Az általános problémák a magyar mezőgazdaságot is sújtották, amely ráadásul megszenvedte az 1992-es szárazságot, valamint a költségek növekedését — éppen egy olyan pillanatban, amikor a bel- és külföldi kereslet csökkenése az árak mérséklődését vonta maga után. — Ha ehhez hozzátesszük a termelési szubvenciók csökkentését, akkor nem csodálkozhatunk a mezőgazdasági szektorban történt számos csődön s az ezt kísérő munkanélküliségen — írja. Harley szerint a tulajdoni kárpótlás — más országokhoz hasonlóan — itt is perek forrásává vált, még ha a részleges kárpótlás magyar gyakorlata elvben kevesebb konfliktust rejt is, mint a teljes visszaadás. A szerző úgy látja, hogy a magyarországi gyakorlatnak — éppen a kárpótlási jegyek sokoldalú felhasználhatósága révén — van egy lényeges érdeme: elválasztja a jogi kérdéseket a gazdasági tétektől. Ugyanakkor a megvalósítás — többek között a reklamációk elbírálásának komplex folyamata miatt — kiábrándító eredményeket hozott, márpedig a késés súlyos következményekkel járhatnak a mezőgazdaság szempontjából. Harley szerint a volt tsz-ta- gok közül csak nagyon kevesen választották független gazdálkodás lehetőségét, márpedig az új magyar szövetkezeti struktúrák problémát jelenthetnek. Eközben az állami gazdaságokat a tsz-ektől eltérő átalakulási folyamat, a privatizálás jellemzi — teszi hozzá a szerző. Az élelmiszeriparban a privatizálás mérlege szektoronként eltérő. A leghatékonyabb üzemeket a növényolajiparban, a cukor-, a szeszgyártásban, az édesség- és a dohányiparban találni: a nyugati körökkel már kiépített kapcsolataik ezeket jobban előkészítették a privatizálásra. A konzerv-, hús-, gabona- és tejiparnál viszont a távlatok hiánya — termékeik korábban főleg a volt Szovjetunióba mentek —, a rossz elhelyezkedés és főként az elavult technológia késlelteti az átalakulást. A szerző végezetül sürgeti, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet a konkurencia megteremtésében — ugyanis ettől függ a mezőgazdasági ágazat átalakításának sikere. Az importtal szembeni fennmaradáshoz azonban a magyar agroipari ágazatnak javítania kell termékei minőségét — írja Matthew Harley.
